Budapesti Hírlap, 1906. április (26. évfolyam, 90-118. szám)

1906-04-01 / 90. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP. (90. sz.) 1906. április­i végünket, mai alakításával uj híveket szerzett művé­szetének. Delilája csupa hév, csupa szenvedelem. Keleti tűz áradt gyönyörű althangjából, mely fő­képpen a második képben érvényesült teljes pom­pájában. A közönség, mely fölemelt hely árakkal, zsú­folásig megtöltötte a nézőteret, lelkesen ünnepelte Kirkby Lynn asszonyt. Uj volt Takáts Mihály Dá­­gon főpap főszerepében. Operaházunk rajongással körülvett művésze, a tőle megszokott bravúrral és tökéletességgel játszotta és énekelte ezt az új szere­pét is, a­mely méltó helyet foglalhat Takáts gazdag repertoárján. A közönség őt is kitüntette zajos elis­merésével. Sok tapsot kapott még Anthes György kitűnő Sámsonjáért. A gondos előadást Márkus Dezső karmester vezette. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­­ban pénteken, április 6-án mutatják be Bernstein Henry Bercail című színművét, a­melyet magyarra Ábrányi Emil fordított A jászol címen. A darab fő­szerepeit K. Megy­esi Mari (Evelin), Mihályfi (Landry), Odry (Jaques), Iigencs (Bosquet), Gabányi Árpád (Belgrain), Pethes (Angel), Viz­­váryné (Julie), Paulai­ Erzsi (Izabella), Várady Aranka (Genezieve), Nagy Iboly (Róza), Szacsvayné (Somrayné) és a Kis Izsáki Margit fogják játszani.­­ Csütörtökön délután a Nemzeti Színház nyugdíj­intézete javára a rendes délutáni hely­árak mellett Jókai Arany ember című regényes színművét adják elő a rendes szereposztásban. Az Operaház­ban holnap, vasárnap, Zichy Géza gróf dalműve, Roland mester kerül előadásra, új be­tanulással. A III-it felvonásbeli cirkuszjelenetbe új táncbetéteket irt a szerző, melyhez a koreográfiát Guerra Miklós balletmester szerzette. Kirkby Luan kedden, e hónap 3-án folytatja vendégszereplését Carmen címszerepében. A Vígszínház nagysikerű újdonsága, Az ördög cimborája című angol színmű a jövő héten ötször ke­rül színre, a bemutató szereposztásával. Shaw darab­ját holnap, vasárnap este, hétfőn, szerdán, pénteken és a jövő vasárnap este adják. A Bak­karat csütörtö­kön és szombaton szerepel a műsoron, kedden pedig t­élhely árakkal a Sherlock Molnes kalandjai­t játszák. A Népszínház jövő heti műsorát is egészen be­tölti A mádi zsidó című kedvelt, énekes életkép, mely eddig minden este telt házat vonzott. A főszerepeket mindenkor Petráss Sári, Kovács, Szirmai, Újvári és Jiaskó játszák. Az utóbbi esténként tüntető lelkese­dést kelt a népszerű tulipán-nótánnl. Holnap és csü­törtökön délután az Egy görbe nap című bohóság kerül színre, a jövő vasárnap délután pedig A szökött katoná­t adják elő Muszka Nelli vendégfelléptéve. Április 21-én délután lesz a kardalosok jutalomjátéka. A Bob herceg kerül színre Fedák Sárival a címsze­repben. A Király színház-hsai a jövő héten ötször kerül színre a Gül Baba, és pedig hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton. Pénteken lesz a János vi­téz háromszázadik előadása. Kacsóh, Bakonyi és Kel­tai daljátékának 1904 november 18-án volt a bemu­tatója és így másfél év alatt olyan sikert ért el, a­minőt magyar színpadon még egy műt sem aratott. A címszerepet ez alkalommal ismét Fedák Sári játsza­ .Vasárnap délután Blaha Lujza asszony felléptével a Helyre-asszony kerül szinte mérsékelt hely ár­okkal. A Magyar színház szombatra, április Vére tűzte ki Fényes Samu és Kálmán Imre A pereszlényi juss című háromfelvonásos énekes játékának a bemutató előadását. Az újdonság első és harmadik fölvonása Pereszlény várában, a második fölvonás a vár alatti táborban játszik. Az újdonságot Megyeri Dezső főren­dező rendezte, az énekrészeket Donátii Lajos karnagy tanította be. A pereszlényi juss az idei bemutató-bér­let hatodik újdonsága. Április 