Budapesti Hírlap, 1919. január (39. évfolyam, 1–27. szám)
1919-01-02 / 2. szám
10 DtíVAiPtorultBIAP (2. BZ.) 1919. január 2. S cseppet se késvén, az udvarra botorkált ki, napraforgószárat keritett, megfúrta, hogy szelelhessen a hordó s beütötte a hordóba:— No, most bújj ki, kutya! Ismét visszaült a paszuly mellé s tovább válogatott. De a mint válogatja, hallja ám, hogy aszmondja, megint igy tesz a bort sörösöse. Most még jobban megijedt, öreg Czibere Gábor s ahogy odakapja a szemét, tapasztalja ismét, hogy a bor másodszor is ágaskodni kezd s csak rugdossa fejét az üres góré tetején . . . — Hát mégis csak megver az Isten, mert szijjaiu a borából . . . De azért kidöcögött másodszor is, s most már olyan hosszú napraforgószárat keresett, hogy amikora hordóba erősítette, a fatartó tetejéig ért az a szár ... Szóval az lett a vége, hogy azmondja, megint jöv telt a bor, sökősöse, s megint csak kukucskálni kezdett, mert egészen odáig mászott föl. Öreg Czi- 5 pere, erre nyár végérvényesen megrémült és ijedtében hátrálni kezdett a fatartóból. S mert most már komolyan félt, a szemét pillanatra se merte levenni az ágaskodó borról. így történt aztán, hogy megbotlott a küszöbön s hanyallesett. Tanulság: Ne iéztsd a másét (Akár bor, akár trafik.) * Í‘i * Néhány helyen úgy képzelik el nálunk a részpublikát, mint a himóci tótok annak idején a szabadságot.. A tótok tudniillik jobbágyai voltak a földes urnák (persze száz esztendővel ezelőtt), s mikor egyszer a falusokba tévedt egy obsitos katona, aki szamarat húzott maga után egy kötélen, a tótok megkérdezték, hogy mi lenne az? — Ez a szabadság, — mondta az obsitos — Akinek ilyen szabadsága van, az nem dolgozik többel, csak ha különös kedvet érez hozzá. — S mi az ára? — kérdezték csillogó szemmel a tótok. — Tíz forint. A tótok nyomban összerakták a tíz forintot, az obsitos pedig idejében továbblépett. A tótok aztán agyonverték másnap a szabadságot, mikor látták, hogy csak ordítani tud. Ott kezdtem szóval, hogy a részpublikát is úgy magyarázta az elején kiki, ahogy jobbnak látta. Mikor a Tiszahát egyik falujába megjött a hir, hogy itt a forradalom, a mezei biró kiadta a jelszót: — Nézzünk el a boltoshoz! S elnéztek. Először hatan lehettek, aztán huszonkettő lett a hatból, félóra múlva az egész falu a Jakab elött zajongott. Már-már kitört a makloska, mmikor újabb kommandót hallatott a mezei biró ur: — Hát gyerünk be! Bementek, de Jakab cseppet se ijedt meg. Jakab csak állt a pult megört és jókedvet mutatott: Ó, micsoda vendégsereg! Mezei biró urék megszeppentek a hangos örvendezésre. De a tekintélyt tartani kellett, tehát mézei biró ur rántott egyet a nadrágszijon: __Jakabkáia, jöttünk magához ... — Isten hozta! Isten hozta! — ugrált a boltos. — Hát adjon valamit! . .. — Szívesen, szívesen. I. . . l . ..— De,ingyer! — Csakis, csakis. S félórán belül az egész boltot szétkapkodták az öregtől. Búcsúzóul kezet adtak neki: — De föl ne írja a gerendára! — Ó, kérem, kérem. — biztosította őket a boltot. • S elmentek mind zajjal és örvendezve . . Félóra múlva azonban egymásután kezdtek szállingózni s hozták a mozgósítás tisztességes ellenértékét. Az utolsó drótszögig mindent megfizettek. A boltos nyugtalankodni kezdett, de a mezei biró megnyugtatta: — Ez azért van szomszéd, mert meggondolok odahaza, hogy a milyen tehetséges ember maga, még duplán írna föl mindent a gerendára. — Kérem, kérem, — örvendezett Jakab. Az egyik gömörmegyei faluban viszont annyiban látszik meg a forradalom s a vele kapcsolatos demokrácia, hogy azóta a parasztok tegezik a boltost, de pár a boltos tekintetes urnak kénytelen szólítani Mindenkit. Halehat megpilantja például a paszulycsőszt, esze nélkül kezd hadonászni feléje: — Jónapot, tekintetes ur! A paszulycsősz ilyenkor „hajlandósága" jeléül rábiccent:— Szervusz. K— J—s. FŐBiROSI ÜGYEK. — A villamosvilágitás