Budapesti Hírlap, 1908. szeptember (28. évfolyam, 209-234. szám)
1908-09-01 / 209. szám
kis és nagy katekizmus és az imádságok (Miatyánk, stb.) adhatók elő. Az igazságügyminiszter itthon. Günther Antal igazságügyminiszter, aki a legutóbbi heteket családjával esztendőben töltötte, holnap Budapestre érkezik és átveszi minisztériuma vezetését. Horvátországi hírek. Mint Zágrábból írják, az Novoszti állítólag jó forrásból vett értesülés alapján azt írja, hogy a kormány elérkezettnek látja az időt, hogy döntő csapást mérjen a horvát-szerb koalícióra, azáltal, hogy a horvát országgyűlést föloszlatja és új választásokat rendel el. A kormány e lap szerint bízik abban, hogy a felségárulási per segítségével sikerül majd a választókat a koalíciótól eltántorítani. Azért sietteti a kormány a per eldöntését, mert a várható súlyos ítélet hatása alatt akar a választásokba bocsátkozni. E választási harcban a Frank-féle Starcsevics-párt mellett a kormány még a szerb radikálisokra és a klerikálisokra támaszkodik. A Frank-párt Zágrábba rendelte összes képviselőit, hogy a választási kampány tervét megvitassák. Starcsevics Mile dr., aki a horvát nemzeti tanács eszméjét fölvetette, erről következőképpen nyilatkozott: A tanácsnak első feladata az lesz, hogy az összes Horvátországokból gyűlésre hívja össze a legelőkelőbb férfiakat. E gyűlés feladata lesz, hogy olyan tervet dolgozzon ki, amelynek alapján a horvátok óhajai megvalósíthatók. Egyúttal középponti bizottságot kell választania, mely megállapítaná azt az egységes tervet, mely szerint a horvátoknak Budapesten és Bécsben kell eljárniuk. Gyűléseket kellene tartani Zágrábban, Zárában és Laibakban. Egyöntetű eljárást kell megállapítani Boszniára és Hercegovinára nézve. A horvátoknak szövetségeseket kell keresniük Magyarországon és Ausztriában. Az elnökség Zágrábban székelne, a megbízottak vidékek szerint küldetnének ki. A középponti bizottság vezetné a harcot az egész vonalon. Végül Starcsevics kijelenti, hogy a horvát jogpártnak a koalícióval egyetértve bizonyos számú képviselőt kellene kiküldenie a Starcsevics-párttal tartandó közös értekezletre. Zágrábból jelentik meg: A bán megvonta a Belgrádban megjelenő Politika, Stampa, Pravda, Trgovinski Glasnik című lapoktól Horvát-Szlavon- és Dalmátországokra vonatkozólag a postaszállítás jogitárvei Apponyi Albert gróf üdvözlése. Zomborból Jelentik: Bácsbodrogmegye tanítóegyesülete vasárnapi közgyűléséből a következő táviratban üdvözölte Apponyi Albert gróf közoktatásügyi minisztert: „Bácsbodrog vármegye általános tanítóegyesülete lelkesen üdvözli nagyméltóságodat a kötelesség teljesítése és a munka nemes ösztönének mélyen átért tett pillanatában.“ — Táviratban üdvözölték még Tóth János államtitkárt és Halász Ferenc miniszteri tanácsost. A patriarkaválasztás. Újvidékről jelentik a Kel. Zrt.-nek. A magyarországi szerb köröket az új pátriárka személye foglalkoztatja. A radikálisok klubja ma Karlócán bizalmas értekezletet tartott az új választás eshetőségéről." E tanácskozás bizalmas jellegű lévén, annak határozatairól még mi sem jutott nyilvánosságra, azonban a radikális párt hivatalos lapja, a Zasztava, legutóbbi vezércikkében erre nézve már kiadta a jelszót, hogy a szerb egyházi kongresszus a következő patriárkaválasztáson semmi körülmények között sem fogja többé tekintetbe venni a magyar kormány óhajtását és azt a reményét fejezi ki, hogy ebben a tekintetben az összes szerb pártok egyet fognak érteni. E harcias cikk mellett is azonban bizonyos, hogy a szerb radikálisok körében a komolyabb elemek nagyon is megfontolandónak tartják, váljon a radikális párt más céljai elérése szempontjából helyesen cselekszik-e, ha a kormánynyal merev ellentétbe helyezkedik. A győri mandátum Győrből jelenti tudósítónk. A győri függetlenségi párt intéző bizottsága tudvalevőleg kopcsányi Hlatky-Schlichter Lajosnak ajánlotta föl a jelöltséget, aki azt elfogadta. A párt végrehajtó bizottsága tegnap este ülést tartott, amelyben ez a jelölés nem találkozott általános helyesléssel. A bizottság számos tagja Sankovits Bertalan révfalui plébános, pártelnök mellett foglalt állást. A bizottság elhatározta, hogy a kérdést a középpont elé terjeszti s csak az országos párt ajánlásának megtörténte után hívja össze a jelölő közgyűlést. Sankovits hívei e határozattal szemben öszszehivták jelölő értekezletüket. BUDAPESTI