Budapesti Hírlap, 1906. november (26. évfolyam, 300-329. szám)
1906-11-06 / 305. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (305. sz.) mán Ivi-Tio tábornokot, Nogi tábornok vezérkari főnökét megkérdezte, hol van a mi hadseregünk, azt a feleletet kapta, hogy még mindig Mukden mellett van. Ez a válasz ugyancsak meglepte. És arra a kérdésre, hogy hol van a flotta, ezt a feleletet kapta: Madagaszkárnál. Ez azt jelenti, hogy felmentésünkről szó sem lehetett. — El volt készülve a vár az ostromlásra ? kérdezte az újságíró. — ítélje meg ön. Az erődítések kétharmadát mi építettük az ostrom alatt. A vár csak félig volt készen. — Várták a február 8-iki támadást? — Egyáltalán nem. Azt sem tudtuk, hogy a japán flotta közelünkben van. Még január 25-én üdvözöltem az utcán a japán tengerészeti attasét. Január 26-án délelőtt, amikor a Stark tábornok feleségének nevenapja alkalmából adott reggeliről távoztam és de Plangon diplomáciai ügyvivővel találkoztam, ez egészen határozottan arról biztosított, hogy nem lesz háború. Sőt az első lövésekkel sem törődtünk, mivel éppen arra a napra gyakorlat volt kitűzve. Az újságíró végül megkérdezte Stösszelt, mit gondol, belenyugszanak-e a japánok a portsmouthi békébe. Erre ezt a feleleteit kapta: — Semmi esetre sem. Azt hiszem, szüntelenül uj habomra fognak készülődni. A megkötött békével nincsenek megelégedve és ezért nekünk is állandóan készen kell lennünk a háborúra. — (Idegenben elhunyt magyar zeneszerző.) Székács Gyula magyar zeneszerző, aki már évtizedekkel ezelőtt Konstantinápolyban telepedett le, november elsején hosszú betegség után ott meghalt. Az elhunyttat, mint nekünk Konstatinápolyból írják, tegnapelőtt temették el nagy díszszel a konstantinápolyi Szent Antal-templomból. A temetésen a város egész magyarsága megjelent. A beszentelés után Ellinger hegedűművész eljátszotta a boldogult utolsó szerzeményét, egy elégikus hangú szép szerenádot, amely az egész gyászoló gyülekezetet mélyén meghatotta. A koporsóra, amelyet elborított a sok virág, a Magyar Egyesület nemzeti szinü szalagos koszorút tett. A boldogult azok közé tartozott, a kik a magyar névnek tehetségükkel és hazafias munkásságukkal a külföldön becsületet szereztek. Édesanyján és testvérén kivül sok barátja gyászolja. (Az ifjúság tüntetése.) Az egyetemi ifjúság, mint megírtuk, fáklyásmenetet akart rendezni ma este a Kossuth Lajos utcában levő szerb konzulátus elé, hogy az orsovai szerb küldöttség ügye alkalmából rokonérzését fejezze ki a szerbek iránt. A fáklyásmenetet azonban a rendőrség nem engedte meg. Mindamellett nagyszámú egyetemi polgárság gyülekezett a Reviczky-téren. Bevonultak a Kossuthszövetség helyiségébe és tiltakozásukat fejezték ki a véleménynyilvánítás megakadályozása miatt. Az egyetemi ifjúság és a polgárság levonult a Múzeumkörútra és a Kossuth Lajos utcába és a szerb és magyar barátságot éltette. Egy száztagú küldöttség a szerb főkonzulátus elé ment, de a főkonzul nem volt odahaza, így a konzul feleségét üdvözölték, aki meghatva köszönte meg az ovációt. (Egy herceg viszontagságai.) Párisi tudósítónk táviratozza. A Matin newyorki jelentése szerint Broglie Róbert herceg, a ki feleségül vette Alexander Esztella éneksnőt és a kit ezért a családja kitagadott, egy newyorki színházban karmesteri állást vállalt. A herceg egy ideig színész volt egy newyorki vendéglőben. (A miskolci vasúti szerencsétlenség.) A tegnapelőtt történt szerencsétlenségről a következő részleteket írják Miskolcról: A gömöri pályaudvar külső részén van az úgynevezett rakodó-sin, amelyen a kocsikat tolatni szokták. Borítás Béla nőtlen