Budapesti Hírlap, 1905. július (25. évfolyam, 179-209. szám)
1905-07-01 / 179. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (179. sz.) 1905. julius L kiütött a forradalom véres események várhatók. A magyar járadékértékek pedig esnek. A népnek s illetve a polgárságnak imponál az ellenzék magatartása s ezt mondogatják: — Kemény legények ezek a magyarok, mi is utánuk csináljuk, a mit ők csinálnak. A katonai körökben azonban végtelen dühvel és ellenségesen nyilatkoznak rólunk, kardjukat csörtetve, fenyegetőznek, hogy bejönnek Magyarországba rendet csinálni. A fenyegetésnek azonban Bécsben sem ül föl senki. Egy másik tudósítónk arról értesül, hogy Fejérváry Géza báró miniszterelnök holnap külön-külön keresi föl a már megnevezett ellenzéki politikusokat, akiket fölkér arra, hogy vasárnap délután négy órakor a miniszterelnökségbe jöjjenek közös tanácskozásra. Egy alispán fölfüggesztése. Beniczky Lajos, Pest vármegye alispánja a főszolgabirákhoz rendeletet intézett, amelyben eltiltotta őket attól, hogy az újoncozásban részt vegyenek és hogy akár a katonai behívókat is kézbesítsék. E rendelet miatt, mint ma politikai körökben beszélték, Beniczkyt a belügyi kormány már vasárnap felfüggeszti állásától. Erről a vármegye törvényhatóságának több tagja értesült és hétfőre összehívták a minap kiküldött hatvanas bizottságot, amely a tisztviselők védelméről gondoskodik. Az ügyvédek és a kormány, Lányi Bertalannak, az új igazságügyminiszternek nagyon kevés szerencséje van az ügyvédi kamarákkal, amelyeket az új kormány vállalkozásának támogatására fölszólított. Az ügyvédség országszerte a legnagyobb bizalmatlansággal fogadja az új kormányt; e bizalmatlanság, sőt idegenkedés okait a pécsi ügyvédi kamara a következő, igen elmés fölterjesztésben magyarázza meg. Az igazságügyi tárca vezetésének átvételéről Nagyméltóságod által ez évi június hónap 20-áról 6562/T. M. E. szám alatt hozzánk intézett leiratát tudomásul vevén, arra vonatkozólag van szerencsénk jelenteni, hogy a törvény által hozzánk utalt ügyek elintézése körül előírt kötelességeinket minden körülmények között ezentúl is híven teljesíteni fogjuk. A Nagyméltóságod által jelzett ama kívánságot illetőleg, hogy a kamara „az igazságügy egyetemes érdekeinek előmozdítását és a bírói függetlenség megóvása mellett az állami jogrend biztositását célzó törekvéseit” támogatásban részesítse, kijelentjük, hogy bár az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 19. szakasza e részben az ügyvédi kamarák hatáskörét kiterjeszti a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása és korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra és javaslatok tételére, mégis mivel a kormányelnöknek az országgyűlésen tett hivatalos kijelentése szerint a jelenlegi kormány feladata csupán az ország ügyeinek a fennálló törvények keretén belül való vezetésére szorítkozik , alig hiszszük, hogy az idézett törvényszakaszban érintett véleményezési joggal Nagyméltóságod hivataloskodása idején élni alkalmunk legyen, vagy az igazságügy egyetemes érdekeit érintő reformok életbeléptetését a magunk részéről kezdeményező javaslatokkal sürgethessük. Meggyőződésünk szerint az állami jogrend biztosítását célzó kormányhatósági intézkedésekre sem lesz szükség, mert az állami jogrendet biztosítják fennálló törvényeink és a kormányzottak részéről sem észlelhető olyan irányzat, mely a jogrend biztosítására különleges kormányi intézkedéseket igényelne. Ügyelni fogunk azonban