Budapesti Hírlap, 1905. július (25. évfolyam, 179-209. szám)

1905-07-01 / 179. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP. (179. sz.) 1905. julius L kiütött a forradalom véres események várhatók. A magyar járadékértékek pedig esnek. A népnek s illetve a polgárságnak imponál az ellenzék magatartása s ezt mondogatják: — Kemény legények ezek a magyarok, mi is utánuk csináljuk, a mit ők csinálnak. A katonai körökben azonban végtelen düh­vel és ellenségesen nyilatkoznak rólunk, kardju­kat csörtetve, fenyegetőznek, hogy bejönnek Ma­gyarországba rendet csinálni. A fenyegetésnek azonban Bécsben sem ül föl senki. Egy másik tudósítónk arról értesül, hogy Fejérváry Géza báró miniszterelnök holnap külön-külön keresi föl a már megnevezett ellen­zéki politikusokat, a­kiket fölkér arra, hogy vasárnap délután négy órakor a miniszterelnök­ségbe jöjjenek közös tanácskozásra. Egy alispán fölfüggesztése. Beniczky Lajos, Pest vármegye alispánja a főszolgabirákhoz rendeletet intézett, a­mely­ben eltiltotta őket attól, hogy az újoncozásban részt vegyenek és hogy akár a katonai behívókat is kézbesítsék. E rendelet miatt, mint ma politikai körökben beszélték, Beniczkyt a belügyi kormány már vasárnap felfüggeszti állásától. Erről a vár­megye törvényhatóságának több tagja értesült és hétfőre összehívták a minap kiküldött hatva­nas bizottságot, a­mely a tisztviselők védelméről gondoskodik. Az ügyvédek és a kormány, Lányi Bertalannak, az új igazságügyminiszter­­nek­ nagyon kevés szerencséje van az ügyvédi kama­rákkal, a­melyeket az új kormány vállalkozásának támogatására fölszólított. Az ügyvédség országszerte a legnagyobb bizalmatlansággal fogadja az új kor­mányt; e bizalmatlanság, sőt idegenkedés okait a pécsi ügyvédi kamara a következő, igen elmés föl­­terjesztésben magyarázza meg. Az igazságügyi tárca vezetésének átvételéről Nagyméltóságod által ez évi június hónap 20-áról 6562/T. M. E. szám alatt hozzánk intézett leiratát tudomásul vevén, arra vonatkozólag van szerencsénk jelenteni, hogy a törvény által hozzánk utalt ügyek elintézése körül előírt kötelességeinket minden kö­rülmények között ezentúl is híven teljesíteni fogjuk. A Nagyméltóságod által jelzett ama kívánsá­got illetőleg, hogy a kamara „az igazságügy egye­temes érdekeinek előmozdítását és a bírói független­ség megóvása mellett az állami jogrend biztositását célzó törekvéseit” támogatásban részesítse, kijelent­jük, hogy bár az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 19. szakasza e részben az ügyvédi kamarák hatáskörét kiterjeszti a jog­szolgáltatás és ügyvédség terén mu­tatkozó hiányok orvoslása és korszerű reformok élet­­beléptetése iránti véleményadásra és javaslatok té­­telére, mégis mivel a kormányelnöknek az ország­gyűlésen tett hivatalos kijelentése szerint a jelenlegi kormány feladata csupán az ország ügyeinek a fenn­álló­ törvények keretén belül való vezetésére szorít­kozik , alig hiszszük, hogy az idézett törvényszakasz­ban érintett véleményezési joggal Nagyméltóságod hivataloskodása idején élni alkalmunk legyen, vagy az igazságügy egyetemes érdekeit érintő reformok életbeléptetését a magunk részéről kezdeményező ja­vaslatokkal sürgethessük. Meggyőződésünk szerint az állami jogrend biz­tosítását célzó kormányhatósági intézkedésekre sem lesz szükség, mert az állami jogrendet biztosítják fennálló törvényeink és a kormányzottak részéről sem észlelhető olyan irányzat, mely a jogrend biztosítására különleges kormányi intézkedéseket igényelne. Ügyelni fogunk azonban