Budapesti Hírlap, 1913. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1913-07-01 / 154. szám
BUDAPESTI HÍRLAP (154. n)3 1913. július 1 fej»«——. --------- —............... .»■■■ A katolikus nagygyűlés. A november hónapban tartandó nagygyűlés előkészítő bizottsága nevében Zichy János gróf elnök a fővédőség elvállalására fölkérte Csernoch János dr. hercegprímást, aki erre a következő választ küldte: Amint Excellenciádnak e hónap 23-án hozzám intézett nagybecsű leveléből igaz örömmel értesülök, az Országos Katolikus Szövetség igazgató tanácsából kiküldött előkészítő bizottság a XII. Országos Katolikus Nagygyűlés idejét az ez évi november hónap 9—11. napjaira tűzte ki. Erősen hiszem, hogy az egész katolikus Magyarország ujjongó örömét fejezhetem ki, amelyet a nagy csapatszemle közeledtével érez. A mily gazdag a mi korunk eseményekben, a mily gyors és változatos az egymást kergető szellemi irányok élete, oly sok anyag halmozódik föl egy esztendő alatt is, amelyet gyűléseinken meg kell tárgyalnunk. Annál több munka gyűlt össze két hosszú esztendő alatt. Azért kettős lelkesedéssel kell készülnünk a 12. katolikus nagygyűlésre, amelynek már csak azért is fényesnek és nagyszabásúnak kell lennie, mert ennek keretében ünnepeljük az egyház 1600 éves szabadságának jubileumát, a világ legdicsőbb szabadságharcának gyümölcsét, a lelkiismereti szabadságot. Szabad nemzetünk katolikusai bizonyára eddig nem látott számmal jönnek a XII. nagygyűlésre, hogy a mártírok vérén szerzett szabadságon örvendjenek. Megragadom az alkalmat, hogy az Országos Katolikus Szövetségnek a nagygyűlés előkészítésének nagy munkájáért őszinte elismerésemet és bensőséges hálámat fejezzem ki. A szövetségnek hivatása, hogy a legkiválóbb katolikus vezető emberekből vezérkart alakítson s azután ennek tervei szerint a különböző katolikus mozgalmakat, egyesületeket és társulatokat egységesen irányítsa. A XII. nagygyűlésnek elemi erővel kell követelnie a katolikusok egységét s ezen szent óhajtásnak megfelelően a középponti szervnek, az Országos Katolikus Szövetségnek, megizmosodását és jelentőségében emelkedését. A XII. országos katolikus nagygyűlés előkészítésének költségeire 400 koronát küldök és a fölajánlott fővédnökséget készséggel elfogadom. Fogadja Excellenciád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Esztergomban. 1913 június 27. Csernoch János s. k. hercegprimás, esztergomi érsek. A miniszterelnök és a románok. A félhivatalos Magyar Távirati Iroda jelenti: A sajtó egy része az utóbbi időben különféle módon tárgyalta azt a híresztelést, mintha Tisza István gróf paktumot kötött volna a románokkal, sőt egy fővárosi lap az aradi győzelmet kifejezetten a románok győzelmének minősíti. Ezzel szemben illetékes helyen kijelentik, hogy Tisza István gróf miniszterelnökké történt kinevezése óta a románokkal még csak tárgyalást sem folytatott és így a paktumra vonatkozó híradások is kivétel nélkül valótlanok. Benedek államtitkár kihallgatása. Benedek Sándor vallás- és közoktatásügyi államtitkár rendes heti kihallgatását további intézkedésig nem tartja meg. Haviár Dániel lemondása. Szarvasról jelentik: Haviár Dániel volt koalíciós képviselő lemonvároskát, melyben a szépséges grófné élt. Még egyszer látni akarta őt, még egyszer, aztán nem bánja, bármi következzék is ... Semmi sem változott. A piaca régi. A drága, kis kastély is úgy áll ott, mint annak idején. Sokáig ténfergett a lovag a ház körül. Végre megnyílott félig a gőgös kapu és a komorna alakja vált láthatóvá. — Hogy megöregedett ez a leány! — gondolta Orlando lovag és csodálkozva nézett a komornára, aki intett, hogy menjen beljebb. A lovag illetődötten lépett a kapu alá. — Hazatért már a gróf? — Ez volt a lovag első kérdése. A leány nemet intett és furcsán, riadt nézéssel szemlélte a lovagot. — És a grófné? — kérdé Orlando és érezte, hogy remeg a szive. — A grófné?! — felelt a leány és mélyet sóhajtott. A grófné meghalt... már öt esztendeje, hogy