Budapesti Hírlap, 1913. március (33. évfolyam, 52-76. szám)

1913-03-18 / 66. szám

34 BUDAPESTI HÍRLAP (66. sz.) 1913. március 18. a lefoglalt részvények valódiak-e vagy sem, nem egyszerű írásszakértői kérdés, hanem elsősorban ténykérdés. Azt kell megállapítani, hogy a részvé­nyeket kibocsátó intézet elismeri-e valódiaknak a le­foglalt részvényeket. A Bp. 247. szakaszának csak ez a célja. Egy hitelpapír akkor valódi értékű, ha a ki­bocsátó intézet azt honorálja. A törvényhozó azért intézkedett úgy imperative, hogy a kibocsátó inté­zetet, társulatot kell megkérdezni, mert nem a külső jelentkezési forma, hanem az érték fönforgá­sa és elismerése a döntő.­­ A megtiltott felolvasás. A budapesti királyi ügyészség és a budapesti esküdtbíróság közt fölmerült kontroverziónak vetett ma véget a Kúria döntése. A köz­hivatalnokot hivatali minőségében ért becsületsértés tekintetében ugyanis az ügyészségnek az volt az álláspontja, hogy a sértett közhivatal­noknak magának kell a vádat képviselnie, az esküdt­­bíróság pedig azon a nézeten volt, hogy csak az ügyészség van ilyen esetben a vád képviseletére jo­gosítva és így a magánvádlóként fellépő közhivatal­­nokot vádjával elutasította. Ez a kontroverzió a sér­tett közhivatalnokra azzal a kellemetlen következ­ménnyel járt, hogy ilyen esetben egyáltalán nem jut­hatott elégtételhez. Maga az ügy a következő volt: Az Úttörő 1911. évi december 3-iki számában Fe­nn­es Samus dr. ügyvéd és lapszerkesztő élesen meg­támadta Perczel Viktor­ dr. barcsi főszolgabírót azért, mert ez Fényes egy hívének és eszmei ter­jesztőjének Barcson egy felolvasáshoz a hatósági en­­gedelmet meg nem adta. A főszolgabíró végzésének oka az volt, hogy Fényesék belépő­díj mellett óhaj­tották előadásukat rendezni, ez esetben azonban bi­zonyos formaságokat kíván a törvény, így az elő­adó erkölcsi­ megbízhatóságának hatósági bizonyít­vánnyal való igazolását, a­minek a bejelentők nem tettek eleget. Fényes cikkében magáévá tette az ügyet és a sérelmes intézkedést kritizálva azt sze­­menszedett ostobaságnak nyilvánította. A főszolga­bíró közhivatalnoki minőségében sértve érezvén ma­gát, följelentést tett Fényes ellen a budapesti kir. ügyészségen. Az ügyészség látván, hogy az inkrimi­nált cikkben nincs rágalmazás, hanem csupán be­csületsértés,­­megállapította, hogy magánvádra ül­dözendő bűncselekményről van szó, ügyészi vádnak tehát nincsen helye. A magánvádlóként föllépett főszolgabírót a budapesti esküdtbíróság vádjával el­utasította, illetőleg az esküdtek meghallgatása nélkül fölmentő ítéletet hozott. A főszolgabíró képviseleté­ben ügyvédje, Perczel György dr. az esküdtbíróság ítélete ellen sem­m­iségi panaszt jelentett be, melyet ma tárgyalt Vavrik Béla elnöklésével a Kúria I. bün­tető tanácsa. Az ügyet Haunz Albert, kúriai bíró ad­ta elő, majd Perczel György dr. okolta meg sem­miségi panaszát, melynek a Kúria helyt adott és az esküdtbíróság ítéletét megsemmisítvén, az esküdt­­bíróságot új ítélet hozatalára utasította, azzal a meg­­okolással, hogy közhivatalnokot ért becsületsértés esetén magánvádnak helye van. _ Teljes ülés a Kúrián. A Kúrián ma dél­előtt tíz órakor Günther Antal elnöklésével teljes ülés volt. Ez alkalommal Illés Jenő, az újonnan ki­nevezett kúriai tanácselnök, Westermayer Vidor és Balázs Döme kúriai bírák tették le a hivatali esküt. Illés Jenő az ötödik polgári tanács elnöke lesz, W­estermaijer Vidort a második, Balázs Dömét pedig a