Budapesti Hírlap, 1904. április (24. évfolyam, 92-120. szám)
1904-04-01 / 92. szám
z áruláson, azt kivételes törvény és bíróság elé kell vinni, ahol a büntetés minimuma a tíz évi fegyház. Mert ha magyar emberek eladnak magyar embereket idegen vállalatoknak egy országban, amelynek legnagyobb fia azt mondta, hogy még az apagyilkosnak is meg kell kegyelmezni, ha magyar, mert kevesen vagyunk, akkor e tömeges szállítása a magyar vérnek pénzbeli haszonért, a legaljasabb, a leggazabb, a legalábbvaló hazaárulás, melyet fölül nem múlt a világtörténetnek egy Efialtesze sem. 12-ére hívták egybe. Munkálatainak befejezése után összegyűl a tartománygyűlés a pénzügyi kiegyezés tárgyalására. Beszámoló: Ságny Gyula országgyűlési képviselő április 4-én, húsvét hétfőjén, kerületének székhelyén, Somorján beszámoló beszédet mond. A beszámolóra több nemzeti párti képviselő kíséretében valószínűen Apponyi Albert gróf is elutazik. Az adókivetés. A hivatalos lap mai száma rendeletet közöl a pénzügyminisztertől, az 1903. és 1904. évi egyenesadó kivetése tárgyában. E szerint az 1903. évi Il. osztályú kereseti adót legkésőbb április tizennegyedikéig le kell tárgyalni a városokban, — a többi községekben pedig a III. osztályú kereseti adót, valamint az I. és IV. osztályú kereseti adót úgy a városokban, mint a községekben az 1904. évi adóval együtt minél előbb kell letárgyalni, — de legkésőbb oly időben, hogy az adókivetés befejezését, legkésőbb junius 20-áig ki lehessen hirdetni. Tisza István gróf a temesváriakhoz. Temesvári levelezőnk jelenti: A temesvári szabadelvű pártnak Héderváry gróf tiszteletére rendezett lakomájáról táviratban üdvözölték Tisza István gróf miniszterelnököt, aki most a következő levélben fejezte ki köszönetét Plausich Mátyás kir. tanácsos, pártelnöknek: Nagyságos pártelnök úr! A temesvári szabadelvű párt nevében pártunk jelöltjének tiszteletére rendezett lakomáról hozzám és a vezetésem alatt álló kormányhoz intézett meleg hangú üdvözletért és bizalmuk kifejezéséért fogadják hálás köszönetemet. Az a fényes győzelem, melyet temesvári lelkes partfalaink kitartó buzgalma és törhetetlen elvhűsége ez alkalommal ismét aratott, a szabadelvű párt minden hívét ez országban élénk örömmel és mély bálával tölti el. Geszt, 1904 márc. 27. Hazafias üdvözlettel Tisza s. k. Szeged új képviselője. Szeged város első kerületének képviselőjét, Lázár Györgyöt a napokban polgármesternek fogják megválasztani. Az így megüresedő kerületben, mint nekünk írják, a városi szabadelvű párt Rónay Jenő kis-zombori nagybirtokost, Torontál vármegye volt főispánját, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület elnökét lépteti föl jelöltnek. A szegediek száztagú küldöttsége Kis-Zomborban fogja Rónaynak a jelöltséget fölajánlani. Az indemnitás. A hivatalos lap mai száma közli az 1904. évi IV. törvénycikkelyt, az 1904. év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedözendő állami kiadásokról. Ezzel, legalább a jelen évre, ismét beállott a törvényes állapot, s az 1903. évi költségvetési törvény kihirdetése után, talán már a napokban, végképen kijut az ország az ez lex állapotból. A horvát pénzügyi kiegyezés, Zágrábról jelentik : A horvát regnikoláris küldöttséget áprilisban, sok őszi és sok adósságú gentry-osztály volt. Hanem ez a tanulság elég is volt egyszer s mindenkorra nekik s azóta lépést tart egymással fokozódásban a csak látszólag ellentétes két dolog: a tudományos műveltség és a praktikus munkának megbecsülése. E kettős haladást semmi sem tárja elénk jobban, mint a mai technikai nevelés. Hogy az ilyen célú iskolák három legkiválóbbja, a londoni Northampton Institute, a South Western Polytechnics, és a School forArts and Crafts, igazi palotákban vannak elhelyezve, melyekben az évzárás óriási ünnepségek közt folyik le, nem ritkán a királyi család tagjainak jelenlétében, ennek oka nemcsak az, hogy a város évenkint másfél millió koronát áldozhat a technikai nevelésre, hanem az is, hogy a