meghalt. Meghalt abban a fekete betegségben, melyet a keresztesek terjesztettek el. A lovag csak állt, állt és értelmetlenül nézett a leányra. — Meghalt, meghalt volna? — kérdezte többször is. Mert oly hihetetlen volt ez! És ha ő meghalhatott, valósággal meghalhatott, akkor ebben benne van az elmúlásnak, a földi hiúságnak minden fájó, torz, szörnyű gyötrelme. Mert már százat látott meghalni, ezer fát kidőlni, millió virágot hervadni, de ez még eddig mind csak játék, szeszély, tréfa volt! De hogy ő meghalt, meghalt volna! És egy láthatatlan, de iszonyú bősz kezet érzett, mely nyomta a vállát borzalmas súllyal lefelé, Vott a békési evangélikus egyházmegye felügyelői állásáról és pedig azért, mert a legutóbbi egyházmegyei közgyűlésen helyette munkapárti embert választottak meg zsinati küldöttnek. Megtiltott szocialista gyűlés. Székesfehérvárról jelentik: A székesfehérvári szociáldemokraták vasárnap délután gyűlést akartak tartani, de Ságny Lajos rendőrfőkapitány a bejelentést nem vette tudomásul. Határozatát a többi között ilyképp okolta meg: A bejelentők egyénisége nem nyújt biztosítékot a népgyűlés törvényes lefolyására nézve, főképp az országszerte tett ama tapasztalatokkal szemben, hogy a gyűléseken a király személyét sértő módon aposztrofálják és a köztársasági mozgalmat propagálják. A népgyűlés egybehívói megfélebbezték a határozatot. Munkapárti gyűlés. A pestmegyei nemzeti munkapárt holnap délelőtt tíz és fél órakor a nemzeti munkapárt országos körében Nagygyűlést tart, melyen foglalkoznak a politikai helyzettel. Politikai események. Budapest, jan. 30. Az aradi választás lezajlott s ennél nagyobb politikai esemény — mivel jelentőségét az agitációban oly nagyra növesztették — a nyár során nem igen várható. A most még nyilatkozatok és magyarázatok hangzanak, mintegy végső kicsendülései a lefolyt zajos mozgalomnak. Az ellenzékiek magyarázzák bukásukat, a munkapártiak magyarázzák győzelmüket, mindenik a maga módján. Amint már ez ilyenkor lenni szokott. Kossuth Ferenc vasárnapi cikkében Andrássy aradi szereplésére utalva, azt fejtegeti, hogy az a hatvanhét, amelyet Andrássy képvisel, milyen közel áll ahhoz a negyvennyolchoz, a melyet a Kossuth-párt irt zászlajára. Széchenyi Aladár gróf levelet irt, a melyben köszönetet mond azoknak az aradi polgároknak, a kik ő rá adták szavazatukat. Herczeg Ferenc kijelenti, hogy semmit sem von vissza abból, amit Aradon mondott. A fiumei városi urak folytatják az ellentállást a kormány jogos és törvényes intézkedései ellen. A rappresentanza feloszlatása után lemondott az a delegáció is, amely a városi statútum rendelkezései szerint kormányozni tartozik a várost addig, amíg az új rappresentanza meg nem választódik. Ennek ugyan semmi értelme nincs, s a fiumei urak ezzel a zendülés—ellát meghalt? — kérdezte még egyszer. — Meghalt! — ismételte a leány. A lovag a zsebébe nyúlt és egy aranyat — utolsó aranyát — a leány kezébe nyomta. Megfordult és menni akart. — Egy percig még — szólalt meg a leány, valamit mondanom kell. Át kell adnom egy üzenetet... — Egy üzenetet? — kérde a lovag és csodálkozva nézett rá. — A grófné adta át halálos ágyán, hogyha látom még valamikor, mondjam meg utolsó üzeneteként. — A grófné? — hebegte Orlando. Azt üzeni, azt mondta, mondjam meg, hogy ő szerette kegyedet... A lovag egy pillanatig kábultan állt, aztán megfordult sebesen, úgy hogy nekiütődött a kapufélfának. De örült ennek a fájdalomnak, mert már félt, hogy nem tudja elviselni az örömnek végtelen és forró áradását, mely zuhatagként borult rá hirtelen. Boldog-ittasan vágott neki a piacnak. Ruhájának kopott selyme mint homályos tükör csillámlott, zsebe üres volt, lövegének tolla foszlottan csüngött alá, de egy halott asszony üzenete csillogó sugárözönt vont köréje. Csömör és vénhedés barázdáitól volt szántva az arca, de a szivéből meleg, bársonyos, ujjongó és boldog zene áradt szét és cirógatta lágyan, balzsamosan minden tagját. szerű viselkedéssel csak önmagukat