lokomotivezető szerdán este 6 órakor átvette a szolgálatot. A rakodó sineken több kocsit egymáshoz kellett volna csatolnia. Borítás a kocsi összecsatolását a 2033. számú lokomotival végezte, amelyhez már körülbelül 26 kocsi volt hozzákapcsolva. A gép előtt azonban 5 kocsi állott szabadon, amely kocsikat az útból el kellett vinni. A szabadon álló kocsik előtt volt az elzáró sorompó, amely lakattal van bezárva, s amelynek rendeltetése az, hogy a kocsikat felfogja. A gép vezetője a ködös, időben nem látta, hogy a veszteglő kocsik mily távolságra vannak a sorompótól s megeresztve a gőzt, oly erősen lökte meg a kocsikat, hogy a kocsik a lökés folytán áttörték a sorompót s kimentek odáig, ahol a fősínpár és rakodó sínpár összeért. Midőn a gépen alkalmazott sütő látta, hogy a kocsik áttörték a sorompót, s a fősínre szaladtak, figyelmeztette a gépészt, a ki azonnal ellengőzt adott. Azonban azon a végén lejtős a pálya s a ködös idő következtében a einek is sikamlósak voltak s igy a fékezés hasztalan volt, mert ebben a pillanatban robogott elő a fülesd 7557. számú tehervonat, mely a fősinre jutott öt kocsival összeütközött. A szerencsétlenségről azonnal értesítették Balázs Miksa állomásfőnököt, aki az állomás személyzetével a helyszínére ment. Amidőn a kocsik romjait széjjelszórták, borzalommal látták, hogy Bojtár Albert vonatvezető a fülesd vonat podgyászkocsijának romjai alatt feküdt, a felismerhetetlenségig összeroncsolt állapotban. Azután egy emberi törzset találtak, a fej hiányzott. Megállapították, hogy a szerencsétlen ember Bálla Sándor fékező volt, akinek fejét a füleki vonat teljesen lemetszette. Van a szerencsétlenségnek egy harmadik áldozata is, aki azonban csak sérüléseket szenvedett. Maróthi Benedek sutő. Maróthi az ütközés következtében leesett a lokomotivról s egy távolabbi árokba zuhant. Fején és oldalán szenvedett sérüléseket. A borzalmas szerencsétlenségről értesítették a rendőrséget. Horváth Károly rendőrkapitány még az éj folyamán a helyszínére ment, ahol jegyzőkönyvet vett föl. A szerencsétlenség közvetetlen okozója a tanuk vallomása szerint Borítás Béla. Kihallgatásakor előadta, hogy a nehéz szolgálat közben elszunnyadt s igy történhetett meg, hogy a lokomotinál erősebben lökte meg a veszteglő kocsikat, amelyek aztán a nyílt pályára futottak.. . (Herceg és színésznő.) Londoni táviratok nyomán az egész európai sajtót bejárta minap az a hír, hogy Joakim Albert porosz herceg feleségül fogja venni Luszex Mária színésznőt, a berlini Finansz-szinház volt tagját, aki elvált felesége Lichtenberg bárónak. Egy újabb londoni híradás szerint a Reuter-ügynökséget hivatalosan felkérték annak kijelentésére, hogy a készülő házasságról elterjedt hír valótlan. A hírt egyébként megcáfolják Berlinből is; a cáfolat azt mondja, hogy a herceg egyáltalán soha sem szándékozott feleségül venni a színésznőt. Sulzer Mária unokája néhai Sulzer tanár volt bécsi főkántornak s a Sulzer név csak színpadi neve volt, családi nevén Gingold Máriának hívták, apja, aki a főkántor leányát feleségül vette, börzelátogató volt. Gingold családjával még régebben Londonban telepedett le, ott egy ideig előkelően élt s akkor még gyermekkorban lévő leányát rendkívül gondosan nevelte. Néhány évvel azután, hogy a család Londonban költözött, meghalt az anya. Gingold, aki több nagy kereskedő cégnek volt képviselője, utóbb elszegényedett, úgy, hogy leányának és fiainak kenyérkereső pályára kellett lépniök, így került Gingold Mária a színpadra. Több kisebb színházban mint szubrett kapott szerződést, de nagyobb sikere sehol sem volt. Eleinte Londonban játszott, később Berlinbe került s ott néhány kabarettben lépett föl. Aztán szerződött a Trianon-szinházhoz. Sulzer Mária már többször volt férjnél, először egy író, azután egy gazdag kereskedő, harmadszor pedig Lichtenberg báró vette nőül. Mind a három házasságot törvényesen fölbontották.