és a­mennyire hatás­körünkben és tehetségünkben áll, rajta leszünk, hogy a jog, törvény és igazság uralma, a­mely egyedül biz­tosíthatja az állam jogrendjét és ebben az egyesek jogait és szabadságát, minden törvénytelenséggel szem­ben a leghathatósabb védelemében részesüljön. Hogy e cél elérésére a bírói függetlenség meg­óvása a törvény által is előírt elsőrendű feladat, azt annyira magától értődő dolognak tartjuk, hogy en­nek az állami jogrend biztosítása mellett külön kor­látként való hangoztatására szükség sincsen, sőt félreértések szülőanyjává válh­atik, mert a bírói füg­getlenség megóvása, nem korlátja, de éltető eleme az állami jogrend biztosításának. A budapesti ügyvédi kamara választmányához Valkányi Lajos dr. kalocsai ügyvéd beadványt in­tézett, a­melyben rendkívüli közgyűlés összehívását kéri az alkotmányellenes kormányzással szemben való állásfoglalás végett. A rendkívüli közgyűlésen indí­­­tványozni fogják, hogy az ügyvédek az alkotmányos kormányzás helyreállításáig úgy az egyenes adók,­­ mint az illetékek és bélyegek lerovását tagadják meg. Az aradi ügyvédi kamara területén mozgalom indult meg a Fejérváry-kormány ellen, s az ügyvé­dek meg akarják bélyegezni az alkotmányellenes mi­nisztériumot. E célból Radó Károly dr. ügyvéd a kamara választmánya elé az igazságügyminiszter kör­levelére vonatkozólag a következő indítványt adta be: Mondja ki az aradi ügyvédi kamara,­­ hogy Lányi Bertalan magyar királyi igazságügyminiszter alkotmányellenes és imparlamentáris működése iránt bizalommal nem viseltetik, őt székfoglalása alkalmá­ból nem üdvözli, a kamarához küldött leiratát válasz nélkül hagyja és azt irattárba tétetni rendeli. A temesvári ügyvédi kamara, mint tudósítónk jelenti, mai ülésén foglalkozott az igazságügyminisz­­ter beköszöntő leiratával. Kornis Géza kamarai tit­kár a leirat egyszerű tudomásul vételét indítványozta. Ezzel szemben Hajdú Frigyes dr. indítványozta, hogy a kamara szavazzon bizalmatlanságot a miniszternek, tagadja meg részére a támogatást, szakítsa meg vele a hivatalos érintkezést, s évi jelentést se adjon neki. Tângurean Manó a románok nevében hevesen kikelt Hajdú indítványa ellen. Kisfaludy Kálmán kamarai elnök viszont támogatta az indítványt. Végül öt sza­vazattal négy ellen Kornis titkár indítványát fogad­ták el. Ügyvédi körökben a románok állásfoglalása miatt nagy a fölháborodás és ebben a tárgyban leg­közelebb a kamara rendkívüli közgyűlést fog ösz­­szehivni. Két nyilt levél. Két kéjpviselő nyilt levele van előttünk s mind­egyiknek írója pártállásának megváltoztatását közli választóival. Inkey József báró, a csurgói kerület képvise­lője, a ki eddig a disszidensekhez tartozott, a függet­lenségi pártba való belépését így okolja meg választói előtt: Országgyűlésünk e hónap 21-én királyi kézirattal elnapoltatott. Ezen elnapolás törvényen kívüli időben történt és ez által a törvényes állapot visszatérése előre m­eghatározott időre van meggátolva. Mit jelent ez, tisztelt választó­polgárok? Ez azt jelenti, hogy al­kotmányunkban nem ismert, sőt éppen alkotmányos létünk következtében nálunk teljesen kizárt szükség­­rendelettel kíséreltetve meg a kormányzás, hazánk al­kotmánya megsértetett. A politikai viszonyoknak ide való fejlődése megingatta bennem teljesen a bizalmat ahhoz az alaphoz, melyen eddig állottam és a­melyen mai nap örökre eltemetve látom az önálló magyar nemzeti állam kiépíthetését. Mert ha egy alkotmány­nak tételes megállapodásai csakis akkor és addig tar­­tatnak tiszteletben, a­mig a