Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-23 / 87. szám

Budapest, 1921. XLI. évfolyam, 87. szám Szombat, április 23. Megjelenni hétfő kivételével mindennap. Előflzetési ára­k: tigesa évre 440 K félévre 220 K, negyedévre 110 X, egy hónapra 40 ív, ügyes szám ára 2 kolona. Ausztriában 5 kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Caajthay Ferenc Szerkesztőség: VII. ker., Rékfi Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vifi. Iter., József-USrut 5. szám. Telefonszámok: Iózsef 43, József 53, József 63, József 23 - SE „ Viszlík egy Istenben, hiszek egy hasában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Am­en,a Tisza­­sim - Beöthy Zsolt beszéde a Tisza István­emlékbizottság­ ülésén. — Budapest, ápr. 22-Tisza István, ha megérhette volna, most lett volna hatvan esztendős. Tisza István­ Em­­lékbizottságnak ez ma alkalom volt arra, hogy kegyeletének, hűségének és az érzelmeknek, mely Tisza Istvánhoz fűzik, egy kizárólag e célból tartott ülésen kifejezést adjon. A bizott­ság szinte teljes számban együtt volt s azt mondhatnám, egy csendes kis mise áhítatával végezte a megemlékezést. Most, mikor a nagy nyilvánosság előtt folyik az igazság és a bűnös­ség keresése a magyar bíróság tiszteletreméltó fórumán , a közönség izgalommal kíséri a véres tragédia katasztrófájának részleteit: megható a hívek csendes, feltűnést kerülő áhítata, mely Tisza emlékét és szellemét idézi le a magas­ságból a magyar elmékre. Beöthy Zsolt rövid beszédéből állott ez a bensőséggel teljes emlék­ünnep. Ezt a formájában klasszikus, érzelmei­ben mély és hatásában fölemelő beszédet itt, a Budapesti Hírlap díszhelyén nyújtják olva­sóinknak a következőkben: — Tisza Kálmán első fia születését úgy jegyezte be családi történetébe, hogy: a hazának fogja nevelni. Hála neki, de Tisza István nem­csak az ő nevelése, hanem a Gondviselés aján­déka volt nemzetünknek. A hazafi­ érzésnek he­ves forrongása közt született, az 1861-iki kis forradalomban, de a melynek uralkodó plané­tája Deák Ferenc bölcsessége volt. Mintha az a levegő, mely bölcsőjét körülvette, világította volna a meg egész életútját! Az utat, melyen ve­zetett s a melyen nagy emléke most is vezet bennünket. Ez a szent emlék gyűjtött ma is össze, hogy a nemzeti bánat kenyerét törve, a nemzeti keserű kelyhét ürítve, lélekben hozzá szálljunk és vele egyesüljünk. Mi nemcsak ragaszkodunk ehhez az emlékhez, hanem bí­zunk is benne, mint nyomorult, elesett nemze­­tünknek egyik leghatalmasabb erőforrásában. A­mire legnagyobb szükségünk van: buzogjon belőle erő a gyöngének, állhatatosság az inga­dozónak, közösség érzése a pártoskodónak, ál­dozatkészség az önzőnek, hit a kétségbeesőnek, igaz magyarság a mostani úgynevezett magyar­ságnak és vértanuságából tanulság mindnyá­junk számára, hogy az igaz embernek nem az élet a legnagyobb java. Hozzá való terheletlen ragaszkodásunkban, az 5 útjának hű követé­sében ne csak azt fogadjuk meg, hogy hiszünk az Istenben, hiszünk egy hazárban, hiszünk az isteni igazságban és hiszünk Magyarország föl­támadásában, hanem azt is, hogy ez a hitünk, már az övé volt, cselekvő hit lesz és dolgozunk, hogy lehessen nekünk a mi hitünk és az ő hite szerint. Végezzük ezt a szomorú szü­tés­­napi köszöntést minden igaz magyar szív áldá­sával Tisza István nagy emlékére. A vagyonváltság a nemzetgyülésben. &­lavaslavoe általáftosságban elfogadtátt. — A pénzügyminiszter Láessáno A nemzetgyűlés ülése óca is későn, tizenegy óra tájban nyílt meg. Kevés képviselő jelent meg s ke­vesen érdeklődtek a pénzügyminiszter alapvető fon­tosságú, az ország gazdasági életét legmélyebben érdeklő javaslata iránt. Egy nap alatt, mindössze négy szónok hozzászólása után, végeztek is általá­nosságban a javaslattal. Holnap már a részletek