• (Gyorsíró-kurzus.) Az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület novemberi tanfolyamaira a Gyár utca 4. sz. alatti Gabelsberger-szakiskolában egész nap folyik a beírás. A növendékeket a parlamenti gyorsírók oktatják a magyar és német gyorsírásban. A kiképzett növendékek elhelyezéséről az egyesület gondoskodik. (Elfogott váltóhamisító.) Ez év augusztusában az Országos Központi Fillérszövetkezetnél, nyomára jöttek annak, hogy két az intézetnél elhelyezett, összesen hétezer korona értékű váltó, hamisítva van. Följelentést tettek Dilmont Árpád huszonhárom éves magánhivatalnok ellen, a ki a váltókon, mint kibocsátó szerepelt és a ki nagybátyjának, egy tényleges állományú tábornoknak és anyjának egy ezredes özvegyének a nevét hamisította rá a váltóra. A rendőrség sokáig nyomozott ebben a dologban, de eredmény nélkül. Elrendelték Dillmont országos körözését is, de ennek sem volt eredménye. Már-már lemondottak arról, hogy Dillmont-nak valamikor nyomára jussanak. Megerősítette ezt a föltevést az a körülmény, hogy híre jött, hogy Dillmont azóta Amerika szabad földjére ért s Texaszban farmot vásárolt. Ez ugyan utóbb varótlannak bizonyult, a rendőri nyomozást azonban előbbre nem vitte. Ma azután váratlan fordulatot vett a dolog. Két rendőr, név szerint: Szváth György és Szita Flórián napok óta megfigyeltek egy elegáns öltözetű fiatal urat, aki nap-nap után, este hat óra tájban gummikerekű kétfogaton érkezett egy kálvin téri ház elé. Rendesen hosszabb ideig maradt fönn a házban s azután ugyanazon a kocsin, amely az egész idő alatt várakozott, elrobogott. Kutatásuk meglepő eredménynyel járt. Megtudták, hogy az előkelő fiatal az azonos Dillment Árpád Gézával s egy a kálvin téri házban lakó tekintélyes kereskedő leányának a vőlegénye. A két rendőr ma este megvárta a fiatal vőlegényt, mig jövendőbelijétől leért s ekkor fölszóllitották, hogy kövesse őket a főkapitányságra. Dillmentot a két egyenruhás alak föllépése egyáltalában nem hozta zavarba, kijelentette, hogy valószínűleg tévedés lesz a dologban. Schwarcz Félix német mérnök és külföldi gyáraknak a budapesti képviselője, bocsássák szabadon, különben konzulátusa útján interveniáltatni fog. A két rendőr azonban nem engedett s a fiatal, elegáns úr röviddel azután benn volt a főkapitányságon. Ott nem soká tartott tagadása. A nyilvántartási osztályban elébe tartották fényképét, mire beismerte bűnét. Diumontot erre letartóztatták. (Az öreg honvédeknek.) Kasper István egy csomag ezivarvéget küldött hozzánk az öreg honvédek számára. A küldeményt rendeltetése helyére juttatjuk. (Templom nélkül.) A tomallyai hölgyek, a kik már hosszú idő óta azért a kegyes célért buzgólkodnak, hogy községükben közadakozásból római katolikus templomot építtethessenek, a minap küldöttséget menesztettek püspökükhöz, támogatást kérvén. A küldöttségben Pazár Andorné, Fischer Gyuláné, Fischer Margit és Bozláik Andrásné vett részt. A díszelnöknő, Radvánszky Györgyné gyöngélkedése miatt nem tarthatott a küldöttséggel. A főpásztor szívesen fogadta a küldöttséget, megajándékozta őket olvasóval s megígérte, hogy maga is azon lesz, hogy minél előbb temploma legyen tomallyai hívőinek. (Élethalál-harc a fenevadakkal.) A berlini Busch-féle cirkuszban rettenetes jelenet játszódott le tegnap délután. Peters állatszeliditőt előadás közben