Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-23 / 87. szám
Budapest, 1921. XLI. évfolyam, 87. szám Szombat, április 23. Megjelenni hétfő kivételével mindennap. Előflzetési árak: tigesa évre 440 K félévre 220 K, negyedévre 110 X, egy hónapra 40 ív, ügyes szám ára 2 kolona. Ausztriában 5 kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Caajthay Ferenc Szerkesztőség: VII. ker., Rékfi Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vifi. Iter., József-USrut 5. szám. Telefonszámok: Iózsef 43, József 53, József 63, József 23 - SE „ Viszlík egy Istenben, hiszek egy hasában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen,a Tiszasim - Beöthy Zsolt beszéde a Tisza Istvánemlékbizottság ülésén. — Budapest, ápr. 22-Tisza István, ha megérhette volna, most lett volna hatvan esztendős. Tisza István Emlékbizottságnak ez ma alkalom volt arra, hogy kegyeletének, hűségének és az érzelmeknek, mely Tisza Istvánhoz fűzik, egy kizárólag e célból tartott ülésen kifejezést adjon. A bizottság szinte teljes számban együtt volt s azt mondhatnám, egy csendes kis mise áhítatával végezte a megemlékezést. Most, mikor a nagy nyilvánosság előtt folyik az igazság és a bűnösség keresése a magyar bíróság tiszteletreméltó fórumán , a közönség izgalommal kíséri a véres tragédia katasztrófájának részleteit: megható a hívek csendes, feltűnést kerülő áhítata, mely Tisza emlékét és szellemét idézi le a magasságból a magyar elmékre. Beöthy Zsolt rövid beszédéből állott ez a bensőséggel teljes emlékünnep. Ezt a formájában klasszikus, érzelmeiben mély és hatásában fölemelő beszédet itt, a Budapesti Hírlap díszhelyén nyújtják olvasóinknak a következőkben: — Tisza Kálmán első fia születését úgy jegyezte be családi történetébe, hogy: a hazának fogja nevelni. Hála neki, de Tisza István nemcsak az ő nevelése, hanem a Gondviselés ajándéka volt nemzetünknek. A hazafi érzésnek heves forrongása közt született, az 1861-iki kis forradalomban, de a melynek uralkodó planétája Deák Ferenc bölcsessége volt. Mintha az a levegő, mely bölcsőjét körülvette, világította volna a meg egész életútját! Az utat, melyen vezetett s a melyen nagy emléke most is vezet bennünket. Ez a szent emlék gyűjtött ma is össze, hogy a nemzeti bánat kenyerét törve, a nemzeti keserű kelyhét ürítve, lélekben hozzá szálljunk és vele egyesüljünk. Mi nemcsak ragaszkodunk ehhez az emlékhez, hanem bízunk is benne, mint nyomorult, elesett nemzetünknek egyik leghatalmasabb erőforrásában. Amire legnagyobb szükségünk van: buzogjon belőle erő a gyöngének, állhatatosság az ingadozónak, közösség érzése a pártoskodónak, áldozatkészség az önzőnek, hit a kétségbeesőnek, igaz magyarság a mostani úgynevezett magyarságnak és vértanuságából tanulság mindnyájunk számára, hogy az igaz embernek nem az élet a legnagyobb java. Hozzá való terheletlen ragaszkodásunkban, az 5 útjának hű követésében ne csak azt fogadjuk meg, hogy hiszünk az Istenben, hiszünk egy hazárban, hiszünk az isteni igazságban és hiszünk Magyarország föltámadásában, hanem azt is, hogy ez a hitünk, már az övé volt, cselekvő hit lesz és dolgozunk, hogy lehessen nekünk a mi hitünk és az ő hite szerint. Végezzük ezt a szomorú szütésnapi köszöntést minden igaz magyar szív áldásával Tisza István nagy emlékére. A vagyonváltság a nemzetgyülésben. &lavaslavoe általáftosságban elfogadtátt. — A pénzügyminiszter Láessáno A nemzetgyűlés ülése óca is későn, tizenegy óra tájban nyílt meg. Kevés képviselő jelent meg s kevesen érdeklődtek a pénzügyminiszter alapvető fontosságú, az ország gazdasági életét legmélyebben érdeklő javaslata iránt. Egy nap alatt, mindössze négy szónok hozzászólása után, végeztek is általánosságban a javaslattal. Holnap már a