HÍRLAP, (209. sz.) 1908. szeptember 1. Az osztrák kultuszminiszter lemondása. Ischlből jelentik nekünk: Market osztrák kultuszminiszter tegnap este hét órakor Ischlbe érkezett és ma délben egy órakor kihallgatáson jelent meg a király előtt. — Bécsből jelentik nekünk: Parlamenti körökben hire jár, hogy Market osztrák közoktatásügyi miniszer mai isdhli audienciája alkalmával előterjeszti lemondását. Román népgyűlés Szelistyén. A szebenmegyei Szelistyén a románok vasárnap nagy népgyűlést tartottak az általános választójog érdekében. A gyűlésen részt vettek: Maniu Gyula, Vlad Aurél és Vajda Sándor képviselők, kik mindhárman beszédet mondottak a politikai helyzetről, az általános választójog szükségéről és a román nép jogfosztottságáról. A gyűlés elhatározta, hogy ő felségét táviratban üdvözli, egyben határozati javaslatot fogadott el, melyben az általános választójogot sürgeti és a nemzetiségi párti képviselőknek bizalmat szavaz. Alkotmányos mozgalom Boszniában, Szerajevóból jelentik. A „bosznia-hercegovinai szerb nemzeti szervezet“ értekezletet tartott, amelyről a következő hivatalos értesítést tették közzé: 1. A szervezet első és legfontosabb szükségletnek tekinti az alkotmány behozatalát, mihez nem szükséges Bosznia és Hercegovina közjogi helyzetének előzetes megoldása. 2. Előre is tiltakozik az alkotmány és oly választási rend oktrojálása ellen, mely a nemzeti szervezettel való előzetes megegyezés nélkül hozatnék be. 3. Az alkotmány alapelvei tekintetében a szerb nemzeti szervezet megmarad programja mellett és csak a teljes alkotmányosságot tekinthetné olyan ténynek, mely a nemzetet kielégíthetné. A vezető bizottság a fenti követelések mielőbbi megvalósítása érdekében elhatározta a legszélesebb körű akció megindítását. Az értekezleten részt vettek kívánságára Sola Atanáz, Vidovics Yaso, Crigorcsevics Yaso, Sola Voiszláv, Jestanovics Gliso, Vasziljevics Dusán, Kujuncsics Koszta, Sziszkics Milán dr., Hadzsi-Ramjanovics Riszto, Bozics Koszta és Drljacsa Pero vállalták el az ez irányban való teendők kötelezettségét. A vezető bizottság ezenkívül elhatározta, hogy minél előbb, mindenesetre pedig még a delegációk összeülése előtt egybehívja a szerb nemzeti szervezetek közgyűlését, amely véglegesen fog dönteni a követendő taktikáról. 11. Burián báró a királynál. Ischl, aug. 31. (Saját munkatársunktól.) Burián báró közös pénzügyminiszter ma audiencián volt a királynál. E kihallgatás alkalmából beavatott helyről a következő tájékoztatást kaptuk: A közös pénzügyminiszter eddig is minden évben ilyen időtájt szokott megjelenni Ischlben, hogy a rendszerint ősszel tartandó delegációk elé kerülő közös költségvetést végleges alakjában előterjessze. Az idén is ez volt a közvetetten alkalom a közös pénzügyminiszter kihallgatására. De a közös pénzügyminiszter egyszersmind Bosznia közigazgatásának feje is. E minőségében Szintén minden esztendőben jelentést kell tennie az uralkodó előtt a tartomány belső állapotairól, épp úgy, mint ahogy a delegációk testülete előtt főképpen e minőségében kell helytállania. Nincs semmi rendkívüli abban, ha Burián báró mai előterjesztésében igen nagy helyet foglaltak el Bosznia ügyei. Amily természetes ez, épp oly erőltetett az a föltevés, hogy éppen e kihallgatásnak kell döntő hatással lennie Bosznia jövendő sorsára. A valóság az, hogy évek óta fáradoznak az illetékes tényezők azon, hogy Bosznia belső életében új stádiumot létesítsenek, és ily módon az értékes tartomány és Magyarország- Ausztria érdekei között már eddig is fönnálló kapcsolatot szorosabbá tegyék. Akik ezt a munkát jól megfigyelték, észrevehették, hogy nem annyira a politikai, vagy mondjuk közjogi formális érdekek közelebbhozása volt a cél, mint inkább a gazdasági, kulturális és társadalmi törekvések összhangjának teljessé tétele. Az egyházi és iskolai reformok, az adóügy terén történt újítások, a gazdasági haladás segítése, a községi közigazgatás autonómiájánakszervezése és más hasonló újítások mind ezt a célt szolgálták. Nem tekintettük Boszniát gyarmatnak, bár az európai közvélemény, élén az angol sajtóval, elismeréssel adózott ama három évtizedes kulturális munkának, amit ott végeztünk. Az európai megbízás, mely a berlini szerződésben reánk ruházta a tartomány kormányzását, megengedte volna azt is, hogy Boszniában gyarmati politikát csináljunk. Eme ez a politika nem vitt volna másra, mint