Budapesti Hírlap, 1921. március (41. évfolyam, 48–68. szám)
1921-03-22 / 62. szám
2 Rassay Károly: A rendelet úgy intézkedik ■hogy az új bérlő minden kárpótlás nélkül átveheti az egész berendezést és az épületet is. Dródzy Ernő: Kun Béla rendszere! Rassay Károly: Ami a mozikkal történt, nem hasonlítható össze a más jogosítványok elvételével, mert az italmérési engedély, a trifikengedély egész más természetű. Ezek csak elosztószervek, a mozi pedig valóságos ipar, amelyben milliós ívelések történnek. Dinich Vidor: Tiszta bolysevizmus! Rassay Károly: Tomcsányi miniszter a mozisaknáik cinikusan azt mondta, hogy nem történt semmi baj, mert hiszen nincs kizárva, hogy az is kaphat új engedelmet, akitől elvették. Ez rosszabb mint a bolysevizmus, mert a kommunisták a köz részére vették el. Avarfy Elek: (Öklével az asztalra csap.) Nem kellett volna kommunizmust csinálni. Gonda Jenő: Az ötven zsidónak, a feje fáj. Rassay Károly Gunda felé. Annak, aki tagja volt a papi tanácsnak, nincs joga így beszélni. (Zaj.) Nem lehet egyesektől elvenni a vagyont és másoknak odaadni jótékonyság ürügye alatt. Pénzügyi szempontból is súlyos következményei lesznek ennek. A mozgóképszínházak játszási engedelem és vigalmi adó címén nagy összegeket fizetnek az államnak, nem is szólva a harmad osztályú kereseti adóról Tessék törvényjavaslatot hozni, a mozok kisajátításáról, vagy tessék új és magasabb adókkal sújtani az üzemeket. Akkor a pénz tényleg a bénáknak és a koldusoknak fog jutni. Bozsik Pál: Csupa zsidót véd. Bródy Ernő: Hát a zsidótól szabad rabolni? Meskó Zoltán: Nem hiába, a mozisok ügyvédképviselőt kerestek. Bródy Ernő (felugrik): Gyanúsítás akar ez lenni? Tasnády K. József: Ez gyanúsítás! Én is ügyvéd vagyok. Meskó Zoltán tagadókig int a kezével! Rassay Károly: Az egész kérdés mögött rejtőzik az angol-magyar filmforgalmi r.-t., amelynek élén Stead angol ezredes áll, aki szerződést kötött a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal. Pekár Gyula: Nem kötött. Rassay Károly: Akkor szerződést fog kötni Hét mozit kapott az angol-magyar filmszínház, amely most ezekért semmiféle kárpótlást nem tartozik fizetni azoknak, akiktől elvették. És azelőtt úgy volt, hogy aki bérbe adta moziját, az elvesztette az engedelmet. A mostani rendelet ezt megváltoztatja, most már szabad bérbeadni a mozit. De tudva van az, hogy az angol-magyar filmtársaság egy év alatt tizenöt mozival kötött bérleti szerződést. A rendeletnek ez a része is tehát az angolmagyar társaság kedvéért történt. Végül interpellációjában azt kérdi, hogy hajlandó-e a miniszer módosítani a rendeletet s megvédeni a magánjogot A miniszter válasza. Tomcsányi P. Vilmos igazságügyminiszter-belügyminiszter válaszában kifejti, hogy a férfi rendelet, amely engedélyhez kötötte a mozik működését, nem volt megfelelő. Ezen változtatni kellett s most már bizonyos állandósága lesz a moziknak, ha egyszer megkapták az engedelmet. A miniszteri rendelet hivatkozik a kivételes törvényre is, mert a lakásügyekben kivételes szabályok állanak fenn. Azt a helyiséget, amelyet eddig a régi engedélyes vett igénybe a mozgó céljaira, a háztulajdonos köteles az új engedélyesnek kiadni és a lakáshivatal pedig köteles az új engedélyest a helyiségbe beköltöztetni. Sándor Pál: Ez rablás. Tomcsányi Vilmos Pál: Ez csak egyszerű lakáskérdés. A beügyminisztérium a kormányrendelet alapján jogérvényesen jár el. E tekintetben meg vagyok nyugodva az iránt, hogy a bíróság az 1869. évi IV. törvénycikk alapján tudni fogja, mi a kötelessége.Pető Sándor: Nem illik a kormánytól az emberek vagyonát elvenni-Felkiáltások: Fáj a zsidóknak a feje, hogy a zsidóktól elvették. -Az elnök: Pető képviselő urat rendreutasítom. