Budapesti Hírlap, 1917. április-június (37. évfolyam, 88–164. szám)
1917-04-10 / 95. szám
1917. április 10 iUDAPESTI HÍRLAP 95 cz.) NAPIHÍREK. — (A királyi pár húsvétja.) Kecsből jelentik: Károly király és Zita királyné gyermekeikkel vasárnap délelőtt húsvéti istentiszteleten voltak a laxenburgi plébánia-templomban. A király vasárnap a szokásos jelentéseket halgatta meg és fogadta József királyi herceg vezérezredes és Lipót Szaladtor vezérezredes látogatását. (Frigyes Károly porosz herceg meghalt.) Berlinből jelentik: Frigyes Károly porosz herceg, aki március 21-én Arras és Péronne között légi harcban repülőgépével együtt az angol harcvonal mögött lezuhant és súlyosan megsebesülve angol fogságba került, a szombatról vasárnapra virradó éjjelen belső elvérzés következtében háromnégy éves korában meghalt. Szüleivel, Frigyes Lipót porosz herceggel és Lujza Zsófia schleswig-holsteini hercegnővel, a császárné testvérével a szomorú hírt a spanyol király közölte, aki az ifjan elhalt herceg fogságának egész ideje allatt buzgón fáradosott azon, hogy minél gyakrabban értesítést küldjön Németországba. A múlt hét utolsó napjain a király aránylag kedvezőbb híreket közvetíthetett, így jelentette, hogy a herceg állapota már megengedi, hogy a harcvonaltól hátrább fekvő kórházba szállíthassák. Annál nagyobb megdöbbenést keltett vasárnap reggeli távirata, amely a herceg-pilóta halálát adta tudtul. (Címadományozás és kinevezés.) A király, mint a hivatalos lap közli, Magyari Miklós királyi tanácsos, szolnoki pénzügyigazgatónak, végleges nyugalomba helyezése alkalmából, sok évi hit és buzgó szolgálata elismeréseid, a miniszteri tanácsosi hinet adományozta és egyúttal Ládory Kálmán pénzügyi tanácsost, nagybecskereki pénzügyigazgató-helyettest, aki nagy tanácsosi dira adományozásával pénzügyigazgatóvá nevezte ki. (Fontos törvényelőkészítő szakértekezlet.) A nemzet jövőjére nézve életbevágó fontosságú mozgalom sikerét van hivaltva szolgálni az a törvényelőkészítő szakértekezlet, amely üléseit április és május hónapokban fogja megtartani a budapesti tudományegyetem bőrgyógyászati klinikájának tantermében (VIII., Mária utca 41.). A nemi bajok ellen küzdő Nemzetvédő Szövetség rendezi ezt a szakértekezletet a belügyminiszter felhívására. Az első előadás április 12-én lesz, az utolsó május 25-én. E két előadás közt minden kedden és pénteken délután hat órakor lesz előadás, amelyen a nemi életre és a vele összefüggő társadalmi kérdések minden legkisebb részletére is kiterjedő szakszerű fejtegetéssel fognak szolgálni egyetemi professzorok, orvosok, ügyvédek, parlamenti férfiak, társadalmi kérdésekkel régóta és sikerrel foglalkozó férfiak és nők, szóval mindazok, akiknek tapasztalata és tanácsa értékes útmutatást adhat a háború következtében rettenetesen megnövekedett veszedelem sikeres leküzdésére. — (Április 11.) .Az 1818. évi törvénycikkeikszentesítésének évfordulója alkalmából szerdán, április 11-én délelőtt tiz órakor a budavári koronázó-templomban ünnepi istentisztelet lesz. A főrendiház elnöke erről körözvény útján értesítette a főrendeket; megjelenés nemzeti diszben, a hadsereg kötelékébe tartozók részére meneteltömy szolgálati jelvény nélkül. A miniszterelnök is értesítette a képviselőházat az istentiszteletről. A képviselők is nemzeti diszben jelennek meg. . . (Tudományos előadásaik.) A Természetudományi Társulat növénytani