Budapesti Hírlap, 1904. szeptember (24. évfolyam, 241-270. szám)
1904-09-17 / 257. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (257. sz.) 1904. szeptember 17 Gábor fia. Különben ilyen volt a férje mindig és két ízben is el volt zárva. Egy ízben a saját apját úgy megverte, hogy két hónapra becsukták. Máskor az édes testvérjére baltával támadt és úgy megvágta, hogy az hónapokig feküdt. E miatt egy évi börtönre ítélte a törvényszék. Ezenkívül nyolc napra csukták el azért, mert haragjában széttépett valami fontos okmányt. „Bizony nagytermészetű ember volt a férjem — fejezte be vallomását a szegény asszony. Maróti Borcsa, a vádlott húga szintén vallani akar. Vallomása megegyezik anyja vallomásával. Ő vele is olyan rosszul bánt, hogy egy alkalommal nem bírta ki tovább otthon, elszökött a fővárosba és két évig inkább idegenben szolgált. : A beidézett tizenegy tanú egyértelemmel azt vallja, hogy Maróti János bizony civakodó, erőszakos. Vagy mint egyik-másik mondta, nagytermészetű, erős természetű ember volt, főképpen a családjával szemben pedig nagyon kegyetlen. Mindegyik tud elmondani egy-egy olyan jelenetet, amikor Maróti övéivel szemben goromba, kegyetlen volt. Az egyik tanú, Bodor Bál elbeszéli, hogy egy alkalommal Maróti a fiát torkon ragadta, fojtogatta, azután egy ösztökével ütlegelte, s amikor a fiú megszökött az ütlegek elől a kamarába, gúnyosan utána kiáltott: No gyere ki, ha mersz, ha legény vagy! Majd a tanú felé fordulva nevetve mondta: Megszökött a legény! A vádlott Maróti Gábort az összes tanuk békés, jólelkű, igen dolgos, istenfélő legénynek ismerték, akit mindenki szeret a falujában. Mészáros Lajos dr. járásorvos és Andreánszky Jenő dr. törvényszéki orvos boncolták a megölt ember holttestét. A szúrás a baloldalon a mellen volt, keresztüljárta a tüdőt és egy lőeret, úgy, hogy a sérült elvérzett. Azt is megállapították az orvosok, hogy a tettes a kést a sebből félig kihúzta és azután megforgatva, újból visszadöfte, úgy, hogy a külső egy szúrási seb a tüdőben két szűrési csatornát okozott. Hajós Emil esküdt azt kérdezi a törvényszéki orvostól, vájjon nem lehetséges-e az, hogy a sebnek ■két irányba való elágazása nem a késnek a megforgassa, hanem a sérült esése, testének forgása közben történt? A törvényszékes orvos azt feleli, hogy ez lehetséges. Weisz Gyula dr. védőügyvéd Mészáros dr. járás- Orvoshoz: Lehetséges-e az, hogy Maróti Gábornak, amikor apja őt ismételve megtámadta, tettleg bántalmazta, megöléssel fenyegette és végül megtámadta, olyan lelkiállapotban volt, amely a szabad elhatározó képességet kizárja? Mészáros Lajos dr.: Hogy az ilyen bántalmak milyen lelkiállapotot idéznek elő, az az illetőnek intelligenciájától függ. Lehetséges, hogy ilyen esetben a szabad gondolkozás föl van függesztve. A bizonyító eljárás befejezésével a törvényszék föltette a kérdéseket, azután a párbeszédekre került a sor. Tóth István dr. királyi alügyész természetesnek látja, ha a főtárgyalás folyamán lefestett családi élet megindította a szíveket, részvétet keltett a vádlott iránt. De kéri az esküdteket, hogy ne érzelmeik után induljanak, hanem az igazságot szolgálják. Megengedi, hogy Maróti Gábor sokat szenvedett apjától, bebizonyítottnak veszi azt is, hogy Maróti János a végzetes napon durván, ok nélkül és ismételve bántalmazta a fiát. De amikor a vádlott kezébe vette a kést s azt kikészítette az ablakra, meg volt benne az ölési szándék, mert tudta, hogy az a kés alkalmas az ölésre. Az idegen ember" védekezhetik, készülhet a védelemre, használhat kést is , de az erkölcsi rend nem engedi meg, hogy a fiú apjával szemben késsel védekezzék, apját megölje. Arról szó sem lehet, hogy a vádlott öntudatlan állapotban lett volna, hiszen a szerencsétlenség