Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

1921 április 22. Budapest? Mim .se. sz.) helytelen az, hogy ezeket a katonatiszteket olyan munkakörbe állítják be, a­melyhez nem értenek, s a­melyet nem tudnak ellátni. A Távirati Irodánál is sok katonatiszt van, de a munkát nem ezek végzik, hanem az újságírók. Drózdy ezután az anyagi károkról szólott, a­mely az államot a Magyar Távirati Irodával kap­csolatban a nagy déliért folytán éri, de azokról az erkölcsi károkról is, hogy a külföldi lapok a távirati hírszolgálatát nem veszik valónak. Tudomására ju­tott, hogy egy magántársaságnak akarják bérbeadni a Távirati Irodát, a­mely társaság a sajtófőnök ro­konaival van összeköttetésben. Tiltakozik az ellen, h­ogy magántársaság kezébe jusson a hírszolgálat, a­mely társaság hadiszállítással is foglalkozik. Felhívja a minisztereln­ököt, hogy ezt a tranzakciót akadá­lyozza meg és a kormány felügyelet jogát továbbra is biztosí­ta a Magyar Távirati Irodán. Az ülés egynegyed három órakor véget ért. fi Tisza-vör írta Károlyi Imre Megdöbbentő tünet az a folytonos hanga­tk­­keltés," mely a Tisza-gyilkossági perben sze­replő védelem és általában Friedrich környe­zete részéről történik, mintha egy állítólagos szervezet működnék vagy működött volna ár­tatlan embereknek a gyilkossági perbe való bekeverése céljából. Működik ellenkezőleg egy ijesztően széj­­jelágazott szervezet, mely az­­igazságszolgálta­tás zavartalan menetét mindenféle eszközzel igyekszik meghiúsítani, meynek akciója egye­bek közt arra irányul, hogy a közvéleményt befolyásolja, hogy minden terhelő tanút meg­félemlítsen, vagy előre befeketítsen, minden terhelő momentumot agyonhallgasson, minden mentő körülményt kidomborítson és nagy gaz­­j­al hirdessen. Érdekes nyilvánulása ennek az akciónak egy unos-untalan hangoztatott állí­tás, hogy ebben az ügyben egyetlen terhelő tanúnak sem­­lehet hitelt adni, mert mind gaz­ember­ fiát nem igen tudhat a gyilkosság­nak tervezéséről és keresztülviteléről más, sünt gazember, mert becsületes ember abban termé­szetesen nem vett részt. Ha számtalan perben ítéltek el már bűnöst a koronatanúvá vált bűn­részes vallomása alapján, lévén pedig a bűn­részes ipso facto gazember. Hogy egy notórius példát említsek, a Malláth országbíró meggyil­kolási perében Berecz János a bitófáig raga­­dott mindent és csak Spanga és Pitély gyilkos­társak vallomása alapján ítéltetett halálra, a­kiket pedig bajos lett volna tisztességi bizonyít­vánnyal fel­­ruházni. IM George és Briand taidlhazisa. Lloyd George a legutóbbi napokban az angol alsóházban azt a nevezetes kijel­ölést tette, hogy Angi­a és Franciaország között még semmiféle meg­egyezés nem jött létre a Ném­­országgal szemben május elseje után követendő e járásról, viszont főneg­­kérdeztetvén, vájjon Anglia támogatni hajlandó-e a franciáknak tervbe vett katonai műveleteit, kitérő választ adott. Valószínű, hogy ez a pozitív kijelen­tés és ez a negatív válasz késztette Briandot arra, hogy Lloyd George-zssá ta álkoz­ást keressen. E ta­­lálkozás most szombaton Lympneben meg is fog törtenni Az olaszok és belgák nem, kapt­ak meghívót erre a találkozásra, a­mely így nem tekinthető nem­zetközi konferenciának, hanem egyszerű tanácsko­zásnak az angol és francia m­inizterelnökök között a­­ május elseje után Németországgal szemben köve­tendő eljárásról* A platfergam­ saatalgeiasa. — A pénzügyminiszter törvényjavaslata a hrem­neti saiöaéppártban.