Budapesti Hírlap, 1905. május (25. évfolyam, 120-149. szám)
1905-05-06 / 124. szám
1905. május 6. BUDAPESTI HÍRLAP. (124. sz.) — Ki akar egyéves önkéntes lenni? Lásd a Lichtblau-féle katonai élektani. mai hirdetését. — „Bob hashajtó“ a legkellemesebb (10 fillér). Súlyos teher. Irta Tolsztoj Leó. Budapest, máj. S. Franciaország és Itália közt a földközi tenger partján van egy kicsiny, nagyon kicsiny ország, Ilonáké hercegség. Ennek az országnak kevesebb a saktója, mint egy nagyobb falunak, össze-vissza hatezer lélek és a földje oly kevés, hogy minden, lakosra még egy holdnyi sem jut belőle. De azért az országnak vart igazi uralkodója. Ennek az uralkodónak van vára, vannak udvarosai és miniszterei, van püspöke és vannak tábornokai, sőt hadserege is volt. Picike hadsereg, hatvan ember, de hát mégis csak hadsereg az. Jövedelme kevés van e hercegségének. Megadóztatja őt is, mint mások, a dohányt, a bort, a pálinkát, kivet jövedelmi adót is; de hát Monacóban hiába dohányoznak és isznak sokat, ha egyszer olyan kevesen vannak; és a herceg nem tarthatná el magát és lakásait és minisztereit, ha nem volna egy külön jövedelmi forrása. Ez a külön jövedelme a játékbankból, az úgynevezett rulettből buzog. Az emberek játszanak, nyernek is, vesztenek is,a bérlő azonban mindig behúzza a magáét. És a bérlő rengeteg pénzt fizet nyereségéből a hercegnek. Azért fizet oly rengeteg sokat, mert ilyen játékbank most már csak egy van egész Európában. Azelőtt a kis nehmet fejedelemségekben is voltak, de ezeket tíz esztendeje betiltották. Azért tiltották el, mert a játékbank sok szerencsétlenség kútfeje. Akárki oda megy, elkezd játszani és játszik eszeveszetten, elveszti mindenét, amije van, még a másét is, aztán bánatában vízbe öli, vagyfejbe lövi magát. A németek tehát megszüntették ezt a szégyent, megtiltották a kis fejedelmeknek, hogy bankot tartsanak, de a monakói hercegnek nem parancsol senki. S neki magának van ma már csak játékbankja. Azóta minden játékos ő hozzá utazik, nála veszi s ő rakja zsebre a nyereséget. Becsületes kéz munkájából nem lehet olyan kőpalotákat építeni. A monakói herceg tudja, hogy alávaló a vállalata, de mit tegyen? Neki is kell élnie. És a dohányból meg a pálinkából élni az sem sokkal külömb. Hát így él a herceg, él és uralkodik, élére rakja a pénzt s udvarán meghonosította az igazi nagy királyok minden erkölcseit és szokásait. Megkoronáztatja magát, körmenetet, tart, jutalmat osztogat, kivégeztet, megkegyelmez, vannak tanácskozó ülései, törvényei és bíróságai. Minden olyan, akár az igazi királyoknál. Csakhogy nagyon kicsiny. Ebben a kis fészekben néhány éve egy gyilkosság esett. Az ország népe békességei, azelőtt ilyenbűntett ott nem fordult elő. Bíróságot állítottak össze nyomban és kezdtek bíráskodni, amint illik. Voltak ott bírák, államügyészek, esküdtek és védőügyvédek, ítéletet is mondtak; az Ítélet a bűnös lefejezését követelte. Helyes. Tudatták a herceggel. A herceg elolvasta az Ítéletet és helybenhagyta. Tehát kivégzés lesz. Csak egy bibije volt a dolognak. A hercegségben sem girólin nem volt, sem hóhér. A miniszterek törték a fejüket, végre azt határozták, hogy kérdést intéznek a francia kormányhoz: volna-e szíves, nekik rövid időre egy gépet és egy hóhért kölcsönözni? És