Budapesti Hírlap, 1917. február-március (37. évfolyam, 32–87. szám)

1917-02-24 / 55. szám

1917. február 24. 155. sz.) mér «II. régiségtári osztályigazgató és Vikár Vera dr. elrendezésiben nyernek a felajitáson­ megfelelő el­helyezést. A kedlitás" továbbra is 11—1-ig és déle után 3—6-ig van nyitva, belepő dija két korona. * (A Kék róka Kolozsvárott.­) Kolozsvárról írják nekünk, hogy az ottani Nem­zeti Színház m mnalt hét végén mutatta be Herczeg Ferenc új szín­játékát Kétségtelen, hogy az idén eddig bemuta­tott drámai előadások közül a Kék road­nak volt a legnagyobb sikere. Cecilé szerepe Berky Lilynek hozott komoly sikert. Leftesit Szabados Piroska játszotta sok bájjal és közvetetlenséggel. A tanárt Janovics J­enő dr. alakitotta gondosan és sikerül­ten, Trill báró alakjából pompás figurát csinált f Farsanyi Rejtő, Sándort Várkonyi Mihály férfia­san játszotta Az előadást, mely szép, új díszletei­vel és gondos rendezésével is kitűnt, zsúfolt bán nézte végig. A közönség melét­ szeretettel fogadta a darabot és sűrű tapssal honorálta a szereplőket. * ( Élet.) Az Andor József szerkesztésében meg­jelenő Étet című szépirodalmi és művészeti hetilap február 25-iki számában több érdekes és aktuális vonatkozású cikk jelent meg. A füzetbe Gáspár Jenő verset, Kádár Lehel elbeszélést irt, Boros Ferenc folytatja regényét. René Bazin regényének folytatása és Pilota cikke teszik egésszé az állandó rovatokon kivül a számot. .. Kisiparosok és kiskereskedők hitele. A közgazdasági bizottság ma délelőtt Béri Ferenc dr. alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Az elnök üdvözölte Becsey Antalt, mint a bizottság új tagját, azután rátértek a Hadi­­itelintézetről szóló előterjesztések tárgyalására. A Hadihítelintézetnél a főváros 1916 végéig az esetleges veszteség egyne­gyedéig szavatosságot vállalt, ezt most meghosz­szabbították annak az évnek december 31-éig, a­melyben a háború véget ér." Az intézetnél a főváros azok részére, a­kik bankszerű kölcsönben nem ré­szesülhettek, 300.OOO korona hitelt nyitott a bá­bom elején. A közgazdasági ügyosztály most azt ,javasol­ja, hogy kölcsönt ezentúl csak olyan kis­iparos­iak és kiskereskedőknek adjanak, a­kik résztvettek a háborúban és.­­4 kölcsönre üzletük folytatásához van sűksélyük. A bizottság a javas­latot föbb fölszólalás és Vita Emil dr. tanácsos föl­világosítsa után elfogadta. • • — A Stefánia-uti kioszk bérlete. A pénz­ügyi bizottság ma Kemény Géza dr. főjegyző­­ elő­adása után hozzájárult ahhoz bevív­ő Stefánia-uti ki­­oszkot egy évre a tavalyi bérlőnek, Goldmatn Simon­nak adjuk bérbe napi húsz koronáért. A bérlő tavaly negyven koronát fizetett a­mit az idén csak akkor hajlandó megfizetni, ha az­ uzsonna-kávé kiszolgálá­sának tilalmát megszüntetik.