nyolcadik polgári tanácsba osztották be. Itt említ­jük meg, h­ogy Istvánffy József tanácselnök, a­ki eddig az ötödik polgári tanács elnöke volt, a máso­dik polgári tanács élére került és hogy a polgári ügyekben fölszaporodott restanciáik feldolgozására Szűcs Miklós, Karay Lajos és Istvánffy Lajos kúriai büntető bírákat a polgári tanácsokhoz osztották be. — Rászedett pénzintézet. A losonci taka­rékpénztár rimaszombati fiókjának vezetője, Takóits Dániel, pár hét előtt Amerikába szökött. Útravalóul húszezer koronát vitt magával, melyet a rimaszom­bati közgazdasági és kereskedelmi banktól furfangos módon csalt ki. A kárvallott bank csak most tette meg ellene a följelentést s ugyancsak csalással vá­dolta meg a megszökött igazgató édesanyját, özvegy Takáts Dánielnél, valamint Razooszky Lajos dr. lo­sonci ügyvédet, az általános bank igazgatósági elnö­két.­­Azt a húszezer koronát ugyanis, melyet Takáts Dániel az új hazába magával vitt, Bazovszky szerezte neki a rimaszombati intézetnél, a­mikor is fölaján­lotta, hogy Takáts Dániel biztosítékképpen kétszáz darab losonci általános bankrészvényt fog depo­nálni. A részvényeket tényleg deponálták, de azok nem Takáts Dániel, hanem az édesanyja nevére vol­tak kiállítva, a pénzintézet pedig megfeledkezett ar­ról, hogy a részvényeket az özvegynek a forgatmá­nyával kell ellátnia, így történt aztán, hogy az inté­zet kénytelen volt a részvényeket az özvegynek ki­adni, a­mikor pedig telekkönyvileg akarta a követe­lését biztosítani, kitűnt, hogy Bazovszky dr. koholt követelésekre túlterhelte az ingatlanokat. A vizsgáló­bíró tegnap hallgatta ki Bazovszkyt s csalásért elren­delte ellene a vizsgálatot. — Egy részvénytársaság­ bukása. Szeged­ről jelentik. A szegedi termán­y és áruforgalmi r­­t. ellen, mely régebben fölszámolás alatt áll, a bíróság ma elrendelte a csődöt. A tömeggondnok Kormányos Benő dr. A hitelezők követelése nyolcvanezer ko­rona, a­miből alig térül meg valami. A részvényesek pénze is jórészben odaveszett. A bejelentési határidő május 17. — Az újpesti köztársaság. Az első magyar köztársasági párt mint szövetkezet újpesti fiókjának Wagner Károly dr. ügyvédjelölt a vezetője, a­ki költ­séget és fáradságot nem kimélve. A Nép címen lapot is­ indított, hogy a köztársasági eszmének Újpesten és vidékén propagandát csináljon. Egyik tavalyi szá­mában Wagner Károly a királlyal szállt pörbe s egye­bek közt a szemére vetette, hogy olyan férfiakat tün­tetett ki, a­kik az alkotmányt sárba tiporták. A ki­rályi ügyészség királysértésért fogta perbe az új­pesti köztársasági fiók vezérét, a­kinek ügyét ma tár­gyalta az esküdtbíróság Mikovics bíró elnöklésével. A vádhatóságot Balázs Elemér dr. királyi ügyész kép­viselte, a védő a köztársasági párt hangos szavú ve­zére, Nagy György dr. volt. A vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bű­nösnek, mert nem sértette meg a király személyét. Nagy György dr. a valóság bizonyításának el­rendelését kérte arra nézve, hogy a király valóban azokat a férfiakat tüntette ki, a­kik az alkotmányt megsértették. Tanú erre Lukács László miniszter­­elnök, Tisza István gróf, a Ház elnöke és Boda Dezső főkapitány. Az ügyész a valódiság bizonyítását ellenezte s mikor beszédében a királynak a bírói tribün mögött álló márványszobrára mutatva azt mondta, hogy a vádlottnak, ha majd ügyvéddé avatják, a királyhű­­ségre is kell majd fogadalmat tennie, a vádlott és a védője összenevettek. Az ügyész ezt