­­ A Nemzeti Középpárt pénzügyi bizottsága ma Lukács László e­ mnuki noévet­­ est tartod, a­melyen Jelmer frigyes, a pénzügyi bizotság előadója is­­merette a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A javasla­t törvényerőre emelkedése, úgy­mond, fontos lépést jelent pénzügye,na k­onszol­uá­­ciója felé. A Magyarország és Ausztria között hosszú éve a­sarui ál­ternai­oi, egységes pénzforgalmi terü­let, a­mely lényleg a monarkia összeomlásává, már m­egszűn­t, ezzel a törvénnyel joglag is üreg fog szűnni,­és egy önálló magyar pénzeszközt fog életre hívni. Magyarországon ez idő szerint ötféle pénz van forgalomnak: az ooz.igají­-m­agyar varok magyar felül­­bávegzésű jegyei; a Posta-, akarék pénztár által kibo­csátott 5, 10 és 20 koronások­, v­al­amint 50 és 20 fil­­léresek; az ércváltópénzek, az úgynevezett tanács­­köztársaság által forgalomba hozott 1 és 2 koronás bankjegyutánzatok és végül az Osztrák-Magyar Bank valódi bankjegyei, hamisított magyar felülbélyeg­zéssel. E javaslat a pénzforgalom szabályozása iránt két­­irányban intézkedik. Egyesíti a pénzforgalmat, a­midőn kizárólag az államnak tartja fenn a pénz­jegyek kibocsátását, a­mely államjegye­k a most for­galomban lévő különböző papírpénzek helyébe fog­nak lépni. De gondoskodik arról is, hogy az Osz­trák-Magyar Bank likvidálása következtében új hi­telforrás áljon a magyar közgazdaság rendelkezé­sére, a­mely a gazdasági élet új hiteligényeinek aka­­dálytalan kielégítését fogja biztosítani. Jegybank felállítása ez idő szerint lehetetlen, mert állami pénz ü­gyeink jelenlegi h­elyzete és valu­tánk nemze­közi ingadozásának mai arányai mellett, sikerrel nem működhetnék és hivatását nem teljesít­hetné. Egy rázkódtatás nélküli átmenetet teremtő provizóriumra van szükség, a jegybank-ügy végleges rendezéséig. E célból a törvényjavaslat m. kir. állami jegyintézet felállításáról gondoskodik- Ez egy önálló jogi személyiséggel felruházott intézmény, a­mely független az állami közigazgatástól, közhivatali jel­van, de te­jesen batikszerűen működik. E törvényjavaslat szigorúan megállapítja az alapokat, a­melyeken államjegyeket szabad kibo­csátani, így kibocsáthatók államjegyek a mai pénz­­forgalom kicserélése céljából é­s törvényszerű üzle­tek alapján, vagyis új hiteligények kielégítése végett. A forgalomban lévő papírpénz becserélése állam­­jegyekre teljes névér­tékben fog történni, teh­á­t min­den levonás nélkül. Ez biztosítja a pénz,becserélés idejében a forgalom teljes zavartalanságát. Egy bi­zonyos határidőn túl a becserélés már időszakon­­ként emelkedő százalékos levonásokkal lesz csak eszközölhető. Az új hiteligények kielégítése is biztosítva van 2 milliárd korona kontingens keretében, a­mely kontingensbe azonban nem számíthatók be a va­­gyonváltság finanszírozása céljából igénybe vett összegek, továbbá a termés értékesítésével kapcso­latos hitelügyletek. Ezért a kontingenst, a jegyinté­zet javaslatára, a kormány időlegesen felemelheti. Kezdetben összegszerűen nagyobb hiteligények fog­nak mutatkozni, mert a korona még