Budapesti Hírlap, 1921. január (41. évfolyam, 1–24. szám)
1921-01-13 / 9. szám
1921 január 18. BnXPtST) RfflU? (9.nL)8 van itt még másfélmillió ember, a tíztől en# vártam, hogy meg fogják ostromolni a vármegyeházát és követelik ennek a kérdésnek radikális elintézé-sét, — ez azonban nem történt meg. Azt a forrást nézem, a honnan, a' veszedelem ered, s azt látom, hogy a történetíró, aki a mostani idők históriáját megírja, konstatálni fogja majd, hogy Európának les a korszaka a hazugság és a képmutatás korszaka ivott./ — Mi három háborún mentünk keresztül. Az elt volt a toll háborúja, ezt hatalmasan megszervezték azok, akik a világháborút akarták. Ezt a hadjáratot Londonból és Páriából dirigálták, de riszt vett benne Németország és Bécs is, mert gálábul azt hirdették, hogy itt Magyarországon minden nemzetiség el van nyomva. Hát nézzék meg most, hogy hármak a "fölszabadított" nemzetiségekkel! A magyar állam Emorációja volt a nemzetiségeknek. Ezután jött a kard háborúja, majd pedig a béke háborúja, Nyugatmagyarország elszakításával beteljesedik a nyugati hatalmaknak az a vágya, hogy egyetlen határszélünkön sem találhatunk egy segítő kezet, hanem köröskörül csak ellenséget. Ezért vagyok én pesszimista. Károlyiék és társaik, aki az utcára vitték az ország dolgát, azok készítették elő ezt a mai szerencsétlenségünket, a mit a távoli elenségeink intéznek, a közeliek nehen élveznek. — Kénytelen vagyok nyíltan megmondani. [Nem hiszek, én sem határozatban, sem erkölcsben,em jóssándékban, csak magánkban hiszek! A közönség percekig ünnepelte Rákosi Jenőt. Utána Nagy Iván a dunántúli ifjúság üdvözletét tolmácsolta. Rövid, de rendkívül gyújtó és hatásos beszédében hangoztatta, hogy ha az apák megkötötték is a gyikos békét, a magyar ifjúság nem ismeri el soha és az ősi Pannónia földjéből nem enned át egy tenyérnyit sem. — Mert mi nemcsak unokák vagyunk — igy fejezte be szavait az ifjú Nagy Iván. — honfoglaló ősök unokái, hanem ősök is vagyunk, eljövendő Unokák ősei, a kik tartozunk azzal, hogy ezt a fődet hiánytalanul adják át nekik, úgy a hogy mi kaptuk őseinktől. És fogadjuk, hogy átadjak! A lelkesedés viharosan tört ki a hallgatóságból •Ss zúgó éljenzés, taps üdvözölte a fiatal dunántúli hírnököt. . Végezetül Kolumbán Károly hadnagy jelentette be a MOVE csatlakozását a tiltakozáshoz. A gyűlés közben érkezett meg a Soproni Ligának és az Ébredő Magyarok Egyesüésének táviratban bejelentett csatlakozása. A határozati javaslatot Telesd Pál CTDI miniszterelnökhöz fogják dönttető Okolicsáts László elnlök egyetértésre és kitartásra buzdító szavaival fejeződött be az ünnepies tiltakozó nagygyőzés. „ Csenki Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország“ adásnak az,hogy egy — emlékezetem szerint sge® gyenge darabnak, a Szerelemfétte centa vígjátéknak főszerepében a szerző, a soha sem szinésakodelit Benedek Aladár — ’ 10-as, 70-es éveknek, érdemén jóvall felül ünnepelt Brikuna — lépett fel, a kire sokáig már azért is szent csodálattal tekintettek a lelkes, de naiv irodalombaráttok, mert a magyar élettest közelebbi érintkezést kereső Erzsébet királyné a kiegyezés után magyar költő könyviet is beszerezni kívánván, a legetefflle kvadti a talontói népszerű Benedek Aladár verseit vásároltatta meg. A drámaírónak sem való, szmésasek meg éppenséggel elfogadhatatlan szerzőt egy ásómé barátija mégis nagy ovációban részesítette, —s emlékszem, mit színen óriás