észrevette s in­dítványozta, hogy e tiszteletlenség megtorlására az iratokat annak idején tegyék át az ügyvédi kama­rához. A törvényszék ezt a vádlottat illetően el is ren­delte, a valódiság bizonyítását pedig megtagadta. A perbeszédekre került ezután a sor. Nagy György dr. másfélórás beszédet mondott, hangoztatva a köztársasági eszme egyedüli üdvözítő voltát. Az el­nök többször félbeszakította s figyelmeztette, hogy ne lépje túl a védelem korlátait. — A vádlott, mondotta erre Nagy György, ki­rálysértésel van vádolva, tehát erről kell be­szélnem. Csak nem beszélhetek arról a jódologról! A védő után a vádlott is szót kért. Kijelen­tene, hogy bármi legyen is az esküdtek ítélete, ő to­vább is küzdeni fog az elveiért. — Forrongás van, szólt pátosszal, nem érzik önök a föld dübörgését? Nem érzik, hogy a lelkek va­lamire készülnek? Majd illusztris barátját, a védőt említette, a­ki­s ferencvárosi választáson 121 szavazatot kapott. — ,121 királysértő volt ez? Ügyész úr! Nem, hanem 121 becsületes ember! így szónokolt a vádlott, a­kit ezután az esküdt biróság verdiktje alapján a törvényszék fölmentett. — Botrány egy temetésen. Tavaly, ham­­vazó szerdán, a főváros közelében fekvő Dunaha­­rasztin Drechsler János odavaló plébános az el­hunyt Witting Karolin tizennyolc éves hajadon te­metését végezte. A harangok javában zúgtak, a­mi­kor a lelkész észrevette, hogy a rezes­banda sora­kozik a halottas ház udvarán. A lelkész kijelentette, hogy az egyház törvénye szerint a nagyböjtben tilos a zene. A családtagok biztosították a papot, hogy nem lesz muzsika, de alig történt meg a beszente­­lés, a zenekar rázendített a gyászindulóra, mire a plébános megbotránkozva hagyta ott a gyászoló gyü­lekezetét s a harangozást megtiltotta. Félóra múlva egy gyermeket temetett a pap, s a temettőbe érve, úgy ennek, valamint Witting Karaimnak sírját is beszentelte. Alig végezte el azonban ezt a szertar­tást, a sírt körülálló sokaság a gyalázkodó kifeje­zések egész özönét zúdították feléje. Legharciasab­­bak voltak az asszonyok, a­kik Juricza Jánosné biz­tatására megrohanták a lelkiatyát, letépték karin­gét, megdobálták sárral, Juriczáné pedig az egyik sírról leakasztotta a koszorút, s drótját a pap nya­kába akasztotta. A pestvidéki törvényszék széles­­körű nyomozást indított, kihallgatott közel három­száz tanut, a­kik terhelőleg vallottak Juriczánéra és társaira. A bíróság magánosok ellen való erőszak miatt a vádlott asszonyt egy hónapi joghíjzra ítélte, társait ellenben fölmentette. A királyi tábla elő bün­tető tanácsa ma jóváhagyta az első bíróság ítéletét. — Jaksity, a lázitó. Szegedről jelentik: Jak­­sity Milutin nagykikindai nyugalmazott teológiai ta­nár a Srbski Glas cimű kikindai szerb hetilapba a múlt év novemberében Lesz-e háború? címmel a magyarok ellen.izgató cikket írt, a­melyben azt vi­tat­ja, hogy a magyaroknak kötelességük volna a szerb testvéreket segíteni a balkáni háborúban, mert erre a királyság kétszáz évvel ezelőtt ígéretet tett, a­melyet azonban be nem tartott. Hi­tehagy­ottságnak, a királyi ígéret tekintélye megsértésének nevezte a magyaroknak a török hitetlenekhez való pártolását. A mai esküdtbírósági tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy nem izgatott, hanem mint az egy­háztörténet tanára ki akarta mutatni, hogy mit szól a balkáni háborúhoz a történelem. Az esküdtek bű­nösnek mondották ki Jaksityot nemzetiség elleni izgatás vétségében, mire a bíróság 15 napi állam fog­házra és száz korona pénzbüntetésre ítélte. JílPÍEIKSPia­ttör. Kedd, március 18-án. Római ka­tolikus: Jer. Cyrill ft — Prot.: Sándor. — Görög-orosz: március 5. Konon Zsidó: Vendur 9. — A nap két reggel 6 óra 8 perc­kor, nyugszik délután 6 óra 8 perckor. — A hold két délben 12 órakor, nyugszik reggel 4 óra 19­ perckor. — Németh­y Károly belügyi államtitkár fogad délben 12—2. — A posta­i és táviró vezéris razszatója fogad déli 12­—2-ig.