Budapesti Hírlap, 1904. május (24. évfolyam, 121-150. szám)

1904-05-06 / 126. szám

8 BUDAPESTI En&LAP. (126. sz.) 1904. május 6. linszki tehát védi magát és a szerencsétlenségért való felősséget ilyenképen Szaszulicsra há­rítja. Az orosz jelentések hangoztatják, hogy Kuropatkin mindig ellenezte a döntő csatát a falu völgyében, így tehát Szaszulics tábornok Kaszalinszkinak adott utasításával ellenkezésbe jutott Kuropatkin intencióival s igy elsősorban ő az oka a kiul­encsengi katasztrófának. Az orosz rendszer hiányainak megvan tehát a bűnbakja: Szaszulics tábornok. Mai távirataink a kövtkezők: hajóraj Liaotesan mögött tartózkodik, Piszce­­vóba szállító­ gőzösök érkeztek, a­melyek japán csapatokat akarnak partra szállítani. Alexejev tengernagy délelőtt 11 órakor elutazott, hogy császári parancsra az aktív hadsereghez menjen. A hajóraj parancsnokságát ideiglenesen Witheft tengernagyra bízták. Zászlóskapitánynyá Essent nevezték ki. Itt nyugodt a kedv. Vladimirovics Boris nagyherceg elhagyta Port-Arturt. Csifa, máj. 5. A Reuter-ü ügynökség jelenti: Kínai csóna­kosok jelentik, hogy egy negyven japán hadi­hajóból álló flotta Vejhajvej magasságában volt és észak-nyugati irányban ment. Port-Artur elzárása, London, máj. 5. (Saját tudósítónktól.) Az összes tokiói táv­iratok egybehangzóan jelentik, hogy a japánok­nak múlt kedden délután sűrű ködben tett újabb kísérletük, hogy a port-arturi kikötő szűli be­járását több elsüllyesztett teherhajóval elzárják, kitűnően sikerült. A japánok kilenc, vagy talán még több, kővel és robbanó anyagokkal megra­kott hajót vezényeltek a kikötőhöz. A parancs az volt, hogy a hajók emberáldozatra való tekintet nélkül igyekezzenek egészen a kikötő bejárásáig eljutni és ott azután sülyeszszék el az összes hajó­kat. Azok a japán tengerésztisztek, a­kik a leg­utóbbi meghiúsult elzáró kísérletben résztvettek és életüket megmentették, leérték, hogy ezt az újabb vállako­zást is ők intézhessék. A különbség csak az volt, hogy az elzárást most nem éjjel, ha­nem nappal kísérelték meg. A londoni lapok abból a körülményből, hogy Alexejev a cárhoz intézett jelentésében nem mondja határozottan, hogy a kikötő bejárása szabad, hanem még csak meg fogja vizsgálni, vájjon szabad-e, azt követ­keztetik, hogy a japán jelentések teljesen meg­felelnek a valóságnak és hogy a japánok elzáró kísérlete minden várakozáson felül sikerült. London, máj. 5. (Saját tudósítónktól Jokohamából jelen­tik, hogy egy japán hajóraj tegnapelőtt azt a pa­rancsot kapta, hogy a port-arturi kikötő el­zárására újabb kísérletet tegyem. A hajóraj sűrű ködben a parti ütegek erős ágyúzása mellett azo­kon a pontokon, a­melyeket számára kijelöltek, hajókat süllyesztett el és a kikötő elzárása minden tekintetben a legnagyobb mértékben sikerült. London, máj. 5. A Daily Chronicle-nek és a Daily Tele­­graph-nak azt jelentik Tokióból, hogy a port­­arturi kikötő bejárata, hír szerint, valóban el van zárva. Berlin, máj. 5. (Saját tudósítónktól.) Jokohamából jelen­tik a Tageblatt-nak. A japánoknak a port­arturi kikötő elzárására tegnapelőtt tett kísérlete jól sikerült. A kereskedelmi hajók a kiszemelt pon­tokon sülyedtek el s a kikötő kijárata már most teljesen el van zárva. Port-Artur, máj. 5. (Az orosz távirati ügynökség jelentése.