Budapesti Hírlap, 1917. február-március (37. évfolyam, 32–87. szám)
1917-02-24 / 55. szám
1917. február 24. 155. sz.) mér «II. régiségtári osztályigazgató és Vikár Vera dr. elrendezésiben nyernek a felajitáson megfelelő elhelyezést. A kedlitás" továbbra is 11—1-ig és déle után 3—6-ig van nyitva, belepő dija két korona. * (A Kék róka Kolozsvárott.) Kolozsvárról írják nekünk, hogy az ottani Nemzeti Színház m mnalt hét végén mutatta be Herczeg Ferenc új színjátékát Kétségtelen, hogy az idén eddig bemutatott drámai előadások közül a Kék roadnak volt a legnagyobb sikere. Cecilé szerepe Berky Lilynek hozott komoly sikert. Leftesit Szabados Piroska játszotta sok bájjal és közvetetlenséggel. A tanárt Janovics Jenő dr. alakitotta gondosan és sikerülten, Trill báró alakjából pompás figurát csinált f Farsanyi Rejtő, Sándort Várkonyi Mihály férfiasan játszotta Az előadást, mely szép, új díszleteivel és gondos rendezésével is kitűnt, zsúfolt bán nézte végig. A közönség melét szeretettel fogadta a darabot és sűrű tapssal honorálta a szereplőket. * ( Élet.) Az Andor József szerkesztésében megjelenő Étet című szépirodalmi és művészeti hetilap február 25-iki számában több érdekes és aktuális vonatkozású cikk jelent meg. A füzetbe Gáspár Jenő verset, Kádár Lehel elbeszélést irt, Boros Ferenc folytatja regényét. René Bazin regényének folytatása és Pilota cikke teszik egésszé az állandó rovatokon kivül a számot. .. Kisiparosok és kiskereskedők hitele. A közgazdasági bizottság ma délelőtt Béri Ferenc dr. alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Az elnök üdvözölte Becsey Antalt, mint a bizottság új tagját, azután rátértek a Hadiitelintézetről szóló előterjesztések tárgyalására. A Hadihítelintézetnél a főváros 1916 végéig az esetleges veszteség egynegyedéig szavatosságot vállalt, ezt most meghoszszabbították annak az évnek december 31-éig, amelyben a háború véget ér." Az intézetnél a főváros azok részére, akik bankszerű kölcsönben nem részesülhettek, 300.OOO korona hitelt nyitott a bábom elején. A közgazdasági ügyosztály most azt ,javasolja, hogy kölcsönt ezentúl csak olyan kisiparosiak és kiskereskedőknek adjanak, akik résztvettek a háborúban és.4 kölcsönre üzletük folytatásához van sűksélyük. A bizottság a javaslatot föbb fölszólalás és Vita Emil dr. tanácsos fölvilágosítsa után elfogadta. • • — A Stefánia-uti kioszk bérlete. A pénzügyi bizottság ma Kemény Géza dr. főjegyző előadása után hozzájárult ahhoz bevívő Stefánia-uti kioszkot egy évre a tavalyi bérlőnek, Goldmatn Simonnak adjuk bérbe napi húsz koronáért. A bérlő tavaly negyven koronát fizetett amit az idén csak akkor hajlandó megfizetni, ha az uzsonna-kávé kiszolgálásának tilalmát megszüntetik. FORfiRQSI UBYEK. A dunai ferfilakellca kérdése. A frunai közlekedés kérdése ma két bizottságban is szóba került: a pénzügyiben és a közgazdaságiban. A pénzügyi bizottságban a kereskedelmi kikötő megépítését sürgették, a közgazdasági bizottságban pedig a propeller-társaság legutolsó pártbérleti szerződésével foglalkoztak. A Pénzügyi bírói trásban Jenes Vilmos napirend előtt szóvátette, hogy a propeller-vállalat egyszerűen megszüntette a járatait, hajóit idegen társalgóknak bérbeadta, a helyi közlekedés kérdése pedig, amely a főváros közélelnezése nézőpontjából fontos, szintén nem jut előbbre, pedig a 200.000 korona szubvencióval járó szerződés már 1916. végén lejárt. E kérdések széttagolása nem viszi előbbre a megoldást. A dunai közlekedés és a kereskedelmi kikötő kérdésével a főváros fejlesztése érdekében foglalkozni kell, hiszen egy kisebbszerű kikötő három millióba kerül, tehát alig annyiba, mint egy fővárosi fürdő. E kérdések tárgyalására és a tervek elkészítésére ad hoc bizottságot javasol