Budapesti Hírlap, 1911. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1911-02-07 / 32. szám
14 ha el is ernyednek és meg is alkusznak idővel, de ezt csak akkor teszik, amikor a nemzet jogait is biztosították. Hogy Károlyi Sándor a maga érdekeről és a maga hasznáról sem feledkezett meg, az sajnálatos, de a jutalom elfogadására nézve az emberek az akkori időben nem voltak nagyon finnyások. Ez tehát a korrajzra, a kor szellemére tartozik. Andrássy elmondja például, hogy az akkori orosz követ Bécsben nagy összeget osztott ki a császár tanácsosai között s panaszkodott azon, hogy Kaunitz miniszter sürgette a neki ígért összeg átadását, amelyet pedig nem is szolgált meg. Hasonlóképpen Rákóczi követe Poroszországban is azt tapasztalta, hogy semmit sem tud elérni pénz nélkül. A Rákóczi-korszak eseményei ismeretesek ,lkesen föl vannak derítve, e részben tehát Andrássy újat nem mondhatott. A nevezetes azonban az az egészen egyéni fölfogás, a melyben ő az eseményeket csoportosítja s a mellyel tárgyát átszövi, olyformán, hogy abban a korszakban, a melyet leír és jellemez, az egész nemzet történelme, a történelemnek lelke és fő főtartozéka, vagy mondjuk, a magyar történelem filozófiája tükröződik, amely nem egy korszakra, hanem egész históriánk menetére és alakulására nézve tartalmaz súlyos tanulságokat. Íme, csak idézni kívánunk néhány télést, amit fejtegetése során Andrássy maga levon: A legtöbb államférfi és katona — úgymond — amikor a hazát szolgálja és kötelességét teljesíti, ezzel a maga dicsőségét és hasznát is előmozdítja. Szellemileg kiváló sok férfiú talán csak azért nem veszíti el a köztiszteletet, mert nem volt kitéve annak a kemény próbának, hogy mást kívánjon érdeke és mást a meggyőződése. Máshelyütt pedig, amidőn magasztalja Rákóczit, hogy nem ment át azon a kaudiumi igán s nem tette le a hűségesküt, azt írja Andrássy: A magyar nemzet súlyos veszedelmek közben nem egyszer , opportunistává vált. A köpönyecforgatás napirenden volt: Bercsényi haragjában ,,farkcsóváló országról“ beszél. Ezen kép ellensúlyozó, lara szükségünk volt valódi jellemekre, történelmi nagy nevekre, akik következetesek, ideálissak, nemesek tudtak lenni egészen a mártiromságig. De viszont megérti, méltányolja s becsüli Andrássy Károlyi Sándort, a békülékeny kurne-generálist is, a ki világos ésszel előrelátta a katasztrófát s ettől akarta megóvni a hazát és önmagát. Erről a Károlyiról idézi Andrássy azt, a mit a.generális önmagáról irt. , hogy : sem nem kuruc, semnem labanc, hanem igaz marijar. I • . ..... A kuruc idők fényes és árnyékos vonásait egyaránt füsti Andrássy essays. Azt írja a többi közt: ..Ha a társadalom zöme opportunista, még az nem ered pusztán egyéni önzésből, hanem része van benne a nemzet igaz érdekei mérlegelésének is." Továbbá:a sokszor túlhajtott opportunizmus mentsége — a nemzet gyengesége volt.