részletek következnek. Az általános vita berekesztése után Hegedűs Lóránt mondott nagyhatású beszédet, rávilágítva pénzügyi koncepciójának mélységeire s egyben megjelölte azokat a módosításokat, a melyeket a mostani javaslatban — a részleteknél — elfogadni hajlandó. fi nemzetgyűlés ülése. Bottlik József alelnök 11 órakor nyitja meg az ülést. Drózdy Győző napirend előtt elmondta, hogy a Magyar Távirati Irodáról szól tegnapi interpellációjára ma egy érdekelt fél, Eckhardt Tibor sajtófőnök válaszolt egy reggeli lapban, amelyben azt írja, hogy" adatai nem.n felelnek meg a valóságnak, ő (Drózdy) a miniszterelnöktől várja a választ s akkor majd ki fog derülni, hogy kettőjük közül melyik mondott valótlanságot. Az elnök erre megjegyezte, hogy ez nem volt olyan személyes kérdés, amely a Ház elé tartozott. A vagyonváltság. Napirend szerint következett a vagyonváltságról szóló pénzügyminiszteri javaslat tárgyalása. Iklódi-Szabó János előadó ismertette s ajánotta elfogadásra a javaslatot, amely a többi között magában foglalja azt a rendelkezést is, hogy az államkincstár az e törvény alapján lerótt adót visszatéríti abban az esetben, ha szeptember végéig az ingatlan vagyon válságáról szóló törvény is életbe nem lép. Az első szónok, Temesvári Imre helyeslia vagyonválságot, bár tudja, hogy ez súlyos terheket ró a nemzet minden rétegére. Kívánatos volna, hogy a miniszter, ha csak nagyjából is, vázolja az ingatlan vagyon váltságáról tervezett javaslatát, mert annak nem szabad megtörténnie, hogy az ingatlan vagyont nagyobb adóteher sújtsa, mint az ingót. Kívánatos továbbá, hogy nemcsak a bankok, hanem a rokkantak, özvegyek és árvák részben hadikölcsönkötvényekben róhassák le a vagyonváltságot. Végül figyelmébe ajánlotta a miniszternek, hogy lehetőleg kímélje a kistőkés embereket, akik konzervatív gyűjtők. Mátéfy József a valuta stabilizálásától s a ■gazdasági és pénzügyi alap megszilárdulásától várja a keresztény irányzat megerősödését is. Felírnia a miniszter figyelmét arra az igazságtalan megadóztatásra, amely a tőzsdén nem jegyzett értékpapírokat sújtaná. Szterényi József báró azzal kezdi hozzászólását, hogy a javaslatban hézagot lát. Ő a pénz megadóztatásával kezdette volna, mert az ötven százalékos lebélyegzéssel nem adóztatták meg az egész pénzösszeget, amely annak idején csak nyolc milliárd korona volt, ma pedig tizenhat milliárd korona. A másik rész kibújt az adózás alól. A tőzsdei árfolyamok hirtelen zuhanása után nem kívánatos a javaslat ama pontjának fentartása, hogy a külföldi értékpapírok vagyonváltsága a december 20-i árfolyam alapján szabassék meg. A pénzügyminiszter 30—33 százalékos árfolyameséssel számolt a javaslat tervezésénél, ezzel szemben most már állandósult 50—60 százalékos áreséssel állunk szemben. Ajánlja, hogy ennek megfelelően a március 1— április 20. közti középárfolyamot vegye a pénzügyminiszter alapul a külföldi értékek vagyonváltságának kirovásánál. Nem lehet kívánni a vállalatoktól, hogy adó váltságul készpénzben, többet fizessenek, mint amennyi a részvények értéke. A természet gazdasági törvényei ellen nincs miniszteri hatalom. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter: Nem al- ’ kúszom! Szterényi József báró: Ezt a kijelentést már más pénzügyminiszter is megtette, de kérem a pénzügyminiszter urat, ne tegye meg ő is ezt a kijelentést, nehogy a viszonyok mégis alkura kényszerítsék. Azután a szövetkezetekről beszélt, majd így folytatta. .A miniszterelnök lesújtó véleményt mondott a múltról és meg nem álló próféciát a jövőről. Bethlen gróf kijelentette, hogy a kisgazdákkal és a keresztény középosztállyal karöltve, agrárpolitikát kell folytatnunk. Kell is agrárpolitikát folytatnunk, de ennek az