Budapesti Hírlap, 1905. május (25. évfolyam, 120-149. szám)
1905-05-13 / 131. szám
1905. május 13. BUDAPESTI HÍRLAP. (131. sz.) tól elesik. A jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratban az Akadémia levéltárban maradnak s csak engedelemmel másolhatók le. * (Bob herceg a Király Színházban.) A szerelmes Bob herceg miután három esztendővel ezelőtt százegynéhány diadalmas estén halomba gyűjtötte a babért a Népszínházban, ma este a réginél is színesebb virulásban föltámadt új otthonában a talentumnak, amely Isten kegyelméből őt és magát ezzel a nagy dicsőséggel megkoronázta. Martos, Bakonyi, Muszka Jenő és Fedik Sári Bob hercegje ma zúgó tapsviharban és virágesőben bevonult a Király Színházba, olyan színpadi pompával és olyan művészi ragyogásban, mint egy operett, amely már százharminc előadás biztos dicsőségével indul az első előadásnak. A színház értéke szerint megbecsülte a darabnak ezt az irigylésreméltó virtusát: egy vagyont költött a kiállításra, elsőrangú művészei kezére adott minden szerepet, Bob herceget pedig Bedák Sári adta. Mióta ő száz estén egy sorban eljátszotta ezt a szerepet, azóta egy légió Bob herceget volt alkalmunk látni ugyanazon a színpadon. Egy sereg primadonna próbálta föl ezt a szerepet, mint a bűvös csizmát, hát ha ő is akkorát tudna lépni benne. De azért se a régi Bob herceget nem láttuk, se újat nem láttunk, mind e mai estig. Ma este azután volt részünk — mind a kettőben és ezt megint Fedák Sárinak köszönhetjük. Hogy uj volt a mit művelt, ezt leghitelesebben az bizonyítja, hogy a régi alakításának teljes hatásával, teljes gyönyörűségével, teljes frisseségével élveztük, úgy hatott, mint azelőtt három esztendővel, ami annak a bizonysága, hogy már nem azt produkálta, amit akkor, hanem ennél egy hatalmas arányokban kibontakozó tehetség három esztendei fejlődésével többet, teljesebbet, gazdagabbat. A régi alakítását fölemelte a művészete mai magasságába és ezért volt a mai Bob hercegje épp oly szenzációs, mint az a másik, a melynek az emlékezete ma ennek az újnak a fényességébe olvadt. Fényességet mondunk, mert valósággal ragyogó ez az alak és szava, dala, minden tevése úgy hull az ember lelkére, mint a verőfény. — Az egész előadás jellemzésére csak azt mondhatjuk, ho"¡" sohasem tudott olyan közel jutni a Fedák Sári alakításához, mint ez este. Mint említettük, a Király Színház legelsőrangú erőit mozgósította és minden szereplő igyekezett méltó lenni a társaihoz. Tesztóry Julia pompás királyné volt. Németh sugárzóan kedves Pomponiusz, Csatay Janka nagyon bájos Anni, Magay Anna vakítóan szép hercegkisasszony. Vágó Béla roppant karakterisztikusan adta a politikus mészárost, a Mihályi fényes, meleg tenorja ércesen csengett, a képmester meg a táncmester szerepében igen nagy sikere volt a fiatal gárda két kiválóan talentumos tagjának, Bársony Istvánnak, meg Gabányinak. Csiszár, aki a borbélyt játszotta, már a figurájával nagy kacagást keltett, nagyon jók voltak Körmendy és Torma Zsiga is. — Bob herceg ő fensége bevonulását, a Király Színházba prológussal és Martos Ferenc gyönyörű költeményének előadásával Medgyaszay Vilma jelentette be skarlátpiros, aranydíszes skót gárdista-kosztümben, olyan művészien, szépen, hogy viharosan megtapsolták érte. A függöny fölgördülése után az első meglepetés a díszlet volt, amelyet a zseniális Márkus Géza tervei szerint csináltatott az igazgatóság. A kiállítás egyáltalában ragyogó volt, az első fölvonás záróképe a legszebb, amit idáig budapesti operettszínház produkált ebben a nemben. A darab, amelyben néhány változás és új szám is van, egészen