“ De el kell olvasni Andrássy munkáját, hogy tisztán lássuk azt a kristályos mélységet, amely az ő történelmi fölfogásában megtalálható. Mai hallgatósága a legnagyobb figyelemmel kisérte előadását és végül lelkes tetszéssel honorálta. (A színházak hite!.) A Nemzeti Színházban holnap A balga szűz kerül színre. A Bábjáték legközelebbi előadása csütörtökön lesz. Az Operaházban holnap a Lohengrin kerül Színre, Medek Anna, Haselbeck Olga, Anthes, Rózsa és Név fölléptével. Csütörtökön lesz .4 zsidónő fölújítása Dömötör Ilona, Hajduné Ilona, Venczel Béla, Székelyhidy Ferenc és Rózsa Lajos első fölléptével. Régi szerepét megtartja Lunardi, Mihályi és Név. Vasárnap este A tévedt nő kerül színre. Kurz Zelma vendégfölléptéve a címszerepben. Az előadást az Általános Közjótékonysági Egyesület javára rendezik, fölemelt helyárakkal. A Király Színházban február 14-én lesz a Cigányszerelem századik előadása, s nem február 7-én, mint tévesen jelezték. Erre az előadásra jegy már kapható. A Magyar Színházban holnap, kedden délelőtt lesz Az arckép jelmezes főpróbája. Földes Imre új darabja szerdán este kerül bemutatásra Márkus László rendező vezetésével. Erre az előadásra már csak karzati jegy váltható. * Az Uránia Színház vezetősége a jövő hétre tervezi Ráth-Végh István Éva című tanulmányának bemutatását. A bemutatóig A vasút szerepel a *nfl soron. A Városligeti Színházban február 14-én lesz A halhatatlan lump ötvenedik előadása. Ez alkalommal minden látogató megkapja az operett kis zongorakivonatát a szerzők és a szereplők arcképével. .A bilincs bemutatóját a jövő hónapra halasztották. ~ (Rákosi Szirti színésziskolája. A magyar szinésziskolák közül eddig csak kettő volt olyan, melynek végbizonyítványa alapján a növendékek azonnal tagjai lettek az Országos Szinészegyesületnek: az egyik a Szinészakadémia, a másik a Szinészegyesület iskolája. Most Zichy János gróf kultuszminiszter rendeletet adott ki, melyben Rákosi Szidi színésziskoláját is azzal a joggal ruházza föl, hogy végzett növendékei felvételi vizsgálat nélkül tagjai lehessenek a Színész-egyesületnek. A rendeletet tudomásvétel végett a miniszter leküldte a Színész-egyesülethez, mely legközelebbi tanácsülésén fogja tárgyalni az ügyet. A miniszter egyszersmind bizottságot is alakít, mely Rákosi Szidi iskolájának vizsgálatain a felügyeletet fogja gyakorolni. A bizottságnak Festetich Andor gróf szülészeti főfelügyelő, Ditrói Mór szinészegyesületi elnök, Srákosi Szidi, továbbá a kultuszminisztérium és az Országos Zeneakadémia eg vegy-kiküldöttje lesznek a tagjai. * (Újházi Nyíregyházán.) Hétfőn este a a nyíregyházi színházban vendégszerepelt Zilahit Gyula debreceni színtársulatával Újházi Ede. A közönség viharos ovációval köszöntötte a mestert. Előbb Konstantin abbé vendégei-t, Sima Ferenc alkalmi bluettjét, azután Konstantin abbé-t adták elő és az egész estén át ünnepelték a művészt. * (Országos Kaszinó.) Az Országos Kaszinó vezetőcége elhatározta, hogy a művészi élet fejlesztésére hangversennyel egybekötött összejöveteleket fog rendezni tagjai számára. A hangversenyek rendezésével Székács Aladárt az ismert dalköltői bízták meg, aki vasárnap este tartotta meg az első estét nagyszámú, előkelő közönség előtt. A műsor magyar és francia szerzők műveiből volt igen érdekesen összeállítva. Ezeket a számokat legkiválóbb magyar művészeink adták elő s a kivívott sikerrel fényesen beigazolták, hogy a külföldi nagyságok mellőzésével is lehet magas színvonalon álló hangversenyt rendezni. Medek Anna asszony, az Operaház drámai művésznője elénekelte Debussy nagy áriáját ,A tékozló fiukból, továbbá a Manón és a Tosen egy-egy részletét s előadott néhány dalt Hubait Jenő, Zichy Géza gróf, Csiky János, Székács Aladár, Paladibhe és Chaminade műveiből, lelkes, nagy siker kíséretében. Kerpely Jenő gordonkaművész Saint-Saens, Popper, Goens