Budapesti Hírlap, 1906. február (26. évfolyam, 31-58. szám)

1906-02-24 / 54. szám

18 BUDAPESTI HÍRLAP. (54. sz.) 1906. február 24. években egyre növekvő osztalék fizetését tette lehe-­­­tővé. Az utolsó tőkefölemelés óta a bank széleskörű fiókhálózatot létesített; a lefolyt évben is a f­őv­áros­ban két új fiókot nyitott, egyet az Erzsébetvárosban, egyet a Lipótvárosban. Ezenfelül 1902-ben fölvette a bank a jelzálogüzletet üzletkörébe, melynek inten­zívebb művelése időnként nagyobb tőkék lekötését te­szi szükségessé. A bank áruosztálya fiumei vállala­tait önálló részvénytársaságokká alakította, melyek közül különösen a Forgalmi Bank r­­t.-nál az üzlet­ágak nagy emelkedése következtében mind növekvőbb tőkék találnak h­asznothajtó elhelyezést. E körülmé­nyek érlelték meg az igazgatóságban azt a meggyő­ződést, hogy a rendelkezésre bocsátandó nagyobb pénzerő csak a bank helyzetének megszilárdítására fog vezetni és hogy maga a rendes folyóüzlet belter­­jesebb fejlesztése is lehetővé fogja tenni a fölemelt alaptőkének kedvező gyü­mölcsöztetését. a Gépészek nagygyűlése. Az első magyar gépész-kongresszus határozata értelmében, a gépészi kar anyagi és erkölcsi érdekeinek megvédésére gé­pész-szövetség alakítását határozta el. A szövetség megalakítására bizottságot küldött ki, a­mely műkö­déséről a húsvétkor tartandó nagygyűlésen számol be, a­hol egyúttal bemutatja a gépész-szövetség alapszabálytervezetét is. Felkérik ennélfogva a szer­vezők Magyarország összes képesített gépészeit, hogy ezen a nagygyűlésen, a­mely létérdekeiket tár­gyalja, személyesen, vagy megbízottaik által lehető­leg vegyenek részt. Minthogy az alapszabályterveze­­tet­ minden érdeklődőnek előre beküldeni akarják, fölkéretnek az érdekeltek, hogy úgy ez ügyben, vala­mint a nagygyűlésre szerzendő féláru vasúti menet­jegyek miatt Mihalovits Antal bizottsági jegyzőhöz, Budapest, VIII., Műegyetem, forduljanak. Figyel­meztetik egyúttal a félreértések elkerülése végett, hogy a Szakképzett gépészet­ országos szövetsége cím alatt egy gépész újság szerkesztője által, nyilván elő­fizetőinek szaporítása céljából indított mozgalomnak a gépész-kongresszushoz és az általa kiküldött bizott­sághoz semmi köze nincsen. — A Magyar takarékpénztárak középponti jel­zálogbank­ja, mint részvénytársaság- igazgató­sága e hónap 23-án tartott ülésén megállapította az intézet 1905. évi mérlegét. A 826.484 korona 36 fillért kitevő tiszta nyereség hovafordítása iránt az igazga­tóság az ez évi március hónap 11-én tartandó közgyű­lésen azon javaslatot szándékozik előterjeszteni, hogy a múlt évben 12.000.000 koronára fölemelt alaptőke 6-12 százalék osztaléka fejében az alapszabályszerű ju­talékok levonása után 660.000 korona fizettessék ki a részvényeseknek; 38.300 korona 02 fillér a rendes tar­talékalapnak, 1.000.000 koronára, 28.335 korona 37 fillér az árfolyam különbözeti tartalékalapnak 100.000 koronára való kiegészítésére fordíttassék, 10.000 ko­rona a nyugdíjalaphoz csatoltassék, 5209 korona 58 fillér a leltárszámlá­ból, 95­18 korona 44 fillér az in­tézeti ház leltári ér­tékéből leírassák és 11.389 korona­­47 fillér pedig új számlára vitessék át. A jelzálog­­számla 80,852.149 koronáról 91,018.601 koronára emel­kedett. Forgalomban volt az intézet kibocsátalányai­ból 90,797.200 korona záloglevél és 20,612.600 korona községi címlet. A jutalék számla összege az 1901. évi 566.932 koronával szemben. 