újnak tetszett és a sikerével is rálicitált — saját magára. Annyi tapsot se a Bob herceg, se Bob herceg még egy este sem kapott, mint ma. Fedák Sárit már a megjelenésekor percekig tartó ovációval fogadták: fölvonások végén őt is, szereplőtársait is, számtalanszor kihívták. A szerzők közül a hívó tapsokra csak Muszka Jenő jelent meg. Olyan tartós volt a taps, hogy többször fölhúzták a függönyt is: a színpadon egész virágos kert közepében hajlongott Fedák Sári. Külön dicséret illeti Tincse Zsigmondot, aki úgy dirigálta a zenekart, hogy úgy szólt az egész, mint egy hatalmas instrumentum. (sz.) * (Színházak hírei.) A Nemzeti Színházban Szalóki Elek Parasztszívek című háromfelvonásos színműve holnap, szombaton kerül szilire először. Az újdonságból ma délelőtt tartották meg a jelmezes főpróbát, Alszegii, Irma, Rákosi Szidi, Vizváryné, Gyenes, Mihályfi, Gál, Bakó, Rózsahegyi, Gabányi és Horváth Zoltán közreműködésével. A Magyar Színház vendégművésznője, Halton Mary vasárnap, május 11-én este folytatja vendégjátékát, melyet tegnap gyöngélkedése miatt megszakított. A művésznő ezúttal három estén játszik egymásután. Vasárnap Mimózát énekli A gésák-ban, hétfőn, kedden pedig új szerepét, Mollyt a Szegény Jonatán-ban. Holnap, szombaton este és vasárnap délután az Ex-lex kerül színre. A Budai Szinkör-ben holnap este A koldusdiák című operett kerül színre, Székely Irén közreműködésével. A Városligeti Szinkör-ben az első hét műsora a következő: Kedden, május 16-án megnyitó előadásul A cigánybáró kerül színre, Szoyer Ilona vendégjátékával, szerdán ugyanez, csütörtökön Szép Heléná-t adják, Szoyer Ilona vendégjátékával, pénteken és szombaton ugyanez a darab van a műsoron. Vasárnap, 21-én délután három órakor mérsékelt helyárakkal a Színházi képtelenségek-et, este nyolcadtól órakor rendes helyárakkal az Egy éj Velencében című daljátékot játszott. * (Takács Mihály ünneplése.) Takács Mihály A szevillai borbély holnapi előadásán ötvenedszer játsza Eigaró borbély szerepét. A művész egyik legkitűnőbb alakítása Eigaró, amelyet 1888 szeptember 27-én mutatott be először az Operaházban. Az akkori szereposztás szerint Almavivát Pauli Rikárd, Rozinát Ábrányiné Margit, Bartolót Hegedűs Ferenc, Baziliót Odry Lehel játszotta. Rozina szerepében Takács Mihálylyal együtt szerepelt még: Bianchi Bianka, Vasziljevics Adél, Arnoldson Szigrid, Svicher Izabella, Csurgay Adél, Lindh Marcella, Pet rini Margit, Kahler Elza, Szoyer Ilonka és Payer Margit. Takács Mihály tiszteletére a holnapi jubiláris est alkalmából ünnepséget rendeznek. * (Szövegíró királynő.) Prágai tudósítónk írja: A prágai Német Színházban ma mutatták be a Marioára című háromfelvonásos operát, amelynek szövegét egy román népmeséből Carmen Sylva, a költői lelkű román királynő írta. Marioárába két testvér szerelmes: Marin és Tudor. Marin észreveszi, hogy a szép lány bátyjához vonzódik, lemond a kezéről és elmegy a vidékről. A fiatal pár néhány évig boldogan él. Egy napon azonban fölébred Tudor szerelme, visszatér a faluba, összekoccan Marinnal és megöli. Marioára nem tudja meg a dolgot, a gyilkos felesége lesz s tizennyolc évig élnek együtt. Végre Tudor nem bírja elviselni az eltemetett titkot, bevallja a bűnt feleségének, aki nagylelkűen megbocsát neki. A darab*zenéjét Cosmovics Gusztáv és Schmeidler Konrád írta. A közönség tetszéssel fogadta az újdonságot. * (Művészek akciója.) A Kossuth-szoborra és a Szabadságharc-szoborra pályázott művészek nincsenek megelégedve a zsűri határozatával, még kevésbbé a fővárosi tanács döntésével.’Azt vitatják a művészek, hogy különösen a szabadságharc