­ "Az ellenség a szemhatáron cirkál s újabb táma­dás lehetséges. Megállapították, hogy a kikötő elzárására tett legutóbbi kísérleten tizenkét gyujtóhajó dolgozott. Nyolc elsüllyesztett hajó­nak helyét pontosan megállapították, kettőét még nem. Két gyújtóhajó nem állotta a gyilkos tüzet és megfordult. A gyujtóhajók a beérkezett érte­sülések szerint átlag kétezer tonnásak. Tokió, máj. 5. A Jneufer-ügynökség jelenti: Arra a hírre, hogy sikerült Port-Artur kikötőjét elzárni, este az emberek ezrei vonultak végig az utcán és lel­kesen tüntettek a tengerészetügyi és hadügyi mi­nisztérium, valamint a vezérkar épülete előtt. London, máj. 5. (Saját tudósítónktól.) A pecsili tengerszo­rosban lerakott aknák nagyon megnehezítik a hajózást. Port-Artur sorsa eldőlt és az orosz hajó­raj nem mozdulhat ki többé a kikötőből. A japá­nok már most ott szállíthatnak partra csapatokat, a­hol nekik tetszik. A japán flotta folytonosan Port-Artur előtt cirkál, hogy az orosz flottának a kikötő szabaddá tételére való minden kísérletét meghiúsítsák. A japánok partraszállása Piszcevónál. Pétervár, máj. 5. Az orosz távirati ügynökség levelezője je­lenti Pori-Artúrból mai kelettel. Egy ellenséges A kiul­encsengi ütközet. Pétervár, máj. 5. (Hivatalos távirat.) Kosztalinszki tábor­nok a kiuliencsengi ütközetről szóló jelentésében még a következőket mondja: A 11. ezrednek azt az uta­sítást adtam, hogy domináló állást foglaljon el két védelmi fronttal. Azután visszaküldtem­ a Muracski­­üteget a tartalékhoz és a 12. ezredet, a harmadik üteget és a gépfegyvereket a 11. ezred védelme alatt visszavonultattam. Vezérkari főnököm az útvédet vezette vissza. Egy órakor a japánok oly közel jöttek a 11. ezred állásához, hogy a harma­dik üteg az ellenséges ágyuk kereszttüzétől veszé­lyeztetett utón nem tudott tovább menni és a japánokhoz közel foglalt állást, a­hol az ütközet végéig maradt. E közben elesett parancsnoka, Muracski alezredes. Az utóvéd első vonalába ve­zényeltek most egy gépfegyveres századot, a­mely­nek parancsnoka látva a Muracski-üteg súlyos helyzetét, saját belátása szerint foglalt állást. Közben elvesztette embereinek felét és összes lovait és megkísérelte az ellenség kereszttüze között az ágyukat a kezelő legénységgel a he­gekbe vontatni. A gépfegyverek körülbelül 85.000 lövést tettek. A 12. ezred keresztülvágta magát és megmentette zászlóját. A 6. dandár második ütege, mely megpróbálta a tartalékot más után elérni, nem­ tudta a hegyet megmaradt lovaival megmászni. Ezért előbbi állását ismét elfoglalta és támogatta a 11. ezred támadását, a­mely még két óráig tartotta magát állásában és azután nagy veszteségek árán szuronynyal tört magának utat a hasadékon át. Megmentette zászlaját, de elvesztette parancsnokát, Reining ezredest. Veszteségünk körülbelül kétezer katona és altiszt és mintegy negyven tiszt. A japánok veszteségei óriásiak lehettek. A hadosztály jó rendben vonult vissza Föngvancsenbe. A harma­dik