munkát még e réven is mintegy glóriával akarják körülvenni. Itt, ahol az egyetemek már a 13. század eleje óta fönnállanak, természetes, hogy elég hamar elkövetkezett az egyetemet végzett férfiak(és nők) fölös számban való volta. De vissza is tudtak idejében fordulni ez irányból, mert — tette hozzá Graham Wallas, a londoni tanügyi testület hatalmas elnöke, mikor ezekről beszéltünk — az angol szereti ugyan a tudományt, de inkább lenne keresett munkájú iparos, mint állás nélküli tudós. S nekem úgy tetszik, hogy az angol ember szemében a családtagok keresni nem tudása és a családok pénztelensége még leverőbb látvány, mint amilyennek más látja, mert bárha azt mindenütt érzik, hogy a szegénység az egyedüli olyan teher, amely annál nehezebb, minél többen viselik, de ez általános emberi tudat mellett ott van az angolban is faji sajátságul az egyéniönérzet határtalan megbecsülése és a nemzeti haLondon, márc. St. A Stenter-ügynökség jelenti Tokióból. Ha jelentés érkezett ide egy Koreában vívott ütközetről. Egy lovasságból és gyalogságból álló japán csapat hétfőn reggel Csöngcsu mellett talomra törés. S mintha e kétféle fölfogás kristályosodnék ki egyik történetírójuk szavában: „Rendezett viszonyok közt élni, ez egyenlően emeli az egyén és az ország méltóságát és ez a jó családbeli emberre nézve szinte kötelesség, mert a hol születés és vagyon egyesülnek, ott várhatjuk a lelkileg előkelő ember nemes büszkeségét, az udvaroncnak szolgai alázkodása és kegylesése helyett. “ A polgáraiért áldozó ország s az ország jövőjén dolgozó polgárok iránt egyforma tisztelet ébred bennünk, ha például Chelsea-ben az úgynevezett Délnyugati politecnikumba lépünk, melynek főnöke, Tomlinson professzor, minden szakosztály épületszárnyából külön-külön tanerőket rendel ki vezetésemre s szívesen mondja, hogy a magyar tanügy képviselőinek minden lehető módon örömmel lesz segítségére magyarázattal, tanácscsal. Ide már 10—12 éves korában is jöhet fiú, leány, de viszont ha 16—15 éves koráig próbálkozott is mással s aztán gondolta rá magát a dologra, akkor sincs akadálya annak, hogy országos hirű tanárok vezetése alatt képzett vegyész, ötvös, fegyverkovács, ezüstműves, gyógyszerész, elektrotecnikus, építési rajzoló, mérnök stb. válhassék belőle. Ahol ennyi lehetőség van, hogyan húzódnék vissza onnan a legjobb osztály? A laboratóriumban két fiú áll egymás mellett egy-egy vegyítő-medence előtt. Az egyik egy gyári munkás fia, a másik azé,a milliomosé, kinek vegyészeti gyárában az a munkás dolgozik. Néhány évvel ezelőtt, beszéli a vegyészeti csoport igazgatója, három, hercegi, megjelenésű fiatalember kérte fölvétetését. Atyjuk jónevű festő volt, s kedvelt barátja a norfolki hercegnek. London, mire. 31. (Saját tudósítónktól.) A japánok Észak-Koreában gyorsan nyomulnak előre. A múlt hétfőn a Csöng- csu mellett vívott harc után a japán előőrsök a Csöngőmtől északra három mérföldnyire lévő Koakszánig nyomultak előre. A japán kormány újra megtagadta az idegen újságíróktól az engedelnet, hogy a csapatokkal együtt mehessenek s csak a japán újságírókattart meg a csapatoknál. Pingjángban, a mely a japánoknak hadműveleti bázisul szolgál, óriás mennyiségű hadi készleteket halmoztak össze. A japánok Pingjángban már bankházat is nyitottak. A távirat-cenzúrát Koreában még helyi eseményeikre is kiterjesztették, de azért mégis kitudódott, hogy Hingjong tartományban japán katonákat rekviráltak felkelés elnyomására. Csamulpóba több ezer japán kalandor érkezett. Szöulban rendkívül sok hamis ezüstpénz van forgalomban. Szapéhóban múlt Vasárnap egy fegyvergyár fölrobbant. A rob,bánás okát nem tudják. Négy ember meghalt és öten megsérültek. - V ■■■'•' ■ London, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) A Daily Man-nek jelentik Szöulból. A japán csapatok hármas formációban nyomulnak előre s már elérték a Pakkon folyót Ancsu fölött. Az oroszok még meglehetősen sok pozíciót foglalnak el a folyótól északra. Szöul, márc. 31. Hír szerint ötszáz elbocsátott koreai katona Pingjang közelében fölkelést szított. De jobb karját gutaütés érte s ekkor a három elegáns fiatalember (vivő- és lovasklubok tagjai mind a hárman) elhatározta, hogy kékfestő gyárat nyit. Egyiknek a dekoratív rajzoláshoz van tehetsége, az fogja csinálni a kartonmintákat, a másik, mint vegyész a festéket csinálja, a har-madik a gépeket.