szoborra több olyan pályaterv volt, amely megfelelt a követeléseknek s határozott rosszakaratot látnak a zsűri eljárásában. Szerintök a pályázatot csak eszmére hirdették s a pályázók csak eszmét adtak. A megítélésnél azonban a zsűri akként járt el, mintha végleges pályázat lett volna s olyan kifogásokat tett, a melyeket csak kidolgozott mintáknál lehetett volna tenni. Véleményük szerint a Szabadságharc-szobor pályázat eredménye sokkal jobb, mint a legutóbb megtartott bármelyik szoborpályázatnak az eredménye. Napok óta üléseznek a pályázó művészek, akiknek pályatervét megvételre ajánlotta a zsűri. El akarják határozni, hogy egy előterjesztésben tiltakoznak az eljárás ellen s lemondanak a 800 koronás díjakról. A többség már alá is írta az előterjesztést. Eddig csak hárman nem írták alá. Olyan szegény emberek, akik nem igen nélkülözhetik a 800 koronát sem. A művészek hétfőn este újra ülést tartanak, s ha egyhangú megállapodásra jutnak, kedden beadják az előterjesztést. .. (A milánói kiállítás.) A jövő évben a Szimplon-alagút megnyitása alkalmából Milánóban kiállítást rendeznek, melyen Magyarország is részt vesz, főleg művészeti és iparművészeti tárgyakkal. Az előmunkálatok ügyében Fittler Kamill, az Iparművészeti Iskola igazgatója és az Országos Képzőművészeti Tanács előadója a minap Milánóban járt sajtáról viszszatérve, most tesz jelentést a kereskedelmi és a kultuszminiszternek. * (Művészet, természet.) Stuchnann Patrik dr. a fehér és kiváltságos premontrei rend fiatal tudós kanonokja e cím alatt összegyűjtötte négy tanulmányát. Műveit és finoman elemző lélek tükrözik ez útirajzokban; ez a szerző nem hiába utazik, minden benyomásra érzékenyen reagál és van hozzá képessége, hogy szívének s elméjének tapasztalatait egyszerűségében is ékesen szóló alakban, a művész lendületével és a festő élénk színeivel ábrázolja. Könyvének első darabja a Quarnerón szerzett tapasztalásait beszéli el: a sokszerű, pillanatról-pillanatra változó hangulatot egész közvetetlenségében megérezteti olvasójával. Olaszországi barangolásaira a szakjába beavatott tudós készségével indul és bennünket is kedvesen szórakoztatva és alaposan oktatva kalauzol. Stuhlmann könyve érdekes és megkapó olvasmány, egyben pedig vonzó képe a könyv írójának; a lélek tiszta harmóniája, a tudás és hit összeolvadása, a szakember és művész teljes apparátusa nagy ritkaság a meghasonlottság és önmagában való kételkedés e mi szomoru napjainkban s méltó az elismerésre, bár irigységet kelt. A külsejében is szép, komoly diszt könyv a Stefanaeum sajtója alól került ki. Az árát nem tudjuk. * (Vidéki színészet.) A délvidéki szinikerületet két évre Polgár Károly igazgatónak adták. A színtársulat a következő sorrendben fog működni: októberben Nagybecskereken; novemberben, decemberben és januárban 15-éig Zomborban; március 25-éig Lugoson; májusban Nagykikindán és Törökbecsén; júniusban Nagyszentmiklóson; júliusban Herkulesfürdőn; augusztusban és szeptemberben Szolnokon. A fiumei színházban mint tudósítónk írja, nagy tetszéssel fogadta a közönség a Hajdúk hadnagya című daljátékot. A főszerepeket KaposiTózsa, Zsigmondi Anna, Rontai Boriska, Hunyadi József és Nyarai Antal játszották. A debreceni színházban az évad utolsó operett-újdonsága A dancigi hercegnő volt. A darab, tudósítónk jelentése szerint, elég nagy sikert aratott. A főszerepekben kitűnt: Felhő Rózsi, Kalmár József, Irányi Antal és Mezei Andor. — A mohácsi színkörben május 13-án vonul be Moly Tamás új színtársulata. Kemechey Jenő Emigráns című színműve kerül előadásra. * (A debreceni Csokonai-ünnep.) Debreceni