korlátozása. A fővárosi elektromosmüvek igazgatósága figyelmezteti a közönséget, hogy az elektromosmüvek teljesítőképességének korlátoltsága folytán nem képesek arra, hogy mindazokat a fogyasztókat, akik a gáz elmaradása következtében elektromos áramra igényt tartanak, árammal ellássák. Minthogy az új fogyasztók igen nagy tömegben jelentkeznek, az igazgatóság a legszigorúbban fogja ellenőrizni, hogy az új jelentkezőknek feltétlenül szükséges-e a villamosáram vagy sem. A bekapcsolást a sorrend szigorú megtartásával fogják végezni. A bekapcsolást kizáróan az elektrontoslények személyzete végzi, berendezést készítő cégeknek, vagy idegeneknek a bekapcsolást végezni tilos. — A szappan új ára. Az Országos Árvizsgáló Bizottság ma közzétett rendeletével a hadiszappan árát a fogyasztó számára 488 koronában, nagybani árát 4.40 koronában állapította meg kilogramonként. A fővárosban a vörösszínű élelmiszerjegyre a hadiszappant 4.10, a szürke élelmiszerjegyre C koronáért szabad árusítani. A mosópor árát a fogyasztó részére kilogramonként 1.40, a nagybani áfát 1.10 koronában állapították meg. Egyben a rendelet újból szabályozta a nátron, káli- és borolvaszappan, valamint a fenolajkence maximális árát. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Varieté-színház. * (Intim Kabaré.) Minden este 7 órakor színre kerülnek a remek műsor keretében az Okos asszony, a Kaszanova dr., a Biedermeier család s az ítéletjelölt című tréfák és magánszámok. Jegy kapható a pénztárnál és az összes jegyirodákban. Filmszínház. * (Uránia.) AzUránia előadásai négy, negyedhét és fél kilenc órakor kezdődnek. Még csak néhány napig van a Robinson kisasszony című nagy olasz filmjáték műsoron. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (A kultuszminisztériumból.) A kormány.Czabó Elemér középponti szolgálat tételre berendelt nemzet múzeumi osztályigazgatónak — mint lapunk mai számában közöltük — a miniszteri tanácsosi címet adományozta- Czakó Elemér az Iparművészeti Iskola éléről került a múzeumba- mint a népművészeti osztály vezetője. Mivel a háború alatt ennek az ügyosztálynak a fölállítása nehézségbe ütközött, a minisztériumba rendelték, a holladnai Rezső tanácsos mellett az irodalmi és tudományi ügyosztály referense. Czakó nagy tudású és energiájú szakember, kinek képességeitől a múzeumok átszervezésénél sokat várhatunk. * (Felhívás a külföldi egyetemekhez.) A nagyváradi jogakadémia angol nyelvű fölhívással fordult a nyugati egyetemekhez. A felhívás részletes történelmi okfejtés kíséretében bizonyítja, hogy ha a Kárpátokon belül lévő egységes területet mindenésszerűséggel szemben fölosztanák, ez egyértelmű volna annak a kérdésnek a fölvetésével, hogy ki fogja birtokba venni a föld árából ország középső részét, az Alföldet. Ez pedig megoldhatatlan kérdés, amely napirendre kerülve lángbaborulással fenyegetné Európa békéjét. 15 (Versek.) Ezt a szokatlanul szerény elmet viseli homlokán a Havas István legújabb kötete, mely költői munkái sorában immár a kilencedik. A Versek szerzőjét, éppen a szerénysége miatt, valószínűen csak kisebb körben méltatják érdemeihez híven, pedig — kilencedik kötetéhez jutván el — igazán rászolgált, hogy az olvasók sok százai forgassák könyveit, gyönyörködjenek bennük s épüljenek e ma oly szórványos komoly szépségeken. Havas István most kibocsátott kötetében körülbelül félszáz finom költeményét foglalta össze- A versek nagy része csendélet, itt-ott csupán egy-egy gondolatrezdülés, néhány elröppenő futam a hangszeren s még többször az őszi bánkódás melankóliája. De azért sohasem válik lemondóvá, motívumai inkább egy-egy mélázásra késztető húrt ütnek meg a lelkünkben, a minthogy egész szemléletében van valami az érett, férfias életbölcseletből. Szívesen andalog el letűnt korokon és embereken, a hangja általában szelíden elzengő s csak olyankor tornyosul