Budapesti Hírlap, 1920. március (40. évfolyam, 53–78. szám)
1920-03-31 / 78. szám
* A magyar felrós * az alkotmányfean. Irta E. S. dr. Budapest, műre. 30. Egyedül az angolszász faj volt képes arra, hogy úgy a nem írott alkotmányt, mint az írottat, az úgynevezett kartaalkotmányt,a legnagyobb tökéletességre vigye. Csak egyetlen nemzet volt még kerek e világon, mely büszkén vallhatta magáénak az angol mellett a legrégibb, ezeréves alkotmányt, és ez volt a magyar! Sajnos,csak volt! És mert ez már csak a múlté, most az angolszász faj állam- és alkotmányalkotó másik részével, az Északamerikai Egyesült Államok karlá-alkotmányával kívánok lehető rövidséggel foglalkozni. Az idén szeptemberben lesz százharminchárom éve, hogy az Unió megalkotta alkotmányas, úgynevizett karta-alkotmányúi, melyen azóta csak a szecessziós háború után tett némi változtatást, azonfelül meg néhányat, úgy hogy összesen tvenöt az amendementek, a pofások száma, de a lényegben, a főbb pontokban ugyanaz az alkotmány, amint Washington, Hamilton és társai közreműködésével megalkották, míg a francia alkotmány a nagy forradalom óta száznyolc lényeges változáson ment keresztül. De ezen nem is kell csodálkoznunk. Mert ámbár az Unió alkotmányának megteremtői igen jól ismerték Montesquieut, Rousseaut és az enciklopédistákat, valamint az angol nagy bölcselkedők, flőképp Locke tanulásait, azért nem indulok.ttak vakon utánuk, hanem csak azt vették át tőlük, amit jónak és célszerűnek találtak, — így például a hatalmak, tudniillik a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztását — sőt ennek következetes keresztülvitele és az elérni kívánt célnak megfelelő szervezése adta meg nagy részben alkotmányuk állandóságát. Ezért az amerikaiak joggal mondhatják az Unió alkotmányát az emberi szellem legremekebb alkotásának. Megalkotásánál három meggondolást, három elvet vettek alapul. Az egyik az, hogy az emberek természetüknél fogva nem egyenlők, a másik az, hogy minden emberi haladásnak és társadalmi együttélésnek az egyéni tulajdon az alapja és azt minden áron meg kell védeni, a harmadik végre az, hogy a kisebbséget meg kell védeni a többség zsarnokságától, mely annál veszedelmesebb lehet, ha minden két-három évben más többség keletkezhetik, és ugyancsak megakaszthatja az együttélés békés munkáját. Azért alkotmányuk amilyen merevnek látszott, mégis lehetővé tette a békés haladást és szabad mozgást s valójában a legszabadabb és legboldogabb és most immár a világ leghatalmasabb nemzetévé forrasztotta össze népeit, habár a fehér faj minden egyes országa lakosainak millióival szaporította az Unió népét. . • Pedig az Unió alkothiányának megteremtői egész nyíltan, majdnem büszkén mondták, hogy ők nem demokráciát, hanem free governementet, szabad kormányzatot alkottak, frázisokkal, üres szólamokkal, teóriákkal itt, nem lehetett operálni, de nem lehet most sem. Hogy mennyire nem jelent semmit a szólam, az elnevezés, bizonyítja legjobban az a körülmény, hogy a volt rabszolgalaktó déli államok odaát mindig a demokrata párt hívei voltak. Ha vizsgáljuk, hogy különleges geográfiai és gazdasági elhelyezkedéseken felül mi lehet az oka annak a valóban pilla nélküli körülménynek, hogy az Unió karta-alkotmánya még most, százharminchárom év után lényeges változtatás nélkül a maga eredetiségében fon maradt, míg más nemzetek karta-alkotmányai szüntelenül változnak.