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter: Négy szempontot vettünk figyelembe. Az első szempont az, hogy a mozgószínházakat be lehet kapcsolni a fiatalságnak és munkásságnak hazafias szellemben való nevelésébe. Sándor Pál: Majd azt a Stead megcsinálja. Tomcsányi Vilmos Pál: A második szempont az, hogy az állam támogatásban kívánja részesíteni a rokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat Továbbá közérdekű egyesületeknek anyagi forrásokat kell juttatni. Erkölcsi szempontokat is figyelembe kell venni. Drozdy Győző: Majd a Stead Becker Bébyvel fogja ezt megvalósítani. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter: Tizenöt régi engedélyes nem kért új engedélyt. Drozdy Győző: Az iktatóban eltűnt az aktájuk. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter: Meglehet, hogy az illetők kértek, de nem illetékes helyen, mert a belügyminisztériumban nem kértek. A régi engedélyesek közül nem kap engedélyt negyvenegy. Ami a Magyar-Angol Fimrészvénytársaságot illeti, ennek ügyét meg fogja vizsgáni s ha szabálytalanság lesz, azt megszünteti. Annyit tud, hogy a Magyar-Angol Filmrészvénytársaság az új igénylők közt van és fog is kapni engedélyeket, mert olyan kötelezettségeket válal, amelyek közérdekből nagyjelentőségűét. Kéri válaszának tudomásulvételét. Rassay Károly viszonválaszában azt mondja, hogy a mozikérdést nem lehet a kivételes hatalommal rendezni, mint a lakásügyet. Az egyesületeket tartsa a társadalom, vagy ha nem életképesek, akkor szűnjenek meg. Túri Béla: A nemzeti szellem meg van rontva, meg kell javítani. Sándor Pál: Majd Stead megjavítja. Rassay Károly: Talán Báni Balázs is rokkant katona? Gömbös Gyula: Kiég volt sebesülve. Rassay Károly: Tiltakozom az ellen, hogy itt engedélyeket egyesek protekcióból kapjanak. Vréter István: Dáni Balázs kétszer súlyosan megsebesült. Rassay Károly: Vannak, akik többször sebesültek meg. Dinás Vidtor: És sokkal szegényebbek. Rassay Károly: Hol van garancia arra, hogy holnap nem a kávéházaktól és más üzlebektől vonják el az engedélyt? Fölkiáltások a kereszténypárton: Nagyon helyes lesz. Rassay Károly: A kártérítés kérdésére nézve nem adott választ a miniszter, holott ez az interpelláció sarkpontja. Igenis, itt van a kommunizmus, ha milliós vállalatokat kártérítés nélkül megszüntetnek. (Zaj.) Tomcsányi P. Vilmos közbeszól: Kárpótlásra a régi engedményesnek joga van, ez a magánjogra tartozik. De természetesen, ha az engedményes a befektetett tőkét tíz év alatt már százszorosam viszszakapta, akkor nem lehet szó kártérítésről. Rassay Károly erre kiemeli, hogy erre a miniszteri kijelentésre szükség volt Ha a miniszter a kártérítés kérdését a magánjog keretébe utalja, ezen az alapon megérthetik egymást s ily értelemben ő is tudomásul veheti a választ A Ház a választ tudomásul vette. Interpelláció a köztársasági pártról. Tasnádi K. József fölhívja az igazságügyminiszter figyemét arra, hogy egy köztársasági párt mozgolódik és tegnap Nagy György vezetésével megjelent Kosuth Lajos