amire a rideg koloniális politika eddig mindenütt vitt: a fölvirágzott tartomány elszakadására. Éppen ezért Magyarország Ausztria boszniai politikájától mindig távol volt a gyarmati politika eszméje. Inkább az a gondolat uralkodott benne, hogy bizonyos önállóságra fejlessze a megszállott tartományt. Igaz, hogy e fejlesztés tervénél az volt az alapvető elv, hogy lassú átmenet a természetes folyamat és az egyes alkotmányos intézmények fokozatosan fejlődjenek ki úgyszólván önmagukból. Mint Burián báró a delegációban már részletesen ki is fejtette, a terv az volt, hogy előbb a községek, azután a kerületek kapjanak képviselő-testületet autonóm hatáskörrel, hogy azután végül az egész tartomány számára alakítsák meg a tartománygyűlést. Igaz az is, hogy e terv megalkotásánál nem gondoltak arra, hogy a szomszéd ottomán területen oly radikális alkotmányos mozgalom keletkezhetik, mint amilyenre egyszép napon Európa ébredt. De bizonyos viszont az, hogy a boszniai belső állapotok és a szomszéd török vilajetek viszonyai közt igen nagy volt a különbség, amit legjobban bizonyít az, hogy Boszniában a törökországi események zavart nem keltettek. Figyelembe kell venni végül, hogy a Bosznia számára eredetileg alkotott fejlesztési tervezet nem állított föl időhatárokat az egyes alkotmányos fokozatok számára, csupán azt az elvet állapította meg, hogy a lakosság politikai érettségének fejlődése szerint történjék az alkotmányos intézmények fejlesztése. A helyzet ilyenformán már most az, hogy ha a szomszéd ottomán birodalomban hullámzó alkotmányos küzdelem hatása érezhetővé is válik Boszniában, ott már jól előkészített, sima mederre talál az egész várható folyamat. Nincs tehát semmi ok arra, hogy Bosznia belső viszonyaiban vihartól vagy rázkódtatástól kelljen tartanunk. Nem titok az illetékes tényezők előtt, hogy a politikai kalandorok mily mohó vággyal vetették magukat, különösen az utóbbi időben, Boszniára. A nyílt és titkos ellenségek agitációja szüntelenül dolgozik, szítogatja a lakosság egyes rétegei közt az ellentéteket, rávetette magát a délszlávok különben is élénk fantáziájára és merész közjogi alakulások képeivel tüzeli a szenvedelmeket. Igaz az is, hogy a tisztán fölülről való közigazgatás rendszere a lakosság és a kormány közt való együttműködést megnehezíti. De mindez nem elég arra, hogy visszarettenjünk. Megküzdöttünk már Boszniában nagyobb bajokkal és nehézségekkel, kedvezőtlenebb nemzetközi helyzet között, mint amelyben most vagyunk. Ilyenformán igen valószínű, hogy a közös pénzügyminiszter mai kihallgatásában nagy helyet foglalt el Bosznia, de valami jelentős fordulat kiinduló pontjának a mai nap aligha mondható. A közös pénzügyminiszter holnap Bécsen keresztül Boszniába utazik, hogy mielőtt a delegációk előtt jelentést tenne a tartomány belső állapotáról, még egyszer a helyszínen tanulmányozza a viszonyokat. Tavaly délszláv delegátusok, sőt osztrák-német részről Baerenreither volt kereskedelmi miniszter is sürgették a kormányt, hogy mi lesz már Bosznia alkotmányával. Burián báró meglehetős tartózkodással válaszolt, azt mondván, hogy jelenleg a kerületi képviselő-testületek fölállítása dolgában tárgyalás folyik. Kétségtelen, hogy az idén ősszel igen nagy szerepet fog játszani a delegációk tanácskozásain Bosznia. Nem hisszük azonban, hogy radikális követelések nagysikerre számíthatnának. Azt halljuk, hogy az illetékes tényezők, elsősorban a közös pénzügyminiszter a delegációk tárgyalásainál meg fogják ragadni az alkalmat, hogy tiszta képet adjanak Boszniában a jövőben követendő politikánkról és hogy ez irányban meglepetés nem várható. Bosznia közigazgatásának kérdése szorosan összefügg ama másik és más természetű kérdéssel, hogy miképpen alakul a jövőben a tartomány közjogi viszonya Magyarország-Ausztriához. Világos dolog, hogy törvényhozói vagy csak tanácsadói joggal bíró testületet is csak akkor kaphat Bosznia, ha közjogi helyzetének kérdését megoldották. De ez nemzetközi jelleges kérdés, és mielőtt megoldásához hozzá foghatna a diplomácia, be kell várnia, míg a világpolitikai helyzet olyan lesz, hogy a jövő alakulás iránya legalább megközelítő valószínűséggel legyen megállapítható. Ma azonban minden ingadozik még, és hogy messzebb ne menjünk, még a törökországi alkotmányos mozgalom menete se látható előre, bármily nagy is a bizalmunk az új törökök politikai képességeihez.