kiküldeni. Kavasa Rezső dr.szerint a németek 41 és fél millió másikat szántak a német Duna hajózhatóvá tételére, az osztrákok is fölkészülnek, csupán nálunk nem történik semmi, igaz, hogy a parlamentben a legutóbb szóba került ez a kérdés, de a pénzügyminiszter volt az, aki ezt nem a főváros érdekének nézőpontjából tárgyalta. Azt mondják, hogy a Duna nyugatról keletre folyik. Ez nem érv, mert hiszen a mi nézőpontunkból az a fontos, hogy keletre jussunk áruinkkal E fontos kérdéssel, amelynek nemcsak a közgazdaság, hanem politikai jelentősége is van, egyöntetűen kell foglalkozni és ezért pártolja Jenes indítványát. A bizottság az indítványt kisidja a tanácsnak, hogy sürgősen tárgyalja. A közgazdasági bizottságban Parébl Győző dr. tanácsjegyző ismertette a propeller-furdaság partbérletének ügyét. A közgazdasági ügyosztály azt javasolta, hogy a társaság 1917-re a tavalyi 9553 koronás fitalányöss«l»« szemben folyómieterenkárrt fizesse a bért, vagyis 11.067 koronát, öt járatot a társaság köteles fen tartani, azonkívül a mostani 8 és 12 Allttis tarifát csk abban az esetben drágíthatja, ha ehez a főváros hozzájárul vagy ha a közlekedési adó a társaság mostani jövedelmét terheli. Becsey Antal kifogásolja, hogy a társaság a Műegyetem—Borárostér közötti járatot szó nélkül megszüntette s kérte, hogy a kikötések közé pótlóan vegyék föl, hogy a társaság köteles a Ferenc József-híd budai hídfőjétől az Erzsébet-híd pesti hídfőjéig járatot berendezni. Ez a lágymányosi közönségre nézve igen fontos, nem is szólva arról, hogy a kelenföldi villamos közlekedést némiképpen tehermentesítené. Követelni kell még, hogy a hajókon tisztaság, rend és jó világítás legyen. Pelandits József elektromos világítást sürgett hajóhidakon. A bizottság az előterjesztést Becsey Indítványával együtt elfogadta. — A mentők korlátozzák a segítségnyújtást. A mentőegyesület, mint értesülünk, napok óta hiába kéri a fővárost arra, hogy a betegszállító kocsik részére megfelelő mennyiségű zabot utaljon ki. A mentőegyesület napi százhúsz liter zabot kér, vagyis nagyon kis mennyiséget, a főváros azonban legföljebb napi ötven-hatvan litert ad, sőt néhány nap óta egyáltalában semmit sem. A mentőegyesület, minthogy a nehéz szolgálatot teljesítő lovakat nem tudja megfelelően táplálni, kénytelen a segítségnyújtás korlátozásának gondolatával foglalkozni, mert csupán az automobiljaival nem képes a háború alatt finatív is megnövekedett farkaimat elátuL TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK. — Uj Ítélőtáblai birák. A király Göldner Károly marosvásárhelyi, ítélőtáblai hlfőt a marosvásárhelyi Ítélőtáblához tanácselnökké, Füzesséry Zoltán dr. ítélőtáblai "bírói címmel és jelleggel fölruházott budapesti büntető-, Alberti Ernő ipolysági, Székely János besztercebányai, Thébusz Aladár dr. és Ipovitz Károly dr. budapesti törvényszéki bírákat a budapesti, Gabona Lajos dr. az Igazságügyminisztériumban alkalmazott betészerkesztő bírót a pécsi ítélőtáblához, Trangel Károly dr.-t, a debreceni Ítélőtábla elnöki titkárát a debreceni, Popa György dr. aradi törvényszéki birót a nagyváradi és Tóth György dr.-t, kolozsvári törvényszéki birót a kolozsvári itélőtáblához bíróvá nevezte ki. — Kúriai birói cím. A király Vályi Sándor dr.