591.654 koronát tett a le­­­fol­yt üzletévben. — Az élelmiszer-hamisítók ellen. A föld­művelési miniszter elhatározta a mezőgazdasági ter­mékek hamisításáról szóló törvény revízióját és az illető szakosztályt utasította az előkészületek megté­telére. Már eddig is igen sok anyagot gyűjtöttek a hamisító­ praxisról, a­mely­­különösen a fővárosban van nagyon elterjedve. A törvény végrehajtásának jelentékeny akadálya, hogy a vidéki hatóságok fölöt­tébb közönyösek a nagyfontosságú és az ország la­kosságának egészségét érintő ügygyel szemben. Sőt legtöbb helyen a­­községi elöljáróság és rendőrség tel­jesen tájékozatlan az élelmiszerek meghamisítására vonatkozó tilalmi törvény felől. Az alsóbb közigazga­tási hatóságok lanyhaságát bizonyítja, hogy csak ak­kor avatkoznak a dologba, ha betegségek fordulnak elő, s így, ha az egészségre közvetettemül, vagy nem azonnal ártalmas anyagot kevernek a tejbe, mézbe, paprikába, vajba, túróba, lisztbe ette, ezek miatt el­nézek, pedig a törvény szigorúan bünteti magát az élelmiszer-hamisítás tényét. Addig is, míg a törvény revíziójával elkészülnek, a kihágási eljárás­­során szerzett tapasztalatok alapján összegyűjtik az irány­­­elveket és ezeket egységes, tájékoztató rendelet alak­­jában köztik a közigazgatási hatóságokkal és az ér­­deklődőkkel. Ezt a rendeletét a legszélesebb körben fogják terjeszteni. — Tanulmányút: Csőke Ferenc kereskedelzem­­ügyi miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium, elnöki osztályának vezetője, mint a P. É. jelenti, ■Vörös László kereskedelmi miniszter megbízásából Hajnal Vilmon M. A. V. főfelügyelő kíséretében hosszabb időre külföldre utazott abból a célból, hogy­­különösen a porosz, a bajor és a württembergi vasutak­­adminisztrációját és e vasutaknál életbeléptetett leg­­iújabb technikai reformokat tanulmánya tárgyává tegye. Csőke miniszteri tanácsos ma utazott el Buda­pestről és pedig először Berlinbe, a­hol 8—10 napot­­fog tölteni, mely alatt a porosz vasutak igazgatósá­gával érintkezésbe lép és a középponti adminisztráció­­ berendezését és beosztását fogja tanulmányozni. Ber­linből Hamburgba utazik, a­honnan pár napi tartóz­kodás- után Münchenbe és Wü­rttembergbe megy.­­ A Pesti hazai első takarékpénztár-egye­sület ismételten figyemezteti részvényeseit ara a kö­rülményre, hogy az 1903. évi alaptőke-fölemelés al­kalmával kiadott és még forgalomban levő félrész­­vényről szóló jogosultsági jegyek egyesítésének határ­ideje február hónap 28-ik napján lejár. Azok tehát e határnapig egész részvényre leendő egyesítés végett az egyesület főpénztáránál bemutatandók. Az e ha­tárnapig egyesítés végett be nem mutatott félrész­­vényről szóló jogosultsági jegyek, az 1903. évi köz­gyűlés határozata értelmében, érvénytelenekké vál­nak .A birtokosaik javára az az összeg, a mely e jo­gosultsági jegyek számának megfelelőiig kiállítótt egész részvények tőzsdeileg igazolt értékesítése alap­ján befolyik, bírói letétbe helyeztetik.