Budapesti Hírlap, 1920. december (40. évfolyam, 283–307. szám)

1920-12-15 / 294. szám

1—■ (A kommunisták garázdálkodása a Vá­r­csk­ázón.) A budapesti büntetőtörvényszéken ma folytatták a tárgyalást azok ellen a kommunisták ellen, a­kik a diktatúra alatt a fővárost megszáll­ták. Ma kezdték meg a tanuk kihallgatását. Az első tanú Bódy Tivadar dr., volt polgármester. Vallomá­sában kijelenti, hogy 1918. őszén a VAOSZ tagjai kerész­tü­l-kasuljárták a főváros folyosóit és egyes hivatalait és ott szenvedelmes agitációt folytattak. Nemcsak gazdasági kérdésekbe avatkoztak bele, ha­nem várospolitikai és adminisztratív kérdésekbe is. Különösen H­ess­ Károly és Czóbel Ernő dr.­agizál­tak a Városházán. Czóbelt e­miatt át is helyezték. Utóbb a VAOSZ annyira elhatalmasodott, hogy a polgármesteri fogadóterembe értekezleteket hívott össze a polgármester tudta nélkül. Kijelenti a tanú, hogy a diktatúra bukása után az ügyosztályvezető bevonásával memorandumot készített azokról a ká­rokról, a­melyek a fővárost a diktatúra idején ér­ték. Ez a kár 169 millió koronát meghalad. Ez az összeg azonban nem tartalmazza azokat a károkat, a­melyeket a főváros üzemei szenvedtek. Ezután a bíróság Fock, Buzáth és Csupor tanácsosokat hall­gatta ki, a­kik a kommunisták városházi garázdál­kodásáról tettek vallomást. A tárgyalást holnap folytatják. _ (A népszínház­ utcai rablógyilkos a rögrttm­ítélő bíróság előtt.) Duffek József a múlt hónalj 6-án meggyilkolta és kirabolta a Népszínház, utca 35. szám alatt Fisera Ferencné kávéházi fölkró­­nőt. A gyilkost letartóztatták és ma a rögönitélő bíróság elé állították. Az itélőtanácsban Gadó Ist­ván dr. nagybecskereki törvényszéki elnök elnökölt, s a vádhatóságot Tóth Béla dr. királyi ügyész képvi­selte. Duffek kijelenti, hogy nem érzi magát bűnös­nek, a gyilkosságot nem ő követte el, a bűnjelként nála lefoglalt ruhaneműt Bécsből hozta magával. A­­bíróság a vádlott kihallgatása után áttért a tanuk kihallgatására. A meggyilkolt, asszony rokonai a le­foglalt ruhaneműben fölismerik Fiseráné ingóságait. A tárgyalást holnap sok­ látják. —­ (Rab Ákos alezredest fölmentették.) A hadosztálybíróságon Apáthy Jenő őrnagy-hadbíró ma hirdette ki Rab Ákos alezredes ügyéb­en az Ítéle­tet. A hadbíróság Rab Ákost az ellene emelt vád­­alól fölmentette. Az Ítélet megokolása kimondja, hogy Rab Ákos az ország integritásáért harcolt,, nem­­teríthette elő a vörös uralom föntartását és a nem­zeti' eszmétől áthat­,­a 'vezette katonáit.­­s (A köztisztviselők és alkalmazottak vasúti kedvezményéről) az összes tudnivalókat magában foglaló, minden érdekeltre nézve nélkü­lözhetetlen kiadvány jelent meg. Ara 10 korona. Kapható minden nagyobb könyvkereskedésben. Fő­­elárusitóhely: Jegyzők Árvaháza, Budapest, VI., [Vilmos császár­ ut 25. — Megjelent a KINCSES &ALEND ARXOM 1921. Ara kötve 30 kor. Megrendelhető a BUDAPESTI KIRLAP kiadóhivatalában és minden könyves­boltban. Vidékre 5 korona portaköltség­. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. • (Hangverseny.) Két szimpatikus fiatal művész, Géczy Barnabás hegedűs és Pilinszky Géza énekes, az Opera tagjai, rendeztek ma este együt­tes hangversenyt a Zeneakadémia kistermében. Géczy Lind­ing h­egedűversenyjeit játszotta kellemes tónussal, ízlésesen. Pilinszky saját szerzeményű, kissé naiv, de azért nem ügyetlen dalait énekelte meleg hangon és hatásosan. A közönség mindegyi­küket szívesen fogadta. * (Magyar Stúdió.) A Magyar S­unte-nak, ennek a fiatal művészi vállalkozásnak a vató kiállítá­­sát ma délután nyitották, meg nagyszámú közönség részvételével. A vállalkozás programja a művészeti élet megnyilvánulásának úgyszólván