Budapesti Hírlap, 1903. december (23. évfolyam, 330-359. szám)
1903-12-01 / 330. szám
1903. december 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (330. sz.) micsoda módon lopják az ország idejét. Az ellenzéken fölzúdult a rendre és a parlamenti illem legkiválóbb bajnokai igyekeztek meggyőzni Tiszát arról, hogy vétett, az illendőség ellen. Rigó Ferenc például igy vélekedett: „Nehéz ott lopni, ahol a gazda maga is tolvaj“. Kubik Béla pedig azt állította, hogy Tisza gróf rabolja el a házszabályokat és sikkasztja el a kisebbség jogát. Sok apró fölszólalás gyűrűzött a Tisza Istvánnak a vízbe dobott köve körül és végre Lengyel Zoltán elérkezettnek látta az időt, hogy hathatósabb argumentummal feleljen. Mi a legfrappánsabb argumentum? Természetesen a névszerinti szavazás. Arra kérte a Házat, hogy a házszabályokhoz való szólás keretén túl kiterjeszkedhessek Tisza beszédére. Minthogy a többség ebbe nem akart beleegyezni, Kubik fölvitte az elnöknek a, névszerinti szavazást kérő ívet. Hát szavaztak. Azután Lengyel Zoltán már csak a Házszabályhoz szólhatott, ami annyira sikerült, hogy beszéde végén már a Tisza bankjában volt, mondván, hogy amit ott elloptak, azt csakugyan sikerült ellopni. Persze, rendreutasították. Végre rátértek a napirend bajára és fél kettőkor szerencsésen megszavazta a többség, hogy maradhat a jegyzőkönyvben a november, megérti azt mindenki, ha nem őszutónak írják is. Fél kettő volt és még húsz indítvány várt sorsára! De most váratlan fordulat történt. Szótkért Kossuth Ferenc és miután fölkérte a többséget, ejtse el az amúgy is haszontalan párhuzamos ülést és szemrehányást tett neki,hogy Gáiopi előtt nem tette meg a nemzeti nyelv dolgában kötelességét, azt ajánlotta, akormánynak, hogy az ellenzéket argumentumokkal győzze meg, hogy a magyar vezényszó most ki nem vívható és a választói jog kiterjesztésével, a magyar nyelvnek az iskoláiban való érvényesítésével és szociális reformokkal nyugtassa meg a közvéleményt. AKossuth-párt jórésze éljenzett, ellenben az Ugron-párt meglepetve mozgott, forrongott és fokozta megdöbbenését, mikor látta, hogy a jobboldal, is tüntetően helyesli Kossuth szavait. Azellenzéken óriási volt a zavar. Az ugronisták „árulást“,, „paklit“ emlegettek és a Kossuth-párton is a legellentétesebb gondolatok kavarogtak. [Nyilvánvaló volt, hogy Kossuth békeajánlatot tett és pedig a többség beavatott embereinek tudtával. Meggyőzte erről a kételkedőket Tisza gróf válasza. Kijelentette, hogy ő is elkerülni óhajtja a gyorsan közelgő végső harcot és egyetért Kossuthtal. Programjában is kiemelte, hogy a szegény népen segíteni akar és a magyar nyelvet szigorúbban, akarja taníttatni, kívánja a választói jog kiterjesztését is és hogy a sötétbe való Ugrás veszedelmét mellőzze, ankétet kíván összehívni, melyben különböző pártállású férfiak elé terjeszti, az erről való törvényjavaslatot. Megígérte, hogy a törvényjavaslatot három éven belül fogja a Házban letárgyaltatni és ha nem kell idő előtt föloszlatni az országgyűlést, a jövő választás már a kiterjesztett jog alapján történhetik meg. . . A szélső obstrukciósok kivételével mindenki helyeselte e szavakat, kivált azokat, melyek arról szóltak,, hogy még ezen az országgyűlésen letárgyaltatja a törvényjavaslatot. Polonyi még kijelentette, hogy sokan vannak a szélsőbalon, akik ezen az alapon hajlandók békét