­­ A német-szerb kereskedelmi szerződés. Berlinből jelentik, hogy az 1892. évi német-szerb ke­reskedelmi szerződéshez csatolt 1904. évi pótszerződés ratifikáló okmányait tegnap áticserélték. A szerződés március 1-én lép életbe. — A Budapesti bank-r.-t. ma tartotta köz­gyűlését, Gál Károly­ igazgatósági elnök vezetésével. Az előterjesztett igazgatósági jelentés szerint, a múlt év tiszta nyeresége 43.238 korona 26 fillér volt, a­mely­ből a tartalékalapra 20.000 koronát fordítanak s rész­vényenként­­5­­koronát fizettek ki. A közgyűlés a jelen­tést tudomásul vette s a fölmentést minden irányban megadta. — Az ugocsamegyei népipar. Az ugocsa­­m­egyei iparfejlesztő-bizottság Csáky László gróf­­el­nöklésével ülést tartott, a melyen a többek között a következő örvendetes jelentést tették. Évről-évre emelkedő sikerről szólhatok. Avagy nem siker-e az, hogy akkor, a­mikor nyolc év előtt még ugocsáten senki egy darab kenyeret kosárfonó munkával meg nem szerzett, ma már három községünk lakossága 50 ezernél több darabot termel évenkint, keresve mellette mintegy 10—15.000 koronát ? Avagy nem siker az, hogy a nagyszőllősi és beregszász-hegyvidéki csemege-szőlő Galícia piacára mind ugocsai szőlős­kosárba kerül? Hogy az ugocsai szőlőskosár országszerte imert, hogy készítményeink iránt még az amerikai üzletvilág is érdeklődik? Hogy nem vagyunk képesek a keresletnek megefetelő mennyiséget előállítani? Avagy nem ered­­mény-e az, hogy a Nagyszöllősön újabban épült lakó­házak mindegyikében az ugocsai fazekasok cserép­­kályháit alkalmazták? Egyébként a bizottság elfo­gadta a jelentés amaz indítványát, hogy Nagyszőlő­sön a kereskedelmi miniszter támogatásával kosár­fonó-szakiskola állíttassák föl, valamint e­gy raktár és áru­csarnok építtessék a pályaudvar üres kerti tel­kén, az iskolával, vagy foglalkoztató misihelylyel kap­csolatban. Elfogadta továbbá a közgyűlés azt is, hogy a­mennyiben a beváltott készítmények értékesítése megengedi, tudniillik a tárgyak valamivel nagyobb áron lesznek eladva, mint a­mennyiért azokat a bi­zottság beváltotta, ebből a többletből évről-évre oly összeggel növelje az egyes telepek szövetkezeti alapját, mint a­mennyit a telep munkásaitól e címen a telep­­kezelők Levonnak. Farkasházy Fische­r Vilmos javas­latára a közgyűlés elfogadta azt a tervet, hogy a ke­reskedelmi kormány az iránt keressék föl, hogy az agyagipar-műhelynek építkezésére 12.000 koronát en­gedélyezzen s­­zerveztessék egy kályhás­ műhely tíz évi időtartamra. — Látható gabonakészletek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gabonaárjegyző irodá­jának tudósítói által ellenőrizhető látható gabonakész­letek mennyisége február hónap 21-én métermázsán­­ként kifejezve a következő volt: Búza rozs árpa sab tengeri Arad......................1­0.000 1.000 800 2.000 SCO Bam................... 7.600 4.400 1.600 2.800 2 200 Barcs..................80S42 8.936 6.742 12.518 11.920 Érsekújvár. . . 1.600 1.500 1.100 300 400 Győr...................... 24.500 12.600 4.600 5.000 3.50O Kassa .... 24.000 4.000 4.500 3.500 . — Láva..................... 11.400 3.100 1.SGO 760.­­320 Losonc .... 26.000 2.200 3.000 1.500 200 Moson .... 14.000 12.000 2.400 — 8.000 Miskolc .... 42 700 53.000 11.700 4.790 0.100 Nagykanizsa . . 45.00­0 5.200 17.500 1.850 3.200 Nyitni .... 15.000 1.500 22.000 1 000 — Pancsova . . . 