hadosztály szelleme kitűnő volt. Több mint hatszáz sebesült ment ezredeivel Föngvancsengig. Berlin, máj. 5. (Saját tudósítónktól.) Pétervárról jelen­tik a Tageblatt-nak: Szaszulics tábornok, a­ki csak könnyen sebesült meg, saját elhatározásából Kuropatkin tábornok parancsa ellenére vállalko­zott a falu-menti harcokra. Kuropatkin távirat­ban panaszt tett a cárnál, hogy Szaszulics nem teljesíti parancsát s a saját kockázatára az orosz katonák bátorságára számítva, veszedelmes vál­lalatokba bocsátkozik. Kasztalinszki tábornok álla­pota veszedelmes, London, máj. 5. (Saját tudósítónktól.)" A Daily Express értesülése szerint a falu-menti hadműveletek va­sárnap óta szünetelnek. Kuroki tábornok további erősítéseket vár, mielőtt újabb offenzívára vál­lalkozik. Az orosz hadifoglyokkal nagyon előzé­kenyen bánnak és fogadásukra már készülnek Tokióban és m­ás városokban, a­hol valószínűl­eg mágas templomokban fogják őket internálni. A Tokióban levő japán tábornokok azt mondják az újságíróknak, hogy a japánok diadala egyálta­lában nem lepte meg őket, mert már régóta tud­ják, hogy a japánok hadiszervezete és háború­­anyaga minden tekintetben külömb az orosznál. Azonkívül elavult már az orosz taktika, a­mely minden offenzívától visszariad. Tokió, máj. 5. A jBewter-ügynökség jelenti: Kuropat­kin tábornok jelenti e hónap ötödiki táviratban, hogy a vasárnapi csata helyének gon­dos átkutatásánál eddig kétszáz további halott és sebesült oroszt találtak. Várható, hogy a kutatás befejezése után még nagyobb szám fog kitűnni. Kuroki tábornok továbbá jelenti, hogy az elfo­gott oroszok közt van egy katonaorvos is, a­ki a japánok megbízásából mind a két hadsereg sebesültjeit ápolja. A japán kölcsön, London, máj. 5. A Reuter-ü­gynökség jelenti, hogy a tíz millió font sterling japán kölcsön kibocsátásának kérdése immár rendezve van. Hír szerint hét milliót Lon­donban és három milliót Newyorkban fognak kibo­csátani. A kölcsön hét év alatt fizetendő vissza és hat százalékot kamatoz. A kibocsátási árfolyam­ előreláthatóan 93,5 lesz. Biztosítékul szolgálnak a japán vámbevételek. A pénz Angliában marad és Japánnak a külfölddel szemben fennálló kötelezett­ségei fedezésére szolgál. Kijelentik, hogy a háború befejezése előtt újabb kölcsönt nem vesznek fel. London, máj. 5. Az új japán kölcsönt illetőleg most híre jár, hogy Londonban és Newyorkban 5—5 millió font sterlinget fognak kibocsátani. A magyar kivándorlási törvény. Budapest, máj. 5. Behatóan foglalkoztunk azokkal a kelletlen dol­­­gokkal, a­melyek a magyar kivándorlási törvény vég­­­rehajtása során Amerikában és itthon fölmerültek.. Most két idevágó érdekes körülményről adhatunk hírt.