kö­vetkeznek. Az általános vita berekesztése után Hegedűs Lóránt mondott nagyhatású beszédet, rávilágítva pénzügyi koncepciójának mélységeire s egyben megjelölte azokat a módosításokat, a melyeket a mostani javaslatban — a részleteknél — elfogadni hajlandó. fi nemzetgyűlés ülése. Bottlik József alelnök 11 órakor nyitja meg az ülést. Drózdy Győző napirend előtt elmondta, hogy a Magyar Távirati Irodáról szó­l tegnapi interpellá­ciójára ma egy érdekelt fél, Eckhardt Tibor sajtófő­nök válaszolt egy reggeli lapban, a­melyben azt írja, hogy" adatai nem.n felelnek meg a valóságnak, ő (Drózdy) a miniszterelnöktől várja a választ s akkor majd ki fog derülni, hogy kettőjük közül me­lyik mondott valótlanságot. Az elnök erre megjegyezte, hogy ez nem volt olyan személyes kérdés, a­mely a Ház elé tartozott. A vag­yonváltság­. Napirend szerint következett a vagyonváltság­ról szóló pénzügyminiszteri javaslat tárgyalása. Ik­lódi-Szabó János előadó ismertette s aján­otta elfo­gadásra a javaslatot­, a­mely a többi között magában foglalja azt a rendelkezést is, hogy az államkincstár az e törvény alapján lerótt adót visszatéríti abban az esetben, ha szeptember végéig az ingatlan vagyon válságáról szóló törvény is életbe nem lép. Az első szónok, Temesvári­ Imre helyesli­­a vagyonvá­lságot, bár tudja, hogy ez súlyos terheket ró a nemzet minden rétegére. Kívánatos volna, hogy a miniszter, ha csak nagyjából is, vázolja az ingat­lan vagyon váltságáról tervezett javaslatát, mert annak nem szabad megtörténnie, hogy az ingatlan vagyont nagyobb adóteher sújtsa, mint az ingót. Kí­vánatos továbbá, hogy nemcsak a bankok, hanem a rokkantak, özvegyek és árvák részben hadikölcsön­­kötvényekben róhassák le a vagyonváltságot. Végül figyelmébe ajánlotta a miniszternek, hogy lehetőleg kímélje a kistőkés embereket, a­kik konzervatív gyűjtők. Máté­­f­y József a valuta stabilizálásától s a ■gazdasági és pénzügyi alap megszilárdulásától várja a keresztény irányzat megerősödését is. Felírnia a miniszter figyelmét arra az igazságtalan megadóz­tatásra, a­mely a tőzsdén nem jegyzett értékpapíro­kat sújtaná. Szterényi József báró azzal kezdi hozzászólá­sát, hogy a javaslatban hézagot lát. Ő a pénz meg­adóztatásával kezdette volna, mert az ötven száza­lékos lebélyegzéssel nem adóztatták meg az egész pénzösszeget, a­mely annak idején csak nyolc mil­liárd korona volt, ma pedig tizenhat milliárd ko­rona. A másik rész kibújt az adózás alól. A tőzsdei árfolyamok hirtelen zuhanása után nem kívánatos a javaslat ama pontjának fentartása, hogy a kül­földi értékpapírok vagyonváltsága a december 20-i árfolyam alapján szabassék meg. A pénzügyminisz­ter 30—33 százalékos árfolyameséssel számolt a javaslat tervezésénél, ezzel szemben most már állan­dósult 50—60 százalékos áreséssel állunk szemben. Ajánlja, hogy ennek megfelelően a március 1— április 20. közti középárfolyamot vegye a pénzügy­miniszter alapul a külföldi értékek vagyonv­áltságá­­nak kirovásánál. Nem lehet kívánni a vállalatoktól, hogy adó válts­águl készpénzben, többet fizessenek, mint a­mennyi a részvények értéke. A természet gazdasági törvényei ellen nincs miniszteri hatalom. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter: Nem al- ’ kúszom! Szterényi József báró: Ezt a kijelentést már más pénzügyminiszter is megtette, de kérem a pénz­ügyminiszter urat, ne tegye meg ő is ezt a kijelen­tést, nehogy a viszonyok mégis alkura kényszerít­sék. Azután a szövetkezetekről beszélt, majd így foly­tatta. .A miniszterelnök lesújtó véleményt mondott a múltról és meg nem álló próféciát a jövőről. Bethlen gróf kijelentette, hogy a kisgazdákkal és a keresztény középosztállyal karöltve, agrár­politikát kell folytatnunk. Kell is agrár­politikát folytatnunk, de ennek­­ az