után azonnal elment maga a csendőrségre s följelentette magát, tehát józanul, helyesen gondolkodott, teljesen öntudtosan cselekedett. Magának a becsületes vádlottnak is szüksége van a büntetésre, hogy amikor majd otthon az utcán fognak a gyerekek rámutatni, mint apagyilkosra, nyugodt öntudattal hivatkozhassék arra, hogy bűnéért emberi törvény szerint meglakolt. Kéri a vádlott elítélését. Weisz Ödön dr. védőügyvéd úgy látja, hogy a szerencsétlen vádlottnak, akiről mindenki csak jót tud, aki annyit tűrt gyermekkora óta, akit a balsors saját apjának megölésére kényszerített és ezzel a szörnyű tudattal úgy is hónapok óta ül a börtönben, nincsen már szüksége arra, hogy még tovább is bűnhődjék. A védő azután lefesti részletesen azt a szomorú családi életet, amelyben a vádlott felnőtt és azt vitatja, hogy a vádlott az egész életén át szenvedett méltatlan, durva bánásmód folytán, a tett előtt közvetetlenül elszenvedett gyalázás és verés, az apjától való félelem ■folytán olyan lelkiállapotban volt, amelyben nem tudott gondolkodni, r nem volt beszámítható; ebben az állapotban tette az ablakra a kést, nem hogy öljön, hanem hogy védekezzék. Az, hogy magát feljelentette, mit sem bizonyít, mert a nagy szerencsétlenség sokszor a legnagyobb mámorból kijózanítja az embert s amikor az öreg Maróti melléből kibuggyant a vér, a vádlott egyszerre tudatára ébredt szörnyű tettének és ment, hogy magát följelentse. Ez is csak az ő becsületességét bizonyítja. És amikor apja újból rátámadt, csordultig telt a pohár, felébredt benne is a vadállat és szúrt. Ez a szegény fiú nem büntetést, hanem szánalmat érdemel, nem követett el bűnt, bár megölte az ■apját, hanem vak eszköze volt a sorsnak, a nemesisnek, amely Maróti Jánost, aki valamikor az apjára támadt, a saját fia által büntette meg. A védő is ismeri az erkölcsi törvényt, amely az apa tiszteletére tanít, de az apának apának kell lennie, nem vadállatnak, a milyen a megölt Maróti János volt. Kéri az esküdteket, adják vissza az özvegy anyjának fiát, az árva leánynak testvérét, támaszukat: mentsék fel a vádlottat. Az esküdtek verdiktjét este fél tíz órakor hirdették ki. E verdikt bűnösnek mondta ugyanel Maróti Gábort az erős felindulásban elkövetett halált okozó testi sértésben, de egyszersmind azt is kimondta, hogy e cselekménye a jogos védelem halálának félelemből és megzavarodásból származott túlhágása volt. A bíróság, minthogy a büntető törvény 79. szakasza szerint a jogos védelemnek ilyen túlhágása nem büntethető, a vádlottat a verdikt alapján felmentette és azonnal szabadon bocsájtotta. — A perlekedés bolondja. Emberemlékezet óta késhegyig menő harcot folytat Simon Gyula szolnoki földbirtokos a hatóság ellen. Kezdve az adótól, amelyet csakis karhatalommal lehet behajtani rajta, mindenféle követelést és apró-cseprő adósságot úgy fizet, ha megegzekválják, fizetvén természetesen rengeteg ügyvédi költséget és végrehajtó díjat. Mivel pedig nem hagyja képzelt jussát, harminc év, óta hatezer forint bírsággal és rendbüntetéssel sújtották. Legutóbb egy dűlőút miatt akasztott tengelyt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási bizottságával s a mikor a dolog a polgári per útjára került, a belügyminisztériumhoz intézett beadványában az alispántól kezdve az egész megyei tisztikart sértő kifejezésekkel illette és sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolta. A szolnoki törvényszék rágalmazás miatt egy hónapi fogházra és ötszáz korona pénzbüntetésre ítélte a konok pörlekedőt, de az ítélet ellen mind az ügyészség, mind pedig a vádlott felebbezést jelentett be. A királyi tábla Türk Szilárd elnökletével ma foglalkozott a benyújtott felebbezésekkel, amely alkalommal Baloghy György főügyészi helyettes visszavonta az