tudósítónk írja: A debreceni Csokonai-kör minden előkészületet megtetta május 20-án és 21-én rendezendő százados Csokonai-ünnepre, mely voltaképpen nem Debrecennek, Csokonai szülővárosának, hanem a magyar irodalomnak lesz nagy, országos jelentőségű ünnepe. Az ünnepségen részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-, a Petőfi-társaság, az ország valamennyi irodalmi társasága, közel jelen lesznek egyébként mindazok az írók, akik Csokonai irodalmához hozzájárultak. Az ünnepi díszgyűlés vasárnap, május 21-én lesz. Ennek műsorát már közöltük. Az ünnepségek keretében nyitják meg a debreceni Városi Múzeumot, amelyet Csokonai szülőházában fognak elhelyezni. A Csokonai-kör az ünnepre kiadta a költő válogatott verseit. A kötetet Kardos Albert dr., Csokonai egyik legkiválóbb életrajzírója rendezte sajtó alá s látta el kitűnő, népszerű modorban megírt, Csokonai egész életét, költészetét felölelő bevezetéssel. A könyv ára egy korona. Ugyancsak kiadja a kör Csokonai megzenésített dalait is, zongorára és énekre. Az ünnepre ez a füzet is megjelenik. Ez alkalommal különböző emléktárgyak is forgalomba kerülnek a Csokonai-kultusz népszerűsítése céljából, a Csokonai-kör ellenőrzésével. Művészi kivitelű levelezőlapok, hiteles történelmi festmények reprodukciói, szobrok, fali díszek stb. Az ünnepi bizottság mindent elkövet, hogy az országos jelentőségű ünnep méltó legyen a költő emlékéhez. * (Kisfaludy-Kör Győrben.) A győri írók és irodalomkedvelők Kisfaludy-Kör címmel művészeti társaságot alakítanak. Laszberg Rezső gróf főispán május 21-ére hívta össze a Kisfaludy-kör alakuló közgyűlését. * (Bohnicsek visszatérése.) Bohnicsek Gyula, az Operaház tenoristája, aki szerződést szegve a múlt héten megszökött Budapestről, ma visszaérkezett s ügyvédjével azonnal fölkereste Máder Rezső operaigzzgatót, hogy új szerződéséről tárgyaljon. A színház hajlandó Bohnicsekkel újból érintkezésbe lépni s hároméves szertődét ajánlott föl neki huszonnégy-, huszonhat- és huszonnyolcezer korona emelkedő fizetéssel. Bohnicsek az ajánlatot elfogadja, ha a szerződés azonnal életbelép, nem pedig egy év múlva, mikor Bohnicsek mostani szerződése lejár. A tárgyalás még folyik. * (Magyar Regényírók.) Második, öt kötetes sorozata jelent meg annak a gyűjteménynek, amelyet Magyar Regényirók címmnél tavaly indított meg a Franklin-Társulat. Hatvan kötet foglalja egybe, magyar művészek illusztrációival, a magyar regényirodalom százéves pályafutása alatt fölhalmozódott értékes műveket. A hatvankötetes gyűjtemény félévenként jelenik meg, öt kötetes sorozatokban. Az első sorozatban négy regényt közölt: Kemény Zsigmond Rajongók, Gsiky Gergely Az Atlaszcsalád, Vadnai Károly A kis tündér és Pálffy Albert Esztike kisasszony professzora című regényét. A most megjelent második sorozat Jósika Miklós báró: A csehek Magyarországban című hatalmas történeti regényét adja, Kimnach László illusztrációival. Tolnai Lajos: Báróné ténsasszony című regényét Kriesch Aladár illusztrálta Justh Zsigmond két regényét közli egy kötet: A pénz legendáját és a Gányó Julcsát. Túri Ödön illusztrálta a kötetet. Az új sorozat ötödik kötete Herczeg Ferenc alkotását, a Pogányok című történeti regényt közli, Pataky László rajzaival. Mikszáth Kálmán négy tanulmánya áll ezeknek élén s az írók arcképeit R. Hirsch Kelli rajzolta meg. A hatvankötetes gyűjtemény ára díszes kötésben 300 korona. Csekély tavi részletfizetésre is megrendelhető. * (Tudományos élet.) A Természettudományi Társulat élettani osztálya kedden, május 16-án este hetedfél órakor ülést tart az egyetem ásványtani vita, 13