Budapesti Hírlap, 1916. november-december (36. évfolyam, 304–363. szám)

1916-11-30 / 333. szám

A követek a királynál. Bécs, nov. 29. Ő felsége ma délután fél négy órakor a Hofburgban fogadja az udvarnál akkreditált kö­veteket. Róbert Württemberg­ herceg a királynál. Bécs, nov. 29. Ő felsége Károly császár és király ma dél­előtt fél 12 órakor Schönbrunnban kihallgatá­­ ­so.li fogadta Robert Württemberg! herceget, A trónörökös aranygyapjas rendje. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király­ november 24-én kelt kéziratával Femnie­ József Ottó királyi herceg trónörököst az aranygyapjas­ rend lovagjává kinevezte.­­ A négyéves trónörökös, mint Bécsből jelentik, fióklap I. Ferenc József temetésén meg fog je­lenni a Szent István-templom oratóriumában. A király a főhadiszálláson. Berlin, nov. .29. A Berliner Tageblatt jelenti, hogy­ Károly Tí­fály legközelebb a főhadiszállásra szándékozik utazni. A horvát bán megerősítése. A hivatalos ujsᣠmai száma közli a következő királyi kéziratot: Kedves Skertecz -báró! A kormányzást a mai napon átvettem és magyar miniszterelnököm elő­terjesztésére önt állásában megerősítem. Kelt Bécs­ben. 1916. évi november 21. Károly s. k­, Tis­za Ist­ván gróf s. k. A kabinetiroda igazgatója. A Budapesti Közlöny ma hozza a királynak azt a kéziratát, a­mellyel Schienst bárót kinevezi a kabinet iroda igazgatójává. Kerzl kitüntetése. A király Kesrzl József dr- lovag titkos tanácsos, vezé­rlőtörzsorvosnak, az elhunyt királyunk házi­or­vosának néhai Ferenc József egyik arcképét adomá­­n­ozta. Hódoló táviratok. Tisza István gráf miniszterelnökhöz ma is Tööbb távirat érkezett, a­melyekben IV. Károly k­i" rála iránt "kifejezett hódolatuk tolmácsolását kérik. Árvaváras egye törvényhatósági bizottságának­ rend­kívüli közgylése nevében Zmeskál György alispán, Barsvármegye közönsége nevében Mailáth István fő­ispán. Zólyomvármegye rendkívüli közgyűléséből Répád Mátyás dr. alispán, Kecskemét törvényható­ságy joggal felruházott város, a kecskeméti reformá­tus jogakadémia tanári kara nevében Joó Gyula dr. jogakadémiai igazgató, a dunán­tuli református egyházkerület nevében Németh István püspök. Bécs, nov. 29. (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) A Burgyt embertömeg vette körül reggeltől estig és mint valami fekete karszalag feszült, a hatal­mas épülettömb teste köré. A nép tódult a rava­talhoz. Reggel nyolc órától este hat óráig szaka­datlanul tartott a vándorlás. A külvárosok népe ment a halott császár elé, hogy utoljára bemu­tassa hódolatát. A fényes udvari pompával szem­­ben lehangoló volt a szegénység szürkesége, a­mely fakó voltával még jobban kiemelte a halotti pompát. •-•-•• A Scftweizerhofban katonai kordon állt föl a kocsiút két oldalára, csak kocsi mehetett keresztül rajta. Gyalogos emiber csak mint depu­táció jöhetett és csa­k akkor, ha koszorút hozott. Láttam öreg tiroliakat nemzeti ruhában, egyfejű tiroli sas feketéllett a sárga szalagon, láttam vi­déki bürgereket, a­kik cilinder alatt komolykod­tak és Ferenc­ József-kabátot viseltek. Ilucsa, soha sem látott népviselet vonult föl koszorúsan, morvák, rutének, lengyelek, szlovének hoztak császáruknak a virágadót. Délután három óra után a Magyar Házból fekete menet jött és fekete ruhás magyar hajdúk hoztak egy hatalmas babérkoszorút. A magyar díszes hajdút megbámulta a nép és nyomban szájról-szájra repült a hír, hogy magyarok jöt­tek, a­kiket ugyancsak várnak a temetésre. A magyar ruhának meg van a becsülete és az em­berek komolykodva magyarázzák, hogy a ma­gyar koronázás lesz csak igazi pompa. Szinte