100.000 — — — 150.000 Pápa ..... 1.400 1.750 850 440 350 Szatmár. . . . 15.000 1.700 1.960 4.120 8.700 Szolnok .... 12.500 100 90000 350 200 Újarad .... 24.600 400 600 550 600 Újvidék .... 12.000 — 6.000 6.000 16.000 Versec .... 20.000 1.000 1.00­0 3.200 24.000 Zalaegerszeg . . 5.000 LOGO 500 600 400 Zenta........................60.000 800 2.000 7.000 12.000 • • A hadsereg bőrszükséglete. Mint már évek óta rendesen, az 1906-ik évre is a hadsereg borszükségletének 25 százalékát a cipész, nyerges és szíjgyártó kisiparosok fogják szállítani. Ebből a kvótából a magyar korona területén lakó kisiparo­sokra jut 270.000 pár lábbeli 320.000 koronai érték­ben és 115.000 korona értékű nyereg és szíj nemű. A cikkek szállításával 1576 cipészt és 44 nyergest és szíjgyártót bíztak meg. E szerint egy-egy cipésznek 17 pár lábbeli jut 203 korona értékben és egy-egy szíjgyártóra 2300 korona. A múlt esztendő adatai­val összehasonlítva, az idén egy cipészre négy pár lábbelivel és egy szíjgyártóra 1700 korona értékű munkával több jut, mint a múlt évben. A kedvező eredmény oka, hogy az idén jóval kisebb volt a ver­sengés ezekért a szállításokért, mint 1905-ben. A h­advezetőség az idén is gondoskodott, hogy a szállí­tással megbízott mestereknek minták, leírások és szabásminták megküldésével és közvetetten utasítá­sokkal lehetőleg megkönnyítse a megkívánt munka előállítását. Egyébként is előzékenyen járt el, mert a szállításoknál különben szokásos sok formaságtól (kaució, bánatpénz, írásbeli szerződés) eltekintett a kisiparosokkal szemben. — Új műtrágya-gyár Kassán. Boross Béla, a kassai műmarom igazgatójának kezdésére Kassán, egy műtrágya-gyár és kénsav-gyár építésére részvény­társaság van alakulóban. — Kecskemét gyümölcskivitele. A kecs­keméti vasúti állomáson a mai­ év folyamán föladtak összesen 7­.608 méter mázsa gyümölcsöt, a melynek legnagyobb része külföldre ment. — Falusi tejszövetkezetek. A szatmárme­­gyei gazdasági egyesület mozgalmat indított, hogy­ a vármegye nagyobb piacoktól elzárt, de bő legelővel rendelkező hegyes vid­ékű falaiban tejszövetkezetek alakuljanak. A szövetkezeteket Poszter Nándor gaz­dasági egyesületi titkár szervezi. — Az Adria hajóforgalma. Fiuméból távira­toztak. Az Adria, tengerhajóstársaság gőzösei közül tegnap a Szent László Fiuméból Marseilleba, a Má­tyás király Fiúméból Északafrikába, ma a Deák Fiúméból Rouenba indult. — Fizetésképtelenség. A bécsi hitelezők védő­­egyesülete a következő fizetésképtelenségeket közli: Braun Móric N­érő Kövesd; Kuruca F. Viktória. Újvi­dék, Ussehler testvérek Budapest (IX. Soroksári­ út 76.­ — Zárt sertésvásári jelentés, febr. 23. (Hiva­talos jelentés.) A vásár élénk, az árak szilárdak. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány ISO darab sertés. Mai napi felhajtás 1042 darab sertés, 45 darab süldő. Összesen 1222 darab sertés, 45 darab süldő. El­adatott 1184 darab sertés, 45 darab süldő. Eladatlanul visszamaradt 38 darab sertés. Árak: Zsírsertés, öreg 1. 