agrárpolitikának nem szabad egyolda­lúnak lennie. (Ellentmondások a kisgazdapárton. Nagy zaj.) A miniszterelnök követendő politikájából kikapcsolta az ipart és a kereskedelmet. (Egy hangi a kisgazdapárton: Nem vagyunk ellenségei az ipar­nak!) Ki kellene egészíteni a miniszterelnök pro­gramját, egy kulturország életének harmadik erős pillérével a kereskedelemmel és az iparral. El lehet képze­lni kulturországot kereskedelem nélkül? Gaál Gaszton: Lehet, nagyon lehet! Szterényi József báró: Szerintem ez elképzel­hetetlen. Csonka-Magyarország városi lakossága két és fél millió. Ez a lakosság túlnyomórészt kereske­­delemme­l és iparral foglalkozik. Itt együttműkö­dés szükséges, melynek át kell hatnia úgy az agrár­társadalmat, mint a kereskedelemmel és iparral fog­lalkozókat. Egy hang: Hát a kommunizmust ők csinálták? Szterényi József báró: Nem a kereskedelemért és iparért, hanem ezek ellen csinálták a kommuniz­­must. Igaz viszont, hogy a kommunizmusban elsü­­lyedtünk volna, ha a falu népe nem állott volna a sarkára. A mi iparunk mindig magyarnak mutatta magát és épp olyan pillére az országnak, mint a kisgazdatársadalom. (Zaj.) A javaslatot elfogadja. (Tetszés.) Rupert Rezső: Az orság sorsa pénzügymi­niszterünk Atlászyállain nyugszik. Elsősorban arra kell vigyázni, hogy ezeknek a nagyszabású adóter­veknek ne csak a gazdasági, de az erkölcsi alapja is meglegyen. Mindenkinek tudnia kell, hogy a pénzt, a­mit elvesznek, azért veszik el, hogy az ország ja­vát szolgálja. A javaslatot elfogadja, fi pesm­issyminisster Olasza. Nem lévén több szónok feliratkozva, az elnök berekesztette a vitát. Most Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szó­lalt föl s a köszönet szavai után azért az egyhan­gúságért, a­mellyel a nemzetgyűlés minden tagja ja­­vaslatát fogadta, a következőket mondotta: — Temesváry Imre az iránt aggódik, hogy vájjon az ingatlanokról szóló javaslat milyen alapon, fog fölépülni. Erre nézve a javaslat 30. szakasza világosan megmondja azt, hogy a második javaslat is az egyenlő teherviselés elvének megfelelő arányos­­ságot fogja érvényesíteni. És ha az a vád ér, Szte­rényi részéről, hogy miért nem kapcsoltam össze a két javaslatot, ennek két oka van. Az egyik az, hogy az adminisztráció nem bíz meg ekkora súlyt egyszerre. Én a pénzügyi adminisztrációt a végsőkig megterhelem a folytonos új törvényekkel. A másik ok azonban még sokkal fontosabb. Igaz, hogy az ingó és ingatlan vagyon válts­ága összefügg és ezért van javaslatomban, hogy vissza kell fizetni bizo­­nyos összeget, ha a másik javaslat nem lesz meg. De az ingatlan vagyonváltságról szóló törvény ösz­­szefüggésben van egy még sokkal fontosabb dologgal: magával a földreformmal. Pető Sándor: Sohse lesz meg! Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter. Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt el vagyunk határozva, hogy mind a kettőt keresztül visszük és meg fogunk törni minden ellenállást, a­mi a földreform útjába áll. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A földreform ke­resztülvihető és szükség van a vagyon válts­ágára, mert csak vgy tudjuk a földreformot megoldani, ha a nagyobb birtok nem pénzben, hanem földben fogja leadni a vagy­onnál­­ságot. Ezt fogjuk majd a kisebb birtokosok közt szétosztani, úgy­hogy ők az­után pénzt vagy gabonát fizessenek.­­ Teljesen igazat adok Temesváry J. képvi­selőtársamnak abban, hogy a hadikölcsönjegyzőket védeni kell Hogy őket is éri a vagyonváltság terhe, az természetes, mert hiszen mindenkitől el­veszünk, tőlük is elveszünk valamit. Megengedem azonban azt, hogy minden eredeti jegyző a vagyon­­váltság felét hadikölcsönben fizesse le, még pedig százzal fogom számítani az árfolyamot, azért, mert ha a magyar állam egyszer j urta, haaa az 100 ko.

Next