szakosztály e hónap 11-én este 0 órakor az egyetemi növényrendszertani és növényföldrajzi intézet termében (Mehmed szultán utc a) ülést tart a következő tárgysorozattal: A jegyző évi jelentése: A szerkesztő évi jelentése; Schiller Zs.: Thalictrum-tanulmányok II. Thalictrum minus Jacqnon L.; Mocsz G.: a) Kitaibel herbáriumának gombái; b) A kerti szegfű két gombabetegsége; Tuzson J.: Különbség a Fraxinus excelsior és ornus levélerezete között; Szakosztályi ügyek — (Hazajött a hazájáért meghalni.) Egy hazáját nagyon szerető derék ember gyászos haláláról kapunk hírt. Rombauer Tivadar a halott neve, kit sorsa Délamerikába sodort. De mig maga ott dolgozott magáért és családjáért, gyermekeit mind otthon neveltette Magyarországon, csakhogy a magyar nyelvet jól elsajátítsák. Valamikor mint sorhajóhadnagy szolgált tengerészetünkben, de otthagyván a katonai szolgálatot, mint kereskedő Rio de Janeiróban telepedett meg. Huszonnyolc évig élt a messzi távolban és igen nagy tevékenységet fejtett ki. Hosszú éveken át konzulunk is volt és elnöke az ott levő magyar egyesületnek, a minthogy egyáltalán védelmezője volt a Ta-avar érdekeknek. Vezérügynöke volt a magyar Adria, valamint az osztrák Lloyd és Ausztro-Amerikana tengerhajóstársaságoknak. Mint kereskedelmi tengerészkapitány ő vitte ki annak idején Délamerikába az Adria első hajóját. ötvennyolc éves volt, amikor a háborút kitört, de mégis önként jelentkezett hadiszolgálatra. Az egyik fiát is magával hozta és ez a fia mint huszárfőhadnagy a háború kezdete óta egyfolytában a fronton szolgált Gibraltárnál föltartóztatták őket, de mivel jóelőre gondoskodtak az angolokat megtévesztő igazoló iratokról, néhány nap múlva már folytathatták útjukat hazafelé. Rombauer Tivadar, aki mindvégig megtartotta a szolgálaton kívüli viszonyban sorhajóhadnagyi rangját, miután jelentkezett, Pólában kapott katonai alkalmazást. Mivel nrolc nyelven beszélt tökéletesen, fontos megbízással Korfuba küldték, ahol a franciák elfogták és — mint értesülünk — most nagy szenvedés és nélkülözés utáán meghalt a fogságban. Amikor közeledni érezte halálát, érckoporsót rendelt magának és meghagyta, hogy ha a háború véget ér, szállítsák haza Magyarországba és hazai földbe temessék. Halálát nagy család és kiterjedt rokonság gyászolja. Huszár főhadnagyán kívül katonai szolgálatot teljesít egy másik fia is, aki mostanában végezte a fiumei tengerészeti akadémiát. Halála gyászba borította Koós Aurél dr. budapesti kórházi főorvost is, akinek az elhunyt apósa volt. (A németeknek is jelentkezniök kell.) Külföldi állampolgároknak, a német állampolgárok kivételével, irtlevelüket nyomban megérkezésük után a helyi hatóságnak személyesen be kellett mutatniuk. A miniszterelnökség ezt a kötelezettséget most a német állampolgárokra is kiterjesztette. Aki e kötelezettségnek nem tesz eleget, 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetik. A budapesti államrendőrség hatósága területére érkező külföldiek útleveleit a főkapitányság (V. Ferenc Józseftér 7. első emelet 71. ajtó) délelőtt 8—12-ig és délután 6—8-ig láttamozza. — (Házasság.) Keresztúri György főreáliskola tanár eljegyezte Balogh Irmát, Balogh Béla törvényszéki biró leányát Szombathelyen. — (Az öreg honvédeknek.) Markovits Sándor miniszterelnökségi miniszteri titkár két kilogram szivarvéget küldött hozzánk az öreg honvédek részére. A küldeményt eljuttattuk