ügyészség felebbezését, mert véleménye szerint a vádlott egész magaviselete zavart elmére vall. A tábla az első bíróság ítéletét megváltoztatta és Simon Gyulát rágalmazás vétsége miatt a kilencvenkettedik szakasz alkalmazásával ezer korona pénzbüntetésre ítélte. A megokolás kimondja, hogy nem lehetett súlyosító körülményül venni azt, hogy a vádlottat annyiszor és oly nagy összeg erejéig bírságolták meg, mert azért még feddhetetlen előéletű s az enyhitő szakasz alkalmazása helyén való. Ellenben enyhitő körülménynek vették, hogy vélt jogainak érvényesitése végett irta a sértő beadványt. — A meglopott férj. Még a múlt hónap 23rán történt, hogy a stuttgarti rendőrség értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Rozenhardt Pál odavaló gazdag gyáros feleségét megszöktette Krausz Károly gyárigazgató s a szökevények magukkal vitték a férjnek százezer márkát meghaladó értékpapirosait. Néhány nap múlva Nagy Ferenc, detektív a Hungáriaszállóban nyomára akadt a szerelmes párnak. A szerelmesek megérezték a veszedelmet s gyorsan el akartak utazni. A detektív utánuk hajtatott s elcsípte őket a déli vasút pályaudvarán, ahol már megváltották Triesztbe szóló jegyüket. Mindkettőt bekísérte a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy ők azok, akiket a stuttgarti rendőrség keres. A nőt, mivel férje sürgős táviratban szabadonbocsátását kérte, azonnal elbocsátották, de Krauszt fogva tartották. A budapesti büntetőtörvényszék Szepessy bíró elnöklésével ma foglalkozott azzal a kiadatási kérelemmel, amelyet ez ügyben a stuttgarti bíróság ide küldött. A stuttgarti bíróság jóformán megokolás nélkül kéri Krausz kiadatását, s a bűntényt sem nevezi meg, amelyet Krausz állítólag elkövetett. Az ilyen megkeresés azonban a Németországgal fennálló kiadatási szerződés értelmében nem tekinthető olyan szabatos formának, melynek alapján a letartóztatott német alattvalót ki lehetne adni. A megkeresésnek tartalmazni kell olyan bűncselekményt, mely a gyanúsítottra bizonyítható és egy formális kérést, hogy a magyar bíróság adja ki az illetőt. Ezért a bíróság Győrffy Gyula dr. védő előterjesztése után azt a végzést hozta, hogy mivel a kiadatási kérvény formailag hibás, a döntést függőben tartja s ha a stuttgarti hatóság a mulasztást három hét alatt nem pótolja, Krauszt szabadon fogja bocsátani. — Kalandor. Most két éve egy bizottság alakult a fővárosban, amely Kossuth Lajos sírjának a megkoszorúzását vállalta magára. A hozzá való költséget egy Kossuth-album révén akarta megszerezni, melyet Jékey Károly szerkesztett. Az albumnak a vidéken való terjesztésével Körössy Lajos nyugalmazott színészt bízták meg. Vidéki körútjában Körössy barátságot kötött egy főispánnal, akinek állandó vendége lett. Ez a barátság beajánlotta Kőrössyt az előkelő családokba, ahol szebbnél-szebb napokat töltött. De hirtelen beborult fölötte az ég. A budapesti rendőrségtől elfogató parancs érkezett, s Kőrössyt éppen pezsgőzés közben letartóztatták. A panaszt Jékey tette ellene. Azzal vádolta, hogy az eladott albumok árából hatszáz koronát elsikkasztott. A büntetőtörvényszéken ma a főtárgyalás során Jékey azt vallotta, hogy a mint utóbb meggyőződött, Körössy jóval többet, vagyis huszonötezer koronát sikkasztott. Mivel erre a bizonyítást is fölajánlotta, a törvényszék fölfüggesztette a tárgyalást s az iratokat visszaküldte a vizsgáló-, bírónak. SPORT. * A bécsi futtatás. Az utolsóelőtti nap programjára már igazán nem jutott érdekesebb futás. A kohlmarkti díj lehetne azzá, ha ötezer koronájáért az Angliából hazatért Hazafi is indulna, de ez valószínűleg távol marad a starttól és a díjért való küzdelmet átengedi Uncas-nak és Serenissimus-nak. A többi futás közül, amennyiben a lovak össze-vissza futása