Budapesti Hírlap, 1908. december (28. évfolyam, 287-312. szám)
1908-12-01 / 287. szám
4 BUDAPESTI HIRLAP. (287. sz.) 1908. december 1. A képviselőház ülése. Elnök: Justh Gyula: Az ülés kezdete délelőtt tiz órakor. Napirenden van a kereskedelmi tárca 1909. . esztendei költségvetése. Somogyi Aladár: A tarifát!a politikát kommentálja s figyelmeztet az osztrákok vasutállamosítási akciójára, amelynek eredményeként, a tarifaképzés révén, döntő szava lesz kormányuknak a gazdasági viszonyok szabályozásakor. Foglalkozik az osztrák vasúti, díjszabás s a tisztkivitel kérdésével, bírálja a közgazdasági tanács működését, amelyet nem minden tekintetben tart megfelelőnek, majd az ország forgalmának gyors lebonyolítása érdekében az állomások kibővítését sürgeti. A költségvetést elfogadja. Sümegi Vilmos: Statisztikai adatokat sorol föl annak bizonyítására, hogy a behozatal, az ország termőképességéhez viszonyítva, túlságosan nagy. Behozatal van ott is, ahol könnyen lehetne segíteni. Példaképpen fölhozza, hogy csak rotációs papírból öt millió korona értékűt hozunk be. Magyarországon még két esztendővel ezelőtt volt két gyár, amely ilyen papirost gyártott: a hermaneci és a péterfalvi papírgyár. Az egyiket azonban egy budapesti bank tönkretette, a másikat egy bécsi részvénytársaság megvásárolta, úgy hogy Magyarországon ez idő szerint nem gyártanak ilyen papirost. Fölhívja a kereskedelmi kormány figyelmét erre a körülményre, amelynek következtében a hazafias magyar lapok, Ausztriában kénytelenek a papirost vásárolni. ■ A költségvetést elfogadja. Polónyi Géza: Az önálló vámterület lesz nézete szerint a közel jövő domináló kérdése. Jelentősége igen nagy, különösen a függetlenségi pártra, mert ez a párt csak a gazdasági önállóságra való ■ tényleges -áttéréssel ,igazolhatja az átmeneti korszakot. Figyelmeztetni akar azokra a nehézségekre, amelyek most vannak alakulóban, amelyek azonban megakadályozhatják az önálló vámterület létesítését. Az önálló berendezkedésben óriási fontossága van a Dunának, mint természetes vizi útnak, figyelmeztetni kiván azonban arra, hogy ezt arengeteg erőt egy ellenséges célzatú társaság tartja a karmai között. A Dunagőzhajós Társaságot érti, a melyet Széchenyi István gróf magyarnak alapított, a melynek üzemei, jövedelemforrásai túlnyomó részben Magyarországon vannak, amely azonban most Bécsben, székei és igazgatóságában, egyetlen egy magyar embér eincs. A kormány jól tenné, ha megszerezné rész-, fényeseinek névjegyzékét; meglátná, hogy még hírmondónak sincs közöttük magyar ember. "Köztudomású különben, hogy a részvények legnagyobb része a felséges uralkodóban tagjainak birtokában van. A vállalat mostanában nem gyümölcsözik, mert rosszul vezetik. Az igazgatója valami Askenázi úr. (Zaj, derültség.) Biztos tudomása van róla, még korábbról, hogy az osztrákok most huszonöt esztendőre szóló szerződéssel "le akarják kötni a társaságot az osztrák érdekek szolgálatára. "A feltételek közt van, hogy Magyarországból Ausztriába a liszt szállítási tarifáját tetemesen fölemelje, a gabonáét viszont leszállítsa, tehát: a magyar malomipar tönkretétele. (Mozgás, zaj.) Másik föltétel, hogy a Balkánnal szemben Magyarország helyzeti közelségét és ebből folyó forgalmi előnyét tarifáng mesterkedéssel, az osztrák ipar javára, lerontsa. A magyar kormánynak haladéktalanul közbe kell lépnie, hogy ennek az egyezségnek a létrejövetelét meggátolja. Kern segít kedvezőtlen viszonyainkon a Magyar Folyam- és Tengerhajós - Részvénytársaság sem, mert ezt a társaságot mindenestül a Dunagőzhajós-Támság vontatókötelére fűzték s így ez is osztrák érdekeket kénytelen szolgálni. Hozzá kell még mindehhez venni, hogy az osztrák kormány mind több vasutat államosít, hogy Nyugat felé való forgalmunkban a tarifaképzés erejét mindenestül a kezébe kaparintsa. Beszélhetünk