a honvédmenedékházba. — (A soproni felirat.) Ráhel László úr írja nekünk Sopronból. A Budapesti Hírlap a minap megrótta Sopron városnak a királyhoz intézett föliratát fogalmazásának magyartalan volta miatt. Nagyon helyesen. Csakugyan nagy hiba, ha még olyan irás szerkesztésére sem fordítunk gondot, mely a király elé kerül. Holott a hatóságok mindég iratától megvárhatjuk, hogy megérthetőségs, szabatosság, magyarosság dolgában mintaszerű legyen. Ha van is e téren haladás, ha kevesbednek is a nyakatekert, körmondatos, tatik-tetikes írásműveik, teljes magyarosságról nem lehet addig szó, míg a minisztériumok nem járnak jó példával elül, mig a sajtó a enny fegyverével nem ostorozza a hivatalos nyelv pongyolaságát, míg maga a közönség nem tiltakozik nyelvünk minden megcsúfolása ellen. De engedje meg szerkesztő úr, hogy most a soproni fölirat egyéb hibáját tegyem szóvá. A város egyik kaszárnyáját Károly királyról akarja elnevezni, valamint emléktáblával jelöli meg azt a soproni házat, hol királyunk gyermeki éveiben lakott. A fölirat ezt a két dolgot jelenti be. Gyengéd figyelmesség és hódolat ez királyunk iránt. De mi szükség e föliratban a király magyar nyelvbeli tudását dicsértetni. Van abban valami rendkívüli, hogy a magyar király magyarul is tud? Nem az volna-e inkább csodálatos, ha nem tudna? Igaz, nem mindig tudtak. A mohácsi vész után olyan uralkodóink voltak, akik elszakadtak a nemzeti élet közösségétől és magyarul sem tudtak. Nem szolgálhat mentségükre, de ez olyan korszakban történt, mikor a latin volt az ország hivatalos nyelve. Nemcsak királyaink nem tudtak magyarul, de főuraink sem, így azután nem csodálhatjuk, hogy Széchényi István országos föltűnést keltett, mikor 1825 október 12-én a főrendű táblán magyarul szólalt meg. Boldogult Ferenc József királyunk még királyi herceg korában, 1847-ben, október 16-án magyar beszéddel iktatta be Pest vármegye főispáni székébe István királyi herceget. De maga V. Ferdinánd király is magyar beszéddel nyitotta meg ugyanez év november 7-én a pozsonyi országgyűlést. Akkor talán helye volt a csodálkozásnak, mert Kossuth Lajos szerint ez volt „az első magyar szó, melyet a nemzet több század bánatos sóvárgása után királyának ajkairól hallott zengeni". De mire való a csodálkozásun,az, mikor ez a kérdés már majd egy százada tisztázva van nemzet és uralkodó között! » (Gyászrovat.) Hilvert Manó, a kereske-delemügyi minisztériumba beosztott vasúti és hajózási felügyelő Budapesten meghalt. Temetése húsvét hétfőjének délutánján volt. Az államvasutak igazgatóságát Tolnay Kornél elnökigazgató vezetésével küldöttség képviselte. A sírnál a kereskedelemügyi minisztérium küldöttségének vezetője, Horváth Károly miniszteri tanácsos mondott búcsúztatót. (A Böhmische Industrial Bank Ügye.) A Magyar Cseh Iparbank rt. igazgatósága a következő sorok közlését kéri: Abból az alkalomból, hogy a bécsi Böhmische Industrial-Bank ellen egy előttünk teljességgel ismeretlen ügyből kifolyóan vizsgálat indult meg, egyes lapok úgy állítják be intézetünket a nyilvánosság előtt, mintha ügyvezetésünk és üzleteink az említett bécsi intézettel szerves kapcsolatban állanának. Bár semmi okunk sincsen arra, hogy a Böhmische Industrial-Bank szóbanforgó ügyéről a vizsgálat stádiumában bármilyen irányban véleményt mondjunk, tartozunk az igazságnak és jóhírnevünknek ezzel a megállapítással, hogy intézetünk