mibe kerülne ez a kölcsönüzlet ? Ily értelemben irtaik. Nyolc nap múlva megjött a válasz: Szívesen küldik a gépet és a hóhért, a dolog, mindent beleszámítva, tizenhatezer frankba kerül. A hercegnek elreferálták. Sokáig fontolgatta — tizenhatezer frank! Az egész gazfickó nem ér meg annyit. Nem lehetne olcsóbban megcsinálni? Tizenhatezer frank! Hisz ez pótadóba kivetve több mint két frankkal terhel meg minden lakost. Ezt nehezen bírják el. Talán föl is lázadnak! Gyűlést hívtak össze, hogyan lehetne a kérdést megoldani. Elhatározták, hogy ugyanaebben az ügyben az olasz királyhoz fordulnak. A francia kormány köztársasági, nem becsüli meg a királyokat, de az olasz király mégis csak vele egyfajta* azzal lehet beszélni, az majd olcsóbb lesz, írtak neki és csakhamar megjött a válasz. Az olasz kormány (akkor még Olaszországban volt halálos ítélet) ezt felelte: A legnagyobb gyönyörűséggel küldi a gépet és a hóhért. A költség, mindent beleértve, a szállítást is, tizenkétezer frank. — Ez olcsóbb volt, de még mindig drága. Ennyi pénzt sem ér az a szemtelen gazember. Még mindig két frank adó esett minden lakosra. Újra gyűlést hívtak össze. Tanácskoztak, ideoda hányták-vetették a dolgot, hogyan lehetne olcsóbban megcsinálni. Talán egy katona egyszerűen elvághatná a nyakát. Hisz a katona a háborúban úgyis él, ez a tanult mestersége. A generális beszélt a katonákkal, nem vállalkoznék-e valamelyikük? De egyiknek sem volt kedve. •Nem, mondották, mi ehhez nem értünk, mi ezt nem tanultuk. Mi lesz most? Újból megtanácskozták az ügyet, összehívták a gyűlést, bizottságot, albizottságott és tovább deliberáltak. Valaki azt mondta: a halálos ítéletet át kell változtatni életfogytig tartó börtönre. Uj módon a herceg is kegyelmet gyakorol és a költség is kisebb. A herceg beleegyezett s a dolog el volt intézve. Csak az volt a baj, hogy külön börtön, a melyben valakit élte fogytáig becsukhattak volna, szintén nem volt. Akadt kis kóter, a mibe rövid időre lezártak valakit, de szolid tömlőé, életfogytig való ott tartózkodásra, az nem volt. Végre mégis találtak valami helyet. A fickót betették. Eléje őrt állítottak. Az őr őrködött s a vár konyhájából delenkint ebédet hozott a gonosztevőnek, így ült a fiú hat hónapig, egész évig. Az év végén a herceg, egybevetette a kiadás és bevétel tételeit s uj tételt látott köztük: A gonosztevő eltartása. És ez a tétel nem volt kicsiny. Külön őr és teljes ellátás! Egy évre kitett hatszáz frankot. S a mellett a fickó egészséges volt, mint a makk; ez képes felélni még ötven évig! Könnyű kiszámítani, mennyit jelent ez. Rengeteg pénzt. Hja, ez nem járja! A herceg hivatta minisztereit. — Gondoljátok ki, hogy lehetne ezzel a fickóval olcsóbban, végezni. A miniszterek törték a fejüket. Egyik azt mondta: Nézzék csak, uraim, én azt hiszem, az őrt el lehetne bocsátani. A másik azt mondta: Igen ám, de akkor megszökik. — Hát hadd szökjék! A hercegnek jelentést tettek. Beleegyezett. Az őrt elbocsátották. Most megfigyelték, mi fog történni és íme. Mikor megjött az evés ideje, a rab kijött, kereste, az őrt, nem találta és elment az ebédért a konyhába. Másnap ugyanaz történt. Elment a szobájából, de az ebédjéért, nem azért, hogy megszökjék. Mi lesz most? Újra törték a fejüket. Meg kell