és Fauré egy-egy művének bravúros eljátszásával érdemelte ki a meles elismerést. Az est harmadik szereplője Dienzl Oszkár zongoraművész volt akit ez alkalommal nemcsak pompás kíséretéért, hanem bájos szerzeményeinek előadásáért is zajosan ünnepeltek. A fényes estén megjelent többek közt Wekerle Sándor, a feleségével, Hierotiymi Károlyné leányaival és Teleki Géza gróf. * (Wagner-est.) Knete Henrik, a jelenkor egyik legnagyobb Wagner-énekese rendezett ma hangversenyt a Vigadó termében, szokatlanul nagyszámú zenekedvelő közönség előtt. .Az est érdekességének fokozására a bayreusi művészt a Filharmóniai Zenekar kísérte Kerner István vezetésével. Knete leghíresebb Wagner-szerepeiből énekelt egy-egy részletet az ő tökéletes, kiforrott és igazán mesteri művészetével. .4 bolygó hollandi-béti a kormányos dalát, .4 valkür-ből a monológot és a Siegmund vagyok kezdetű részt, a Szigfrid-ből az erdőzsongást és a kovácsdalokat, végül a Parszifál-ból a zárójelenetet hallottuk Knote nagystílű, mindenkit magával ragadó előadásában. A közönség egyre növekedő lelkesedéssel ünnepelte a művészt, aki hálából műsorát megtoldotta a Gráz-legenda, mesébe illő előadásával. Azok, akik Koate Henriket már régebbről ismerik, gyönge, alig észrevehető fénytörést táplálták a nagy énekes orgánumában. Ezt a szépséghibát azonban a rendkívül fárasztó Wagner-szerepek l'olytonos éneklése teljesen megokolná teszi. A zenekar két önálló számmal is szerepelt. Bevezetésül eljátszották a Tannhäuser megnyitóját, a műsor második szakasza előtt pedig .A mesterdalosok harmadik fölvonásának előjátékát. (Zs.) * (Herman Ottó előadása.) A Magyarhoni Földtani Társulat barlangkutató bizottságának tegnap este tartott ülésén Herman Ottó lezárta a maga részéről a miskolci palaeolt-kérdés körül kifejtett működését. Előadása elején megköszönte tiszteleti taggá történt megválasztását, majd áttért voltaképpeni tárgyára, a végső beszámolóra. A Miskolcon 1893-ban megkerült kovaszakócák diluviális korát és tipikus alakját már akkor rögtön fölismerte, amit azonnal publikált is. De a legilletékesebb szakkörök kételkedése, sőt határozottan tagadó álláspontja útját szegte a további kutatásnak tizenkét hosszú évre. Amikor 1905-ben ismét akadt néhány tipikus palaeolit lelet, az előadó teljes erővel nekivetette magát az ügy tisztázásának. Sikerült is elérnie, hogy Darányi Ignác akkori földmivelésügyi miniszter felrendelte Miskolc és környékének geológiai fölvételét, aurait Papp Károly geológus hajtott végre. A fölvétel eredménye az volt, hogy úgy Miskolc területén, mint az egész környéken a diluvium létezése kétségbe vonhatatlanul bebizonyítlatott. Ekkor mondotta ki Herman Ottó, hogy a diluvium ősembere élt Magyarországon, a borsodi Blikkben. Uffvat ekkor ráirányította a kutatást a környékező barlangokra, amelyekből azóta sok diluviális korú állati maradvány és legújabban a répáshutai barlangból maga az ősember csontváza is előkerült. Herman Ottót ez irányí működésében szigorú természettudományi Ifigika vezette, melyet érdekesen fejtett ki előadása során. Az új generációtól sokat vár, ha nem csak apró pontokon kutat, hanem szélesebb körű áttekintéssel a környező területeket is számba veszi, ő a masa részéről már nem kíván az nevvel tovább foglalkozni, mert hajlott kora kötelességévé teszi, hogy minden idejét a magyar öcsitalalkozásokról