Budapesti Hírlap, 1907. november (27. évfolyam, 259-284. szám)
1907-11-21 / 276. szám
1907. november 21. BUDAPESTI HÍRLAP. (276. sz.) FŐVÁROSI ÜGYEK. — Vidékieknek Budapesten való sorozása. A katonai ügyek ellátásának újabb szabályozásakor a tanács a minap az elüljáróságokat a többek közt arra is utasította, hogy a vidéki hadköteleseknek Budapesten való sorozását csakis különös méltánylást érdemlő esetekben hozzák javaslatba, mert a vidékieknek Budapesten való sorozása a fővárosnak nemcsak sok munkát, hanem tetemes költséget is okoz. Egyikmásik kerületben túlságosan szabadelvűen jártak el a helyben való soroztatást kérő folyamodások megbírálásánál, és sok jóakarattal olyan hadkötelesek helyben való sorozását is javaslatba hozták, akik csak kényelemből nem akartak a sorozásra hazautazni. A tanács most arra utasította az elüljáróságokat, hogy csak annak a folyamodónak kérését tekintsék megokoltnak, akikről kétségtelenül megállapítható, hogy még az illetékes sorozóhelyre a harmadosztályú vasúti jegyet sem tudja megfizetni. — A gázgyári bizottság. A közgyűlés bizottságot küldött ki a gázgyár megváltásának az előkészítésére. A bizottságnak ma kellett volna üléseznie, de elhalasztották szombat délutánra. A polgármester ma újra megváltoztatta a terminust és szombat déli tizenkét órára hívta össze a bizottságot. A Hungária-körút harminc éves adómentessége. A budapesti VI. kerületi függetlenségi kör tegnapi választmányi ülésén Kotits Elemér dr. ügyvéd indítványára kimondotta, hogy a főváros fejlődése érdekében nagy fontosságúnak tartja a város külső részének fejlesztését s elsősorban a Hungária körut kiépítését. Ennek érdekében elhatározta a választmány, hogy a Hungária-körut harminc éves adómentességének kieszközlésére mozgalmat indít és a kormányelnököt küldöttség útján arra fogja kérni, hogy a Hungária körút adómentességéről a főváros fejlesztéséről szóló törvényjavaslatban gondoskodjék. — A fuvartelep és a köztisztaság. A főváros tudvalévően átvette a Cséry-féle vállalattól a szemétfuvarozást, bár akkor s azóta minden alkalommal rámutattunk arra a nagy hibára, hogy a fuvarvállalatot a köztisztasági hivatallal összekapcsolták. A Budapesti Hírlap több ízben bizonyította, hogy a két vállalkozás egymásnak az ellenőrzésére van hivatva, s ezért egyesíteni nem lehet. Az egyesítés kárát elsősorban a köztisztaság szenvedte meg. Még néhány évvel ezelőtt büszkék lehettünk a főváros tiszta utaira, az utóbbi időben nagy mértékben el volt hanyagolva a köztisztaság. Most végre hivatalosan is belátták a tévedést. A fuvartelepre felügyelő bizottság ma tartott ülésén megállapította a bajokat, s javaslatot tett a tanácsnak, hogy a két vállalatot különítse el egymástól. A bizottság arra is kérte a tanácsot, hogy üzletembert állítson a fuvartelep élére, mert a mai állapot nem kielégítő. A fuvartelep az első nagyobb vállalat, amelyet Házi kezelésbe vettek. Ez a házi kezelés nem vált be. Megrontotta a köztisztaságot, de rosszabb lett a szemétkifuvarozás is. A vállalkozótól megkövetelték, hogy a kora reggeli órákban szállítsa el a szemetet, a házi kezelésben délig is a kapuk alatt vár az összegyűlt szemét. A városi vállakozást nem ellenőrizte senki és nem szorította senki a munka végzésére úgy, amint szorították a vállalkozót. Ha biztosítják az ellenőrzést, akkor még segíthetnek a dolgon. — Pálinkások iparigazolványa. A korcsmákról és pálinkamérésekről szóló szabályrendelet megengedi, hogy a pálinkások üzletükben a szeszes italokon kívül különböző füzeteket és főzeteket is adhassanak el. A pálinkamérőknek azonban üzletükre