és amennyire hatáskörünkben és tehetségünkben áll, rajta leszünk, hogy a jog, törvény és igazság uralma, amely egyedül biztosíthatja az állam jogrendjét és ebben az egyesek jogait és szabadságát, minden törvénytelenséggel szemben a leghathatósabb védelemében részesüljön. Hogy e cél elérésére a bírói függetlenség megóvása a törvény által is előírt elsőrendű feladat, azt annyira magától értődő dolognak tartjuk, hogy ennek az állami jogrend biztosítása mellett külön korlátként való hangoztatására szükség sincsen, sőt félreértések szülőanyjává válhatik, mert a bírói függetlenség megóvása, nem korlátja, de éltető eleme az állami jogrend biztosításának. A budapesti ügyvédi kamara választmányához Valkányi Lajos dr. kalocsai ügyvéd beadványt intézett, amelyben rendkívüli közgyűlés összehívását kéri az alkotmányellenes kormányzással szemben való állásfoglalás végett. A rendkívüli közgyűlésen indítványozni fogják, hogy az ügyvédek az alkotmányos kormányzás helyreállításáig úgy az egyenes adók, mint az illetékek és bélyegek lerovását tagadják meg. Az aradi ügyvédi kamara területén mozgalom indult meg a Fejérváry-kormány ellen, s az ügyvédek meg akarják bélyegezni az alkotmányellenes minisztériumot. E célból Radó Károly dr. ügyvéd a kamara választmánya elé az igazságügyminiszter körlevelére vonatkozólag a következő indítványt adta be: Mondja ki az aradi ügyvédi kamara, hogy Lányi Bertalan magyar királyi igazságügyminiszter alkotmányellenes és imparlamentáris működése iránt bizalommal nem viseltetik, őt székfoglalása alkalmából nem üdvözli, a kamarához küldött leiratát válasz nélkül hagyja és azt irattárba tétetni rendeli. A temesvári ügyvédi kamara, mint tudósítónk jelenti, mai ülésén foglalkozott az igazságügyminiszter beköszöntő leiratával. Kornis Géza kamarai titkár a leirat egyszerű tudomásul vételét indítványozta. Ezzel szemben Hajdú Frigyes dr. indítványozta, hogy a kamara szavazzon bizalmatlanságot a miniszternek, tagadja meg részére a támogatást, szakítsa meg vele a hivatalos érintkezést, s évi jelentést se adjon neki. Tângurean Manó a románok nevében hevesen kikelt Hajdú indítványa ellen. Kisfaludy Kálmán kamarai elnök viszont támogatta az indítványt. Végül öt szavazattal négy ellen Kornis titkár indítványát fogadták el. Ügyvédi körökben a románok állásfoglalása miatt nagy a fölháborodás és ebben a tárgyban legközelebb a kamara rendkívüli közgyűlést fog öszszehivni. Két nyilt levél. Két kéjpviselő nyilt levele van előttünk s mindegyiknek írója pártállásának megváltoztatását közli választóival. Inkey József báró, a csurgói kerület képviselője, a ki eddig a disszidensekhez tartozott, a függetlenségi pártba való belépését így okolja meg választói előtt: Országgyűlésünk e hónap 21-én királyi kézirattal elnapoltatott. Ezen elnapolás törvényen kívüli időben történt és ez által a törvényes állapot visszatérése előre meghatározott időre van meggátolva. Mit jelent ez, tisztelt választópolgárok? Ez azt jelenti, hogy alkotmányunkban nem ismert, sőt éppen alkotmányos létünk következtében nálunk teljesen kizárt szükségrendelettel kíséreltetve meg a kormányzás, hazánk alkotmánya megsértetett. A politikai viszonyoknak ide való fejlődése megingatta bennem teljesen a bizalmat ahhoz az alaphoz, melyen eddig állottam és amelyen mai nap örökre eltemetve látom az önálló magyar nemzeti állam kiépíthetését. Mert ha egy alkotmánynak tételes megállapodásai csakis akkor és addig tartatnak tiszteletben, amig a