sírjánál. Tomcsányi igazságügyminiszter azt felelte az interpellációra, hogy nincs tájékozva a Kossuth sírjánál mondott köztársasági beszédről. Majd megvizsgálja az esetet s az egész mozgalmat s a vizsgálat alapján fog intézkedni. A választ tudomásul vették s ezzel az ülés egynegyed háromkor véget ért.metország teljesítőképességének oly megszilárdulását jelenti, amenely úgy lehet, fölöslegessé teszi a büntető szankciók alkalmazását és a Londonban megszakított tárgyalás új megindítására ad alapot. A szavazás részletes eredménye. éppebből jelentik, hogy a reggel 7 óráig érkezett jelentések szerint Felsősziléziában 113.000 német és 460.700 lengyel szavazatot adtak le. Ez 61 százalékos német többséget jelent Az eddig beérkezett jelentések szerint az egyes szavazókerületekben a szövetségközi bizottság megállapítása szerint az eredmény a következő: Bosen,berg 24 200 német szavazat, (11.400 lengyel szavazat), Lublinik 15.100 (13.800), Kreuzberg 4300 (2300), Tarnowitz 17 600 (27.000), Grosstraliti 22.500 (22.900), Oberglogau 32.700 (4500), Kösd 22.500 (22.900), Gleiwitz 58.000 (32.000), Lechsefintz 65.100 (300), Ratibor 4S-700 (20700) , Kattowitz 76.400 (69.800), Königshütte város 3L800 (10-800), Beuthen 73.900 (73.500), Hindenburg 45.200 (43.000), Pless 14-400 Ml.OOp), Bybmk 28.500 (50.000), Oppeln: 81.000 (20-000). .(Hr. T. l) Öröm Berlinben. Bécsből jelenti tudósítónk telefonon: Berlinből táviratoztak. Berlinben igen nagy az öröm a népszavazás kedvező eredménye miatt. A középületek és a magánházak legnagyobb része lobogóciszt öltött. teáP£MTi Hírlap , 1921 március 22 Mellék a lengyel hadsereg leszerelését. Bécsből jelenti tudósítónk telefonon, Varsóból táviratozzál. A rigai békeszerződés aláírása következtében a lengyel hadügyminiszter elrendelte a hadsereg 1896—97—98-as évfolyamainak leszerelését. Felsőszilézia népe a németek mellett döntött. — A szavazók hatvanegy százaléka Németországra szavazott. A vasárnapi népszavazás Felsősziléziában az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a németek javára dőlt el, ami azonban nem jelenti egyúttal feltétlenül azt is, hogy egész Felsőszilézia csakugyan a németeké is marad. A szavazásra jogosultaknak kilencvennyolc százaléka szavazott le, ám még ennél is jobban dokumentálja a németségnek hasonlíthatatlan erejű nemzeti érzését, hazaszeretét, hogy majdnem negyedmillió nem Felsősziléziában lakó, hanem a német határokon is túl, Amerikában és Dé Afrikában élő sziléziai jött haza tengerek viharán s ezer más akadályon át, csak azért, hogy megmentse hazája számára Felsősziléziát, amely részükre nemzeti, Európa számára pedig európai kérdés lett. A szavazás figyelemreméltó momentumai, hogy a városi szavazókörökben a németek jóformán az egész vonalon túlnyomó többséget értek el , hogy az Odera vonalán a lengyel lakosság is Németország mellett szavazott. A másik, nagy súllyal a mérlegbeeső körülmény azonban, hogy a lengyelek éppen az Oderától északra eső ipari és bányavidéken mutatkoztak erősebbnek, aminek temészetes magyarázata, hogy ez a vidék közvetellenül szomszédos Lengyelországgal, Felsőszilézia megosztása esetén pedig nem lehetetlen következménye lehetne, hogy az antant éppen ezt a gazdaságilag értékesebb vidéket ítélhetné oda a lengyeleknek. Ezzel szemben egész Felsőeznéziának német kézen maradása No fmann amerikai útja. Viviani Volt francia