— ha látjuk, hogy sehol a világon nincsen olyan élénk, nyilvános, politikai élet, sehol olyan pártélet és sehol oly abszolút uralkodó a közvélemény, mint épp az északamerikai unióban — és mégis mentek minden forradalmi megrázkódtatástól, akkor igazat kell adni az Unió tudósainak és államférfiéinak, hogy főképpen a hatalmak szétosztásának és főképpen a bíróinak adott rendkívüli és az egész világon példa nélkül álló nagy hatalma az a korlátozó és szabályozó szerve az Unió alkotmányának, mely azt oly állandóan és nyugodtan működővé tette, hiszen azóta, hogy e karta-alkotmány fölépült, egész a most fg folyt világháborúig negyvennégy ily karta-alkotmány létesült, de egy sem maradt érintetlen a felforgadástól, a számtalan újabb meg újabb próbálgatástól, csak az Unió alkotmánya maradt meg szilárdan. Pedig a bírói hatalom látszólag a leggyengébb a három hatalom között és Montesquieu szerint csak az a szócső, melyen át ,a törvényhozó beszél; —a csodálatraméltó energiájú északamerikai angolszász népnél oly tekintélyre, hatalomra lelt szerte hogy a hangos szavú pártvezérek már Governement by Judiciary, Judiéius Oligarcháról, — birói kormányzásról, bírói oligarchiáról, avagy a tatár-arisztokráciáról panaszkodnak. De ezek a demagóg jelszavak nem indítják meg a józím és praktikus senkit, — a hatalmas közvélemény, Amerika leghatalmasabb tényezője a bíróság mellett foglalt és foglal állást. És ezen nem is lehet csodálkozni, ha látjuk, hogy oda át sem a szociáldemokrácia, sem a kommunizmus, sem más bolond felforgató Budapest, 1920. XL évfolyam, 78. szám ■ATV£T£., ' ‘ „ Szerda, március 31. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Eléfixetési árak: igúz «vr» 330 hersna, fé’*r.re 110 kor., nagy.ilérr* 88 kor., egy bonogro 30 kor., egyos vsam ára helyben, Tlítxen •* pályaudvarokon 80 fillér. Hirdetettje milliméter osámnitással, díjszabás szerint. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csaithay Ferenc Szerkesztője: Vili. kar., flekk Szilard-utca 4. az. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker. József-körút 5. szám. Telefonszámok: József 43, Jozaef 53, József 63, József 23-84 6©tefbi Hestrik: lila Szendy Árpád. "A minap ismét egy jelesünket temettük el. — fsuk be — igazán nem olyan kegyezetes végügyességgel, amilyennel ketelt volna, amilyet megérdemelt volna és nem olyan köteles megbecsüléssel. Jidlott erre, mint a magyar zenei klubbra elsőrangú munkása, bőségesen rászolgált... Szinte megdöbbentő, hogy még a közélet is mennyi közönyt tanúsított Gobbi Henrik működésével és személyével szemben, amíg élt és mennyire nem vett tudomást elköltözéséről most. A mikor minden egyes magyar kulturális tényezőnek kellő és megfelelő méltatása olyan nagy fontosságú és jelentőségű nemzeti kérdés. Mert ma minden magyarul érző ember szerint nem-' csak észszerűség, de bölcseség diktálta kötelesség is rámutatni arra, hogy itt, ebben az országban emberöltőkkel előbb már fejlett művészi törekvések telki szükségleteit érező emberek éltek és apostoloskodtak a művészetek széles terein. “• A hetvennyolc évet élt Gobbi Henrik nemcsak itthon, hanema messze külföldön is elismert, tisztelt, kiváló művész, zenész, és kitűnő pedagógusvolt abból a gárdából, mely Liszt szente-lvét határtalan csodálatul és rajongással vette körül.. Ebijén az ige a nagyszámú — hogy úgy mondjam — udvari személyzetben Gobbi az elsők között áll, mint a nagymester iskolájának egyik munkása, mint itthoni jelentősebb művésznövendékeinek — mondhatni előkészítője, annyira az, hogy amit Gobbi igy.vagy