kötni, de előre bocsátotta, hogy a jogkiterjesztés alatt aztérti, hogy többszázezerrel szaporodjék a választók száma. Oly nagy volt a meglepetés okozta izgalom, hogy az elnök kérés nélkül is hosszabb időre felfüggesztette az ülést. A folyosón nagy zajjal tárgyalták a fordulat jelentőségét. Az intranzigensek azzal vádolták a békülékenyeket, hogy most mentik meg Tiszát, mikor már úgy is megbukott. Mások garanciát követeltek, voltak olyanok is nagy számmal, akik első feltételnek a párhuzamos ülés megszüntetését hangoztatták, ,,a tettesek megbüntetésével“. Egyébként több ismert obstrukciós is alkalmasnak találta a fordulatot a béke helyreállítására. Félóránál is hosszabb volt a szünet és a mikor végre megnyílt az ülés, Zichy Aladár gróf visszatért az imént elhangzott beszédekre. Elismerte, hogy Kossuth helyes irányban halad, de először is a házszabály sérelmét kell reparálni, vissza kell vonni a kettős ülésről szóló határozatot és parlamenti bizottságot kell kiküldeni, mely a kibontakozás munkáját kezébe veszi. Holló Lajos ellene nyilatkozott minden békének, mely nem hozza meg a magyar vezényszót. Ezután általános nagy figyelem és feszült várakozás közben Apponyi Albert gróf szólalt föl. A béke gyönge plántája fölé emelte pajzsát. Minthogy fölcsillant ismét a béke reménye, Apponyi nem késett percig sem, hogy maga is egyengesse útját. Megelégedését nyilvánította a fordulaton és figyelmeztette az ellenzéket, hogy lehetetlen föltétellel ne súlyosítsa a helyzetet. Ilyen föltétel Zichy Aladár grófé, mert ilyen vezeklést nem lehet kívánni a kormánytól ,és a többségtől. Apponyi arra kérte a kormányt, az elnökséget és a többséget, hogy a kettős ülés sérelmes határozatát ideiglenesen függeszsze föl. Apponyi után Ugron Gábor hirdette, hogy nem szabad a főkérdésről, a magyar nyelv jogáról elterelni a figyelmet. Kijelentette, hogy ha reményt nyújtanak arra,hogy a magyar nyelv a hadseregben érvényesülni fog, és elismerik a magyar nyelv jogát, lehet tárgyalni — addig, nem! Végül Krasznay Ferenc azt indítványozta, hogy mivel a pártoknak a mostani fordulatot meg kell vitatniok, szerdán reggelig ülés ne legyen. Ezt Tisza István gróf is elfogadta és ezzel — mára legalább — megszűnt a harc. "A hátralévő indítványokat egyszerű szavazással rövidesen elvetették, a jegyzőkönyvet hitelesítették és egyhangúlag elhatározták, hogy szerdán reggelig ülés nem lesz, a szerdai ülés napirendjére kitűzték az újoncjavaslatot. Az estinek ígérkező ülés háromnegyed négy órakor véget ért. I.fűi képviselőház ülése. Elnök: Jakabffy Imre, majd Feilitzsch Artur báró. A múlt ülés jegyzőkönyvét fölolvassák. Lengyel Zoltán kifogásolja a jegyzőkönyv hitelességét és ezzel kacsolatban összesen huszonhárom indítványt ad be. Kívánja, hogy a jegyzőkönyvet fölváltva írják a kormánypárti és az ellenzéki jegyzők és fölváltva is olvassák föl. Indítványozza azt is, hogy a jegyzőkönyvet maga a jegyző szerkeszsze és irja, ne pedig írnokokkal végeztesse ezt a munkát. Negyedik indítványa arról szól, hogy a jegyző mindenki által hallható hangon olvassa föl a jegyzőkönyvet, ötödik indítványa pedig az, hogy a jegyző, az ülés előtt mindenkinek mutassa meg a jegyzőkönyvet, aki meg akarja nézni. Hatodik indítványa az, hogy a jegyzőkönyv dátumában a „november“ helyett, „őszutó** tétessék. A jegyzőkönyv így kezdődik: „elnök: Jakabffy, később