a Böhmische Industrial-Bank bécsi expozitúrájától teljesen független és amennyire nekünk nincs módunkban nevezett intézet ügyeire ingerenciát gyakorolni, annyira sohasem folyt be az a mi ügyeinkbe. A Magyar Cseh Iparbank rt. saját számlára sohasemfolytatott áruüzletet, sem a háborúban, sem azelőtt, sőt ilyenekben részesedést még közvetve sem vállalt. Árulom hard-kölcsönöket a bank — éppem úgy mint minden más pénzintézet — folyósított ugyan a háború alatt is, de csak cégbejegyzett, legális kereskedőknek. Tendenciózus beállítás tehát az, amely a Magyar Cseh Ipsobank r.t-ot a Böhmische Industrial-Bank valamely ügyével kapcsolatba hozva, olyan színben tünteti fel az intézetet, mintha az árdrágulásban vagy áruhalnozásban része volna. Az anyag igazságához tartozik az is, hogy a Magyar Cseh Iparbank rt. ügyvezetése, személyzete és szer-, lenne teljesen színmagyar és csak a tények ismerete nélkül lehet cseh intézetnek nevezni. (A Magyar Sakkvilág) című újságnak, a Budapesti Sakk-Kör hivatalos lapjának vezetését új erők vették át, Maróczy Géza lett a főszerkesztő, Abonyi István pedig a felelős szerkesztő. A most megjelent szám tartalmas, élénk, változatos és gazdag; minden közleménye az új vezetés tudását és ízlését dicséri. (Postalopás Nagyszombatban.) Nagyszombatban a múlt hét végén postalopás történt, a postahivatalból a vasúti állomásra küldött postakocsiból 24.000 koronát tartalmazó pénzeszsák el tűnt. A zsákot egy asszony felvágva megtalálta, de a pénzt hiába keresték. A nagyszombati rendőrség azonnal megindította a nyomozást és eddig a következő részleteket állapította meg: A postaikocsin hárman voltak: Duanovics postaszolga, egy orosz fogoly, aki a kocsist helyettesítette és Szabó János nénfölkelő katona, aki útközben kéredzett fel a kocsira. Mind a hárman azt vallják, hogy a lopás úgy történhetett, hogy valaki hátul kinyitotta a kocsi ajtaját és hirtelen kilopta a lezárt zsákot, amelyet másnap egy asszony üresen megtalált és a postahivatalban átadott. Megállapították azt is, hogy a zsákban nyolc pénzeslevél volt, összesen 24.000 korona értékben, de a jelentkező feladók elmondták, hogy a levelekben nem ennyi, de 106.OOO korona volt és a többletet különböző biztosító intézeteknél biztosították. A három embert egyelőre őrizetbe vették és tovább folytatják a nyomozást. (A kalandornő vége.) Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy az egyik Andrássy-úti kávéházában elfogták Remső Rózsi szélhámosnőt, aki éppen katonatisztek társaságában mulatott. Nagybecskerekre szállították, ahol több csalást követett el. Mint nagybecskereki tudósítónk jelenti, Remső Rózsi a fogházban törülközővel fölakasztotta magát és meghalt. JpUDER fJjj^Mim Neauwti Royal-Orfeum Erzsébet-körut 31. ksídet 7-kon TÁVIRATOK. — Legújabb hirek. — Az arrasi csata. A ma esti német Jelentés. Berlin, ápr. 9. A Wolff-ügynökség jelenti ápr. 9-én estét Arrastól kétoldalt a nap folyamán súlyos harc folyt. Az ellenség állásaink egyes részeibe benyomult. Az Aisne- és Champage-harcvonalon időnként erős tüzérségi harc. Keleten és Macedóniában nincs újság. Egy német repülőtiszt halála. Berlin, ápr. 9. A Wolf-ügynökség jelenti: A repülőcsapatból ismét elragadta a halál egyikét a legkiválóbbaknak. Beer főhadnagy harci repülő e hónapján elesett. Repülőgépe egy légiharc során összeütközött egy bajtársa gépével. Mindkét vezető lezuhant és meghalt.