nemzeti akarat oly irányban nyilvánul meg, mely a korona mindenkori hordozójánk különleges nézeteivel megegyezik és a nemzetet képviselő többség csakis oly dolgokat követelhet, melyeket a korona kívánatosnak tartván, alkotmány nélkül is megadna és igy a többségi akaratnak csak némileg is más irányú kialakulása elégséges ahhoz, hogy a korona indíttatva érezze magát az alkotmányban foglalt korlátozásokat áthágni, úgy arra a következtetésre kell, hogy jussunk, hogy az az alap, melyen 1867- ben nemzeti létünk fölépült, nem rendelkezik azokkal az erőtényezőkkel, melyek elsősorban szükségesek ahhoz, hogy a nemzet akaratát a korona hordozójának egyéni véleményével szemben is, az alkotmány korlátain belül érvényre juttathassa. Ezek folytán indíttatva éreztem magamat, hazafias lelkiismeretem szavára hallgatva, olyan alapra helyezkedni, mely megadja azt az erőforrást, mely minden államnak védőpajzsa : az önálló nemzeti hadsereget. Pattyánszky Elek is nyílt levelet irt. lugosi választóinak; a szabadelvű pártból való kilépését azzal okolta meg, hogy nem bízik a kormány alkotmányos működésének lehetőségében s hogy a kibontakozást a mai pártkeretek között lehetetlennek tartja. Az ország kormányzata, írja, egy a parlamentáris és alkotmányos kormányzással össze nem egyeztethető ügyviteli kormányra van bízva, mely az alkotmányos kormányzás előfeltételeinek hiányában közjogilag úgyszólván meddőségre van átélve, avagy kénytelen magát túltenni minden törvény szabta korláton és abszolúte kormányozni", de hova vezet majd ez? ... Igaz, hogy a kormány kijelentése szerint egyik legfőbb feladatát a kibontakozás lehetőségének egyengetésében keresi, ámde lehet-e erre nézve törekvéséhez reményt fűzni? Ha a helyzet nem változik, meggyőződésem az, hogy semmiféle kísérlet nem vezet sikerre, mert mindaddig, míg a pártok egymással szemben a merev ellenzés sziklatalaján állanak, kölcsönös megértés nem várható. A törvényhatóságok állásfoglalása. Tersec, Versec város törvényhatósága ma tartotta rendes hónapi közgyűlését, amelyen a főispán akadályoztatása folytán Rezucha István dr. polgármester elnökölt. A tárgysorozatba föl volt véve a minisztérium hivatalba lépéséről szóló leirat is. A tanács azt indítványozta, hogy a leiratot egyszerűen vegyék tudomásul. A polgármester fölemlítette, hogy az egyszerű tudomásulvétel már magában véve bizalmatlanságot jelent és a tanács ebbeli indítványával nem akar elejébe vágni a békés kibontakozásnak. Ő a maga részéről ígéri, hogy a fennálló törvényeknek mindenkoron szigorú őre marad. "Hang Aladár dr. a polgármester megokolását a maga részéről elfogadja ugyan, de határozott indítványt tesz, hogy Versec város törvényhatósága a minisztériummal szemben bizalmatlanságot szavazzon. Szavazásra kerülvén a dolog, a közgyűlés 42 szavazattal 31 ellenében elfogadta Haag dr. indítványát. A szerb anyanyelvű képviselők mind a bizalmatlanság mellett szavaztak. Szabadka, Szabadka város mai közgyűlése, mint nekünk táviratozzék, Mukics Simon képviselő, Bíró Károly polgármester és Lipozencsics Lázár dr. fölszólalása után egyhangúlag elfogadta Mukics Simon és Varga Károly képviselőknek lapunk pénteki számában már közölt indítványát, amely szerint a tisztviselőknek az ■adószedést és az ujoncozást megtiltották. A bélyeg-illeték megtagadása. A székesfőváros egyik tanácsosa nyugtájára nem tett bélyeget, hanem bélyeg helyett a nyugtára a következőket írta: „A magyar országgyűlés képviselőházának határozata és a