amily betanítóit, azt Visítt csaknem mindig helyben hagyta. Nem egyszer,történt, hogy idegenből hozzákerült növendékei elölt munkáját s eredményeit példaként állította be. Pedagógiai tekintélyével még a nagymesterre is befolyása volt és ennek révén nem egy művész-csemete jövőjének az, útját egyengette vagy alapozta meg úgy, hogy együttműködésük idejében banális hasonlattal — ő egy megtestesült Gradus ad Parnassum volt. Tanári működése a Zeneakadémián 1879-től kezdve mindössze tíz évre terjedt, de eredményében ennél sokkal messzebbre íphatónak bizonyult. Ő vetette meg a biztos, észszerű ujj- és kézteknika-kifejlesztés módjának alapjait; ő kezdette meg a Magyarországon azóta valóban impozáns művészi magaslatra emelkedett fraci-játék kultuszát és a ma már külföldön szinte vertelén -i Beethoven-játszás lendületes, mélyenjáró, szinpompás magyarázását. A műkedvelő félig-meddig való zenélést gyűlölte. Mindenben pedáns munkát követelt a legmesszibb halárig s ezt olyan vasenergiával fejlesztette, hogy növendékei kivétel nélkül abszolút éles és légritmussal, hangsúlyozással, tempodreoltással, de sőt kivétel nélkül — jó pedálozással zenéltek. — Bámulatosan éber tanár volt. Tekintetei, figyelmét az esztétikus üléstől, kéz- sőt testmozgásától a legelrejlettebb részletig semmi sem kerülte el. K bulét természetesen astílusos,nagyvonalú beállításokra terjedt ki leginkább a ügyeimé. Egy-egy nagyobb mű átdolgozása után tanítványai a legtöbb esetben 'fáradtabbak vollak, mint ő maga, á't.egy ebként ezt sohsa nem ösmerte. --—.Kár, hogy'növéndoielölt,sohássem ült le a zoksorához, hogy valamit . ad ocuilos.” demonstráljon, pedig nihil nihga is ’Kiszi-tanitvány. ' hogyne tudta' vbihri'hiagy Liszt mindig úgynevezett: T-lőjátszással oktatta növendékeit. Pedig meglehette volna különü-. se a fiatalabb éveiben, mert lett volna mit mulatnia növendékeinek. Egyetlen egyszer, (üllőiuli lakásán), nekem mégis . .előjátszott", de amit akkor (öle, hab logam, azzal még ma is képes vagyok beszámolni". Bársonyos billentésének lágysága, kantilénájának kifejező ereje nagy művészi sajátságokat mutatok; könnyed, lényeg ragyogást! technikájának szinte abszolút biztossága (Chopin nagy esz-dur tanulmányán bán) játékának akkor még nagyrészt meglévő virtuozitását igazolta. Hogy mégis miért kellett dugóraművészetének művelését oly korán elhanyagolnia, arra az ő esete szintén egy olyan példa, amiről számokban ,kifejezhetőleg is elszomorítóan sokat találunk a magyar, a jobbra hivatott magyar előadóművészek életében. Mert bizony őt is túlkoráiv elvonta hangszerétől a magyar zenészsors. Hogy akkoriban a mainál is mostohább zenei életviszonyaink között megélhessen, órákat kellett adnia s mert, hogy neki is meg voltak a saját különi kizsákmányolói, sok órát kellett adnia. Egy ideig persze ő is küzdött balsorsa ellen, de az élet csakhamar legyűrte. Beleirta őt is, a fiatal ábrándozó. Művész lelke azonban mégis zenélni vágyott s mirt Volkmenn Robert kiváló tanítványai későbbe,, benső barátja és kartársa) a zeneköltés mesterségével tisztában■ lésén, a komponálásnak szentérte szűkösen kevés idején. Nyaranta inkább leléüljjetelt iiisztasához, mélyre jehetőséget a S é- c/lézíi/í-'ísis-módos'ó//-családokhoz vísió viszonya nyujtott s igy Mafiyeetiken, vagy Nádasladányban-a biztossá is hajlított üldözött rend jóleső érzései ’-közölt 1- bitv Or Bán ,es!'ször'safömma! dolgozgásott.. . A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal. , ji