minden ágaza­tát felöleli: gyűjteményes és csoportos kiállí­tásokat rendez magyar és külföldi művészek munkáiból, ismertetni fogja a magángyűjteményeket, művészeti és irodalmi előadásokat rendez, árveréseket tart s bibliofil-kiadásokkal fogja támogatni a grafikai ipart. Mai első kiállításán magyar művészekből lá­­tánk jól összeválogatott festményeket, szobrokat és rajzokat. Vaszary János három képe a művész ritka színérzékének és kolorizmusának jellemző da­rabjai. Rippl-Rónai József, Dobai Székely Andor, Frank Frigyes, Bosznay István, Kunffy Lajos, Csók István, Szlányi Lajos, Zemplényi Tivadar, Béli Vö­rös Ernő, Baseli Andor, Giril­ Oszkár, Udvara Géza és Udvara Pál szerepelnek még jelentősebb művek­kel. A szobrászok közül Hervainak van egy érde­kes, fából faragott tanulmányfeje s kisebb-nagyobb művei láthatók még Murányi Gyulának, Pásztor Jánosnak, Zala Györgynek, Kisfaludy Stróbl Zsig­­mondnak és Szentgyörgyi Istvánnak. Az iparművé­szek közül Jób-Szirmay József, Kiss Ferenc, Laka­tos Artúr és Lőrinci Magda nevét említhetjük. Leg­végére hagytuk a János vitéz-Tó­ szóló bibliofil­­kiadást, mely Jaschik Almosnak képzel dús, meg­kapó művészetét dicséri. .. (Boccaccio Király Színházban.) Sebes­tyén Géza színtársulata ma, szerdán és holnap s csütörtökön délután fél 3 órakor a Boccaccio című­­ operettel adja elő a Király Színházban mérsékelt, s h­elyárakkak A címszerepet Albert Erzsi, Fiamettáé­­ Su­lbert Janka játsza. * (Moliere pásztorjátékkal, tánccal és ze­nével.) Ez a Belvárosi Színház pénteki Georges 1 /lo­ idin-bemutatójának külön érdekessége. A kor­szerű kis zenekar, Mirkovszky Mária tánckompozí­­ciói. Herquet Rezső díszletei és jelmezei nagyban emelni fogják Moliére remekművének, valamint Ilarsányi, Malány, Bánóczy, Bérczy, továbbá Si­mányi Mária, Harmos Ilona és Bánócziné játéká­nak színes vidámságát. A főpróbát csütörtökön dél­előtt fél 11 órakor tartja meg a Belvárosi Színház. * (Várszínház.) A Várszínház műsorán hol­nap­, szerdán A kísértetek című Ibsem színmű szere­pel, Virányi Sándorral a főszerepben. Csütörtökön Molnár Ferencnek A testőr című vígjátéka kerül színre, ugyancsak Virányi föllépésével. Szombaton lesz a Várszínházban a Szép Heléna reprize, a­me­lyen résztvesz Sebestyén Géza társulatának népszerű operettszemélyzete. * (A lányom) kedden, szerdán és csütörtö­kön kerül színre a Belvárosi Színházban. A mulat­ságos Földes-vígjáték a Georges Dandinnal válta­kozva fog szerepelni a Belvárosi Színház játék­­­rendjén. * (A magyar színdarabok védelme.) A­­ magyar színműíróknak régi sérelmük, hogy Magyaro­­­ország még mindig nem csatlakozott a szerzői jogo­­­­kat internacionálisan védő berni egyezséghez. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete nevében ked­den délben Heltai Jenő, Huszka Jenő, Harsány­ Zsolt és Marton Sándor dr. tisztelegtek Pekár Gyula államtitkárnál, hogy segítségét kérjék a m­­agyar­ szer­­zők régi sérelmeinek hivatalos elintézéséhez. Pekár Gyula nemcsak tesztnel szebbmenő támogatását ígérte meg, hanem azonnal intézkedett is, hogy a problé­mák ügyében az elő hivatalos lépések végre meg­történjenek. Idenközelebb ankét ül össze, hogy a legsürgősebb kérdéseket, kivált a berni egyezmény­hez való csatlakozást, az új szerzőjogi törvény be­terjesztését és az Egyesült­ Államokkal­­vaó szerzői jogviszonyunkat megv­itassa. * (Az Intim Kabaré) új műsora szenzációs. Szeless Elza, Péchy Blanka, Kürthy Teréz, Betegh Böske, László Böske. Erdélyi Géza dr., Simonyi Dezső, Rónai Géza, Némer Nándor, Víg Miklós és a többiek nagy tetszést aratnak minden este. * (Művészet a Newyork fe­véltázban.) Rózsahegyi Kálmán, Kovára Gyula, Fehér