károsítják, de éppen ez a viselkedésük mutatja, hogy nem a józanság volt az úr mostanság a fiumei városi házán. A kormány azonban természetesen nem fog megállani a feje utján s miként ez már máskor is történt, a mikor a fiumeiek magánál az államhatalomnál is nagyobb urak akartak lenni, a kormány gondoskodni fog podesztáról, aki majd ellátja a város hivatalos ügyeit. Zemplén vármegye ma bizalmat szavazott a Tisza-kormánynak. Eleinte, úgy látszik, egyezség készült a pártok között, olyan egyezség, amelyben a bizalmi nyilatkozat kifejezetten nem szerepelt. De a közgyűlés közben valami ellentét támadt s erre egy munkapárti bizottsági tag bizalmi indítványt tett, amit a közgyűlés azután nagy többséggel elfogadott. Az ellenzék ezzel szemben tüntető,állásfoglalásra készül. , Bizalmat szavaztak ma a Tisza-kormánynak Kassa és Temesvár városok törvényhatósággal és támogatásáról biztosította a kormányt, Miskolc városa is. Ghillámi Imre földmivelési minisztert ma, Eperjesen egyhangúlag újra megválasztották sikerülét országgyűlési képviselőjévé. Az aradi választás. thrczeg Ferenc országgyűlési képviselő a következő nyilatkozatot teszi közzé a Budapesti Tudó,sító útján: Aradon szó volt róla, hogy a hírlapok a Fehér Keresztben elmondott beszédemet kivonatban közölték és hogy azok az urak, akiket az ügy esetleg közelebbről érdekel, külön megszerezhetik tőlem a beszéd teljes szövegét. Ebből egyes ellenzéki lapok azt igyekeztek megmagyarázni, hogy én megs bántam és visszavontam azt, amit mondtam. Kijelentem, hogy ez tévedés. Nekem ebben az ügyben semmi visszavonni, módosítani, vagy kimagyarázni valóm nincs.* Széchenyi Aladár gróf a következő nyílt levelet intézte Arad város polgárságához: Tisztelt polgártársaim! A rossz időjárás lehetetlenné tette, hogy a képviselőválasztás napján önöktől személyesen elbúcsúzhattam volna. Amint előre láttam, a függetlenségi és 48-as párt zászlója a velünk szemben kifejtett lélekvásárlás és megfélemlítés következtében elbukott. Tisza István grófnak ezt a mandátumot minden áron meg kellett kapnia. A sors nem engedte meg, hogy győzelmet arassunk. Nehéz is Magyarországon olyan rendszernek felülemelkedni, mely a fönt említett fegyverekkel küzdeni nem kíván. Erkölcsi lehetetlenség lenne reánk nézve ilyen fegyvereket használni, hisz mi elsősorban a közéleti tisztaság helyreállítása érdekében harcolunk. Mindazáltal csüggedni nem szabad. El fog föltétlenül jönni az idő, mikor az igaz ügy győzni fog, vagy mindannyian el fogunk pusztulni, mert a világtörténelem tanúsága szerint korrupció és erőszak eddig minden nemzetnek megásta a sírját. Nem kell messzire menni a példáért, itt van Törökország. Ne adja Isten, hogy a magyar is erre a sorsra kerüljön. Hálás köszönetet mondok Arad szabad királyi város ama derék polgárainak, kik hozzáférhetetlenek voltak és mellettem végig kitartottak. Különösen áll ez vasutas polgártársaimra, kik létfentartási viszonyaik kockáztatásával tartottak ki az igaz ügy mellett. Az Úristen fizesse meg nekik! Köszönetet mondok továbbá Arad lelkes asszonyainak és mindazoknak, kik ma még az alkotmány sáncain kívül állanak, ama nagy szeretetért, amellyel igénytelen személyemet körülvették. Bizton remélem, hogy rövid idő múlva becsületes jogkiterjesztéssel meglesz a demokratikus Magyarország. Isten áldja meg önöket, tartsanak meg továbbra is becses jóindulatukban. Budapest, 1913. június 30-ikán. Széchenyi Aladár gróf.* Kossuth Ferenc egyik függetlenségi újság vasárnapi számában az aradi választás tanulságairól cikkelyt irt, melyben valósággal ünnepli Andrássy Gyula grófot abbból az alkalomból, hogy Andrássy lement Aradra a függetlenségi jelölt mellett korteskedni. A cikkelynek azonban politikai jelentősége is van, mert Kossuth az Andrássyval való politikai együttműködés szükségességét hangoztatja. Azt mondja a többi között, hogy Andrássy előzetes megállapodás nélkül, de Kossuthék kérésére ment le Aradra, ahol teljességgel beleilleszkedett a függet-