Budapesti Hírlap, 1919. február (39. évfolyam, 28–51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

1918. február 1.Budapesti Hirlap &&s Szász lányok magyar nótái. Segesvár, jan. 21.­­— [4 Budapesti Hírlap kiküldött tudósítójától. — Segesvár egyik tipikus városa a poliglot Er­délynek. Szászok, románok és magyarok laknak benne. Eddig békés egyetértésben éltek egymás mel­lett és minden jel arra vall, hogy így fog maradni a jövőben is. Ma legalább még a mag­yar in­telligen­cia kezében van a vezetés. A román intelligencia kicsiny ahhoz, hogy megostromol­ja ezt a pozíciót. Sétálgatok az utcákon s ugy érzem masam­, mintha egy alvó­, elvarázsolt városban volnék. Min­denütt csakott, bezárt ajtók, leeresztett kivatatredő­­nyök. Segesvárt teljesen megszűnt a máskor élénk üz­­leti forgalom. Az üzletekből kifogyott a portéka. Új éra viszont nem jön, mert Erdélyben nincsen teherfor­galom. Olyan megbízhatatlan a vasúti forgalom. t., hogy a kereskedők nem mernek nagyobb értéket vá­sárolni és e lehozatal m még akkor sem, ha ezteiáhítás módon sikerül is vagyont szerezniök. .Állandóan vasárnapi jellege van most tehát Segesvárnak. Növeli az ünnepi szint a tova vágtató kocsik nagy száma. Estét rendez a román­­- vadász hadosztály tisztikara és kinyalt­ diszbe Öltözőn lisz­­tecskék nyargalásszák be a várost, hogy az úri csa­ládokat meghívják. A maga­r családokat is meghív­ják a mulatságra. Híre jár, hogy­ Brassóból, sőt Bu­karestből is érkeznek majd vendégek. Nagyon érdekes a helyzet. A szászok a ma­gyarokat figyelik, készülődnek-e az estére, a magya­rok viszont a szász porták felé tekintenek- A­hogy a dolgokat látom, azt hiszem, hogy az estén a buka­resti és a brassói román nők magukban fognak táncolni. Egy szász ügyvéddel beszélgetek. Nyugodt, jó­zan fölfogású ember. Nem politikus. Azt mondja, hogy a medgyesi határozatot a hivatásos pángermá­­nok hozták, igen nagy megrökönyödésére a szász népnek, a­mely csak a kiáltványokból tudta meg, h­ogy január 8 óta óta, a román királyság polgára. Azzal búcsúzik el, hogy jöjjek el este a Csillag­szálló éttermébe, ott majd látok valamit, a­mi kinyitja a szememet.* engedőimet kér nemzetközi (így mondja: in­ter­­nációnál) műsor eljátszására. Az engedőimet kegye­sen megadják. Petri prímás Napóleon pózba vágja magát, odavillant szemével a bandára és belekap egy magyar kesergőbe. Utána megint magyar nótát játszik. De m­ár nagy kísérettel- A szász asz­talok mellett kipirult arccal, csillagás szemmel énekelnek a kevély szőke leányok. Cseng-bong a magyar nóta, magyar daltól hangos a Csillag étterme- S ez így meny ónahosszat- Petri prímásnak ugyancsak furcsa fogalma lehet az internacionl­dizmusról. I­e sehaj­­sem a szász leányok nem unták az éneklést, sem a román tisztek a hallgatást. És nincsen baj, fenn­akadás, botrány. Már értem mire célzott délelőtt a szász ügyvéd, hogy majd látok valamit a Csillagban. Most már látom s nem is hiszek már a njediivesi határosai őszinteséljében. Ezek a derék szász leányok mestalatottai hinni az erdélyi m­agyarság erejében és jövőjében­ G.y- V. Egy munkás külsejű, sportsipkás, térdnadrásos embert fedezek föl a vasúti állomásom. Emberem ha­sonlat egy ismert szocialista vezérhez, a­kit egy szocialista társaságban ismertem meg. Jókedvvel in­teget felém, mikor látja, hogy bizonytalanul nézem, ne­m fél attól, hogy föltűnik. Kutyába sem veszi az egész román hadsereget. A­mint csakhamar kiderül,­­Nagyszebenbe utazik az erdélyi munkástömb­jek til­­takozó­­gyűlésére. Megmutatja a határozatot, a­mely­nek a fő kijelentése ez: Az erdélyi munkásság semmi­féle kívülről jött és a népek megkérdezése nélkül való rendelkezést el nem fog ismerni soha. Csupa jóleső, a magyar szivet megdobogtató dolog az, a­mit az útjáról elmond. E szerint a ma­gyarországi szocialista­ párt egyáltalán nem nézi ölhetett kézzel, mint nyújtja ki a kezét Erdély után a bukaresti bojár uralom­ A pártnak több embere utazik Erdélyben s máris van eredmény, mert a szer­vezett munkástömegek határozatlan a román impe­­rium