babérkoszorút eresztettek le számára a zsinórpadlásról, a diákság nagy mulatságára, mert a koszorú majdnem nyaka közé esett a szerző hősnek — vagy, a felépés menészségét tekintve, akiár azt is mondhatjuk, hős szerzőnek. — A teljességgel élvezhetetlen darabba némi szint és derűt csak a népszerű Tihanyi Aniklós hozott, egy öreg falusi urambétyám alakjában, aki fölényes kézlegyintéssel mindenre azt mondta: *,Ko*nágy®a, öcsém — komédiai" Sikerültebb vendégszereplésekre is emlékszem azonban a színkör életéből. Boruló Alajos, egykor nagyon ismert dalénekes, egy darabig a budai népszínháznak tagja, ahol a Nemzeti Színházban is fellépett, minit opera-tenorista — a Parlagi Jancsi című magyarosított énekes darabban adta Piscykés dolmányban a címszerepet, s magasra szárnyaló nótazásában nagyon gyönyörködtünk, különösen mikor a „Világos kék a cgérlítcos éjszaka" kezdetű Petőfi-dalt énekelte, csengő hangon. — Kedves jelenség volt Tóth Edének, a neves nífpszimril- írónak fiától özvegye, Benedek Vérrol, aki korán elhalt f férje híres darabjában, a Falu rosszában ugyancsak szemrevaló Fimrm Rózsi vott. Hogy azután mi lett vele, szzinésznő meradt-e, vagy ott hzagyta a színpadot, él-e még, vagy sem— nem tudom. „ „ ' A* már JűtAn crtak közvetSetlemkéSlein —- -mit magam akkor, sajnos, n«n lehettem a tánkörben — hogy szintén a Falu rosszáéban fellépett ott a Nemzeti Szirrád házas baritonistája, később az Operahálám tagja, a non régiben igen nagy korban elaolt Odra Lehel — Myproá fia, Bacamino, Hamlet híres adócitőja — Göndör Sándanaarc, a neki hasalt falusi Szolgaregényneft. szerepében. E szerep nemcsak szép énekhangzit, hanem müvává szienátszó képességet . Igényűi — éppen étert volt veszte, mondjáik, igen jó — nála kitűnő snafer Tamássy után is — Ódry, aki a játszma is pompásan tudó ritka operajátekesek sorába soortozott. Az eteri totóé emíerek árjából ma csak egyet halászok ki a nsett mosolyogva csiffan meg előttem, amn az oretny verfenyben táncoló Kisasszony feleségem című operett címszerepében egy igéző megjelenésű énekesnő, az akkoriban feltűnt Kopácsi Jólika —■ később Karczag Vármos drárnatrónok, aki aztán bécsi színházigazgató lett, Blaháivéra emlékeztető bájos feresége, ragadta el a közönséget, mint szőkeférfi, nevető arcú, aranyos Marjotaine. Buda egész diáksága egyszerre szerelmes lett az új csillaga, s nekem most is fülembe cseng ártatlan prizénséggal előadott dala, a vetés közt boldoganszeretkező, de a szigorú csősze által meglepett süldő lánykáról és siheder fiúról, kiknek dutyiba kíséréseit a naiv kieasszomy-menyecake mélt tatlarkodva nézi, mert nem érti, hogy „mért perce megengedve, játszani a rozsok között?! . . .“ Sok ilyen, kedves emléket tudnék még felelevesziteni a rég lattint szép időndből, a budai színkör fénykorából. Sshrérztörténrfi szempontból talán jó !» ezeket ex adatokat megrögzitelni, mert az idő ntulS. a szint őr mind rozogábbá válik, » eg’.