miniszterelnök és a népszövetség francia delegáltja Amerikába készül menni Utazása hivatalos. A francia kormány és az egész francia nép üdvözletét kell átadnia az új elnöknek, Hardingnak. Az utazás első hírére már kétségtelen volt, hogy Vivianinak fontosabb feladata is lesz Amerikában, mint kizárólag üdvözleteket vinni és hozni Franciaország győzelmi politikája, úgy ahogy a megkötött békékben megnyilvánul, a szövetségesei további szoros együttműködése nélkül bizony nem tartható fenn- Clemenceaunak minden igyekezete tehát kettőre irányult: a békéket megtölteni a francia győzelmi politika szellemével és ezt a szellemet a szövetségesekkel elfogadtatni. Clemenceau mind akét irányban célt ért. De a boldogság csak rövidélletű volt. A biztosság érzetét hamar felváltotta a kínos bizonytalanság. Amerika cserbenhagyta a franciákat és békéjüket, mégpedg éppen annak a republikánus pártnak az erélyes tiltakozására, amely Holding megválasztásával Amerikában most magához ragadta a politikai hatalmat. A franciák ezt az amerikai pálfordulást elhárítani nem tudván, már csak ellensúlyozására gondolhattak. Az ellensúly csak Anglia lehetett. Anglia érdeklődőét nem volt szabad elveszteniük, sőt mindenáron olyan szoros érdekközösségre kellett Angiéval jutnunk, amely a békeszerződések további érintetlenségét -lmérik a elpártolása után is biztosítja. A lefolyt párisi és londoni konferenciák igazolják, hogy a franciákat ebben az irányban eddig csalódás nem érte. De azért nem kerülhette el az aggódó franciák figyelmét, hogy az angolfrancia barátság mégsem az a biztos bázis, amelyre föltétlenül és mindenkoron építeni lehet. És elvégre egy nagy szövetséges helyett kettő csak használhat az ügynek. A békék szénája nincs rendiben, ez nem titok: többé sehol a világon. Viviani tehát Amerikába megy, hogy jobbra fordítsa az idők kerekét, amely balra fordult. Most hogy elutazásának közeledik a napja, a csendet amely ezt az utat eddig körülvette, felváltja a nyilatkozatok és hírek hangos áradata. Egyszerre tudnak az emberek sok mindenféléről, amire még tegnap nem is gondoltak. A legnevezetesebb az amerikai-francia védőszövetség megkötésének a terve Japánország ellen. Fölületes dolog volna komolyan reagálni ezekre a híresztelésekre, ha van bennök valami, az napfényre fog kerülni. Ma beérhetjük azzal, hogy ugyanaznap, amikor Viviani útjáról lerántják a leplet, jónak látják Harding eröknek a külügyi politikáról táplált nézeteit pontokba szedve a világgal közölni. Ezek a pontok azt mondják, hogy az elnök: 1. Ellenzi, hogy a békeszerződéstújra a szenátus elé terjesszék. 2. Ellenzi, hogy a tulajdonképpeni békefeltételeket ratifikálják; ellenzi ezt akkor is, ha a népszövetségre vonatkozó egyezményt kikapcsolják. 3. Ellenzi, hogy Amerika belépjen a népszövetségbe, még abban az esetben is, ha kikapcsolják a 10. szakaszt, mint ahogy Viviani javasolja; ellenzi, hogy Amerika a nemzetek akármilyen szövetségébe belépjen, ha ez állandó katonai kötelezettséget jelent számára. 4. Tény az, hogy nincs olyan általános békeszerződés, amelyet az Egyesült Államok elfogadhatnának a nélkül, hogy cselekvési szabadságuk ne korlátoztatnék és az a politikai hagyomány, hogy Európa ügyeibe nem avatkoznak, csorbát ne szenvedne. Éppen ezért az elnök tanulmányozni fogja azokat a módokat, amelyeknek segítségével helyre lehet állítani a békét Németországgal