iparigazolványuk nincsen, hanem a pálinkamérést a pénzügyigazgatóság engedelme alapján gyakorolják: az a kérdés merült föl, vájjon a pálinkamérőknek nem kell-e iparigazolványt váltani amaz élelmi cikkek és italok árusítására, amelyeket nem az italmérési engedelem, hanem csakis a szabályrendelet alapján árusíthatnak. A kerületi elüljárók értekezlete abban állapodott meg, hogy megkérdezi a tanácstól, hogy részletesen melyek azok a süzetek, és főzetek, amelyeket a pálinkások árusíthatnak és hogy a tanács olyanoknak tartja-e azokat, amelyekre külön iparigazolvány szükséges. Az építkezés ellenőrzése. Egymásután több súlyos balesetnek volt az oka a könnyelmű építkezés. A fővárosban is megtörténik, hogy az építkezésnél, különösen az állások készítésénél könnyelműen járnak el, de még nagyobb arányú a könynyelmű visszaélés az országban, ahol az építést nem korlátozza olyan szigorú építőszabályzat, mint Budapesten. A kereskedelmi miniszter most szigorítani akarja az ellenőrzést, azt akarja, hogy a közigazgatási hatóságokon kívül az állami iparfelügyelő is ellenőrizze a munkát. A miniszter ma kötelezte az iparhatóságokat, hogy minden építkezést, ahol húsz munkásnál több dolgozik, azonnal jelentsék be a kerületi iparfelügyelőnek. — A fa és a szén árusítása. A mai napon életbe lépett a fa és szén árusításáról szóló szabályrendelet. A szabályzat tudvalévően arra kötelezi a kereskedőket, hogy a kerületi elüljáróság által láttamozott árjegyzéket függeszszenek ki az üzletben és az üzlet bejáratánál. Az elüljárók az eljárást úgy szabályozták, hogy a láttamozást a kerületekben a vásárfelügyelők végezzék, akik a három példányban bekívánt árjegyzékek egy példányát visszatartják és megőrzik, hogy annak alapján az ellenőrzést gyakorolhassák. Az árjegyzéket azoknak a kereskedőknek is be kell mutatniuk, akik tüzelőanyagok árusításával csak mellékesen foglalkoznak, tehát a fűszerkereskedőknek is. Ellenben nem kell bemutatniuk az árjegyzéket azoknak, akik csakis faszenet (vasaláshoz való használatra) árusítanak, de csakis csomagolva. — A fuvarmunkások. A szemétfuvarozó munkások arra kérték a fővárost, hogy heti bérüket huszonhárom koronára emelje föl, a munkaidőt pedig napi 10—17 óráról 15 órára szállítsa le. A fuvartelepre felügyelő bizottság Festetlek Géza gróf tanácsos elnöklésével úgy határozott, hogy a bért nem emeli föl, a munkaidőre vonatkozó kérelmet hajlandó teljesíteni. Mellőzte a bizottság a munkásoknak azt a kérelmét is, hogy a főváros a fuvaros-szakszervezetet ismerje el a munkások érdekképviseletének. A bizottság azzal a megokolással ellenzi a kérelmet, hogy nem lehet megtűrni, hogy a főváros munkásai olyan gyülekezetben vegyenek részt, ahol alaptalan támadásokat intéznek a munkások fölöttes hatósága ellen. A munkásoknak azt a kérelmét, hogy azok, akik egy év óta szolgálnak, hat napi szabadságot kapjanak, a bizottság módosítani kívánja s a szabadságot csak azoknak hajlandó megadni, akik három év óta szolgálják a fővárost. Ellenben pártolta a bizottság a fuvarosok szakszervezetének azt a kérelmét, hogy a főváros támogassa a szakszervezetet kocsis iskola fölállításában.• A baptisták kérelme. A baptisták arra kérték a fővárost, engedje meg a baptista hitközség szervezési, szabályzatának a módosítását. A miniszter ma értesítette a fővárost, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert nem engedheti meg annak a szabályzatnak a módosítását, amelynek alapján a baptista vallást törvényesen elismerték. — Szemétfuvarozás automobilon. A köztisztasági hivatal kísérletezni akar a szemétnek automobilon való fuvarozásával. A fuvarozó bizottság helyeselte ma a tervet s azt a javaslatot tette a tanácsnak, szólítsanak föl több automobil-gyárost, hogy próbára engedjenek át egy-két automobilt. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Az izgató büntetése. Nagyváradról táviratoztak nekünk. Amikor a képviselőházban a Vajda-eset történt, bécsi diákok Vajdának üdvözlő levelet küldtek, amelyben féktelenül szidták a magyar képviselőket. A Tribuna helyeslő és lázító kommentár kíséretében közölte ezt a levelet. E közleményért ma állt az esküdtbíróság előtt Jován János, a Tribuna szerkesztője, akit a bíróság izgatásért hat hónapi állam fogházra és ötszáz korona pénzbüntetésre ítélt. Az elitélt semmiségi panaszszal élt. — A siercegfalvai magyarfalók. Székesfejérvárról, írja tudósítónk. A székesfejérvári törvényszék, mint esküdtbiróság hétfőn egy monstre gyilkossági püntör tárgyalását kezdte meg. A vádlottak padján nyolc hercegfalvai német ajkú legény ül, akik azzal vannak vádolva, hogy pünkösd hétfőjén, este, az utcán agyonverték Vagyóczki István hatvan esztendős magyar gazdát és két magyar legényt súlyosan megsebesitettek. Hercegfalván a magyar és német ajkú lakosság közt a kántortanitó-választás miatt már régebb idő óta feszült volt a viszony s ezért a legények külön-külön korcsmába jártak. Pünkösd hétfőjén Fülöp Kámon korcsmájában a magyar, Virág Rókus korcsmájában a német legények rendeztek mulatságot. Este két magyar legényt a németek megtámadtak és megszurkáltak. Ez volt a kihívás. Mikor a magyarok Ilnül vették, hogy két társukat bántalmazták, csoportosan a Virág-féle korcsma elé vonultak, ahol már akkor a német legények szőlőkaróval s doronggal fölfegyverkezve várták őket. — Ide gyertek, magyarok, mind agyonütünk benneteket! — kiáltották többen a korcsma udvarából. Egy jeladásra aztán hirtelen kirohanást rendeztek az udvarból s Vagyóczki István gazdát a szószoros értelemben pár pillanat alatt agyonvertél. Mikor az öreg vértől borítva összeroskadt, a vad horda gyorsan visszavonult a korcsma udvarába. Itt eltorlaszolták a kapu ajtaját és a kerteken keresztül elmenekültek. A csendőrök a gyilkos legények közül nyolcat, névszerint: Tremli Jánost, Schneider Ignácot, Knits Ferencet, Katzenberger Mártont, Gulrich Jánost, ifjú Schneider Jánost, Simon Ferencet és Fett Mátyást letartóztatta s beszállította a székesfejérvári ügyészség fogházába, ahol azóta fogva vannak. Ezek fölött ült most törvényt az esküdtbiróság. A királyi ügyészség valamennyi ellen szándékos emberölés és súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat. A vádlottakat, akik valamennyien konokul tagadnak, nyolc székesfejérvári ügyvéd védi. A bíróság elnöke Tömöry József törvényszéki bíró, a vádhatóságot Hajcsék Gyula dr. alügyész képviseli. Nem kevesebb, mint 78 tanú vár kihallgatásra. A tárgyalás előre láthatólag hat napot fog igénybe venni. — Az igazságügyi kezelőtisztviselők mozgalma. Az igazságügyi kezelőtisztviselők országos mozgalmából kifolyólag alakítandó országos kezelőtisztviselők egyesülete, valamint az országos kongresszus megállapítására megválasztott bizottsági tagok Laub budapesti királyi ítélőtáblás főigazgató elnöklete alatt november 21-én d. u. 3 órakor a pestvidéki kir. törvényszék II. emeleti tanácstermében ülést tartanak a következő tárgysorozattal. 