-szer __ ha. nem dől is össze magától, « mi ngymi szirtjén könnyen megtörténhetik — de butítás alá terül (nem lesz nehéz munika), s eltünvén a föld szamáréi, veje együtttörténete is mindjobban balrányódni fog, pedig életének sok mozzanatáért kár lenne, ha örök feledésbe merülnének. Hegedűs tórám bécsi tárgyalása Parlamenti expozéjában Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter arra utalt hogy a trianoni békeszerződés értelmében a lebélyegzett magyar bankjegyeket saját államjegyeinkkel kell kicserélni és egyúttal azt is kijelentette, hogy elsősorban az Osztrák-Magyar Bankkal akar tárgyalni azokról a feltételekről, melyekkel a bank vállalkoznék ennek a feladatnak keresztülvitelére. Csak ezeknek a tárgyalásoknak meddő volta esetén helyezte kilátásba az önáló magyar nemzeti bank azonnali megvalósítását. Beszédében Spitzmüllert, az Osztrák-Magyar Bank jelenlegi kormányzóját a legnagyobb valutapolitikusok egyikének nevezte. Ezzel a Spitzmülerrel tárgyalt most Hegedűt a bankjegycsere kérdésében, de tárgyalt egyéb, az Osztrák-Magyar Bankkal kapcsolatos függő kérdésekbenis. Bériből jelentik, hogy a bankjegycsere dolgában több fontos részlet tekintetében már megegyezés, történt, úgy hogy ezek alapján az Osztrák-Magyar Bank intézményének igénybevétele biztosítottnak tekinthető. Megállapodás történt abban az irányban is, hogy az Ostrák-Magyar Bank a magyar kormánynak függő hiteligényeit 1921. május elsejéig ki fogja elégíteni. Ugyanis a pénzügyminiszterünk meggyőződése szerint a benyújtott pénzügyi javaslatoknak a nemzetgyűlés által kellő időben való elintézése esetén május elsejétől fogva már nem lesz szükség a bankártyomda igénybevételére.Az eddig említett megegyezések véglegeseknek tekinthetők, minthogy nincsenek öszszefüggésben a likvidálás menetével és a bank saját üzletvitelében intézhetők el. A kérdések harmadik csoportja már a likvidátorok hatáskörét is érintik. Itt az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott pénztári jegyek hátralékos kimatjeliről van szó, melyek ügyét a szovjeturalom óta nem rendezték és melyeket a magyar hitelezők per útján akarnak érvényesíteni, ha az Osztrák-Magyar Bank ezeket ki nem egyenlíti. Minthogy az Osztrák - Magyar Bank viszont a magyar államon keres kárpótlást, Hegedűs Lóránt azzal az ajánlattal állt elő, hogy ezt a harmincöt millióra rugó függő adósságot bíróságon kívül olyan módon rendezzék, hogy a szovjeturalom négy hónapjára eső tíz milliót tevő kamatveszteséget a hitelező magyar pénzintézetek viseljék, míg a fönmaradó hátralék bizonyos kvóta arányában a magyar kormány és az Osztrák-Magyar Bánik között lenne fölosztandó. Ebben a kérdésben a fölszólalókkal tárgyalások folynak melyek még nem nyertek befejezést. Hegedűs Lórántnak a Neue Freie Presse-ben közölt nyilatkozatában, melynek egyes részleteit a budapesti sajtó is reprodukálta, az ismert részleteken kívül még az az érdekes Passzus is fogladitatik, hogy a magyar korábbig a külföldről már kapott kölcsönajánlatot, de Hegedűs ezt elutasította, mert Széryié külföldi kölcsön igénybevételéről csak akkor lehet szó, a mikor a munka legnehezebb részét már saját erőnkből elvégeztük. A Misnims bui Eperrel II. — Ludendorff emlékirata. — Parisból jelentik: A Mát in a Daily Telegraph berlini tudósítójának jelentését közli egy emlékiratról, amelyet Ludendorff, hír szerint, nemrégen megküldött nevezetes francia és angol személyiségei ettek. Ludendorff azt akarja bebizonyítani, hogy a bolysevizmus csak fegyverrel győzhető le, és ehhez Németország közreműködésére szükség van. Ha a bolosevisták Németországba belemenek, akkor Ludendorff nézete szerint csak Bajorország fejtene ki hathatós eltanállás. Ezért meg kell előzni a bolysevisták ofenziviját és Moszkva ellen kell vonulni, amihez 1.SOOJJOO emberre volna szükség Ludendorff utal arra, hogy az antantnak Németország fáradozásait természetesen meg kellene jutelmaznia. A