fáj nekik, hogy ezt a pompát nem Bécs látja, ha­nem Budapest, a­melyről oly sokat beszélnek, de oly keveset tudnak. A Magyar Házban nagy az elevenség. Magyar urak, politikusok adják egy­más kezébe a kilincset. Mindenki itt van vagy itt lesz holnapra, a­kinek neve a politika vizein úszik,­mindenki feljön, a kinek neve valamit je­lent. Miniszterek, államtitkárok, neves képvise­lők, magyar arisztokraták sietnek föl a teme­tésre, hogy fekete díszruhában kísérjék a ko­porsót. A Szent István-templom föl van ékesítve. Gyászruhát töltöttek a nehézkes oszlopok, a gót ornamentika fekete fátyol mögé bújt. Az oszlo­pokat emeletmagasan öleli a fekete posztó. A f­eketeséget ezüst elmer töri meg. A király cí­mere villog a fekete alapon és nézi az oltárokat, a­melyekre szintén fekete szövet hajlik. A gyertyatartók, a feszületek feketében, a szószék­ről fekete bársony omlik alá, az ablakok alatt fekete a fal, és a szentélyben még munkások dol­goznak a halotti pompán. A v­áros egészen megtelt. Nincs­ egy szálló sem, a­hol szállást lehetne kapni. Az érkező uraknak elszállásoló bizottság szorít helyet ott, a­hol lehet. Az utcákon udvari fogatok szágulda­nak mindenfelé. Ma délelőtt jött a török trón­örökös és ma jöttek a német fejedelmek is. A Burg vidékén egész nap vár a nép és nem egy­,­szer harsog a fővártán a kürt, jelezvén, hogy fejedelmi személyek jönnek. A­mikor egy ud­vari kocsi megjelenik a Burg kapuja alatt, a kö­zönség igazi bécsi alázattal nyúl kalapjához. A­ királyi hercegnők sötét gyászruhában vannak és az udvarhölgyek is felöltötték a gyászöltözetet. A­ katonák fekete kardbojtot és karszalagot visel­nek és a­mi fekete posztó van,­as a házak falára kerül. A rendőrség nagy intézkedéseket tett a holnapi napra.. A­ki be akar jutni az elkerített helyekre, annak igazolvány kell. Még azt is akarja tudni a rendőrhatóság, hogy ki áll az ab­lakokban. A­ki nem tud igazolványt fölmutatni, nem közelítheti meg a temetés­ útvonalát. K. L. jéges ekhókkal csukódik a század érckapuja. A visszhang a XIV. Lajos végét juttatja eszünkbe. Hetvenkét éves­ hosszú uralom után a Napkirály legendás alakká,­­szinte halhatatlanná vált az emberiség szemében s Európa nem tudta hinni többé, hogy valaha meghalhasson ... mikor aztán végre mégis holten kellett látnia, szárnyas­zóvá lett a babonás mondás: „a király halála után on peut croire à font... most már minden hihető, semmi se lehetetlen többé!..." Várjon ki lesz a történetíró Saint-Simonja Ferenc Jó­zsefnek, ki, mint a ragyogó tollú francia histo­rikus azt a komor versailles-i éjt, drámaian rög­zítse az utolsó schönbrunni estét? Szebb, neme­sebb, költőibb föladata lesz a franciáénál, amott Versaillesban minden sötét, a zsarnoki pompa, a királyi erkölcstelenség, a rettegés és gyűlölet színeitől, W­ill Schönbrunnban minden fehér a szeretettől, tiszta, szép családi élettől s fenkös nemes érzelmektől. Egyszerű fehér szoba, benne fehér aggastyán, kinek lelke galambként száll fel imádságos utolsó álma szárnyain. Mi álmél­kodva nézzük e lélekgalamb után, mely mentül távolabb száll, annál fényesebb s fehérebb; öreg királyunk legenda már ma is, a jövendő költőien fogja látni együtt sokat szenvedett kettejüket: őt, Ferenc Józsefet és a mi Erzsébetünket... Bármennyire hangoztatja is Mougeolle a „demokratább" nép­történetírás helyességét és szükségességét, az emberiség egyszerűsítő haj­lama m­égis szívesebben ragozza a múltat a szembeszökőbb királyi dátumokkal. A fejedel­mek halálpercei a századok nagy mérföldkövei: korokat végző és korokat kezdő jelzések, me­lyeknek szapora, vagy ritka egymásutánja