­ Az egyik arra mutat, hogy valahára megindult nálunk is az akció a német-amerikai hajóströszt közleményei-­­től félrevezetett amerikai közvélemény fölvilágosítá­­sára. A másik pedig arra figyelmeztet bennünket, hogy a német ügynökök ugyancsak kevésbé veszik a magyar törvény intézkedéseit, szervezett üzleti akciót tartanak fönn Magyarországon s hatalmas szaporasággal áraszt­ják el falvainkat csábító fölhívásaikkal. • A legnagyobb amerikai napi­lap, a Newyork He­rald tudósítója megintervjúvolta Tisza István gróf mi-­ niszterelnököt, a­ki a kivándorlás kérdéséről a neve­­­zett lap közlése szerint a következőleg nyilatkozott: Azt hiszem, az Egyesült­ Államok és Magyaror­szág között fölmerült félreértés kizárólag ama lépé­sekre vonatkozó értesüléseken alapul, a­melyeket­­ azért teszünk, hogy megvédelmezzük a magyar kiván­dorlókat azoktól az ügynököktől, a­kik régóta büntet­­­lenül folytatják üzelmeiket. A magyar bevándorlók el­len alkalmazott külön intézkedéseket kétségtelenül ba­rátságtalan cselekedetnek fogjuk tekinteni. Azonban nem tartunk attól, hogy ilyen intézkedésekhez nyúl­janak, mihelyt Washingtonban fölvilágosítást nyernek­ a valóságról. Már néhány év óta kívánsága kormá­­­nyunknak Amerikával szorosabb és közvetetten keres­s­kedelmi összeköttetésbe lépni, mert azt hittük, hogy­ kereskedelmünket megakadályozza a szállítás nagy­ költsége és hosszú ideje. Ezért különböző hajóstársasá­­ gokkal léptünk érintkezésbe szerződés végett, de a Ca­nard Line-t találtuk a legfogékonyabbnak terveink iránt. A két hetenkint beállítandó haj­ój árat módoza­,­tait tárgyalva, kijelentettük, hogy évenként mintegy­­ harmincezer utas közlekedik és utóbb késznek nyilatkoz­tunk száz korona kárpótlást fizetni minden utasért, a­mennyiben a kivándorlók száma ezt az összeget el nem érné. Mivel azonban ezt a biztosítékot félremagyaráz-­ ták, újra érintkezésbe léptünk a Cunard Line-nal és a­­ végleges szerződésben ezt a pontot valószínűleg el­ejtjük és más biztosítékkal pótoljuk. A szerződés egyál­talában nem titkos, azonban, a­mennyiben pénzügyi záradékot tartalmaznának, ahhoz a törvényhozás bele­­­egyezése szükséges. E körülmények között nem való a­­ szerződés nyilvánosságra hozatala, mielőtt a képviselő-­ ház elé nem kerül. Igen fontos ránk nézve a kivándor-, lókról való gondoskodás, de távol van a magyar kor-­­ mánytól a kivándorlás elősegítése, vagy kivándorlók­­ toborzása. Ellenkezőleg, a kormány minden alkotmá-­­nyos eszközt fölhasznált a kivándorlás megakadályozá­sára. Azonban modern államban kivándorlást megaka­dályozni nem lehet. A­mit az állam megtehet, az csak a kivándorlóknak lehetőség szerint való megvédelme­­zése a kizsákmányolás ellen. Azt hiszszü­k, hogy ezt a Cunard Line-nal kötött szerződéssel elértük, a­mi mind a két kormánynak csak hasznára válik. Lehetséges, hogy tévedtünk és a Cunard Line-nak nem lesz har­mincezer utasa. Őszintén kívánjuk, hogy így legyen. Nem bírunk Amerika millióival, de örömmel fizet-­­­nénk száz koronát minden hazánkfiáért, a­ki szülőföl­dén marad. Legjobban szeretnék, ha egy sem hagyná el hazáját. Remélhetjük, hogy ez a nyilatkozat mindenféle ellenséges intézkedést elhárít a Cunard Line (Kju­­nard Levi) magyarországi utasairól. így kell lenni, ha igaz az, hogy nem a hajóströszt befolyása műkö­dött, hanem a félrevezetett hivatalos és nem hivatalos közvélemény, a Lodge-féle elvetett indítványról s az állítólag kivetni szándékolt 30 dolláros bevándor-­­lási díj dolgában. A legnagyobb amerikai újság köz-­­leménye megsemmisíti a hajós ügynökségek hireszte-;

Next