megtámadták az oroszlánok és tigrisek s veszedelmesen összemarcangolták. Az izgalmas eseményről a következőket téviratozzák nekünk Berlinből: A délutáni előadáson a fenevadak, tíz oroszlán és hat tigris, kezdettől fogva nagyon nyugtalanok voltak és Peters csak a legnagyobb energiával bírta engedelmességre szorítani őket. A cirkuszban vasárnap rendesen böjtnap szokott lenni, amelyen a vadállatok csak szörppel bekent kenyeret kapnak. A tegnapi produkció szerencsésen bevégződött s Peters már vissza akarta kergetni ketreceikbe az állatokat. E közben egy oroszlán és egy tigris egymásnak rohant és marakodni kezdett. Peters odasietett hozzájuk és korbácsával szét akarta őket választani, miközben azonban szerencsétlenségére elcsúszott és elesett. Peters tisztában volt veszedelmes helyzetével és gyorsan talpra állni igyekezett, de alig, hogy fölállott, a legerősebb oroszlán talpával oly hatalan csapást mért az arcára, hogy újra elesett. Most mind a tizenhat állat egyszerre rávetette magát és Peters hasztalanul igyekezett, ellenük védekezni. Az egyik tigris beleharapott a bal karjába, a többi állat, testének más részeit marcangolta. A közönség rémülve nézte ezt a jelenetet és segítségért kiabált. Végre az állatszelidítőnek két segédje és a cirkusznak két más alkalmazottja bátran bement a rácsos ajtón és vasrudakkal és revolverből tett vaklövésekkel elkergették az állatokat Peterstől, aki már most az ő oltalmuk alatt elvánszoroghatott a veszedelem színhelyéről. Peters meg volt mentve, de állapota borzasztó. Az egyik oroszlán egészen szétmarcangolta talpával az arcát, egy tigris karmával letépte balszeme tájáról a húst, egy másik tigris pedig keresztül harapta bal karját, azonkívül még sok más sebből is vérzett. Az állatszelidítő e véres jelenet után háromszor jelent meg a cirkuszban és a közönség riadó tapsa mellett köszönte meg az érdeklődést, de amikor harmadszor távozott, az egyik ketrec ajtaja előtt eszméletlenül összerogyott. Két orvos sietett hozzá s bekötözte sebeit; ez a kötözés félóránál tovább tartott. Azután elvitték lakására, ahol most élet és halál között lebeg. A közönséget nagy rémület fogta el s legnagyobb része jajveszékelve hagyta el a cirkuszt s e közben szintén történt néhány kisebb szerencsétlenség; a többi közt egy asszony a karzati lépcsőről legurult és megsérült. Az esti előadáson Peters mutatványát mással pótolták. (Vakmerő szélhámos.) Néhány nap óta közéletünk nevesebb embereihez egy vakmerő szélhámos látogat el, aki mindenütt Szendrey János dr. miniszteri osztálytanácsos névjegyével és hamisított aláírásával pénzt csal ki. A rendőrség ez után hívja föl a közönség figyelmét a szélhámosra. — (Weston Willy) zongoraművészt és Wagner-interpretálót, aki Bayreuthban a Wagner-családnál és Bukarestben a román királyi udvarnál játékával nagy sikert aratott, a nyáron tudvalevőleg súlyos baleset érte, minek következtében hangverseny-körútjai elemaradnak és a művész lakásán (Váci utca 67.) a Wagner-mesterművek zongorajátékában leckéket ad. (Sikkasztó komornyik.) Haberhauer Károly, az Országos Kaszinó főkomornyikja, a rábízott pénzből tizenegyezerkilencszáz koronát elsikkasztott. A sikkasztásnak november másodikán jöttek a nyomára, amikor Haberhauer váratlanul elmaradt hivatalából. A följelentés alapján Sándor fogalmazó megindította a vizsgálatot. Ennek során kiderült, hogy Haberhauer megszökött. Ma reggel a sikkasztót a detektívek a szent-lőrinci vasúti állomáson fölismerték és bekísérték a főkapitányságra. Ott letartóztatták. Megmotozásakor ezerháromszáz koronát találtak nála. A többi pénzt elköltötték. , 1906. november 6.