1. Az igazságügyi kezelőtisztviselők országos kongresszusának kitűzése; 2. A memorandum és az alapszabályok elkészítésére megalakítandó albizottság és az előadó megválasztása. — Benkő Slóza hagyatéka. A budapesti királyi tábla harmadik büntető tanácsa ma folytatta a hamis tanuzás bűntettével vádolt Förster-család bünpörének tárgyalását. A mai ülésen Oláh András előadó bíró részletesen ismertette a bünpör terjedelmes anyagát. A tárgyalást holnap folytatják. — Az agyonszúrt tanító. A nyáron történt, hogy künn a Zuglóban egy Hajcsár-úti korcsmában Major Gábor tanító összeszólalkozott Schild Antal konyhakertészszel, majd a korcsma előtt ittas állapotban összeverekedtek. A verekedésnek néhány rendőr vetett véget, akik Schildet be akarták kísérni, mert a tanítót arcul ütötte. Amikor Schild a rendőrök között haladt, Majorbotjával hátulról fejbe ütötte. A kertész erre hirtelen visszafordult s görbe kertészkését teljes erejével a tanító nyakába döfte. Major Gábor a szúrás következtében rövid idő alatt elvérzett. A budapesti büntető törvényszék Schild kertészt erős fölindulásban elkövetett halált, okozó súlyos testi sértés büntette miatt másfél évi börtönre ítélte s ezt az ítéletet a királyi tábla első büntető tanácsa Frenreisz István elnöklésével tartott mai ülésében jóváhagyta. • A mikor a Menykő interpellál, Békésen éldegélt Szabadka városában Braun Henrik, a Szabadkai Hírlap szerkesztő tulajdonosa, amikor egyszerre csak lecsapott rá a Menykű. Nem a mennydörgés mennykő, hanem a Menykő civiű konkurrens újság, melynek Kapes Lajos a szerkesztője. Braun Henrik évek óta állandó céltáblája volt a Menykűnek, amely éles támadásaival sok kellemetlenséget okozott neki. de ő tűrte a támadást, mert nem tartotta célaranyosnak, hogy perbe szálljon a Menykűvel. Legutóbb azonban úgy megkörnyékezte a Menykő, hogy kénytelen volt a törvény oltalma alá menekülni. A félelmetes nevű újság azt az interpellációt intézte hozzá, hogy elég kvalifikációnak tartja-e az újságíráshoz" azt, hogy mint zárgondnok sikkasztott? Braun a sértő interpellációra sajtóperrel felelt s a szabadkai törvényszék rágalmazásért nyolc napi fogházra s harminc korona pénzbüntetésre ítélte a vádlottat. A szegedi királyi tábla csak becsületsértést látott az inkriminált interpellációban s a büntetést négy napi fogházra s husz korona pénzbüntetésre szállította le. A Kúria ma megsemmisítette a tábla ítéletét, s a törvényszék ítéletét erősítette meg. • — Elítélt uzsorás. A fővárosban annyira elszaporodott uzsorások között az uzsorakamat tekintetében kétségkívül a legelső hely illeti meg Eiliger Miksa ügynököt, aki ma került a büntetőtörvényszék elé, mert Spiegel Adolf vendéglősnek háromszáz százalékos kamat mellett adott kölcsön háárom ízben 100—200 koronát. A tárgyaláson Ringer azzal védekezett, hogy ő maga is háromszáz száza-llékos kamatot fizetett a pénzért Ernst Lipótnak, a minap letartóztatott hirhedt uzsorásnak. Ezt a védekezését azonban a fogházból a bíróság elé vezetett Ernst Lipót maga cáfolta meg azzal, hogy csak néhány hónap óta ismeri Ringert s az ügynök még 1905-ben adott kölcsön Spiegelnek pénzt. A büntetőtörvényszék erre Ringert három rendbeli uzsora vétjégéért tizennégy napi fogházra és hatvan korona pénzbüntetésre ítélte. A felek fölebbeztek. — A biró mulasztása. Aradi tudósitónk táviratozza: Müller Vilmos borosjenői földbirtokossal 1992-ben a bérlője, Mezei Fülöp pörbe keveredett és tízezer korona perösszeget bírói letétbe helyezett. Később a letett pénz visszautalását kérte és Bagyik Sándor akkori borosjenői járásbiró, most lugosi tör- vényszéki biró el is rendelte a pénz visszaadását. Mezei a pénzt fölvette, de a pert elvesztette és az összeget nem lehetett rajta behajtani, mert csődbe jutott. A földbirtokos ekkor tízezer korona kártéri tágért beperülte a járásbírót és az aradi törvényszék.] 13