agrárpolitikának nem szabad egyoldalúnak lennie. (Ellentmondások a kisgazdapárton. Nagy zaj.) A miniszterelnök követendő politikájából kikapcsolta az ipart és a kereskedelmet. (Egy hangi a kisgazdapárton: Nem vagyunk ellenségei az iparnak!) Ki kellene egészíteni a miniszterelnök programját, egy kulturország életének harmadik erős pillérével a kereskedelemmel és az iparral. El lehet képzelni kulturországot kereskedelem nélkül? Gaál Gaszton: Lehet, nagyon lehet! Szterényi József báró: Szerintem ez elképzelhetetlen. Csonka-Magyarország városi lakossága két és fél millió. Ez a lakosság túlnyomórészt kereskedelemmel és iparral foglalkozik. Itt együttműködés szükséges, melynek át kell hatnia úgy az agrártársadalmat, mint a kereskedelemmel és iparral foglalkozókat. Egy hang: Hát a kommunizmust ők csinálták? Szterényi József báró: Nem a kereskedelemért és iparért, hanem ezek ellen csinálták a kommunizmust. Igaz viszont, hogy a kommunizmusban elsülyedtünk volna, ha a falu népe nem állott volna a sarkára. A mi iparunk mindig magyarnak mutatta magát és épp olyan pillére az országnak, mint a kisgazdatársadalom. (Zaj.) A javaslatot elfogadja. (Tetszés.) Rupert Rezső: Az orság sorsa pénzügyminiszterünk Atlászyállain nyugszik. Elsősorban arra kell vigyázni, hogy ezeknek a nagyszabású adóterveknek ne csak a gazdasági, de az erkölcsi alapja is meglegyen. Mindenkinek tudnia kell, hogy a pénzt, amit elvesznek, azért veszik el, hogy az ország javát szolgálja. A javaslatot elfogadja, fi pesmissyminisster Olasza. Nem lévén több szónok feliratkozva, az elnök berekesztette a vitát. Most Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szólalt föl s a köszönet szavai után azért az egyhangúságért, amellyel a nemzetgyűlés minden tagja javaslatát fogadta, a következőket mondotta: — Temesváry Imre az iránt aggódik, hogy vájjon az ingatlanokról szóló javaslat milyen alapon, fog fölépülni. Erre nézve a javaslat 30. szakasza világosan megmondja azt, hogy a második javaslat is az egyenlő teherviselés elvének megfelelő arányosságot fogja érvényesíteni. És ha az a vád ér, Szterényi részéről, hogy miért nem kapcsoltam össze a két javaslatot, ennek két oka van. Az egyik az, hogy az adminisztráció nem bíz meg ekkora súlyt egyszerre. Én a pénzügyi adminisztrációt a végsőkig megterhelem a folytonos új törvényekkel. A másik ok azonban még sokkal fontosabb. Igaz, hogy az ingó és ingatlan vagyon váltsága összefügg és ezért van javaslatomban, hogy vissza kell fizetni bizonyos összeget, ha a másik javaslat nem lesz meg. De az ingatlan vagyonváltságról szóló törvény öszszefüggésben van egy még sokkal fontosabb dologgal: magával a földreformmal. Pető Sándor: Sohse lesz meg! Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter. Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt el vagyunk határozva, hogy mind a kettőt keresztül visszük és meg fogunk törni minden ellenállást, ami a földreform útjába áll. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A földreform keresztülvihető és szükség van a vagyon váltságára, mert csak vgy tudjuk a földreformot megoldani, ha a nagyobb birtok nem pénzben, hanem földben fogja leadni a vagyonnálságot. Ezt fogjuk majd a kisebb birtokosok közt szétosztani, úgyhogy ők azután pénzt vagy gabonát fizessenek. Teljesen igazat adok Temesváry J. képviselőtársamnak abban, hogy a hadikölcsönjegyzőket védeni kell Hogy őket is éri a vagyonváltság terhe, az természetes, mert hiszen mindenkitől elveszünk, tőlük is elveszünk valamit. Megengedem azonban azt, hogy minden eredeti jegyző a vagyonváltság felét hadikölcsönben fizesse le, még pedig százzal fogom számítani az árfolyamot, azért, mert ha a magyar állam egyszer j urta, haaa az 100 ko.