német pexpediciós hadsereget az antantnak kellene felfegyver eznie. Hartflustyozza Ludendorff, hogyaz antant a német, hadsereg ellátását és a lőszer utánpótlását bármikor megszüntetheti, ha oda volna azt hinni, hogy a németek Franciaország ellen akarnak táma-ást intézni. Az a véleménye, hogy a franciái ilyen esetben szó nélkül benyomulhatnának Németországba és Angliának mindég módjában állt hogy Németorság" ellesi a blokádot elrendít" (MTI) Stupt csapral Htigfia. Berlinből jelentik: Az Otert című kőnyomatos jelenti Londonból, hogy Véranael tábornok csapatai közt általános lázadás tört ki. Angol, francia és orosz tisztjeiket a lázadók lemészárolták. A demoralizált sereg fosztogatja a környéket és Konstantinápoly felé nyomul elő. Egy kétezer főnyi banda, amely a seregből kivált, Rodostó felé vonul. A helyzet súlyos, mert a Konstantinápoly közelében elhelyezett Wrangel-féle csapatok is föllázadtak AVrangel ellen. (A MTI megjegyzése:" Más oldalról ezt a hírt még nem erősítették meg.) Fwians? és a traier lasssigi Örsig. Párisból jelentik: Franciaország a legfőbb tanács nemsokára tartandó értekezletén javasolni fogja, azelteteli föl Németországot, hogy szolgáltassa ki a bajor lakossági őrségek nehéz fegyvereit, az ágyúkat, akna- és lángvetőket, nehéz géppuskákat és repülőgépeket, és javasolni fogja, hogy tagjai egy részét bocsássák el A szöbbelt fegyverban hagyják addig, amíg a rendőrséget megszervezték annyira, hogy képes legyen a bajor birodalmi őrség segítségeivel megakadályozni esetleges kommunista fölket.t Amennyiben elfogadják a francia javaslatot, a szövetségesek határozattal ki fogják jelenteni, hogy az önvéédelmi szervezet tovlább» fönnállását csak provizoriumnak tekintik és feloszlatásának záros határidőn belül meg kell történni. Ellenkező esetre bűntárs rendszabályokkal zenoneljelöznek. TÁVIRATOK. Franc A kenyöradomány Ausztria részére. Bécs, jan. 12. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Ausztria nagy újjáépítési akciója szükségsegítséggé zsugorodik teljesen össze. A francia kormány elhatározta, hogy Ausztriának 1e0—200 millió francia frank kölcsönt nyújt. Ez az összeg csak annyira elég, hogy Ausztria rövid időre szénnel és éiehnisszerrel ellássa magát. Elnökválasztás a francia kamarában. Párás, jan. 12. (Havas.) A kamara Peret-t 3i+ szóval újból elnökévé választotta. (M. T. I.) A németek statáriumot kérnek Felsősziléziában. Berlin, jan. 12. (Wolff.)A német békedelegáció tegnap a nagykövetek konferenciájának, és egyúttal a francia, angol olasz kormányoknak jegyzőjét nyerje ott át, amely a következőképpen szól: A lengyel fölkelés óta az állapotok különösen Felsőszlézia déli és keleti határán napról-napra trhatatlnnabbá válnak. Ha egyáltalában rendezett szavazást akarnak tartani, a német kormány elvárja, hogy a szövetségesek a leggyorsabban és legenergikusabban gondoskodjanak segítségről. A német kormány a nemzetközi bizottság intézkedéseinek hiánya óvoltában kell, hogy a vigasztalan helyzet okait keresse. A bizonytalanságból csak a statárium vezethet ki. A bizonyítási payarot mellékjerben csatolták és benne statisztikátt a megszállás óta elkövetett főbenjáró bűnök szaporodásáról. A Jóvátétel! bizottsága a német szénszllításról. Pária, jan. 12. (A if T. 1. szikratávirata.) A spai egyezménynek a német szénszállításra vonatkozó része még január 31-ig marad érvényben. Az augusztustól januárig elmúlott félévben Nésneton, 1