1 rendű 350 kilogramon felül 104—110 fillér (Élősúly sze­rinti ár kilogrammonkint), 123—134 korona (Élősúly le­vonás szerinti ár), II. rendű 280—350 kilogramig 104— 108 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonkint), fiatal ne­héz 300 kilogramon felül 110—112 fillér (Élősúly sze­rinti ár kilogramonkint), 128—140 korona (Élősúly le­vonás szerinti ár), közép 220—300 kilogramig 130—140 korona, könnyű 220 kilogramig 136—140 korona (Élő­súly levonás szerinti ár.) Hússertés, nehéz, 300 kilogra­­mon felül 103 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonkint), könnyű 140—300 kilogramig 134—140 korona (Élősúly levonás szerinti ár), könnyű 140—300 kilogramig 134— 140 korona (Élősúly levonás szerinti ár), sürdő 112—120 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonként.) — A budapest-kőbányai sertéskereske­­delm­i csarnok árjegyzése február 22-én. Magyar elsőrendű. Öreg nehéz (páronként 400 klgmion felül) 228—130 fillérig. Fiatal nehéz (páronként 320 klgrmon felül) 136—138 fillérig. Fiatal közép (páronként 251— 320 kilogramig)1,136—138 fillérig. Fiatal könnyű (páron­ként 250 kilogramig) 134—136 fillérig. Szerbiai. Nehéz (páronként 260 kilogramon felül) 136—137 fillérig. Közép (páronként 240— 260 kilogramig) 135—136 fillérig. Könnyű (páronként 240 kilogramig) 134 -135 fillérig. Sartétletszám: felír. 21-ik napján volt készlet 38.450, február 22-ik napján felkajtatott 1475. február 22-dik napján elszállittatott 613, febr. 23-ik napjára' maradt készlet 39.312'. A hízott sertésüzlet irányzata: élénkebb. ■: — Budapesti szúr­őmarhavásár1, febr. 23. (Hi­vatalos jelentés.) A vásár irányzata lanyha volt, az árak változatlanok maradtak. Fölhajtás 656 darab, úgy­mint: 645 darab élő belföldi szopós borjú, 11 darab bel­földi rúgott borjú. Napi árak: Élő borjú. Belföldi szopós I. rendű 100—110 korona, kivételesen 112—116 korona métermázsája. Belföldi szopós II. rendű 84—98 korona. Belföldi rúgott 40—56 korona. — Budapesti gazdasági és tenyészmarhavá­­sár, febr. 23. (Hivatalos jelentés.) Felhajtás 5 drb fe­hér fejős tehén. Napi árak Fehérszörü magyar tehén 340 ko­rona. « Gabonapiac. — Budapesti gabonatőzsde, febr. 23. A Téész­ámvásár nálunk ma csendes lefolyású volt. Amerikai jegyzések hiányában (az Egyesült­ Államokban a nem­zeti ünnep miatt, a tőzsdék tegnap zárva voltak), csak nehézkesen indult a forgalom, de dél felé a malmok mégis vettek körülbelül 40.000 métermázsa búzát, mert az árutulajdonosok nem tettek nagyobb árköve­teléseket. Ugyancsak változatlan áron elkelt 300 mé­­termázsa rozs, 200 métermázsa zab és 40 métermázsa here. A statisztikai hivatal mai kimutatása szerint az elmúlt huszonnégy órában összesen 6120 méter­mázsa búza, 550 métermázsa árpa, 572 métermázsa zab és 764 métermázsa tengeri érkezett a fővárosba, ugyanebben az időben pedig innen 8799 métermázsa lisztet és 3393 métermázsa, korpát szállítottak el. A­ határidő piacán a reggeli megnyitásnál a hideg időjá­rás miatt szilárdan indult az üzlet, később azonban csökkentek az árfolyamok, mert a sürgős késiárukí­­nálat és a vidéki játékosok távolmaradása a spekulá­ciót tartózkodóvá tette. Egyenlegként a tegnap esti záró árfolyamokhoz hasonlítva tíz fillérrel olcsóbbo­dott az októberi és nyolc fillérrel az áprilisi rab, hat fillérrel a tengeri, négy fillérrel, az októberi rozs és hét-két fillérrel, az áprilisi és az októberi búza. Az áprilisi búza reggel 16,86 koronán indult, azután 81, 84, 80, 84, 82, 84, 80, délben 82, délután 84 és 82 ko­

Next