kis értékű, tehát az árak nagyok, később, a korona értékemel­kedésével, kevesebb államjegyet fog a forgalom igé­nyelni. Igen helyes elvet valósít meg a 19­ szakasz, a­melynek értelmében az állami jegyintézet az ál­lammal hitelezési viszonyba nem­­léphet. Ez a ren­delkezés alkalmas arra, hogy a kibocsátandó állam­­jegyek iránt a forgalomban a bizalmat megteremtse. Annál sajnálatosabb, hogy ezt az elvet áttöri a 33. szakasz, a­midőn kimondja, hogy ha kezelési hiány állana be az állami háztartás vitelében, akkor a jegyintézet a pénzügyminiszternek egy milliárd ko­ronáig terjedhető hitelt folyósíthat megfelelő ér­tékű kamatozó államkötvények ellenében, a­mely kötvényeket az állami jegyintézet értékesíthet. Ez a szakasz a törvényjavaslatból kihagyandó, mert erre szükség nincsen és mert ez csak gátolja és késlelteti az új bankjegyek iránti bizalom keletkezését és megerősödését. Szükség nincs e szakaszra azért, mert ha ilyen kisegítő átmeneti hitelt a pénzügy­miniszter igényel, akkor sokkal jobb, ha a pénz­intézeteknek konzorciuma bocsátja ez összeget ren­delkezésre és a pénzintézet szolgáltatja lombardíro­­zás céljából a szóban forgó kötvényeket a jegyinté­zethez, mert ezzel megóvjuk azt a nagy elvet, hogy köz­vet­ellen hitelezési viszony ne keletkezzék az ál­lam és az új jegyintézet között és az állam átme­neti hitelszükségletén­eek kielégítése teljesen üzlet­szerű alapon történhetik. Természetes, hogy ez eset­ben az ily módon a bankok részéről igénybe vett hitel a rendes hitelkeretek összegébe beszámítható nem lesz. Az előadást élénk vita követte, a­melynek fo­lyamán Lakatos Gyula kifogásolta az állami jegyin­tézet teljes függését a végrehajtó hatalomtól. A tör­vényben intézményes biztosíé­kot kér arra, hogy a miniszter az államjegyek kibocsátásának kereteit , a pénzintézeteknél fölvett kölcsönök korlátlan mér­tékű leszámítolásával ne léphesse túl. A vagyonváll- Ság törvényjavaslatával kapcsolatban indítványt tesz arra, hogy az 1920. évi deceb­er 20-iki értékelési nap, a viszonyok teljes megváltozása so­n­tán, valu­tánk értékének emelkedésével kapcsolatban, meg­változtattassák és e napi értékelés helyett a részvé­nyeknek az 1921. év első négy hónapjában elért ár­folyamainak átlaga legyen a részvényváltság alapja. Lukács László e nök zárószavában szintén ki­­hagyandónak véli a törvényjavaslat 33. szakaszát, mert ha kezelési hiány mutatkoznék és az ál­amnaki hitelre van szüksége, akkor ennek fedezési módja az, hogy a törvényhozáshoz kell fordulnia nem pedig a jegy­intézethez, mert nem ez van hivatva el­­bírálni, hogy a kormánynak további hitel rendelke­­zésre bocsáth­ató-e. Végül a bizottság elhatározta, hogy a részvény- vagyonváltság alapját tevő értéke és újabb szabályo­­zása tárgyában előterjesztést tesz a pénzügymi­niszternek. Balogh­ Jeni­­ a danántúli reformálás eovhizherelei lyu­kja. — Beiktatták Tisza István örökébe. — Pápáról jelentik, hogy a dunántúli református egyházkerület ünneplésen beiktatta Tisza István örökébe, az egyházkerület főgondnoki székébe Balogh Jenő dr. volt igazságügyi minisztert. A köz­­gyű­­s ai református templomban Németh István püspök magasan szárnyaló imájával kezdődött és a közgyűlés megnyitása után Czeglédy Sándor refor­mátus esperes olvasta el a szavazatszedő bizottság jelentését, a­mely szerint 193 szavazat közül 178 szavazattal vásztolták meg Balogh Jenőt főgond­nokul. A közgyűlés Chernel Antal helyettes főgond­­nokot, Antal Géza dr. főjegyzőt és Segesdy Ferenc dr.