ellen fordultak, még­pedig nemzetiségre való te­kintet nélkül. A csilvölgyi szénmedencébez­ például már úgy megérett a helyzet, hogy föltétlenül törésre kell kerülni a dolognak,, mert a munkások nemcsak a köz­szabad­ságok csorbítatlanságát követelik, hanem azt is, hogy a kitermelt szénm­ennyiségnek legalább a hetven százalékát kapja Magyaromért. B. elvtárs előadása szerint Rakovszki, a romániai szocialisták vezére szintén meg fog jelenni a nagyszebeni tanács­kozáson, a­mely e szerint igen nagy jelentőségű lesz. * Este meglelt vendégekkel a Csillag étterme. A főhelyen, egy hosszú asztal körül román lisztek ülnek­. Fiatalok, rózsás arcúak, unott mozgásuak, afféle elefant álpárisiak. Az asztalokhoz jobbára szász csa­ládok telepednek le. A férfiak szögletes mozgásuak, kissé merevek, a nők szőkék, izmosak, telt váltnak', szépek. Semmi érintkezés a román tiszti asztal és a r'.'.sz asztalok közt. Cigányok muzsikálnak. Eljátszanak két román nótát, aztán Pét­ri prímás, egy nyurga, twzontos tis­­ztfín­­ igény od. som fordád a román asztalhoz és ft békitárgyalás. •vw Klvatd­as i©ies%*as a «*ötörtökt­ etésről. J*ázis, jan. 6l. (Havas-ügynökség.) Hivatalosan jelentik: A nagyhatalmak tíz képviselőjének bizott­sága csütörtökön mindkét ülését a gyarmatok kérdése vizsgálatának szentelte. Az ülésen és a vitában Simon francia gyarmatügyi miniszter, Salvago Raggis, a gyarmati kérdések tárgyalá­sának külön meghatalmazottja és az angol gyar­­matok képviselői vettek részt. Őrt, Belgium tek- Afikai delegátusa, az ország három meghatalma­zottjának asszisztenciája mellett kifejtette a Kon­góra vonatkozó álláspontját, a­hol a szövetsége­sek a berlini szerződés kötelékeinek föladását követelik. Az egész diskuszió a wilsoni indít­vány talaján mozgott, hogy a német gyarmato­kon való területi szuverenitást a népszövetségre ruházzák és egyik egy másik államnak adják a megbízatást, hogy ezt vagy azt a gyarmatot nemzetközi ellenőrzés mellett igazgassa. Lloyd­ George közölte, hogy az angol hadikabinet teg­napi ülésén csatlakozott Wilson elméletéhez. Az angolok ez ellen energikus tiltakozást jelentet­tek be. Végül a következő megoldásban egyeztek meg: Ha e területek valamelyikén megfelelő számú civilizált lakos van arra, hogy nemzeti kívánságainak, nevezetesen a jövendő kormány, forma tekintetében, kifejezést adjon és ha tény­leg képes önmagát kormányozni, akkor a nép­­szövetség megvalósítja kívánságát. Név szerint Arábiát és Mezopotámiát hozták föl oly cselek­ként, a­hol ez a lehetőség elkövetkezhetik. Ilyen népek kifejezésre juttathatják azt az akaratukat, hogy nemzeti önállósághoz jussanak-e, vagy­­ egyik vagy másik nagyhatalom protektorátusa­­ alatt éljenek. Ebben az esetben a népszövetség ehhez hozzájárul. Oly esetekben azonban, a­hol a népek nem volnának képesek önmagukat kor­mányozni, ott a népszövetség kiválasztja azt a ha­talmat, a­mely vagy földrajzi szomszédságánál fogva, vagy bármely más okból leginkább kvali­fikálva van az igazgatás átvételére. E hatalom bizonyos, a békekonferencia vagy a népszövet­ség által megállapítandó garanciák mellett venné át hittatalát. Ezek a garanciák a különböző or­szágokra nézve különbözőek lesznek, a helyi vi­szonyoknak és annak a nagyhatalomnak meg­felelően, a­melyet manda­tár­­u­knak szemelnek ki. Esetenkint ideiglenesen döntenek. Az afrikai gyarmatok és a távol keleten lévő gyarmatok szempontjából a kérdést egyhangúan státuszkvó­­szerűen szabályozták: ámaz orsz­aat­ kormá­nya alá fogjá­k rendelni őket, a­mely jelenleg megszállttá tartja, mindaddig, a­míg a népszö­vetség valósággá nem válik. A­mi az ázsiai Törökországot illeti, a man­dátum teóriája már mától kezdve érvénnyel bír. A négy nagyhatalom megbízatást fog kapni, hogy ezt a területet igazgassa. A nagyhatalmak bizottsága a versaillesi legfőbb haditanácstól is jelentést­ kért a megszálló csapatoknak az ázsiai Törökországban való legjobb felhasználásáról. A lengyelországi vizsgálóbizottság tagjai csütörtökön délelőtt és délután Untba tábornok elnöklésével