föl .benne az erő mikor egy kis magyar bánkódásra fordul kedve Érzésvilága: magyar múltúak, az ősz és az alkonyat. Buda romantikája, egy-egy késői találkozás s formája ezért legszívesebben a szonett. Rímei halk pendüléssel bokáznak, gondolatain választékos, szinte aggódó figyelem látszik s ízlés jellemzi minden sorát, melyek finomművüek, olykor leheletszerüek, mint a porcellánszirom. Havas István verseit mi hálásan olvastuk végig s szívesen ajánljuk a nemes művészetért hevülő olvasóknak. A csinos könyvet, melyet Skiger és Wolfner adott ki, meg lehet rendelni a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában. KÖZGAZDASÁG. A mezőgazdasági termelés biztosítása. Rubinézh Gyula nyilatkozata. Aggodalmas hírek keringenek mezőgazdasági termelésünk válságáról. Az utóbbi időkben rengeteg panasz érkezett arról, hogy a föld művelésének folytonosságában zökkenések, bajok merültek föl. A forradalom kitörése után a munkára való hajlandóság megcsappant és minden ösztönzés hiábavaló volt. A föld munkásait az események forgataga ragadta magával s a dezorganizáció közepette mintha mindenki megfeledkezett volna a kötelességérről. Magyarország, ez a pár excellence mezőgazdasági állam életerejét, reorganizáló képességét veszíti el, ha földje nincs megművelve. A munkáshiány és munkátlanság megoldása érdekében a hadügyminiszter épp most adott ki rendeletet, amelyet alább ismertetünk. Az ország legégetőbb problémája a mezőgazdasági termelés folytonossága, mert ha nem termel eleget, a föld, az ország ellátása a nemzetközi forgalom mai viszonyai következtében a legnagyobb nehézségekkel járhat. A mezőgazdasági termelésnek tehát ma még sorsdöntőbb a jelentősége, mint volt a múltban. Hogy a mezőgazdasági helyzetről pontos tájékoztatót adhassunk, fölkerestük Vubinek Gyulát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóját, ki az aktuális kérdésről a következő nyilatkozatot tette: — A mezőgazdasági helyzet az utóbbi időben javulit. Egy-két vármegye kivételével mindenütt újra megindult a munka. Az emberek lehetetlen munkabérek ellenében ugyan, de dolgoznak. A cselédek helybe állottak. Fantasztikus béreket kell nekik fizetni, de nézetem szerint a kiegyenlítődés a rendes viszonyok elkövetkezése után nem maradhat el. Ha ezután is a jobb belátás győz, remélnünk lehet, hogy a tavaszi munkát zavartalanul el fogják végezni. Ettől a tavaszi munkától függ minden. Óriás terüknek maradtak bevetetlenül. Becslésem szerint az őszi munkának legfeljebb negyven százalékát végezték el. Hogy ez mit jelent számokban, mindjárt megállapíthatjuk. Mintegy 22 millió hold bevetésre váró területből 35 százalékot szoktak ősszel bevetni. A többi marad tavaszra. Az idén ősszel azonban a 35 százalékból legfeljebb 40 százalékotvetettek be, úgy hogy tavaszra legalább is 75 százalék, tehát körülbelül 15 millió hold marad. Hogy ez a hatalmas munka zavartalanul lesz-e elvégezhető, két körülménytől függ: a jó időjárástól (korai tavasz) és a megfelelő számú munkaerőtől. A mezőgazdaságban nem járatos emberek azt hiszik, hogy most már, miután a háború véget ért, túlteng a munkaerő. Ez tévedés. Az orosz és olasz hadifogságból nem jöttek haza embereink, ellenben A vörös lobogó A világforradalom drámája 4 felvonásban. A filmművészet eseménye Gunnar Tamásszal a főszerepben a ROYAL Apollóban. Mz-jillif ■■i ■ mmii ijHiiiimii un r~»i—i—iinmr ■ ■mi -~rr— ■szerelési és fürdőkáli bajavitási munkálatokat olcsón vállal H&IPK Nef®leits-utca 43. "(llUK, Tol.: József ull-H. 931 Németország legnagyobb I® 6 *flkieve szállodája, közvetlenül a Friedrichstrassei pályaudvarnál Central-Hotel SOO vendégszoba. — Szobák hüirdővel, toilett. Hidas melegvíz szolgáltatás — Távbeszélő telefon. TOI J Legjobb gyártmányt! zongorák fy§| ICfilP Budapest, VII. I* 1 Erzsébet-körül öl, I. vállal. 10530 elsőrendű hangolást szakszerű javítást.