— És most, a mikor Lewes felé utazik az ember, óriási víztartókban egy kék óceánt lát; az a gyár áztatója; — a három test- vér gyáráé; de az övék az a tornyos kastély is az óriási park közepén. lilás terembe érünk az igazgatóval; arany,, ezüst csillogás kápráztat el; ez az ötvösök osztálya. Ott, ahol egy karvastagságú forrasztó, lágszeszláng röhög és a hol az, izzóvá tett tálak, billikomok sustorékolva merülnek a hideg vízbe, fölemelt pörölylyel áll egy fiatal Donát-alak, szőke, szálas, igazi „norse-man“. Az apjának két ezüstbányája van La Platában, de a fia, született díszítő és képfaragó, százszoros értékre emeli majd az atyja nyersezüstjét. S mikor bejártuk a gépek dübörgése, ke-rekek surrogása közt a termeket, úgy tetszik, mintha azok a munkáskezek együttvéve mind egy nagy művön dolgoznának: egy ország jóó létén. Egyik ellenvetés a praktikus pályák ellen, az szokott lenni, hogy nem adnak táplálékot aszellemnek, a gondolkodásnak. Ez először is napról-napra kevésbbé igaz, aztán meg hát hiszen talán azért volnánk mindnyájan a világon, hogyazt az ügyet, amibe belefogunk, tovább is vigyük valamivel. Mi volt a gyógyszerészet előbb? S hova emelte egy Parmentier? És az ötvösség, porcelánipar, fényképészet, mely utóbbi merev, fekete arcéleket tudott rajzolni előbb s most, ime, csodákat valósit meg mozgófényképezés eszközévé emelve. BUDAPESTI HÍRLAP. (92. sz.) 1904. április 1 A háború. Budapest, márc. 31. Arról az ütközetről, amely a minap folyt le Koreában Csöngcsu mellett a két ellenség lovas előőrsei közt, ma két japán forrásból eredő újabb jelentés érkezett. E jelentések szerint az oroszok már ott voltak Csöngcsunál, mikor a japán lovasság a helység elé érkezett, a japánok kezdték a támadást s rövid harc után elűzték megerősített pozíciójukból az oroszokat, akiket egy hatszáz főből álló kozák csapat támogatott. Az oroszok sebesültjeiket magukkal vitték, ellenben halottjaikat ott hagyták a harc helyén. Az egyik jelentés szerint csak három, a másik szerint tíz orosz katona holtteste maradt a küzdőtéren. A harc után a japánok előnyomultak észak felé s mint a mai jelentésekből is kitűnik, már igen közel járnak a Jalu folyóhoz. A tengerről nincs újabb hír. A japánok, úgy látszik, erősen bíznak abban, hogy Togo admirálisnak két meghiúsult kísérlete után is sikerülni fog elzárni a portfarturi kikötőt, Tokióból jelentik ugyanis, hogy a japán kormány e célból Togonak huszonhat gőzhajót bocsátott rendelkezésére. Osai távirataink a következők: A csöngcsu ütközet megtámadott és szétvert egy orosz csapatot. Az oroszok ideiglenes erődítéseket emeltek s támogatásukra jött egy kozák csapat, mely mintegy hat-, száz emberből állott. A japánok jelentékeny erővel támadták meg az oroszokat, akik eleinte erős ellenállást tanúsítottak, de később megerő-tsített állásukat feladták és visszavonultak. Japán részről egy tiszt és egy altiszt elesett, két tiszt és tíz közember megsebesült Az oroszok három halottat hagytak hátra, sebesültjeiket azonban magukkal vitték. A japán csapatok a mikádó éltetése közben bevonultak a városba. London, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) A csöngcsui ütközetről a következőket jelentik Kóbe-hol: Egy japán lovasezred, amely az első japán hadtest előőrse, Csöngcsunál rábukkant egy orosz lovasított csapatra. A japánok megtámadták az oroszokat, akik elkeseredetten védekez ■ tek, de másfél órai harc után kénytelenek voltak visszavonulni. Az oroszok magukkal vitték sebesültjeiket. A japánok bevonultak a városba, amelyben tíz ■ orosz katona holttestet találtak. A japánok előnyomulása.