Feilitzsch“. Lengyel hetedik • indít-' ványa arról szól, hogy e mondatba a „később** szó helyébe az „utóbb“ szót írják. A nyolcadik indítvány szerint legyen benne a jegyzőkönyvben az is, hogy melyik ’ elnök meddig élnökölt.. A kilencedik.indítvány az, hogy, Lovászy Márton nevét a jegyzőkönyvben ipszilonnal kellene írni. A tizedik. indítvány szerint Rosenberg Gyula „és Rakovszky István neve, föl van cserélve a jegyzőkönyvben,, e hibát ki kell javítani, s a tizenegyedik indítvány szerint az elnök több gondosságra figyelmeztesse a jegyzőket. Ezekhez hasonló indítványt összesen huszonhármat ad be Lengyel Zoltán." Szőts Pál jegyző kijelenti,, hogy valóban. Írnokkal másoltatta le a jegyzőkönyvet, azért, mert nagyon el van foglalva most az obstrukció idején. Hogy Rossenberg és Rakovszky neve össze van cserélve a Jegy-' ' zőkönyvben,az tévedés, — ezt a hibát márkijavította a szóló.• ■ • Lengyel Zoltán: Erre vonatkozó indítványomat visszavonom. Kovács Pál: Én pedig magaméváteszem ,és fönntartom. (Derültség a baloldalon.). , Azelnök megmagyarázza, hogy Lengyel több indítványa tévedésen alapszik. Lengyel Zoltán személyes kérdésben válaszol Szőts Pál beszédére; a jegyzőkönyvet írnokkal íratni nem szabad, az a jegyzőszemélyes kötelessége. ” • " • Az elnök kijelenti, hogy csak a jegyzőkönyv tartalmára, és szerkezetére, vonatkozó kifogásokat lehet előadni .Lengyel indítványai között pedig igen sokvan olyan, amely nem vonatkozhatik a szombati ülés jegyzőkönyvének tartalmára. ... Lengyel Zoltán visszavonja az elnök által kifogásolt indítványokat, a többit azonban fönntartja. Nessi Pál szintén több, számszerűit négy kitetgázst ad elő a jegyzőkönyv ellen. Nagy Mihály indítványozza, hogy a Ház hitelesítse a jegyzőkönyvet, úgy, amint van, és hogy a Ház egyszerűen utasítsa el Lengyel, és Nessi harminc pontban foglalt mókáit . (Nagy zaj), mert ezzelaz eljárással végképpen tönkreteszik a képviselőház tekintélyét.Nessi Pál visszautasítja Nagy Mihály támadását. Nagy Mihály nem ad semmit e visszautasításra, mert Nessi személyespolitikát űz, a szóló ellen cikkeket ír egy kecskeméti lapba. Az elnök kifogásolja Nessinek azt az indítványát, amely szerint a miniszterelnök, nem lévén a mandátuma bemutatva, a Ház autonóm ügyeiben jog- talanul nyilatkozott az eddigi üléseken. Ez egyszerűen , illendőség dolga. (Zajos tiltakozás a baloldalon.). Pap Zoltán szintén a jegyzőkönyv hitelesítését, kifogásolja, erre vonatkozólag indítványt is ad be. Kubik Béla a házszabályokhoz szól; kéri, hogy: az egyes indítványokra külön rendelje el az elnök a szavazást. Az elnök úgy akarja föltenni a kérdést, hogy... hiteledire a Ház az eredeti, jegyzőkönyvet, vagy nem? Ha igen, akkor az összes, indítványok elesnek. (Nagy zaj.) _ Lengyel Zoltán az eddigi gyakorlat szerint mindenesetre kéri a szavazást minden indítványra külön-külön. Tisza István gróf miniszterelnök szót kér. Kecskeméthy Ferenc közbeszól. Tisza István gróf miniszterelnök: Mi tetszik? Kecskeméthy Ferenc: Azt mondtam, hogy talán a petróleumról akar beszélni? (Nagy zaj a jobboldalon.) Tisza István gróf miniszterelnök: Erre nem fel ■ lelek, mert az, amit felelhetnék, nem férne meg a parlamenti illemmel. Előre bocsátom azt, hogy a jelen pillanatban semmi kifogásom az ellen, hogy akérdések úgy tétessenek föl, ahogy Lengyel Zoltán kívánta, mert egészen megfelel az én intenciómnak is