6-án lesz A koldusgróf hetvenötödik előadása, melye®, a közönség ismét meg­kapja a Koldus­gróf-alb­um­ot a szereplők fényké­peivel. A Városligeti színház megnyitása holnap, va­sárnap délután negyedfél órakor lesz. Színre kerül a Viola címü népszínmű, este az Egy katona története címü színművet adják. Mind a két előadás hely árai mérsékeltek. * (Slezák Leó az Operában.) A jövő hét ki­magasló színházi eseményének ígérkezik az az opera­­előadás, melyet a kalabriai földrengés áldozatai ja­vára rendez a budapesti Pro Calabria bizottság. A közönség máris lefoglalta a jegykészlet legnagyobb részét. A bérelt jegyeket még fen­tartják a bérlők ren­delkezésére, de tekintve a nagy érdeklődést az előadás ■iránt, kívánatos, hogy a bérlők hova hamarabb ren­delkezzenek jegyükkel, hogy az előjegyzések a jóté­kony cél javára értékesíthetők legyenek. * (Hangversenyek.) A műegyetemi zenekar április 5-iki jótékony hangversenyének teljes műsora a következő: Mozart: Titusz megnyitó. Haydn: Ne­gyedik szimfónia. Martog: Rigaudon. Chopin: Skerzo, mazurka, keringő. Zanella: Menuette. Liszt: Rákóczy-induló, előadja Márkus Lili. Bloch: Szvit. —Földesy Arnold gordonkaművész április 4-i­ki hang­versenyén közreműködik Ladányiné Mari asszony dalénekesnő. — A Budapesti Kamarazenekar április 1-én, vasárnap este hét órakor az evang. hitközség dísztermében (Sütő­ utca 5.) rendezi hatodik zenees­téjét. — A Magyar Nők Közművelődési Köre ápri­lis hó 8-án, vasárnap délután ötödfél órakor gyer­mek-hangversenyt rendez saját helyiségében (Váci­utca 9. szám alatt). * (Tóth Imre ünneplése.) A Nemzeti Színház érdemes főrendezője ma este ünnepelte színészi pályája kezdetének harmincéves jubileumát. Tóth Imre, fia a nagy Tóth Józsefnek, egykor legkitűnőbb jellemszínészünknek, zajtalanul, feltűnést kerülve, teljesíti nehéz és nagy felelősséggel járó tisztét. Míg más színházak egész természetesen exponálják a ren­dezőt, tudatában annak, mily fontos a szerepe, s mily döntő a része a darab sorsában s az előadás minémű­­ségében, addig a Nemzeti Színháznál divó rendszer megfosztja a rendezőt babérjától és kivonja esetleg balsik'­r' 'k jogos terhei alól. A ki ismeri Tóth Imre komolya­rát, tapasztalatait, avatott kezét és biztos érzékét, az tudja jól, hogy ez a névtelenség sok dicső­séget és nyilvános elismerést vont meg tőle és ritkán volt kénytelen kudarcot takarni. Az ünnep este hetedfél­ órakor játszódott le a Nemzeti Színház színpadán. Elsőül Somló Sándor köszöntötte Tóth Imrében legbecsesebb munkatársát. Majd Mihályfi Károly szólt néhány meleg és átérzett szót a színészek és Fáy Szeréna a színésznők nevében. Várady Sándor az Opera üdvözletét tolmácsolta, a Népszínház szószólója Fodor Oszkár dr., a Magyar Színházé Megyeri Dezső, a Vígszínházé Szilágyi Vilmos volt. Ifjabb Hegedűs Sándor a jóbarátok ne­vében nyújtott át koszorút. Nagyon meghatottan kö­szönte meg az ünnepelt a szeretet és ragaszkodás virágos jeleit és értékes emlékeit, melyekkel pálya­társai elárasztották. Tóth Imre ünneplését az ápri­lis 4-iki áldomás fogja berekeszteni a Fészek- Klubban. * (Színészakadémia.) A Csipkerózsa című régi, romantikus darabot adták elő ma este az Or­szágos Színészakadémia növendékei, Császár Imre vezetésével. Az Uránia­ Színház nézőtere ez alkalom­mal is egészen­ megtelt és a közönség elismerő tapssal jutalmazta a közreműködők színvonalon álló együt­tesét. Az újabb szereplők közül kitűnt Fodor Ella, Olasz Jolán és Thuróczy Gyula; igen jó volt ma is Zöldi Vilma, Garas Márton, Kertész Mihály és Győri Emil. * (Ezüstserleg’ az amerikai magyar dal­­egyesületeknek.) Az Országos Magyar Daláregye­­sület a minap tartott közgyűlésén lelkesedéssel tette magáévá Zseni József a­lapító tagjának azt az indít­ványát, hogy vonja kerébe az amerikai dalegyesüle­teket