nemzeti akarat oly irány­ban nyilvánul meg, mely a korona mindenkori hordo­­zójánk különleges nézeteivel megegyezik és a nemzetet képviselő többség csakis oly dolgokat követelhet, me­lyeket a korona kívánatosnak tartván, alkotmány nél­kül is megadna és igy a többségi akaratnak csak né­mileg is más irányú kialakulása elégséges ahhoz, hogy a korona indíttatva érezze magát az alkotmányban foglalt korlátozásokat áthágni, úgy arra a következte­tésre kell, hogy jussunk, hogy az az alap, melyen 1867- ben nemzeti létünk fölépült, nem rendelkezik azokkal az erőtényezőkkel, melyek első­sorban szükségesek ahh­oz, hogy a nemzet akaratát a korona hordozójának egyéni véleményével szemben is, az alkotmány korlá­tain belül érvényre juttathassa. Ezek folytán indít­tatva éreztem magamat, hazafias lelkiismeretem sza­vára hallgatva, olyan alapra helyezkedni, mely meg­adja azt az erőforrást, mely minden államnak védő­pajzsa : az önálló nemzeti hadsereget. Pattyánszky Elek is nyílt levelet irt. lugosi vá­lasztóinak; a szabadelvű pártból való kilépését azzal okolta meg, hogy nem bízik a kormány alkotmányos működésének lehetőségében s hogy a kibontakozást a mai pártkeretek között lehetetlennek tartja. Az ország kormányzata, írja, egy a parlamen­táris és alkotmányos kormányzással össze nem egyez­tethető ügyviteli kormányra van bízva, mely az alkot­mányos kormányzás előfeltételeinek hiányában közjo­­gilag úgyszólván meddőségre van átélve, avagy kény­telen magát túltenni minden törvény szabta korláton é­s abszolúte kormányozni", de hova vezet majd ez? ... Igaz, hogy a kormány kijelentése szerint egyik leg­főbb feladatát a kibontakozás lehetőségének egyenge­­tésében keresi, ámde lehet-e erre nézve törekvéséhez re­ményt fűzni? Ha a helyzet nem változik, meggyőző­désem az, hogy semmiféle kísérlet nem vezet sikerre, mert mindaddig, míg a pártok egymással szemben a merev ellenzés sziklatalaján állanak, kölcsönös megér­tés nem várható. A törvényhatóságok állásfoglalása. T­ersec, Versec város törvényhatósága ma tartotta ren­des hónapi közgyűlését, a­melyen a főispán akadá­lyoztatása folytán Rezucha István dr. polgármester elnökölt. A tárgysorozatba föl volt véve a miniszté­rium hivatalba lépéséről szóló leirat is. A tanács azt indítványozta, hogy a leiratot egyszerűen vegyék tu­domásul. A polgármester fölemlítette, hogy az egy­szerű tudomásulvétel már magában véve bizalmatlan­ságot jelent és a tanács ebbeli indítványával nem akar elejébe vágni a békés kibontakozásnak. Ő a maga részéről ígéri, hogy a fennálló törvényeknek minden­koron szigorú őre marad. "Hang Aladár dr. a polgár­mester megokolását a maga részéről elfogadja ugyan, de határozott indítványt tesz, hogy Versec város törvényhatósága a minisztériummal szemben bizal­matlanságot szavazzon. Szavazásra kerülvén a dolog, a közgyűlés 42 szavazattal 31 ellenében elfogadta Haag dr. indítványát. A szerb anyanyelvű képvise­lők mind a bizalmatlanság mellett szavaztak. Szabadka, Szabadka város mai közgyűlése, mint nekünk táviratozzék, Mukics Simon képviselő, Bíró Károly polgármester és Lipozencsics Lázár dr. fölszólalása után egyhangúlag elfogadta Mukics Simon és Varga Károly képviselőknek lapunk pénteki számában már közölt indítványát, a­mely szerint a tisztviselőknek az ■adószedést és az ujoncozást megtiltották. A bélyeg-illeték megtagadása. A székesfőváros egyik tanácsosa nyugtájára nem tett bélyeget, hanem bélyeg helyett a nyugtára a következőket írta: „A magyar országgyűlés képviselőházának hatá­rozata és a