­­­Japán kiállítás Teréz-körut 7., nyitva egész nap, Belepőd. nincs. Petör-ház (ereklye-múzeum- Bajza­ utca 21.). Nyitva napon­ként, 10 órától d.u.9 óráig. Belépődíj kedd kivételével 40 fillér. A Szent Györ­ffy-Béla Magyar Amatőrök és Gyűjtők 1 Egyesü­­lete XIV. művészeti aukciókiállítása az Üllői­ ut. 14. sz.ház első emelet­én lévő helységében, nyitva délelőtt I0-től este 7-ig. — A „Kéve“ művészeti egyesület kiállítása a Nemzeti Sza­lonban, nyitva 1'-től délután 4 óráig. Belépődíj 1 korona.­­ — Pogány Margit festőművésznő és Bethlen Gyula szobrász­­művész kiállitása a Könyves Kálmán művészeti, szalonéban (N­agymező­ utca 37 39.), nyitva 9 —7-ig. Belépődíj ö1 fillér. — Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása az Ernst Múzeum­ban (Nagymező-utca 8.), n.i­tva 9—4-ig. Belépődij 1 k korona. — Guszi.1v klimmt és Bund Österreichischer Künstler kollek­tiv kiállítása a Müvészházban (volt ,gróf Zichy-muzeum­, Szegfű-utca 4.), nyitva d. o. 10-től d. u. 1-ig. Belépődíj 1 korona. — Gyerm­ektantolm­ányi Múzeum, "Vill., Mária Terézia-tér 8- 9.Nyitva hétf., szerdán, pénteken d. e. 10—1-ig és d. u. 4—1­8-ig. Ma­gyar Nemzeti Múzeum : Délelőtt Dórától délután 1 óráig láthatók. Hétfőn és csütörtökön állattár, kedden és pénteken. régi rogtár,szerdán és szombaton ásványtár, vasárnap délelőtt 9— 12-ig az összes tájak nyitva. A növényid (V., Széchenyi­ utca 1. szám) hétköznaponként szakemberek számára délelőtt 9 órától délutáni óráig és vasárnap délelőtt 9-től déli 12-ig nyitva áll. Néprajzi osztály (Városliget, Iparos/1 nov. 1-től tavaszig a közön­ség számára zárva, Szakkérdésekben 11—.1-ig értekezhetni« A muzeum zárva­ levő osztályai hétköznap személyenként és osztályonként 1 korona belépődíj mellett tekinthetők meg Belépőjegyek a portásnál válthatók, a Szépművészeti Múzeum képtárai közül nyitva van: a) a régi képtár­ kedden és csütörtökön délelőtt 10 órától 2-ig; b) modern képtár szerdán és pénteken délelőtt 10 órától fél 2-ig; c) vasárnap és ünnepnapokon mind a két képtár ugyanazon időben. Hétfőn és szombaton a képtárak zárva vannak. A zárva levő gyűjtemé­nyek a korona belépődíj mellett mindig megtekinthetők. Grafikai osztály nyitva délelőtt tíz órától délután két óráig. — Földtani intézet múzeuma (Stefánia­ út 14.) a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtök délelőtt 12 órától délután 1-ig, délután,1 órától 2-ig egy korona be*­lépődíj mellett« Más napokon,hétfő és péntek kivételével dél* előtt 10 óráig a korona belépődíj mellett­­ tekinthető meg* — A Gyógyszerészi Múzeum (Vill,, Aggteleki­ utca 9. szám) nyitva csütörtökön és szombaton délután 3 órától 5 óráig, Erzsébet királyné ereklye múzeum nyitva délelőtt 9 órából fél 1 óráig és délután 9 órától 4 óráig I­lletőgazd­asági Múzeum Városliget, Széchenyi-sziget, min­­dennap nyitva (hétfő kivételével) délelőtt 10­ órától délután 9 óráig. Szombaton délután 8 órától 7-ig. Belépődij nincs. K­iírtjival leír.