az irányító és buzdító hatás erkölcsi eszközei­vel s a magyar dalm­űvelésben való nemes verseny­re­­kelés indítékaival fűzze testvéri kötelékbe a tenge­rentúl élő magyar dalosokat. Az eszmének az indít­ványozó mindjárt testet is adott az amerikai dal­­egyesületeknek vándordíj alapítására fölajánlott ezüstművű serleggel. Az Országos Magyar Dalár­­egyesület már a tavasz folyamán átküldi a serleget azzal a rendeltetéssel, hogy évről-évre más-más dal­­egyesület birtokolja s dalünnepek alkalmával mon­dassák vele áldomás az Egyesült­ Államok és Ma­gyarország népei között kifejlődött nemzeti rokon­­érzés fönmar­adására. * (Tudományos élet.) A Tudományos Aka­démia harmadik osztálya április 2-án, hétfőn dél­után öt órakor ülést tart, melynek tárgyai: Lö­­renthey Imre levelező tag székfoglalója, Budapest pannoniai- és levantei-korú rétegei és azok formája. Koch Antal rendes tag bemutatja Prinz Gyula dr. A hytoceratidae-család tapadóizmainak fölfedezése című dolgozatát. Kövesligethy Radó levelező tag értekezése: A makroszeizmikus zengések feldolgozása. Ugyancsak Kövesligethy bemutatja Törkőn Lajos dr. A Béta Lyrae pályaelemeinek kiszámítása spek­troszkópiai és fotometriai adatokból című dolgozatát. Ónodi Adolf levelező tag bemutatja Schiff Ernő dr. Az­ újszülöttek vére című értekezését. Schlesinger Lajos levelező tag értekezése: Aszimptotikus elő­adások a lineár differenciálrendszerek elméletében. Ugyancsak Schlesinger előterjeszti Fejér Lipót dr. A Fourier-féle sorokról című dolgozatát.­­ A Ma­gyar Földrajzi Társaság április 5-én, csütörtökön este hat órakor az egyetem Földrajzi Intézetének nagytermében (VIII., Sándor­ utca 8. szám) ülést tart, melyen Szádeczky Gyula dr.: Glaciális nyo­mok a Bih­arhegységben címmel. Siegmeth Károly: Néhány jellemző barlang- és völgyalakulás a Nyugat­­i Központi-Kárpátok mészhegységeiben címmel olvas föl. * (Bartha Miklós szobra) javára rendezendő hangversenyre nagy érdeklődés mutatkozik a nagy­közönség körében. Április 3-ára nagyszabású mű­­vészestet terveztek a nemzeti színház nyugdíjalapja javára a legkiválóbb művészeink közreműködésével. Somló Sándor igazgató most összehívta a nyugdíjin­tézet választmányát s bejelentette, hogy a művész­­est tervétől eláll s az estét őszre kivánja halasztani, nehogy a két hangverseny a közönség érdeklődését megoszsza.­­ (A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya,­ mely eddig a Csillag-utca 3. sz. bérházban, volt elhelyezve, a városligeti Iparcsarnokba költözött át. Ennek folytán a néprajzi gyűjteményeket új föl­állításuk befejeztéig a nagyközönség nem tekintheti meg. Az átköltözés április elsejével befejezést nyer és ezután az osztály tisztviselői azonnal hozzáfognak a gyűjtemény új fölállításához, melyet remélhetőleg a jövő tavaszig be fognak fejezni. Tudományos és szakkérdésekben addig is szívesen szolgál fölvilágosí­­tással az osztály vezetősége (Városligeti Iparcsarnok).­­ (Állandó műkedvelői kiállítás.) Főúri kö­rökben mozgalom indult meg egy jótékony céllal egy­bekötött állandó amatőr-ki­állítás étesítése céljából. A­­kiállításon részt vehet a legszerényebb munkával minden műkedvelő, tagja lehet minden magyar hon­polgár. A szervező­bizottság fölhívja mindazokat a műkedvelőket­, a­kik a kréta, szén és tusrajz, az ak­­varell, olaj, parcellán és üvegfestészet, a szobrászat, a faégetés, nemkülönben a kézi ügye­.Végre valló egyéb munkák egyikével foglalkoznak, jelentsék be címüket Hohlfeld Lajos földbirtokos, mint a szer­vező­bizottság elnökénél, (Budapest, Vas-utca 15. sz.), a­ki a tervezett kiállítás iránt érdeklődőknek prospek­tust szívesen küld.­­ (Képzőművészet.) Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat április 22-én tartja meg rendes évi közgyűlését a városligeti Műcsarnokban. A közgyűlés legfontosabb tárgya l­esz az Andrássy Tivadar gróf halálával megüresedett elnöki szék be­töltése. A társulat választmánya már tanácskozott , fontos kérdésben és egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy­­az elnökség elfogadására Andrássy Gyula grófot, a Nemzeti Szalon elnökét kérik föl. A gondolat az egész művelt világ körében nagy örömet keltett, mert a gróf egyike legkiválóbb műértőink­­nek, a­ki évtizedek óta a legnagyobb szeretettel mun­kálkodik a művészet fellendítésén.­­­ Az Uránia műkereskedésnek folytonosan váltakozó kiállítása mindinkább megnyeri a művészeket kedvelő közönség bizalmát, a­mit a kiállítás sűrű látogatottsága és az élénk művásárlás bizonyít legjobban. A képek, szob­rok és iparművészeti tárgyak árai oly alacsonyra van megszabva, hogy a közönség kevésbé tehetős része is vásárolhat. Nákó Sándor gróf értesítette a Képző­művészeti Társulatot, hogy a Nákó Kálmánné grófné műalkotásaiból rendezett kiá­llítás jövedelmének öt százalékát a művészek segítő és nyugdíjalapja javára fordítja. A gróf egyben belépett a Társulat alapító tagjai közé.­­ A Nákó-kiállításon ma sikerült zsúr volt, a­mely tetemesen növelte a jótékony célra szol­gáló jövedelmet. Kedden ismét lesz zsúr, csütörtököt­, pedig megtartják a második művészestét. — A Mű­csarnokban ma délután nyílt meg a tavaszi kiállítás. A vernisszázson nagy és előkelő közönség volt jelen, mely­­a késő esti órákig együtt maradt a Műcsarnok termeiben. — Vaszary János kiállítását a Nemzeti Szalonban a közönség ritka nagy elismeréssel fo­gadja. A művásár mindjárt az első napokban na­gyon élénk volt. A kiál­lítás naponként reggel kilenc órától este nyolcig van nyitva.­­ (Magyar Világ.) A Magyar Világ harmadik száma gazdag és változatos tartalommal jelent meg. Érdekeseik Szávay Gyula, Fraknói Vilmos, Katona Lajos, Lampérth Géza, Dívald Kornél dolgozatai. A lap előfizetési ára egy negyedévre két korona ötven fillér.­­ (Az Akadémia kiadványai.). A Tudomá­nyos Akadémia könyvkiadó-vállalatában az idén a következő tudományos munkák fognak megjelenni: Haraszti Gyula: Corneilletől Rostandig. A francia dráma fejlődése. Két kötet, történeti képeikkel és név­mutatóval. — Mahler Ede: A szumérok, babiloniak és aszirok. Egy kötet illusztrációkkal, térképpel és névmutatóval. — Bourdeau: A jelenkori gondolkozás mesterei. (Taine. Herbert Spencer. Nietsche. Tolsz­toj. Renan. Ruskin. Viktor Hugó). Egy kötet. —• Vámbéri­ Ármin: A nyugat kultúrája keleten. (An­glia és Oroszország Ázsiában). Egy kötet. — A négy kötet ára tiz korona, azonban az aláírás a hároméves ciklusra kötelező.­­ (Magyar Nyelv.) Az érdemes nyelvtudo­mányi folyóirat márciusi számában Melich János hazánk honfoglaláskori helyneveit értelmezi; e tör­téneti és nyelvészeti szempontból egyaránt fontos kérdés megfejtését a dicső emlékű Volf György kezdette, de a halál műve folytatásában meggá­tolta. Takáts Sándor, művelődésünk történetének szorgos kutatója a magyar sóvágók műszavairól ér­tekezik. Lehr Albert, Arany Jánost magyarázza. A szokott rovatok közül Körösi Sándor megjegyzését emeljük ki a be lett szüntetve-féle gyalázatos germa­­nizmus ellen. A Magyar Nyelv ára egy évre 10 ko­rona.* (Irodalmi pályázatok.) Az aradi Kölcsey Egyesület ötszáz koronás pályadíjat tűzött ki Szen­­drey Mihály színigazgató adományából egész estét betöltő színdarab jutalmazására; kétszáz koronát tűz ki társadalmi tanulmányra és száz koronát fölolva­sásra­­alkalmas csevegésre. A két utóbbi díjra csak az egyesület tagjai pályázhatnak. A beküldés határ­napja 1906 szeptember 15.­­ (Új zenemű.) Bölcső mellett címmel Molnár László csinos, dallamos dalkeringőt irt, mely Zipser és König kiadásában jelent meg. A keringőt Károlyi Lajosné grófnénak ajánlotta a szerző. A füzet ára két korona.

Next