-t küldötte ki Balogh Jenő dr. meghívására, a­ki megérkezése után letette az esküt. Antal Géza dr. üdvözlésére adott válaszában Balogh Jenő dr. jelezte céljait és törekvéseit, majd a baráti kegyelet nevében hódolt a nagy Tisza Ist­ván emlékezetének, a­kinek méltó utóda lenni nagy kötelezettséget jelent. Új minőségében első üzenete elszakított testvéreihez szól. Legyenek meggyőződve hogy együtt érzünk velük és velük együtt várjuk a a magyar föltámadást. Hangoztatta, hogy az egy­háznak ma első kötelessége, hogy fölvegye szociális téren is a m­unkát és fölkarolja azokat, a­kik a nyomorban tengődnek. A kormány nevében Szászló Béla dr., igazság­ügyi államtitkár üdvözölte az új főgondnokot. A re­formátus konvent és az egyházkerületek küldöttsé­gének élén Révész Kálmán miskolci püspök tolmá­csolta a testvéregyházkerületek örömét. Az evangéli­kus egyetemes egyház küldöttsége élén Raffay Sán­dor evangélikus püspök, Veszprém vármegye nevé­ben Hunkár Béla főispán, Győr város és vármegye nevében Darányi Kálmán dr. főispán, a helyőrség nevében pedig Mihályi alezredes üdvözölte Balogh Jenő dr.-t, a­ki minden egyes üdvözlésre hosszasab­ban válaszolt. Délután a református nőne­velő intézet étkező­jében társasebéd volt. A felköszöntők sorát Németh István püspök nyitotta meg Horthy Miklós kor­mányzóra mondott beszédével. Beöthy Zsolt felkö­szöntője az új főgondnoknak szólt. (M. T. 1.) Politikai eseményeit. A kisgazdapárt értekezlete. A­ kisgazdapárt ma esti értekezlete váratlanul teljességgel sima lefolyású volt. A Beniczky-ü­gyről, alig esett szó és a pártnak arról a tegnapi határoza­táról, a­mely a Károly király magyarországi tartóz­kodásával kapcsolatban erélyes kormányintézkedé­seket követelt, ma említést sem tettek. Értesülésünk szerint erre nézve az a hallgatólagos megállapodás jött létre, hogy csupán Beniczky mentelmi sérelmé­nek elintézése után fogják tisztázni az ügyet. Az értekezleten Gaál Gaszton elnökölt, s a kor­mány részéről megjelentek Bethlen István gróf mi­niszterelnök, Szabó István és Tomcsányi Pál mi­niszterek. Tomcsányi Pál igazságügyminiszter bejelen­tette, hogy a korm­ány a legfőbb számvevőszéki ál­lásra a hármas jelölést a nemzetgyűlés egyik leg­közelebbi ülésének napirendjére kívánja kitűzni. Schandl indítványára ezután a párt Tomcsányi miniszternek a legutóbbi válságos időben mutatott határozott magatartásáért bizalmát fejezte ki. Bethlen István gróf miniszterelnök utalt Be­­niczky mentelmi ügyének fontosságára és arra kérte a parl­amentelmi bizottságának tagjait, hogy a bizott­ság holnapi ülésén okvetetlenül jelenjenek meg. Arra is kérte a pártot, hogy a nyugodt kormányzás érdekében lehetően tartózkodjanak az interpellá­cióktól. Majd Tankovics Jánosnak a rekvirálással kapcsolatosan bejelented panaszára azt felelte, hogy ő lekötötte magát a szabadforgalom mellett­, de úgy, hogy az ellátatlanokról is gondoskodni fog. Ez ell­­lenmondásnak látszik ugyan, de engedjék meg neki, hogy most n© nyilatkozzék arról a módról, s

Next