Gyula és Sándor József Kővárynak revüjében lépnek föl a művészestén, a­mely december 18-án lesz a nyug­díjas színészek javára a Ne­wyork-kávéházban. A revü tele van mókával és­ tréfával. Az est 10 óra­kor kezdődik és 3 óráig tart. Jegy a New­ york-­kávé­­házban kapható d. u. 3—4 óráig. * (A Névtelen vár befejező része az Urá­niában) már csak szerdán és pénteken kerül be­mutatásra 4. Vic. 7 és Vz9 órai kezdéssel. * (Mozgókép-Otthon.) Jókai halhatatlan re­meke. * Névtelen vár már csak ma és holnap van Programon. Ajánlatos a jegyet elővételben délelőtt Váll—Vál óráig és délután 3 órától kezdődően meg­venni. Az előadások 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. * (,,Rég­i nóták­") A Pa­ntheon — ez a fiatal és buzgó irodalmi intézet — jól tette, hogy a fél­századdal ezelőtti szép időkből összeszedett néhány elszórtan megjelent elbeszélést, s azokat csinos kis kötetbe gyűjtve, a mai nemzedékkel is megismerteti Beöthy Zsoltban —­ a magyar irodalomtörténet-irás és széptudomány elismert vezéralakjában — az em­beri léttek­­mélyére látó, jellemezni, és elbeszélni mes­teri módon tudó költőt. Mert m­é, öregebbek, a­kik hajdanában olvasták Kálozay Bélát, a legszebb ma­gyar társadalmi regények egyikét, melynek hatása alatt a nagybeteg Deák Ferenc magához kérette a fiatal írót, hogy kezet szoríthasson vele — mi tud­juk, hogy a nagy angol írók nyújtotta példáikon palérozódott Beöthy Zsolt micsoda fényes remény­sége volt negyven-ötven évvel ezelő­tt a magyar szép­­irodalomnak, — de e most megjelent kis novella* könyvből a mai fiatalok is megálapithatják, hogy mennyire kár volt Beöthy Zsoltnak olyan korán abbahagynia, szépirodalmi munkásságát. Ez a könyvecske —­ mit Haramdy Jenőnek csinos rajzai díszítenek — három elbeszélést tartal­maz. A Látogatás című, — mely­nek középpontjá­ban egy elörce,5 asszony, egy szerető anya iill. ki­­az öngyilkosságot megkísérlő fia boldogtalanságát okozó nőt, fájdalmának és aggodalmának eltitkolá­sával m­eg tudja alázni — egy nem mindennapi lelkiállapotnak rendkívül finom rajza. — .A csa­vargó című elbeszélés viszont — a megfigyelésnek ritka biztosságával s az ellőadásnak­ párját ritkító művészetével írva — egy elzüllött emberről szól, ki a maga gyarló egyéniségének prizmáján eresztve át­­a visszaemlékezés sugarát, egykori derék feleségét képzeli hibásnak a maga boldogtalanságában, pedig a hű asszony jósága még abban az imádságban is visszhangzik, a mellyel a kis unoka fordul az Isten­hez, eltűnt nagyapjáért. —Az Egy kis rab, méhi egy kis koldus álma címü, három fejezetre osztott novella pedig különösen remekbe készült munka, mely mesteri finomsággal állitja párhuzamba a fé­nyes palotában raboskodó Aranytkövi-fiucskának, s az asztalos-műhelyben inaskodó Kis Jóskának sor­sát, a mint amaz szabadságról, emez gazdagságról álmodik, s annak álma aztán ifjúkori halálban, élé meg munkás családi életben válik valóra . . . Mikor mindjobban tudatára kell ébrednünk, hogy hazánk mai küzdelmeiben micsoda jelentősége, van a szépet, jót és igazat szolgáló és hirdető nem­zeti irodalomnak — helyesen cselekednek ki­­adóink, ha az irodalma régi, valódi értékei könt is előkeresik azokat is, miket intító divatok. Ízlésnek és fölfogásnak változásai hátraszorítottek, de a­me­lyek a nemzetnevelés szolgálatában sikeresen hozzá,­járulhatnak a lelkek fölemeléséhez, az érzések ne­mesítéséhez, az izlés finomításához. (sz. k.) Budapesti Hirup (294. ) 1020 december 15.5 f) szezon eseménye a KEOFHSSIlUCE filmszínház megnyitó műsora! Nagymező­ utca 22 (FI 1 a ró In O’Hiler épületében.) Előadások: 4, 6 és 8 órakor. közgazdaság. A betétek után naunitvadó Hitték A