­ ­ FORfiRQSI UBYEK. A dunai ferfilakellca kérdése. A frun­ai közlekedés kérdése m­a két bizottságban is szóba került: a pénzügyiben és a közgazdaságiban. A pénz­ügyi bizottságban a kereskedelmi kikötő megépítését s­ür­gették, a közgazdasági bizottságban pedig a pro­peller-társaság legutolsó pártbérleti szerződésével foglalkoztak. A Pénzügyi bírói trásban Jenes Vilmos napi­rend előtt szóvátette, hogy a propeller-vállalat egy­szerűen megszüntette a járatait, hajóit idegen társa­lgóknak bérbeadta, a helyi közlekedés kérdése pe­dig, a­mely a főváros közélelnezése nézőpontjából fontos,­ szintén nem jut előbbre, pedig a 200.000 ko­r­on­a­ szubvencióval járó szerződés már 1916. végén lejárt. E kérdések széttagol­ása nem viszi előbbre a megoldást. A dunai közlekedés és a kereskedelmi ki­­kötő kérdésével a főváros fejlesztése érdekében fog­lalkozni kell, hiszen egy kisebbszerű kikötő három millióba kerül, tehát alig annyiba, mint egy fővárosi fü­rdő. E kérdések tárgyalására és a tervek elkészí­tésére ad hoc bizottságot javasol kiküldeni. Kavasa Rezső dr.­­szerint a németek 41 és fél millió másikat szántak a német Duna hajózhatóvá tételére, az osz­trákok is fölkészülnek, csupán nálunk nem történik semmi, igaz, hogy a parlamentben a legutóbb szóba kerü­lt ez a kérdés, de a pénzügyminiszter volt az, a­ki ezt nem a főváros érdekének nézőpontjából tár­gyalta. Azt mondják, hogy a Duna nyugatról keletre folyik. Ez nem érv, mert hiszen a mi nézőpontunkból az a fontos, hogy keletre jussunk áruinkkal E fon­tos kérdéssel, a­melynek nemcsak a közgazdaság, hanem politikai jelentősége is van, egyöntetűen kell foglalkozni és ezért pártolja Jenes indítványát. A bi­zottság az indítványt kisidj­a a tanácsnak, hogy sür­gősen tárgyalja. A közgazdasági bizottságban Parébl Győző dr. tanácsjegyző ismertette a propeller-fu­rdaság partbér­letének ügyét. A közgazdasági ügyosztály azt java­solta, hogy a társaság 1917-re a tavalyi 95­53 koronás fitalányöss«l»«­ szemben folyómieterenkárrt fizesse a bért, vagyis 11.067 koronát, öt járatot a társaság köteles fen tar­tani, azonkívül a mostani 8 és 12 Allt­tis tarifát c­s­k abban az esetben drágíthatja, ha ehez a főváros hozzájárul vagy ha a közlekedési adó a társaság mostani jövedelmét terheli. Becsey Antal kifogásolja, hogy a társaság a Műegyetem—Boráros­tér közötti járatot szó nélkül megszüntette s kérte, hogy a kikötések közé pótlóan vegyék föl, hogy a társaság köteles a Ferenc József-híd budai hídfőjétől az Erzsébet-híd pesti hídfőjéig járatot berendezni. Ez a lágymányosi közönségre nézve igen fontos, nem is szólva arról, hogy a kelenföldi villamos közlekedést némiképpen tehermentesítené. Követelni kell még, hogy a hajókon tisztaság, rend és jó világítás le­gyen. Peland­­its József elektromos világítást sürget­­t hajóhidakon. A bizottság az előterjesztést Becsey Indítványával együtt elfogadta. — A mentők korlátozzák a segítségnyúj­tást. A mentőegyesület, mint értesülünk, napok óta hiába kéri a fővárost arra, hogy a betegszállító kocsik részére megfelelő mennyiségű zabot utaljon ki. A m­entőegyesület napi százhúsz liter zabot kér, vagyis nagyon kis mennyiséget, a főváros azonban legföl­jebb napi ötven-hatvan litert ad, sőt néhány nap óta egyáltalában semmit sem. A mentőegyesület, mint­hogy a nehéz szolgálatot teljesítő lovakat