főváros törvényhatóságának határozata értelmében a bélyeget nem rovom le, az adó levonása ellen tiltakozom.” A nyugta a számvevőséghez került, a­mely azonban visszautasította, azzal a megokolással, hogy szabálytalan kiállítású nyugtát nem számfejthet, mert a számvevőség a fönnálló szabályzat értelmében — míg ellenkező utasítást nem kap — csakis a szabályszerűen kiállított nyugtákat fogadhatja el. Hasonlóan bánt el a nyugtával a főpénztár is, a­mely megtagadta a ki­fizetést. A tanácsos ilyenformán nem kapta meg a fizetését, a­miről értesítette a számvevőség felettes hatóságát, a pénzügyi osztály vezető tanácsosát, a­ki azonban a polgármester megkérdezése nélkül nem akart a számvevőségnek utasítást adni. A polgármester gyám­­hatósági ülésen volt s igy nem lehetett vele tárgyalni az ügyről, a melyben a főszámvevő még a délek f­lyamán külön jelentést tett a polgármesternek, a jelentésben utal arra, hogy a szabályok meg­­kötik a számvevőséget és a pénztárt, s kijelenti,­­ bélyegtelen nyugtákra csakis a tanács szabályoz utasítására teljesíthet kifizetést. A fizetés megtagadása ,a városházán igen ez, fölháborodást keltett. Az illető tanácsos, a­kivel az eset történt, kijelentette, hogy ragaszkodik elhatáro­zásához. — A fizetésemhez jogom van, mert semmiféle ok nincs a visszatartásra. A kérdés csupán az, hogy a főváros tisztviselője csak tisztviselő-e, vagy azonkívül állampolgár is. Ha ez az utóbbi is, akkor joga van ugyanúgy eljárni, mint az ország más polgárának. Egyébként ha holnap délig nem kapom meg a fizeté­semet, peres uton járok el törvényes jogom érvénye­sítésében. A kormány üdvözlése. A marosvásárhelyi királyi tábla, mint egy kőnyo­matos laptudósító írja, heves vita után szótöbbséggel elhatározta, hogy Lányi Bertalan igazságügyminisz­tert bizalommal üdvözli. Marosvásárhelyen ez a hatá­rozat, melyet Ternovszky Béla elnök már közölt is Lányi miniszterrel, nagy fölháborodást keltett; hír szerint a marosvásárhelyi bírák, ügyvédek és közigaz­gatási tisztviselők együttes gyűlést fognak tartani, hogy a tábla határozata ellen tiltakozzanak. A sorozás megtiltása. Pest vármegye alispánja, Beniczky Lajos az összes járási főszolgabíróknak rendeletet küldött, melyben még az önként jelentkező újoncok besorozá­­sát is megtiltotta nekik. Az érdekes rendelet így szól: Minthogy az ez évi ujoncjutalékok mindez­­ideig megszavazva nincsenek, minthogy a Honvédelmi miniszter úr ez évi 1300. és 43.377. sz. a. erre való tekintettel az előző évi ujoncállításokról elmaradt, tehát a már megszavazott és megállapított ujonc­jutalékok zárószámai szerint kezelendő védiököt-aile­sek utóállíttatását is megtiltotta és a póttartaléko­sok jogcímigazolási ügyeit felfüggesztette, minthogy továbbá a törvényhatóság által ez évi 13373/923. sz. a. határozattá emelt indítvány 3. pontja a törvény­hatósági tisztviselőket eltiltja attól, hogy a meg nem szavazott újoncok előállításában bárminemű részt vegyenek, és minthogy végül a védőerőtörvényi uta­sítás I. része 124. szakaszának 3. és 6. pontjai sze­rint a hadsereg kötelékébe önkéntes belépés folytán besorozottak az ez évi, tehát meg nem szavazott újonc­­jutalék javára számíttatnának be, és így az önkénte­sek számára szükséges belépési bizonyítvány kiállí­tása az újoncok előállításában való részvétel jellegével bír, a védőerőtörvény utasítás I. része 146. szakaszá­nak 1. a) pontja értelmében kiállítandó belépési bi­zonyítvány kiszolgáltatása mindaddig, a­míg a folyó évi újoncjutalékok a törvényhozás által meg nem sza­

Next