-nak, a budapesti törvényszék másodelnökének, továbbá Gerő Antal dr. győri és Simón Balázs dr. marosvásárhelyi Ítélőtáblai bíráknak a kúriai bírói rímet és jelleget adományozta. — Birói kinevezés. A "király Jureczky Iván trencséni ügyészt a budapesti büntető-, Szabo látván székelyudvarhelyi ügyészt szatmárnémeti törvényszékihez bírákká, Hlmetana Károly tiszafüredi járásbirót a mezőlesáti, Sientai Tivadar dr. balassagyarmati törvényszéki birót a szécsényi, Uribuc Béla, mohácsi járásbírót a puhóibirósághoz a. VII.,niotásiosztályba sorozott járásbirákká, Clubay László dr. szegediügyészt a nagykikindai ügyészséghez a VII. fizetési osztályba sorozottügyésszé,Bluholmp. Andor szatmárnémeti' törvényszéki birót a zsibói, Török Pál dr. sziráki járásbirót a. p.loz!,. f.akgóg Lajos dr. brassói törvényszéki birót az alesdi járásbirósághoz alVII. fizetési osztályba sorozott járásbíró folté,ltejtő . Jenö dr. ,írmei ügyészt a brassói,irátior Elemér Béla dr. igazságügyminiszteri negédtitkárt a budapesti törvényszékhez biricsi, Krmtet János úr. bajai gyakorló íigyvédet a csurgói járásbírósághoz•járóattiróvá, Silykovics István eperjesi törvényszéki birót a szepes Váraljai és Lázár Gyula karcagi járásbirót a törökszentmiklósi járásbírósághoz a VII. fizetési osztályba sorolott járásbírákká, Lutitseky Jenő dr., igazságfegyvirai sztori, fogalmaírót a budapesti törvényszékhez Ubivá, Hartha Józsefirt, az igazságügyminisztériumban alkalmazott bírósági jegyzőt íro. ujt pesti járásbírósághoz járotdiróvd,Boronkay . .István drt, a, Kúriánál alkalmazott bírósági jegyzet a lugosi törvénysíékhoz lirávó, Pose Henrik dr. zilahi járásbiróságr jjigyzít a szirigysomlyói járásbirósághoz, • 'lajcsy Imre 'dr. szilgótarjáni járásbirótigljagyiít az újvidéki törvényszékhez, Szimonidon Károly nagykikindai járásbirósági jegyzőt a kőrösbányai, Magyar Béla dr. ipolysági törvényszéki jegyzőt a zsibói járásbirósághoz, Elkenbaum Viktor csikszeradai jbirósági jegyzőt a csíkszeredai törvényszékhez, Cichár Pál székesfehérvári jbírósági jegyzőt a ráckevei, Seffer László dr., a pécsi ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt a szentlőrinci, Vabinyi Tihamér dr. és Rassay Károly dr. az igazságügy-minisztériumban alkalmazott bírósági jegyzőket a budapesti középponti, Stelmbacher Aladár kiskőrösi járásbírósági jegyzőt a szigetvári, Pintér József szolnoki törvényszéki jegyzőt a kurengi, Ksigthy László szatmárnémeti törvényszéki jegyzőta tótvárdai, Punch Norbert dr. temesvári járásbirósági jegyzőt a csáki, Malobiozky Ká-roly nagyszombati járásbirósági jegyzőt a bozovicsi és Kednik Gábor dr. a nagyváradi ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt az algyógyi járásbirósághoz albirókká, (Stipán Sándor dr. debreceni törvényszéki jegyzőt a sátoraljaújhelyi, Jeszenszkyi)d1a. dr. gálszécsi járásbiróvésági albirót a trencséni, Márton Sándor csikszentmártoni járásbirósági és Kovács Károly, a szegedi ítélőtáblánál alkalmazott írósági jegyzőket a csikszeredai ügyészséghez alügyészekké, Tombor László nyitrai járás, bírósági jegyzőt a nagytapolcsányi járásbírósághoz, Titai Endre dr. a nagyváradi itélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt a nagyváradi törvényszékhez, Heltai Béla d h., Oláh Ernő dr., Nyíky Miklós, Lengyel Ernő dr. budapesti büntetőtörvényszéki, Vékey Károly dr. a Kurtánál alkalmazott bírósági és Csiseviczky Lajos dr. budapesti középponti járásbírósági jegyzőket a Budapesti középponti járásbírósághoz aláraTel:á, Ács Albert gyulafehérvári törvényszéki, Balogh István a debreceni ítélőtábusil sítislmaidtt biránádi és Bodnár Béla dr. arndi törvényszéki jegyzőket a Békelyudvarhelyi ügyészséghez elügyénsekki, Herbech Miklós dr. a temesvári ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt a teregovai járásbírósághoz albíróvá, Temesváry Gyula a marosvásárhelyi ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt a kézdivásárhelyi ügyészséghez alügyésszé, Szadarcsev Elemér dr., a Kúriánál alkalmazott bírósági jegyzőt a balassagyarmati törvényszékhez, Jeney Zoltán eperjesi járásbirósági jegyzőt a kisszebeni járásbírósághoz, albirákká, Viselő Ferenc dr. temesvári törvényszéki jegyzőt a fehértemplomi ügyészséghez alügyésssi, Garda Mihály dr. privigyei