neki egyenesen mondani, hogy nekünk nem kell. Menjen a pokolba. Ez jó lesz. Az igazságügyminiszter magához hivatja és így szólt hozzá: — Mért nem megy maga? Nincs is őre. Mehet, ahová akar. A herceg nem bánja. — A herceg nem bánja, az lehet, szóltamaz, de én sehová sem mehetek. Hová menjek. Ti megbélyegeztetek az ítélettel, most az ördögnek sem kellek, ki vagyok rekesztve az emberek közül. Bolondot csináltatok velem. Ez nem járja. Halálra ítéltetek. No jó. De hát ki is kellett volna végeznetek, — csakhogy ezt nem tettétek meg. Ez az első. Én nem tehetek róla. Aztán életfogytig tartó börtönre ítéltetek, őrt állítítottatok elém, hogy ételt hozzon, aztán az őrt megint elvettétek. Ez a második. Erről sem én tehetek. Hát magam hoztam el az ételemet. Most azt mondjátok: Eregy! Nohát, ha akármit tesztek is, én itt maradok! Mit csináljanak? Újra gyűlést hívtak össze, hogy mi legyen most, nem akar elmenni. Törték a fejüket, adjanak neki penziót, különben meg nem szabadulnak tőle. A hercegnek jelentést tettek. Nincs mit tenni, meg kell tőle szabadulni. Megszavaznak neki évi hatszáz frank járadékot és a határozatot közlik vele. — No jó, ha mindig pontosan fizettek, akkor elmegyek. Az első évit előre megkapta, elbúcsúzott szívesen mindenkitől s elhagyta a hercegséget- Útja egy egész negyedóráig tartott vonaton. Elutazott, a közelben letelepedett, vett egy kis földet, kertet, most is él s nagyon jól érzi magát. A megállapított időben mindig odamegy, hogy átvegye járadékát. Ha megkapta, bemegy a játékbankba is, játszik 2—3 frankba, nyer, vagy veszt, aztán hazautazik. Békességben s derült kedvben így éldegél. Milyen szerencséje van, hogy a bűnt nem olyan helyen követte el, ahol az emberek a lefejezés, vagy az életfogytig tartó börtön költségeit nem sajnálják. 13 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A debreceni Csokonai-ünnep.) A debreceni Csokonai-kör május 20-án és 21-én Országos ünneppel üli meg Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály, halálának századik évfordulóját. Az ünnep részletes sorrendje a következő: Május 20-án este hét órakor a vasúton érkező meghívott vendégek hivatalos fogadása. Nyolcadfél órakor a főiskolai hallgatók a kollégium énektermében előadják Oláh Gábor Diákélet Csokonai korában című alkalmi darabját. Utána társas vacsora lesz az rAngol királynié vendéglőben. Május 21-én délelőtt tíz órakor ünnepi ülés lesz azArany bika szálló dísztermében. A megnyitó beszédet Géresi Kálmán, a Csokonai-kör elnöke mondja. A Városi Dalegyesület elénekli A reményhez című dalt; Szabolcska Mihály ünnepi költeményt ad elő; emlékbeszédet mond Tüdős János, a Csokonai-kör főtitkára; Szávay Gyula fölolvassa alkalmi költeményét; Kardos Albert, a Csokonai-kör titkára jelentést tesz a Csokonai életrajzára kiírt pályázatiról; végül a Városi Dalegyesület elénekli a Csikóbőrös kulacshoz című dalt. Ezután megkoszorúzzák a költő szobrát. Koszorút küld többek közt a Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság. Közben a Petőfi, Dalkör elénekli A tihanyi ekkóhoz című dalt s a Himnuszt. Déli egy órakor ünneplésen megnyitják a városi múzeumot, majd Komlóssy Artur, a Csokonai-Kör alelnöke megnyitja a Csokonai-kiállítást. Két órakor társasebéd lesz az Arany bika-szálló dísztermében. Délután meglátogatják Csokonai sírját. Este a színházban bemutatják a Székely lakodalom című életképet. Az ünnep rendező-bizottsága kéri az irodalmi társaságokat és testületeket, hogy küldötteik számát és érkezésük pontos idejét idejekorán tudassák Kardos Alberttel, a Csokonai-kör titkárával. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnap este másodszor kerül szinre Dezső József Egy szál mirtus című egyfelvonásos színműve. Utána a Külikrankie herceget adjál. — Az ember tragédiájának hétfői előadásán Alszeghy Irma, Odry Árpád és Császár Imre játszák a főszerepeket. A Vígszűrházban színrekerülő Miss Chipp című énekes szinmübek zenéjét Bering Henrik, a Parisban élő magyar zeneszerző írta. A bemutató május 6-án lesz, a címszerepet Küry Klára játsza. Az előadást Péchy Kálmán rendezi. A Magyar Színházban Halton Mary kedden és szerdán a Gésák-ban lép föl,pénteken és szombaton, pedig a Szegény Jonatánban fog játszani. A péntekre és szombatra váltott jegy a keddi és szerdai Haltonestékre érvényes. Erre a két estére a pénztár május 5. és május 6. jelzésű jegyet árusít. Vasárnap délután és keddig minden este Rajna Ferenc revüje, az Exlex kerül színre. A Budai Színkör ünnepies megnyitása holnap este hét órakor lesz. Az előadásHeltai Jenő Beköszöntőjével kezdődik, ezután A sárga csikó kerül szinre Blaha Lujza asszony vendégfölléptével. A jövő hét műsorát a Népszínház műsordarabjaiból állították össze. A Városligeti Színkörben szombaton este mutatja be Frizza átváltozó színész Fifi című bohóságát. * (Hugó Viktor szobra Rómában.) Rómából írja tudósítónk: Május 6-án lesz Hugó Viktor szobrának ünnepies leleplezése a Villa Umbertóban. A szobrot a francia-olasz szövetség állította a költőnek. A leleplezésre eddig is számos vendég érkezett Franciaországból, köztük az InAlilut több tagja, azonkívül a lélektani kongresszus tagjai is meghosszabbították e végből római tartózkodásukat. A leleplezést megelőző napon Baccelli nyilvános értekezést tart Hugó Viktorról, a Collegia Romano nagytermében. A város fogadóestét rendez, utána kivilágítják a Skapitóliumot. Részt vesz az ünnepségen az olasz udvar, a francia nagykövetség és számos olasz és francia képviselő. Lokroy is beszédet mond a szobornál. * (Vidéki színészet.) Kassai tudósítónk írja: Komjáthy János színtársulata hétfőn este fejezte be az idei színházi időszakot az Aszalói uram lányai című vígjátékkal. A társulat hat hétig Sátoraljaújhelyen , fog játszani, onnan Brassóba megy és október elején tér vissza Kassára. — A szombathelyi színházban, mint tudósítónk írja, megnyitó-előadásul János vitéz került szinre. A címszerepet Feledi Boriska játszotta. Mellette kitűnt még Jakabffy Jolán, Wlassák Vilma, Takács Jolán és Boda Ferenc. — A nagykanizsai színházban e héten két estén vendégszerepelni fog Festetichné Rózsa, a Váljunk el és a Monna Vonna női főszerepében. — Az egri színházban jelenleg Balla Kálmán színtársulata működik. Tudósítónk jelentése szerint gondos előadásban adták elő A tévedt nő című operát. A főszerepet Csik Irén és Karacs Imre játszották. — A temesvári színházban, mint onnan írják, ünneplés közepette vendégszerepel Szoyer Ilona. Tegnap este a Cigánybáró Szalfi szerepét énekelte. Ezenkívül föllép még a Szép Helénában.