nem tudja megfelelően táplálni, kénytelen a segítségnyújtás korlátozásának gondolatával foglalkozni, mert csu­pán az automobiljaival­ nem képes a háború alatt finatív is megnövekede­tt farkaimat elátuL TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK. — Uj Ítélőtáblai birák. A király Göldner Ká­roly marosvásárhelyi, ítélőtáblai hlfőt a marosvásár­helyi Ítélőtáblához tanácselnökké, Füzesséry Zoltán dr. ítélőtáblai "bírói címmel és jelleggel fölruházott budapesti büntető-, Alberti Ernő ipolysági, Székely János besztercebányai, Thébusz Aladár dr. és Ipovitz Károly dr. budapesti törvényszéki bírákat a buda­pesti, Gabona Lajos dr. az Igazságügyminis­ztérium­ban alkalmazott betészerkesztő bírót a pécsi ítélő­táblához, Trangel Károly dr.-t, a debreceni Ítélőtábla elnöki titkárát a debreceni, Popa György dr. aradi törvényszéki birót a nagyváradi és Tóth György dr.-t, kolozsvári törvényszéki birót a kolozsvári­­ itélőtáblához bíróvá nevezte ki. — Kúriai birói cím. A király Vályi Sándor dr.-nak, a budapesti törvényszék másodelnökének, továbbá Gerő Antal dr. győri és Simón Balázs dr. marosvásárhelyi Ítélőtáblai bíráknak a kúriai bírói rímet és jelleget adományozta. — Birói kinevezés. A "király Jureczky Iván trencséni­ ügyészt a budapesti büntető-, Szabo látván székelyudvarhelyi ügyészt szatmár­németi törvényszékihez bírákká, Hlmetana Károly tisza­füredi járásbirót a mezőlesáti, Sientai Tivadar dr. balas­sagyarmati törvényszéki birót a szécsényi, U­rib­uc Béla, mohácsi­­ járásbírót a puhói­­birósághoz a. VII.,­­niotási­osztályba sorozott járásbirákká, Clubay László dr. sze­gedi­­ügyészt a nagykikindai ügyészséghez a VII. fizetési osztályba sorozott­­ügyésszé,­­Bluholmp.­ Andor szatmár­németi' törvényszéki birót a zsibói, Török Pál dr. sziráki járásbirót a. p.l­oz!,. f.akgóg Lajos dr. brassói törvény­széki birót az alesdi járásbirósághoz al­­VII. fizetési osz­­­tályba sorozott járásbíró folté,­ltejtő . Jenö dr. ,­í­rmei ügyészt a brassói,­irátior Elemér Béla dr. igazságügymi­niszteri negédtitkárt a budapesti törvényszékhez biricsi­, Krm­tet János úr. bajai gyakorló íigyvédet a csurgói já­rásbírósághoz­­•járóattiróvá, Silykovics István eperjesi törvényszéki birót a szepes Váralj­ai és Lázár Gyula kar­cagi járásbirót a törökszentmiklósi járásbírósághoz a VII. fizetési osztályba­ sorolott járásbírákká, Lutitseky Jenő dr., igazságfegyvirai sztori, fogalmaírót a budapesti törvényszékhez Ub­ivá, Hartha József­­irt, az igazság­ügyminisztériu­mban alkalmazott bírósági jegyzőt íro. ujt pesti járásbírósághoz járotdiróvd,­Boronkay . .István drt, a, Kúriánál alkalmazott bírósági jegyzet a lugosi tör­vénysíékhoz lirávó, Pose Henrik dr. zilah­i járásbiróságr­ jjigyzít a szirigysomlyói járásbirósághoz, • 'l­ajcsy Imre 'dr. szilg­ótarjáni járásbirótigl­­jagyiít az újvidéki tör­vé­nyszékhez, Szimonidon Károly nagykikindai járásbi­rósági jegyzőt a kőrösbányai, Magyar Béla dr. ipoly­sági törvényszéki jegyzőt a zsibói járásbirósághoz, Elk­­enbaum Viktor csikszeradai jbirósági jegyzőt a