járásbirósági jegyzőt az újbányai, Heppesi Ferenc dr. gyöngyösi járásbirósági jegyzőt az újvidéki Jieller Sándor dr. nagybecskereki járásbirósági jegyzőt a nagybecskereki, végül" Pálffy László dr." gyulafehérvári törvényszéki jegyzőt a nagyhalmágyi járásbaéléskoz aliirákké kinevezte. — Áthelyezés. Gajzánó Miklós drt. az újpesti kir. járásbíróság vezetőjét, az igazságügyminiszter a Budapest I—III. ker. kir. járásbírósághoz helyezte át. — A Társadalmi Jogalkotás Országos Szövetsége. A Magyarországi Szociális Jogi Voma bizottsága szerdán este a Magyar Mérnök- és ÉPitász Egyesület tanácstermében Edvi Illés Aladár mint tanácsos elnöklésével ülést tartott Az elnök bejelentette, hogy a magyarországi társaság ezután önálló magyar névvel és programmal mint a Társadalmi Jogalkotás Országos Szövetsége működik. A szövetségnek alapításában számos kulturális egyesület vesz részt. Németh Péter dr. törvényszéki bíró a társaságnak a január hónapban tartott bécsi szociális jogi kongresszuson történt részvételéről számolt be. Szirtes Artúr dr. a szövetség munkaprogramjáról és ügyrendjéről tett előterjesztést, amely szerint a szövetség a legszélesebb társadalmi rétegek bevonásával a technika, a testi egészség, a közművelődési és művészetpolitika vezető elvei szerint a gazdasági élet korszerű igényeinek megfelelő szervezést előmozdítja, az életviszonyokat módszeresen megfigyeli és a kutatások eredményeit a jogalkotás céljaira feldolgozza. Vámbéri Rusztem dr., Goldzieher Miksa dr., Liebermann Leó dr., Weitzl Károly dr., Nyúlási János és mások hozzászólásai után a bizottság az előterjesztett javaslatot elfogadta, majd Menyhért Miklós indítványára elhatározta, hogy a szövetség március hónap 11-én előadó ülést tart. — A pozsonyi Ítélőtábla új elnöke. A király Hamza Géza kolozsvári ítélőtáblai tanácselnököt a pozsonyi ítélőtábla elnökévé nevezte ki. KÖZGAZDASÁG. _ Kincstári nyereségrészesedés a Birodalmi Banknál. Berlinből táviratozzák. A birodalmi gyűlés elé terjesztett törvényjavaslat értelmében a Birodalmi Bank 1916. évi nyereségéből 100 millió márkát fognak a kincstár javára átutalni. Az 1916. üzletévből eredő háborús veszteség címén tartalékolt nyereségösszeget a bank csak 1920 végéig és csakis hadiveszteség fedezésére fordíthatja. Az Unió gyapjú- és bőrvásárlása, Bernből jelentik: Február eleje óta északamerikai cégek megbízásából több megbízott érkezett Argentínába, ahol nagymennyiségű nyers-1 bőrt vásároltak össze. A vásárlás következtében a marhabőr ára darabonként 45 aranydollárra növekedett, a középminőségűért pedig98 aranydollárig terjedő összeget fizettek 100 klogramonkét. Az északamerikaiak 100 , kilogramonként 0-i—2-5 aranydollárért nagymennyiségű gyapjút is vásároltak Argentínában. A vásárlást a politikai helyzet kiélesedésével, iletve a német-amerikai diplomáciai viszony megszakításával hozzák összeköttetésbe. — Állatbehozatal a Balkánról. Gratz Gusztáv dr., aki mint új külügyi osztályfőnök, tudvalevően beszédet mondott legutóbb a képviselőárban, amelyet úgy tekintettek, mint a külső kereskedelmi kérdések megoldásának legközelebbi programját A beszéd azt tartalmazta, hogy amennyiben Németország megszüntetné a mi állatkivételünkre gyakorolt egészségügyi nyomást, mi is enyhítsünk a Balkánnal szemben eddig tanúsított állategészségügyi elzárkózás rendszerén. Tudvalevő, hogy ez az elzárkózás a háború előtt is csak elmélet és operatív eszköz volt, mert volt és van rá mód, hogy a szabadabb állatforgalom kereskedelmi haszna élvezhető legyen. Itt tellát csupán a behozatal szabadságának általánosítása jöhet Szóba. Simics-Hohenblum lovag, az üzleti alapon szervezett osztrák gazdák egy csoportjának vezére mégis síkra száll a Czernin-féle tervvel Sürgönyeim .