­t’ökinológ­iai lpkrm?sz©««ii (Vili. kor. József­­körute­­sz«) gyüjteménytára és gépcsarnoka hétköznapokon délelőtt 9—1, délután 8—5 óráig, vasárnap délelőtt 9—12 óráig; nyilvános műszaki könyvtára június és augusztus hó­napokban zárva marad. A­ki rendes feltételek mellett szak­­könyvet kivonni vagy szakfolyóiratot tanulmányozni óhajt hétköznap 8 órától 1­0 óráig az intézet irodájába fáradjon. — Őre*. Magy. Iparművészeti Interm (IX* kerület, Üllői­­út 83—37. szám) hétfő és péntek kivételével,naponta délelőtt 9 órától délután 1 óráig nyitva van. Belépő díj nincsen,­­*•­l­őtteg belüli Képcsarnot« nyitva kedden, pénteken és va­sárnap délelőtt 10 órától délután -ig. .— Széchenyi Múzeum (Akadémia-u* 2.) nyitva kedden, csütörtökön és szom­baton 10—12-ig. — Ststtli György­ Múzeum nyitva kedden, csü­törtökön és szombaton délelőtt 10 órától délután 4 óráig* — A Kossuth­-«nimxonem»­ nyitva d. e. 10 órától d. u. 6 óráig*— A m­agyar királyi kereskedelmi múzeum szak­könyvtára és igazgatósága (V.f Akadémia­ utca 8. sz., 11* emelet). Hiva­talos óra : hétköznap délelőtt 9 órától délután 2 óráig, vasár­nap és ü­nnepnap délelőtt 9-től 12-ig. A múzeum szakeknyv* tár, h­őszólgálat, hazai beszerzési források, közszállítások * és külkereskedelem ügyében 8—2-ig, dijez. és vámügybe­n—6-ig A Közlekedési Múzeum alosztálya a királyi József­­fanegyetem­en (1. kerület, Műegyetem-rakpart), nyitva kedden csütörtökön és szombaton d. u. 9—1 óráig. Belépődíj nincs. — A Vakokul Gylino Site Síj Eyesület foglal­toz­t­ató-intézete és Isko Sílja VII., Hungária-körút 16.,Thököly-út- 3 ideán) megtekinthető mindennap d. e. 7—12-ig, d. u.2—C-ig. A vakok megmentésére szánt adományok ugyanoda küldendők*— A k­ereskedelmi és iparkamara közl­ass­usági könyv*­tára nyitva hétfőn, szerdán és pénteken délután 6 óra* tó­ .8. óráig, a többi napokon délelőtt 9 órától 12 óráig. — Az országoá­l*a pilagógiai könyvtár és a vele kapcsolatos pedagógiai olvasóterem, továbbá az Országos Tanszérmúzeum VIII.,Szentkirályi­ utna 47* Tanítók Háza) ünnepnapok kivéte­­lével nyitva van és díjtalanul használható, illetőleg megtekint­­ható: vasárnap és csütörtökön délelőtt 9—12-ig és péntek kivé­telével minden délután 3—7 óráig* Az olvasóteremben közel 290 hazai és külföldi tanügyi (paedagógiai) lap áll az ér­deklődők rendelkezésére. Az Országos Tanszermúzeum csak nappal tekinthető meg, mert este világítás nincs. — E a i*r­művészeti Múzeum könyvtári* nyitva délelőtt 9 órától déli 12 óráig és délután 6 órától este 8 óráig. — E­­gyetemi kön­yvtár nyitva d. e. 9 órától d. u. 0 óráig. — Akadémiai könyvtár nyitva délután 3 órától este 7 óráig. — Fővárosi könyvtár nyitva délelőtt 9 órától 2 óráig. — A m­. kir. központi statisztikai hivatal nyilvános könyvtára a közönség használatára (vasárnap és ünnepnap kivételével) nyitva délelőtt 10 órától délután 1 óráig. — Men­to-egy©sülét hely­iségei megtekinthetők délelőtt 8 órá­­tó­l délutáni óráig a Sólyom- éa Markó-utca sarkán $$s egye­­­­sületi házban. —‘ Adatkert, nyitva egész nap* Belépődíj­­ ko­­r­ona, vasárnap és csütörtökön 60 fillós­ Dunaharaszti Parkszanatórium, Budapesttől ti órányira. 126234 f*sychothei*apiai gyf­jy- és rendelőintézet. ■ Napi árak 0, 8,10 korona. Szegényeknek Ingyen rendelés. Kötött, Fiel­d­. Ecouso ............. 90 fill* Selyznezett mous­lin........................ *•— Tiszta selyem .. 3'90 »* összes divat azirael­ben. Guttmann és Fekete­ségnél k-tér (Anker-palota) és Koronaherceg­ utca 6.

Next