az, hogy a képviselő urak e mulatozása a nemzet előtt egészen világosan látható legyen. (Nagy zaj a baloldalon.) Hadd lássa az ország, hogy közügyeink e veszedelmes pillanatában micsoda módon lopják el az urak az ország idejét. (Taps a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) Fölkiáltások a baloldalon: Mi csak időt lopunk, de mást nem! (Nagy zaj.) Kaas Ivor báró: De nem loptuk el a házszabályt ! ' ’ Kubik Béla: Ezt a stílust majd mi is alkalmazzuk! Rigó Ferenc: Nehéz lopni, ahol a gazda maga is tolvaj. (Taps a baloldalon.) Tisza István gróf miniszterelnök: Nagyon meg vagyokhatva. Holló Lajos: Törődik a fene a magameghatottságával! Menjen innen a fenébe ! Az elnök: Ne méltóztassék folyton zaklatni a miniszterelnök urat! Lengyel Zoltán: Nem, csak időnkint! (Derültség.) Tisza István gróf miniszterelnök: Meg vagyok hatva a parlamenti illem e felébredésétől, de ennél sokkal ’inparlamentárisabb ' kifejezéseket is használtak az urak. .Rákosi Viktor: Mi egyszerű képviselők vagyunk, nem miniszterelnökök, migorombáskodhatunk! (Derültség.) Tisza István gróf miniszterelnök: A miniszterelnöknek..e „tekintetben se több, se kevesebb joga,, mint. a. képviselőnek; biztosithatom, hogy akár innen, e helyről, akár e padokról nagyon sokat nem fognak megtenni, amit a képviselő urak megtesznek. Rákosi Viktor:. A miniszterelnök tónusának másnak kell lépni . . . . . ............. . ■■ Tisza István gróf miniszterelnök: Ésetről-ésetre a Ház appreciációjától függ, hogy valamely módosítást oly. természetűnek tekint-e, hogy az eredetiszöveg változatlan elfogadásával elesik .a .módosítás. Erre vonatkozólag nincs, dispozíció a házszabályokban. A méltányosság, a. vitatkozás és szavazás helyes veze tésének szempontja azt kívánja, hogy úgy tétessék föl; a kérdés, hogy annak mindenrészletére külön lehes-sen állást foglalni. De ha ily mesterkélt módon, a szavazások egész tömegének előidézésével "akarják a Ház tekintélyét lerontaik, abban az esetben a méltányos-' ságra nem tarthatnak számot. Most azonban én is azt kívánom, hogy a szavazások e. rendszere bemutazttassék az országnak. Az elnök megállapítja, hogy e kérdésre nézve, a házszabályokban ,teljesen határozott, intézkedése nincs . Ugron Gábor nem ért egyet a miniszterelnök-kel; ha csak egy képviselő is kijelenti, hogy ő az így összesített kérdésekre nem akar együttesen szavazni, hanem kéri az egyenként való szavazást, már akkor nincs a Háznak joga ahhoz, hogy ennek az egy kép- viselőnek a jogát eltiporja . Kubik Béla tiltakozik Tisza, amak kifejezése ellen, hogy a kisebbség lopja a napot. A kisebbség csak azt akarja, hogy hadd lássa az ország, miként rabolja el a többség a házszabályokat és miként sikkasztja el a magyar nyelv jogát. Holló Lajos a házszabályokhozszól. A miniszterelnök azt mondta az imént, hogy nem bánja, ha így vagy úgy kezelik ma a házszabályokat. Ez ellen tiltakozik, mert nem a szerint kell kezelni a házszabályokat, amint az a miniszterelnöknek tetszik vagy nem tetszik. Lengyel Zoltán a Ház engedelmét kéri arra, hogy ne csak a házszabályokról, szólhasson, hanem Tisza beszédére ,is reflektálhasson. Kubik Béla és húsz társa az engedelem megadása ügyében névszerinti szavazást kér. Az elnök a szavazást elrendeli , Lengyelnek megengedi a Ház, hogy szólhasson, a miniszterelnök beszédéről. Lengyel Zoltán azt bizonyítja, hogy a jegyzői .