csíkszere­dai törvényszékh­ez, Cichár Pál székesfehérvári jbírósági jegyzőt a­ ráckevei, Seffer László dr., a pécsi ítélőtáblá­nál alkalmazott bírósági jegyzőt a szentlőrinci, Vabinyi Tihamér dr. és Rassay Károly dr. az igazságügy-minisz­tériumban alkalmazott bírósági jegyzőket a budapesti középponti, Stelmbacher Aladár kiskőrösi járásbírósági jegyzőt a szigetvári, Pintér József szolnoki törvény­széki jegyzőt a k­urengi, Ksigthy László szatmárnémeti törvényszéki jegyzőt­­a tótvárdai, Punch No­rbert dr. te­mesvári járásbirósági jegyzőt a csáki, Malobiozky Ká-­­roly nagyszombati járásbirósági jegyzőt a bozovicsi és K­ednik Gábor dr. a nagyváradi ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt az algyógyi járásbirósághoz albirókká, (Stipán Sándor dr. debreceni törvényszéki jegyzőt a sá­toraljaújhelyi, Jeszenszky­i)d1a. dr. gálszécsi járásbiró­vésági­ albi­rót a trencséni, Márton Sándor csik­szentmár­toni járásbirósági és Kovács Károly, a szegedi ítélőtáb­lánál alkalmazott írósági jegyzőket a csikszeredai ügyészséghez alügyészek­ké, Tombor László nyitrai járás, bírósági jegyzőt a nagytapolcsányi járásbírósághoz, Titai Endre dr. a nagyváradi itélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt a nagyváradi törvényszékhez, Heltai Béla d h., Oláh Ernő dr., Nyíky Miklós, Lengyel Ernő dr. budapesti büntetőtörvényszéki, Vékey Károly dr. a Kurtánál alkalmazott bírósági és Csiseviczky Lajos dr. budapesti középponti járásbírósági jegyzőket a Budapesti középponti járásbírósághoz aláraTel:á, Ács Albert gyula­fehérvári törvényszéki, Balogh István a debreceni ítélő­­tábusil sítislmaidtt biránádi és Bodnár Béla dr. arndi törvényszéki jegyzőket a B­ékelyudvarhelyi ügyészség­h­ez elügyénsekki, Herbech Miklós dr. a temesvári ítélő­táblánál alkalmazott­ bírósági jegyzőt a teregovai járás­bírósághoz albíróvá, Temesváry Gyula a marosvásár­­­helyi ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt a kéz­divásárhelyi ügyészséghez alü­gyésszé, Szadarcsev Ele­mér dr., a­ Kúriánál alkalmazott bírósági jegyzőt a ba­lassagyarmati törvényszékhez, Jeney Zoltán eperjesi járásbirósá­gi jegyzőt a kisszebeni járásbírósághoz, albi­rákká, Viselő Ferenc dr. temesvári törvényszéki jegyzőt a fehértemplomi ügyészséghez alügyésssi, Garda Mihály dr. privigyei járás­birósági jegyzőt az újbányai, Heppesi Ferenc dr. gyöngyösi járásbirósági jegyzőt az újvidéki­ Jieller Sándor dr. n­agybecskereki járásbirósági jegyzőt a nagybecskereki, végül" Pálffy László dr." gyulafehér­vári törvényszéki jegyzőt a nagyhalmágyi járásbaélés­koz aliirákké kinevezte. — Áthelyezés. Gajzánó Miklós drt. az újpesti kir. járásbíróság vezetőjét, az igazságügyminiszter a Budapest I—­III. ker. kir. járásbírósághoz he­lyezte át. — A Társadalmi Jogalkotás Országos Szö­vetsége. A Magyarországi Szociális Jogi Voma bizottsága szerdán este a Magyar Mérnök- és ÉPitász­ Egyesület tanácstermében Edvi Illés Aladár mint ta­nácsos elnöklésével ülést tartott Az elnök bejelen­tette, hogy a magyarországi társaság ezután önálló magyar névvel és