mi itt önálló vámterületekről, az osztrák kormány ezzel a politikával s a Dimagőzhajós Társasággal, amelynek a részvényei, mint említette, a felséges uralkodóház birtokában vannak, lehetetlenné teszi a gazdasági önállóságra való áttérésünket. (Zaj.) Egy hang a függetlenségi párton: Tisztában vagyunk a részvényesek jóakaratával! Polónyi Géza: A Dunagőzhajós Társaságnak kilencszáz nyugdíjas alkalmazottja van, a többi tizenegyezer ideiglenes alkalmazott. Az ausztriai öregekről gondoskodik az aggkori ellátásról szóló állami törvény; ki fog gondoskodni a magyar alkalmazottakról? (Mozgás, zaj.) Bizonyítja ezután, hogy a bécsi szén, melyet ez a társaság bányász, nem megfelelő az államvasutak használatára. És mégis a sztrájkokcímén a társaság a szén métermázsája után , 20 fillér bonifikációt kap az államtól. Szterényi József államtitkár: Minden társaság megkapja ! Polónyi Géza: De nem volna szabad megadni annak a társaságnak, amely tönkre akarja tenni gazdasági érdekeinket! Az óbudai szigetet potom 400.000 koronáért vásárolta a társaság az államtól, de fönn van tartva visszavásárlási jogunk. Ha a kormány nem tud másként pressziót gyakorolni a társaságra, vegye vissza a szigetet s létesítsen ott magyar hajógyárat. (Helyeslés: a függetlenségi pártból néhányan tapsolnak.) A kormány kötelessége, hogy tájékoztassa az országot, mit szándékozik tenni, hogy gazdasági függetlenségünk útjából ezek az akadályok elháríttassanak. (Helyeslés.) Szünetet kér. Az elnök öt perc szünetet ad. Polónyi Géza szünet után folytatja beszédét. Az alsóbbrendű vasutakkal foglalkozik. A tervezet, amelyet, a kereskedelmi államtitkár kidolgozott, szerencsétlen munka. Nem tudja, a miniszter tervezete-e az, vagy csak: az államtitkáré , Szterényi József államtitkár: Az enyém. Polónyi Géza: Szerencsétlen, a javaslat azért is, mert mikor a városok és községek segítéséről van szó, egy tollvonással eltörli azt a lehetőséget, hogy a városok saját háztartásukba vehessék a közúti vasutakat. A javaslatban az a rettenetes magánjogi nóvum is van, hogy ha a felek közt nem jöhet létre a szerződés, azt a törvényhozásfogja megkötni. Nem akar hosszasan beszélni ezekről a kérdésekről. Kmety Károly: Este nyolcig szívesen hallgatjuk. Szmrecsányi György : Részleteket is kérünk. Polónyi Géza: Áttér az új ipartörvénytervezet bírálatára. Úgy tudja, hogy a tervezet Szterényi államtitkár speciális munkája (Szterényi államtitkár a fejével bólint), amelyhez a miniszter még nem járult hozzá. Ez igen örvendetes dolog, mert a tervezet óriási veszedelmet rejt magában. (Zaj, mozgás.) A kereskedelemügyi minisztérium kimutatásaiban meg vannak állapítva a sztrájkok hatásai, az a rettenetes pusztítás, amelyet a sztrájkok a nemzeti közvagyonban néhány esztendő alatt okoztak. (Igaz! ügy van!) Birtokában van az a kötet is, mely a világ összes államainak törvényhozását ismerteti ez egész vonalon a kollektív egyezmények szempontjából. Ez a füzet meg fog győzni mindenkit arról, hogy más országokban, ahol ehhez a nagy szociális problémához hozzányúltak, nem elégedtek meg egy sporadikus ipartörvény megalkotásával, hanemátalakították összes közgazdasági szervezetüket, amely annak megfelel és csak akkor dekretálták a sztrájknak ilyen, vagy amolyan törvényhozási úton való rendezését. Végzetes hiba lenne, ha ehhez a nagy kérdéshez a magyar törvényhozás úgy járulna hozzá, hogy először a megfelelő rendelkezéseket, törvénybe nem iktatná, az egész közgazdasági szervezetünket ahhoz mérten át nem alakítaná. Ezt nem ok nélkül hozza föl, mert úgy látja, hogy a kereskedelmiállamtitkár között ,és közötte ebben, a kérdésben, irtóztató nagy differencia" van. Utal arra, hogy az államtitkár a pécsi kongresszus alkalmaból, nyíltan proklamálta a sztrájknak jogosultságát. Köztünk senki sem lesz, jó lélekkel