után kiszámítható, a nyeretlen kétévesek versenyét Horkay, vagy Gyere be rózsám, a kétévesek eladóversenyét Do, vagy Lady Russel, a kétévesek versenyét Arató, az eladók handikapját Iráska, vagy Kinos, a nyeretlenek gátversenyét Parténia vagy Fair mortgage, a kétévesek handikapját Barkis, vagy Pergola nyerheti meg. * Atlétikai és tornaverseny. A Budapesti Torna Klub atlétikai és tornaversenyének nevezési zárlatáig tizenkét egyesület 72 tagja részéről 156 nevezés érkezett, oly hatalmas szám, melyhez foghatóval csak az országos torna-szövetségi ünnepeknél találkozunk. A rendező B. T. K.-on kívül a következő egyesületek vesznek részt a vasárnapi országos meetingen: Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub, Magyar Atlétikai Klub, Aradi Atlétikai Klub, Budai Torna-Egyesület, Debreceni Torna-Egyesület,Budapesti Atlétikai Klub, Magyar Úszó-Egyesület, Újpesti Torna-Egyesület, Posta- és Táviró Tisztviselők Sportegyesülete, Postatakarékpénztárak Sportegyesülete és a Magyar Testgyakorlók Köre. A sok versenyre való tekintettel a B. T. K. választmánya szerdán tartott ülésében elhatározta, hogy az előmérkőzéseket és a sportküzdelmek egy részét már vasárnap délelőtt fél kilenc órakor, a döntő küzdelmeket délután fél három órakor rendezi a millenáris pályán. * Országos főiskolai lan-tenniss-verseny. A Műegyetemi Atlétikai és Futball-Klub lan-tenniszversenye ma délelőtt a rossz időjárás mellett is megkezdődött a margitszigeti sporttelepen. A főiskolai férfi egyes bajnokságért a következő párok mérkőztek: Anyán Béla (Budapesti Lan-Tennisz-Klub), győzött Pick Lajos (Budapesti Egyetemi Atlétikai- Klub) ellen 6:2, 6:2; Magyar László (Budapesti Lan-Tennisz-Klub), győzött Pertich Károly (Kolozsvári Egyetemi Atlétikai-Klub) ellen 6:2, 6:1; Imrédy Károly (Budapesti Lan-Tennisz-Klub), győzött Csáky István gróf (Műegyetemi Atlétikai és futball-Klub) ellen 6 :2, 5:7, 6:3. A mérkőzést a holnapi nap folyamán folytatják. * Házi atlétikai viadal. A Budapesti Posta- és Táviró-Tisztviselők Sport-Egyesülete ma délután a margitszigeti pályán házi atlétikai versenyt rendezett a következő eredménynyel: 100 yardos síkfutás. Két előfutás után a döntőben első Pozsonyi Jenő, második Szemethy Gyula, harmadik Kertay Lajos. Magasugrás. Első Gabrovitz Emil, második Szemethy Gyula, harmadik Szalay Ferenc. Súlydobás. Első Gabrovitz Emil, második Giba Gyula, harmadik Buda István. 220 yardos síkfutás. Első Berneg József, második Kertay Lajos, harmadik Bárkány Ödön. Labdarúgás távolba. Első Virág Ferenc, második Buda István, harmadik Varga József. Távolugrás. Első Szemethy __ Gyula, második Kertay Lajos, harmadik Bárkány Ödön. Fél angol mérföldes síkfutás. Első Bodor Ödön, második Berneg József, harmadik Szalay Ferenc. VIDÉK. — A Délmagyarországi Tanítóegyesület közgyűlése. A Délmagyarországi Tanítóegyesület elnöksége most küldötte szét a szeptember 26—28-ig Temesvárott a tanítóegyesület internátus épületének ünnepies fölavatása alkalmával tervezett XXXVIII. nagygyűlésére és közgyűlésére. A tanítói nagygyűlés 27-én, délelőtt tizenegy órakor lesz a városi Vigadó nagytermében. Az elnöki megnyitó beszédet Schenk Jakab egyesületi elnök mondja. Fölolvasásokat tartanak Schmidt Antal, Bárány Árpád, Sípos András, Mező Dániel és Brunovszky Rezső. A tanítóegyesület közgyűlését 28-án, reggel 8 órakor tartja meg. A szocialisták Kassán, Kassáról jelentik nekünk, hogy a kassai szociáldemokrata párt a főkapitány elutasító végzése mellett is ma ismét három gyűlést jelentett be. A főkapitány a bejelentéseket nem vette tudomásul s a gyűléseket nem engedte meg, mert a gyűlések alkalmasak a lakosság felizgatására és a város belső békéjének zavarására. A szocialisták a határozat ellen felebbezést adtak be.