programmal mint a Társadalmi Jogalkotás Országos Szövetsége működik. A szövet­ségnek alapításában számos­ kulturális egyesület vesz részt. Németh Péter dr. törvényszéki bíró a társaságnak a január hónapban tartott bécsi szociá­lis jogi kongresszuson történt részvételéről számolt be. Szirtes Artúr dr. a szövetség munkaprogramjá­ról és ügyrendjéről tett előterjesz­tést, a­mely szerint a szövetség a legszélesebb társadalmi rétegek bevoná­­sával a technika, a testi egészség, a közművelődési és művészetpolitika vezető elvei szerint a gazdasági élet korszerű igényeinek megfelelő szervezést elő­mozdítja, az életviszonyokat módszeresen megfigyeli és a kutatások eredményeit a jogalkotás céljaira fel­dolgozza. Vámbéri Rusztem dr., Goldzieher Miksa dr., Liebermann Leó dr., Weitzl Károly dr., Nyúlás­­i János és mások hozzászólásai után a bizottság az elő­terjesztett javaslatot elfogadta, majd Menyhért Mik­lós indítványára elhatározta, hogy a szövetség már­cius hónap 11-én előadó ülést tart. — A pozsonyi Ítélőtábla új elnöke. A ki­rály Hamza Géza kolozsvári ítélőtáblai tanácsel­nököt a pozsonyi ítélőtábla elnökévé nevezte ki. KÖZGAZDASÁG. _ Kincstári nyereségrészesedés a Biro­dalmi Banknál. Berlinből táviratozzák. A biro­dalmi gyűlés elé terjesztett törvényjavaslat értelmé­ben a B­irodalmi Bank 1916. évi nyereségéből 100 millió márkát fognak a kincstár javára átutalni. Az 1916. üzletévből eredő háborús veszteség címén tar­talékolt nyereségösszeget a bank csak 1920 végéig és csakis hadiveszteség fedezésére fordíthatja. Az Unió gyapjú- és bőrvásárlása, Bernből jelentik: Február eleje óta északame­rikai cégek megbízásából több megbízott érke­­­zett Argentínába, a­hol nagymennyiségű nyers-1 bőrt vásároltak össze. A vásárlás következtében­­ a marhabőr ára darabonként 45 aranydollárra­­ növekedett, a középminőségűért pedig­­98 arany­dollárig terjedő összeget fizettek 100 klogramon­ké­­t. Az északamerikaiak 100 , kilogramonként 0-i—2-5 aranydollárért nagymennyiségű gyapjút is vásároltak Argentínában. A vásárlást a poli­tikai helyzet kiélesedésével, iletve a német-ame­rikai diplomáciai viszony megszakításával hoz­zák összeköttetésbe. — Állatbehozatal a Balkánról. Gratz Gusz­táv dr., a­ki mint új külügyi osztályfőnök, tudvale­vően beszédet mondott legutóbb a képviselőárban, a­melyet úgy tekintettek, mint a külső kereskedelmi kérdések megoldásának legközelebbi programját A beszéd azt tartalmazta, hogy a­mennyiben Német­ország megszüntetné a mi állatkivételünkre gyakorolt egészségügyi nyomást, mi is enyhítsünk a Balkánnal szemben eddig tanúsított állategészségügyi elzárkó­zás rendszerén. Tudvalevő, hogy ez az elzárkózás a háború előtt is csak elmélet és operatív eszköz volt, mert volt és van rá mód, hogy a szabadabb állatforgalom kereskedelmi haszna élvezhető legyen. Itt tellát csupán a behozatal szabadságának általá­nosítása jöhet Szóba. Simics-Hohenblum lovag, az üzleti alapon szervezett osztrák gazdák egy csoport­jának vezére mégis síkra száll a Czernin-féle tervvel Sürgönyeim .

Next