főváros törvényhatóságának határozata értelmében a bélyeget nem rovom le, az adó levonása ellen tiltakozom.” A nyugta a számvevőséghez került, amely azonban visszautasította, azzal a megokolással, hogy szabálytalan kiállítású nyugtát nem számfejthet, mert a számvevőség a fönnálló szabályzat értelmében — míg ellenkező utasítást nem kap — csakis a szabályszerűen kiállított nyugtákat fogadhatja el. Hasonlóan bánt el a nyugtával a főpénztár is, amely megtagadta a kifizetést. A tanácsos ilyenformán nem kapta meg a fizetését, amiről értesítette a számvevőség felettes hatóságát, a pénzügyi osztály vezető tanácsosát, aki azonban a polgármester megkérdezése nélkül nem akart a számvevőségnek utasítást adni. A polgármester gyámhatósági ülésen volt s igy nem lehetett vele tárgyalni az ügyről, a melyben a főszámvevő még a délek flyamán külön jelentést tett a polgármesternek, a jelentésben utal arra, hogy a szabályok megkötik a számvevőséget és a pénztárt, s kijelenti, bélyegtelen nyugtákra csakis a tanács szabályoz utasítására teljesíthet kifizetést. A fizetés megtagadása ,a városházán igen ez, fölháborodást keltett. Az illető tanácsos, akivel az eset történt, kijelentette, hogy ragaszkodik elhatározásához. — A fizetésemhez jogom van, mert semmiféle ok nincs a visszatartásra. A kérdés csupán az, hogy a főváros tisztviselője csak tisztviselő-e, vagy azonkívül állampolgár is. Ha ez az utóbbi is, akkor joga van ugyanúgy eljárni, mint az ország más polgárának. Egyébként ha holnap délig nem kapom meg a fizetésemet, peres uton járok el törvényes jogom érvényesítésében. A kormány üdvözlése. A marosvásárhelyi királyi tábla, mint egy kőnyomatos laptudósító írja, heves vita után szótöbbséggel elhatározta, hogy Lányi Bertalan igazságügyminisztert bizalommal üdvözli. Marosvásárhelyen ez a határozat, melyet Ternovszky Béla elnök már közölt is Lányi miniszterrel, nagy fölháborodást keltett; hír szerint a marosvásárhelyi bírák, ügyvédek és közigazgatási tisztviselők együttes gyűlést fognak tartani, hogy a tábla határozata ellen tiltakozzanak. A sorozás megtiltása. Pest vármegye alispánja, Beniczky Lajos az összes járási főszolgabíróknak rendeletet küldött, melyben még az önként jelentkező újoncok besorozását is megtiltotta nekik. Az érdekes rendelet így szól: Minthogy az ez évi ujoncjutalékok mindezideig megszavazva nincsenek, minthogy a Honvédelmi miniszter úr ez évi 1300. és 43.377. sz. a. erre való tekintettel az előző évi ujoncállításokról elmaradt, tehát a már megszavazott és megállapított ujoncjutalékok zárószámai szerint kezelendő védiököt-ailesek utóállíttatását is megtiltotta és a póttartalékosok jogcímigazolási ügyeit felfüggesztette, minthogy továbbá a törvényhatóság által ez évi 13373/923. sz. a. határozattá emelt indítvány 3. pontja a törvényhatósági tisztviselőket eltiltja attól, hogy a meg nem szavazott újoncok előállításában bárminemű részt vegyenek, és minthogy végül a védőerőtörvényi utasítás I. része 124. szakaszának 3. és 6. pontjai szerint a hadsereg kötelékébe önkéntes belépés folytán besorozottak az ez évi, tehát meg nem szavazott újoncjutalék javára számíttatnának be, és így az önkéntesek számára szükséges belépési bizonyítvány kiállítása az újoncok előállításában való részvétel jellegével bír, a védőerőtörvény utasítás I. része 146. szakaszának 1. a) pontja értelmében kiállítandó belépési bizonyítvány kiszolgáltatása mindaddig, amíg a folyó évi újoncjutalékok a törvényhozás által meg nem sza