készülő nagy művének szentelte. A nagy számban menübenn, főként szakemberekből álló közönség percekig szeretettől annonelle az agg fürtöst. * (Szoyer Ilona Komáromban. Szoyer Ilona asszony, mint nekünk jelentik nagy sikerrel vett részt a komáromi Snorfklub művész estéjén. Ander, Gounod, Puccini és Verdi onemikót énekelt, szűnni nem akaró fansvihar közenelre. A közönség lelkesen ünnepelte a művésznőt, virággal s babérral halmozta el. * (Francia hancverseny. Hosszú ideig maidtnem kizáróan csak a német muzsika szerepelt hancversenyeinken. Számtalanszor szóvá tettük ezt. Nemcsak a nemzeti szempontot hangoztattuk, a hermanizáló hatást ostoroztuk, de követettük a szélesebb európai látókört koncertjeink változatossága érdekében is. Elvégre is egyoldalú és félszeg dolog, mindig csak a német zenét kultiválni, mikor alig ismeri közönségünk a francia, belga, olasz, orosz, skandináv szimfonikusokat. Mindezekben az országokban az utóbbi évtizedek egy érdekes, modern zeneirodalmat produkáltak, melytől valósággal elzártak bennünket a germán művészet vámsoromnól. Most maguk a németek jöttek rá, hogy a milyen csodás is Bach, Beethoven, Wagner nagysága, a modern érzés más, újabb művészetet is kíván, az újabb német komponisták közt pedig Strauss Rikárd kivételével egy sincs, aki az embereket igazán érdekelné, kielégítené. És maguk a németek kezdték importálni a francia, az orosz muzsikát, Pierné oratóriumát, A gyermekek kereszteshadjáratát egy szezonban negyven német város mutatta be. München a nyáron nyolcnapos francia zeneünnepet rendezett, Glazunov, Borodin, Arenszky. Liaminov neve népszerűségben csakhamar Csajkovszkié mellé került. Nem hiszem, hogy az az üdvös mozgalom, mely hasonló irányban nálunk is mutatkozik, megint csak német kópia volna. Inkább fölteszem, hogy vannak már nekünk is elfogulatlan, széles szemhatárú művészeink, akik a maffvai muzsika erős, céltudatos istápolása mellett bizonyos egyetemességet akarnak adni zenei kultúránknak. Közéjük tartozik Hubay Jenő, aki az Akadémiai Zenekar hangversenyeinek során a minap a belga zeneköltőket, ma pedig a franciákat mutatta be. A vállalkozást elvben a legnagyobb elismeréssel kell fogadnunk. A részletek ellen, a művek kiválasztása ellen már vannak kifogásaink. Ismeretlen irodalmat roppant nehéz néhány jellemző munkával bemutatni. A mai műsort ebből a szempontból nem mondhatjuk egészen sikerültnek. A modern francia szimfónikus zene nem oly erőtlen, színtelen, amilyennek Cndy, Fauré. Widtor ma előadóit műveiből képzelheti az avatatlan publikum. Ezek a mesterek is jobb dolgokat írtak, s van rajtuk kivül számtalan fiatal francia komponista, kiknek a művei frappánsak, ragyogóak, utjszerűek. Reméljük, hogy Hubay Jenő, aki kitűnő ismerője a francia zeneirodalomnak, a ma megkezdett ciklust folytatva, rá fog találni fényesebb, hatásosabb darabokra is. Igazi hatása ma csak Debussy fiatalkori kantátájának, A tékozló fiá-nak volt. Senki sem sejtené a dallamban áradozó, szabályos és elegáns ívekben konstruáló poétában a későbbi reformátort Ez a muzsika csupa szép hagyomány. A szépség, ahogy Gounod, Massenet és Delibes kiformálta. Medek Anna, Székelyhídi Ferenc, Szemere Árpád énekelték kitünően a három szólót. A közönség elragadtatással tapsolt Medek Anna azután még két zenekarkiséretes dal BUDAPESTI HÍRLAP (32. sz.) 1911. február 7.