Mvatarofi Láp mai elémű rend­el­etet késői a betét- te­­olyóákmla­ittéléktől. A rendelet értelmeiben betét- és folyosáröfitílteték alá esnek a gyümölcsösteték céljá­ból, vagy kaanatmegterités ellenében betét* csekk vagy f­olyóss!tollám befizetett, toutart és jóváírt mindem öee­szeg és az ilyen ese­reg után az Agyfél jel ára eső kamat Az illeték egy esetékben ram magánapoten. Azok az összegek, a­melyeket tartozások törlesztésére vagy kiegyelétt­ének céljából fizetve be, vagy utazas­ át, nem esnek betéti illeték alá. A folyósatona kial­­­ásakor átírt egyenleg, mely ujta már fíttesálnánák az illetéket­, szintén, nem esik illeték alá. A CircasSt és a Pénzintézeti Középpontnál lebonyolított giréforga­­lom és a pénz­intézetek egym­ásköztii­­folyószáanla-for­­galma, a­mely nem gyohabioacafcetés céljából történ­ik, szintén iPetékmemtes. A postetekart&pénatörnafc­m tör­­vén­yben birtositott Hietékmemtessége erre •* Sietek**, is kiterjed. / — A Budapest-Lipótvárosi takarékpankttr lónsvénytársaság, ma tartott rendkívüli könyvMSs elh­­ározta,.** intézet alaptőkéjének 30,000-000 K-ről 40.01 Kéöffflf K-ra való fölemelését. — Az tri részvé­­nyekből 30.000 darab a régi rzervényeseknel ajánl, tatik föl 5,1 arányba® 290 K-ás árfolyamon, mit 20.000 darab az igazgatóság által szabadkésből ki­­helyeztetett. — Az elővételi jog f. hó lB-tól 93-ig bezárólag lesz gyakorolható. — Ezenkívül a köz­gyűlés fölha­tal­mazta az igazgatóságot továbbá 50.000 darab részvénynek általa meghi­bozott WC- ben és módon való kibocsátására. —­ Budapesti tőzsde. Mint előírtáflzető volt, az értékpapírpiacon az üzlet a lanyhaság fé­­n­yében indult meg és a kinálat lett úrrá a mai tőzsdén. Ideges és kedvtelen volt a hangálét, mely­ szemmel láthatóan a politikai bizonytalanságból táp­­tálkozott. Ezenkívül azt a hírt is terjesztették, hogy pénzintézeteink tőzsdetecnikai okokból rövid időre meg akarják szakítani a folyton fölfelé igyekvő fo­lyamatot, a­miért tömegesen kínálják a részvénye­ket, megszorítják a lombardhitelt és több effélét. Több­­komponens­ egybekapcsolódása folytán a megnyitás után a titkári táblák csak kínálatot mud­­t­attak, még­pedig a tegnapi zárókurzusnál jóval olcsóbb áron. Ez az árcsökkenés a papírok egész területére kihatott és nehezebb papíroknál hellyel­­közzel százakra is rúgott. Később azonban észre­vehetően megjavult az irányzat, a kereslet mind jobban-jobban belekapott a forgalomba és készség­gel ragadta magához az olcsó árat, a­nélkül, hogy vehemens föllépéssel az árak ugrásszerű emelke­dését idézte volna elő. Mai árfolyamveszteségének­­jó részéit azonban a papírok egy része behozta. Arra is volt eset, mint például a Budapesti Gőzmalom­nál, hogy ez a behozott árkülönbözet 1000 koronát is kitett.­­Ennek a javulásnak ellenére is a legtöbb papír jóval kisebb kurzuson zárult, mint tegnap. A tőzsdelátogatók azonban sokkal nyugod­tabban hagyták el a tőzsdetermet mint a­hogy annak kü­szöbét átlépték. Hogy miért voltak­­nyugtalanok és ha nyugtalanok voltak, mitől nyugodtak meg, ezt csak az tudná megmondani, a­ki a tömegpszicholó­­gia rejtelmeibe be tud hatolni. A mai nap epizód­iáihoz tartozik, hogy a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbant R. T. bevezette a Schuler-rész­­vényeket 1800—1850 koronás árban, a kedvezőtlen tendencia ellenére is elég nagy érdeklődés mellett. Megnyitás előtt rendkívül keresték a már régen elhanyagolt Országos Faterraerő részvényeit, me­lyek árát a tőzsde előtti magánforgalomban (ilyen is volt ma) 3100-ig vették föl. Tőzsdeadó alatt az­után a részvény 2830-ig csúszott vissza. A Neu­­schiftse—Lichtig-i­­ászvények Ififelé tartó irányzata,.

Next