adja meg a történeti történés ütemét: a századok rit­­­­musát. Persze az úgynevezett csillagászati idő ab­szolút egyformasággal telik mindenkor; nem így a történeti idő, mely mihozzánk való szab­vonatkozásában hol lassan, vagyis, unal­masan, hol gyorsabban, vagyis érdekesebben és eseménydúsabban múlik. Innen az elmúlás oly változó tempója, a­mily lüktető gyorsan,­­ ro­hamszerű­en lelnek például a francia forradal­mak és napóleoni harcok évtizedei s mily las­san és álmosatt mászik az idő a közönyös angol Györgyök, a vénülő XV. Lajos, vagy a gemütlich lomha A­. Ferdinánd alatt! A világtörténet olyan, mint a tenger, melynek síkját hol szélcsend lus-­ ifja, hol gyorsan váltakozó rövid habok szag­gatják, hol hosszan gördülő kilométeres hullá­mok mozgatják. Az antik múlt, a gyilkos bizan­tin világ s még a mi európai középkorunk is javarészt rövid habokat, rövid uralmakat is­mert, a hosszú hullámok és hosszú uralmak iga­zában csak a reneszánszon túl kezdődnek a vadság múlásával és a közbiztosság erősödésé­vel. XIV. Lajos is XVII. század folyamán hetven­két évig uralkodik, utóda, és dédunokája, "XV. Lajos, a XVIII. században kerek hatvannyolc évet tölt a trónon ... Nos, a XIX-ik is a hosszú hullámok és­ hosszú uralmak százada, hisz két­harmadát pár nagy koronás alak tölti be: I. ném­et Vilmos és II. Vilmos, IX­ Pius és XIII. Leó, Viktória királyné (­1837—1901) és Ferenc József a maga hatvannyolc évi uralmával. Most uj világ, uj század kezdődik, vájjon a mondot­tak alapján milyennek kívánjuk az uj század ritmusát'.' Nek­jnk magyaroknak istenesen hasz­nált ne áldott emlékű Ferenc József hosszú uralmi hulláma: egy nemes királyi lélek szeme, védelme alatt zavartalanul születhettek, nőhet­tek, gyarapodhattak intézményeink, csoda-e, ha már csak nemzeti önzésből is, hasonlót kívá­nunk magunknak az eltött új korban­? Igen, ha­sonló történeti ritmust kívánunk az uj század­nak és lersmejózsefi hosszú, boldog uralmi hul­lámot IV. Károly királyunknak( BUDAPESTI HÍRLAP 4333 S*.) 191­6. no­vem­ber 30. A király ravatalánál. A Hofsu­rg kápolnájában, Bécs, nov. 29. Ma reggel, mielőtt a közönséget a Király­ holttestéhez engedték volna, Dvorak udvari fő­káplán és­ ceremoniátus az udvari papság segéd­letével beszentelte a holt­testet. Ezután megje­lent Weisskirchner dr. polgármester az alpolgár­mesterekkel és csaknem valamennyi városi ta­nácsos és képviselőtestületi tag és letették Bécs városának hatalmas koszorúját a ravatalra. A piros-fehér szalagon ez a fölirás van: A nagy és felejthetetlen császárnak és jó­ságos atyának az ő fő- és székvárosa, Bécs. Ezután már beengedték a közönséget, m mely este hat óráig szakadatlanul hullámzott ki­felé és befelé sürű tömegben. Ma még többen voltak a ravatalnál, mint tegnap, minden oltár­nál misét mondtak. Délelőtt tíz órakor Seidl dr­., a Hofburg kápolnájának plébánosa Miseretet tartott. Délelőtt 9 órától 10-ig, délben pedig 12 órától 1 óráig Bécs városának minden tornyában harangoztak. A temetés előtt. F®!@«Ee!mi vendégek és eredetűségei? Bécsből jelentik: Vilmos német trónörökös ma Bécsbe érkezett, hogy atyja képviseletében részt vegyen a temetésen. Plessen vezérezredes a ki a császárral érkezett, Bécsben maradt és a trónörökös kíséretéhez csatlakozik. • A trónörö­kös az eddigi terv szerint holnap este kilenc órakor utazik el Bécsből. Bécsből jelentik: III. Lajos bajor király és­­ a felesége ma Bécsbe érkezett. A pályaudvaron­­ Károly király és Zita királyné, a bajor követ és­­ a követség személyzete üdvözölte. Károly király és Zita királyné rendkívüli szívesen üdvözölték

Next