ülést tartottak. Egymásután meg­hallgatták a lengyel és a csehszlovák delegátu­­sokat és igyekeztek megegyezést létesíteni közöt­tük azokról az eszközökről, hogyan lehetne a vérontásnak a tescheni kerületben véget vetni, a nélkül azonban, hogy a határkérdést rendez­ték volna. A delegátusok végül választ kaptak arra a­ meghívásra, a­melyet Oroszország szervezett pártjaihoz intéztek az irányban, hogy nyilatkoz­zanak a Hherceg-szigeteken a vizsgálóbizottság előtt. Az arhangelszki kormány formálisan vo­nakodik odautazni, mert nem akar találkozni a bolysevikokkal. Kelcsak tengernagy kormánya valamivel kevésbbé kategorikus hangon éles fent oltásokat, hoz föl. .4 bolysevici kormánytól* még nem érkezett be közlés. Egyezmény a gyarmatok és Török* őrsiéi wogss&lM teresetei delgában. Pária, jan. 31. Hivatalosan jelentik: Wilson, valamint Franciaország, Amerika, Anglia és Olaszország miniszterei és külügyminiszterei és Japánország képviselői csütörtökön két ülést tartottak. Az ülésen folytatták a csendes óceáni és afrikai né­met gyarmatokról megkezdett eszmecserék Az­ angol birtokok képviselőinek, továbbá Simon francia gyarazatügyi miniszternek és Vaggi Sala­vagénak a­­jelenlétében ideiglenes külön egyez­,­­­ényt kötöttek a német gyarmatokon és ázsiai Törökország megszállt területén bevezetendő közigazgatás dolgában. A délutáni ülésen Ilumans, Vandervelde, Van den Hauvet és Ort belga delegátusok is je­len voltak. Ez­ utóbbi Belgiumnak Kongón vo­natkozó álláspontját fejtette ki. Elhatározták, hogy megkérik a szövetséges és a társult hatal­mak katonakép­viselőit, valamint a legfőbb hadi­tanácsot, terjesszenek be jelentést az ottomán birodalom megszállott területének a rend helyre­állítására szükséges hadi erők megfelelő elosz­tásáról. A legközelebbi ülés pénteken délután­­lesz. Nerwyork, jan. 31. CJ Mannar Távirati Iroda szikratávirata a bu­dapesti rádióild­omás útján.) Az Evenina Leader-né­t jelentik Párisból. Az az ideiglenes és kielégítő határozat, a­melyre az öt nagyhatalom a német gyarmatok és a török te­rü­le­tek sorsa tekintetében jutott, Llorid-George közve­títő indítványának eredménye. Francia források sze­rint ugyanis Loyd-George megtalálta azt a formulát, a­mely lehetővé teszi azt, hogy azok a nemzetek, a­melyek a német gyarmatokat vagy a török területeket megszállják, e területek teljes urai lengenek anélkül, ha­ ezeket annektálnák. Kétségtelenül ennek a gon­dolatnak a megvalósítása volt a konferencia konzer­vatív elemeinek célja. Ez a formula abban foglalható össze, hogy nyilvánvalóan megbízáson alapuló állandó birtoklásról van szó. A határozatot azért mondják át­menetinek, mivel azt tervezik, hogy elsősorban a nemzetek szövetségét alkotják meg. A nemzetek ligája ugyanis az egész nemzetközi szerkezetnek középponti eleme lesz és a­m­íg ez meg nincs alkotva, addig min­den részletnek kidolgozása, a­minő például a gyar­matok részére kiszemelt megbízottak rendszere, szük­ségszerűen átmeneti. Törökország teljes megszállása. Konyork, jan. 31. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) Az Associated Press tudósítója jelenti Párisból. A legfőbb haditanács katonai megbízottai a haditanácsnak tegnapi utasításaihoz híven előkészületeket tesznek egy ülésre, a­melyen elő­készítik az antant és, ha erre szükség volna, és amerikai haderőknek egész Törökországban való felosztását. Úgy vélik, hogy a legfőbb hadi­tanácsnak ez az intézkedése azzal függ össze, hogy az örményekkel és más leigázott fajokkal szemben elkövetett újabb kegyetlenkedések híre érkezett, melyekhez hozzájárult az, hogy a porta megtagadta a szükséges büntető- és védőintéz­kedések foganatosítását A legfőbb haditanács megbízottai e célból valószínűen egy-két napon belül összeülnek. Fiume, Konstantinápoly és Danzig sorsa. Bécs, jan. 31. Ge­nfből táviratoztak a N. Fr. Presse-nek­. Megerősítik azt a hírt, hogy­­ Wilson Fiumét, Konstantinápolyt és Danzigot az antant határo­zatával szabad kikötőkké akarja nyilváníttatni. Hivatalos jelentés még nem érkezett az elnök

Next