mondhatja, biztosan tudja, senki sem lesz, aki a munkának szabadságát, a munkásnak egyéniségét, egyesületi jogát tiszteletben ne tartaná, meg ne védené. (Helyeslés.) Más kérdés az, hogy van-e valakinek joga a szerződéssel biztosított munkát a szerződés tartama alatt abbahagyni, vagy nem? (Helyeslés.) Az államtitkár most proklamált és a szóló örvendene, ha helyes konklúzióban találkoznának, mert különben az államtitkár erős támadásban részesül az ő részéről. De hozzuk tisztába azt a kérdést, hogy mit értünk sztrájk alatt . A sztrájk jogosultságának olyan proklamálása, amint az a gyakorlatban ma érvényesül, hogy a munkás kilesi a munkaadóra való legvégzetesebb pillanatokat (Úgy van! ügy van!) és a megkötött szerződés ellenére egyenesen zsarolási szándékból (ügy van! Úgy van!) Beszünteti a munkát, tönkreteszi a munkaadót a kártalanításnak még a lehetősége nélkül is, ez olyan princípium, amely ha akár a köztudatban, akár törvényhozóstán kodifikációt nyerne, sarkaiból forgatná ki az államot és annak minden institúcióját. (Élénk helyeslés a néppárton és a függetlenségi párton.) Búza Barna: Az egész jogrendszert forgatja föl! Polónyi Géza: A szerződés-hűség nemcsak kereskedelmi axióma, hanem a nemzet föntartásának egyik alapelve. (Helyeslés.) Sarkalatos kérdés az, hogy a sztrájk fogalma alatt mit értünk. Föltétlenül "biztosítandónak" tartja a munkás javára azt a jogot, hogy munkája selnki által, a tőke által se zsákmányoltathassék ki, föltétlenül biztosítandónak tartja azt a jogát, hogy munkáját tetszése szerint bocsássa bérbe és tetszése szerint állítsa rendelkezésre. Minden olynemű szervezetekben, amelyek a szerződésileg lekötött munkának kijátszására vagy megtagadására irányulnak, az állam fundamentumai ellen intézett merényletet tekint és üldözi, azokat a törvény, szigorával kérlelhetetlenül és elpusztítja ott, ahol találja. (Élénk helyeslés.) Mikor az országos aratás ideje elközelget s a munkásoknak megvan a szerződése, előáll abudapesti szakszervezetek szociáldemokrata bandája, s lázadást szít a munkások körében. (Élénk helyeslés.) Ezt a jogot nem, kodifikálhatjuk, ha csak tönkre nem akarjuk tenni Magyarországot. (Helyeslés.) A szakszervezeteket, amelyek tiszta szociális alapon állanak, mindig melegen pártolja. De mit tesznek a mostani szakszervezetek ? Minden nemzeti és erkölcsi bálványunk le van immár döntve, helyükbe akarják tenni a vörös rongyot, amely ma már nemcsak a hazának, hanem a magyar fajnak üzen hadat. (Helyeslés a néppárton és a függetlenségi párton.) Meggyalázzák őseink sírját, legszentebb érzéseinket, külföldi szervezetekkel szövetkeznek és meg akarják dönteni a választói reform ellen indított harc cílén a magyar faj hegemóniáját. (Nagy zaj, helyeslés.) Az osztrák szocialista képviselők hitszegéssel vádolják a királyt s arra hívják föl a világ ügyeimet, hogy „a Lajthán túli testvéreinket idegenek el akarják pusztítani.“ Az idegenek: a magyarok. (Nagy zaj.) Mért marad mégis a szakszervezet nebánisvirág . (Nagy zaj, helyeslés.) Buchinger bécsi kirándulása hazaárulás és a törvényhozás, ha nincs ez ellen megtorlás a büntető törvénykönyvben és ha kötelességét akarja teljesíteni, 14 nap alatt töményt kell hogy hozzon az ilyen hazaárulás ellen. A büntetőtörvénykönyv 148. szakasza hűtlenségnek minősíti Buchinger - cselekedetét, amelyért súlyos szabadságvesztés-büntetés jár. De ha a törvény nem elég világos, sürgősen új törvényt kell hozni. (Helyeslés.) Az a nemzet, amely megengedi, hogy paraziták emésszék meg, még a történetben sem talál siratóra. Nem szavakra, sürgős cselekedetrevan szükség, hogy a magyar nemzeti államot a parazitáktól megvédhessük. (Helyeslés.) A költségvetést az ország érdekében, a kereskedelmi miniszter és az államtitkár iránt érzett tiszteletből, megajánlja. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a néppárton, balpárton , itt-ott a függetlenségi párton. Polónyit a néppártiak és többen a függetlenségi pártból üdvözlik.) Batthyány Tivadar gróf: Polónyi most kelt ki a vörös szervezetek ellen, ő tovább megy, védelmébe veszi a hazafias munkásszervezeteket. Sajnálatos, hogy a folyamhajózás, mint Polónyi kifejtette, nem szolgál magyar közgazdasági érdekeket, mert az államvasúti mizériákat éppen a folyamhajózás fejlesztésével lehetne gyökeresen megszüntetni. Baross Gábor annak idején nagy harcot folytatott a Dunagőzhajós Társaság ellen, de a harc eredményei, utódainak hanyagsága miatt, elkallódtak. Intézkedést kér a Dunagőzhajós Társaság ellen, majd bizonyítja, hogy mily botrányosak alkalmazottainak nyugdíjviszonyai. Kéri a kormányt, hogy kényszerítse ezt a társulatot arra, hogy az ország forgalmi érdekeit szolgálja és személyzetéről is illő módon gondoskodjék. (Helyeslés.) A munkásbiztosítási pénztár dolgában egyetért Nagy Emillel; nem azt kívánja, hogy koalíciós őrszemek kerüljenek az élére, de azt sem tartja megengedhetőnek, hogy nemzetközi emberei vezessék. Tisztességeshivatalnok-embereket kell oda kinevezni. (Helyeslés.) Sürgeti a magán-alkalnazottak fasülési szabadságát és kikel az ellen, hogy a villamos vasúttársaságok miniszteri jogokat arregálnak maguknak alkalmazottaik politikai testületeivel szemben. A folyamhatósok fizetésjavítási mozgalmára fölhívja a kormány jóakarata figyelmét. A kollektív szerződést illetően, nem lát elég komolyságot a szakszervezetekben arra, hogy ilyen nagy hatalmat lehetne rájuk bízni. (úgy van! Úgy van!) Ki kellene előbb irtani a munkásszervezetekből azt a sok túlkapást, kinövést, amely minden intézmény megrontója. (Igaz! ügy van!) A szociáldemokrata szakszervezetek túlkapásait érti, hisz a vezetőik nap-nap után bizonyítják, hogy sem elég tudással, sem elég komolysággal nem intézik az ügyeket. Fölkiáltások: És nem elég hazafisággal. Batthyány Tivadar gróf: Áttér ezután a vasúti balesetekre. A régi liberális irányú lapokban többször lehetett olvasni, hogy az összes vasúti balesetek egyesegyedül és kizárólag a vasúti szövetségek működésében lelik alapjukat. Ezek a szövetségek okozzák a fegyelem meglazulását. Ezek az állítások teljesen tarthatatlanok. Hisz a múlt évben több baleset volt, mint az idén, de másutt, a külföldön is van vasúti baleset és számuk és súlyosabb mivoltuk évről-évre változik. Nem is kell bővebben magyarázni, hogy ha fokozódik a forgalom, a nagyobb forgalomhoz mérten a biztossági intézményeket is szaporítani kell. Nálunk ezen a téren igen nagy mulasztás történt, mert ezek a biztossági intézkedések nem történtek meg idejében. A déli vasúton, ahol már behozták a blok-rendszert és a középponti váltókezelést, nem is történt annyi baleset, mint az államvasúton. Többször rámutattak már a pályaudvarok szűk voltára s az anyag rosszaságára. Konstatálni kell, hogy Magyarország egész vasúti hálózata úgy van berendezve, hogy annak mintegy a lelke Budapest. Ha Budapestről rosszul indítják el a vonatot, egyszerre fölfordul az egész menetrend s igazán azon lehet csodálkozni, hogy nagyobb komplikációk nem mutatkoznak. (ügy van!) De ezért csak nem lehet a személyzetet felelőssé tenni?! Nagy része van a balesetekben a még mindig fönnálló 24 órás szolgálati rendszernek, amelynek a megszüntetését sürgeti. A fegyelem meglazulásának tudják be sokan a baleseteket. De ha ez így van, a fegyelem meglazulásáért, katonai példára, a fölébbvalókat kell felelőségre vonni. Ezután a vasúti szövetségről beszél , kijelenti, hogy a vasutasok közt a nemzetközi tanoknak nincs tervi. Az elnök két órakor félbeszakítja a szónok beszédét és délután négy óráig szünetet ad. A délutáni ülés. RakoVSzky István elnök négy órakor ,ujr.» megnyitja az ülést. Batthyány Tivadar gróf folytatja beszédét.