Budapesti Hírlap, 1921. május (41. évfolyam, 94–116. szám)
1921-05-04 / 96. szám
1921 májusá tóRUHP 96 a. rőek a vélemények. A német kormány elhatározta, hogy amint megérkezik Londonból az ultimátum, lemond s a birodalmi gyűlésre bízza a döntést. Ha a birodalmi gyűlés többsége az ultimátum elfogadás mellett lesz, akkor felszántják a kormányt, hogy lépjen vissza a hivatalába. Simons azonban még az utóbbi esetben is ragaszkodni fog a lemondásához, ha az ultimátum követelései túllépik az általa megjelölt határokat. A Jóvátételi bizottságot Londonba rendelték. Londonból jelentik. A jóvátételi bizottságot Parisból Londonba rendelték. A bizottság holnap este érkezik Londonba, ahonnan jegyzőkönyvet küld Németországnak és erre Németországnak május 12-ének éjjeli 12 órájáig Leül megadni a választ. (M. T. 1.) Tanácskozás a rendszabályokról Londonból táviratozzak. Hivatalosan jelentik: A legfőbb tanács a kaonai szakértőkkel. Beatty és Grasset tengernagyokkal megvizsgálta azokat a radszabályokat, amelyeket szárazon és vizén ai huninak abban az esetiben, ha Németország követtségei alól kivonná magát. A rendszabályokuk egész sorát vitatták meg és jóváhagyták a huhr-vidék megszállását. Ha a helyzet megkövetelné, később a flotta is akcióba fog lépni, de ennek a rendszabálynak terjedelmében még nem állapodtak meg. (MTI.) Németországnak május 1- ig kell nyilatkozni. Párisból jelentik: A szövetségesek tudatni fogják Németországgal a kezességekre vonatkozó föltételeiket. Hir szerint Németország május 13-ig tudtul adhatja, hogy a föltételeket teljes egészükben elfogadja-e. Ha vonakodik a föltételeket teljesíteni, akkor május 13-án automatikusan és haladéktalanul végrehajtják a megszállást. (M. T. l.) Vita a birodalmi gyűlésen. Berlinből jelentik: Löbe elnök a ház elé terjeszti az amerikai jegyzéket Ledebournak a jegyzék azonnali tárgyalására vonatkozó indítványát a független szocialsták és a kommunisták szavazatai ellenében elvetik, miután az elnök tudatta a házzal, hogy a külügyi bizottság holnap foglalkozik a jegyzékkel. A tárgyalás során Simons külügyminiszter emelt szót és részletesen előadta a felsősziléziai sztrájkmozgalmakat és zavargásokat. Gleiwitz kerületben a bányászok legnagyobb része sztrájkol. Slindenburg kerületben lengyel bandáik és a lakosság közti harcok voltak, a várost és a vasúti vonalakat francia csapatok szállották meg. Pless, Rybnik és Groas-Strelitz kerületekben több helység fegyveres civisták kezén van. A breslaukoppelni vasutat teljesen elpusztították, több vasúti hidat a levegőbe téphettek, a közlekedés megszakadt. A szénforgalom teljesen megszűnt és e miatt nemcsak Németországnak, de Csehországnak és Magyarországnak is kell szenvednie. A lázadás egész képe azt mutatja, hogy a mozgalmat tervszerűen készítették elő. A kormány teljes tudatában van a helyzet komolyságának és rendelkezésére álló eszközzel igyekezett odahatni, hogy a szövetségközi bizottságot erélyes eljárásra bírja. A részletes külügyi vitát végül elhalasztották el az elfogott gyermekeik számára. A szülők némelyike visszakapta a szennyes fehérneműt, de olyan leírhatatlan szurtos, nyirkos, dohos, fekete állapotban, hogy ebből következtetve a gyermekiek valami odvas, börtönnek nem is nevezhető helységben lehetnek és a csupasz, piszkos földön fetrengenek. Az elfogatás magyarázata, hogy a gyermekek az Ifjú Magyarok Egyesületének tagjai, erre La Siguranca azt mondja, hogy tulajdonképpeni címe: Irredenta Magyarok Egyesülete. Az elfogadásnak nyilvánvaló célja, hogy a gyermekek elfogatásával az apákat akarják megfélemlíteni, mert a világon senki sem fogja nekik elhinni, hogy ilyen gyermekemberektől kell nekik labilis uralmukat félteni, annál kevésbbé, mert az Ifjú Magyarok Egyesülete nem is ma, hanem három évvel ezelőtt alakult, mikor még magyar irredenta nem volt s a gyerekek mind csak 14 évesek voltak még. Is románok ólaik embsensége. — 14—17 esztendős ifjakat vetnek tömlöcbe. — Aradról kerülő utón kapjuk a hírét a hírhedt román Siguranca újabb, rettenetesen kegyetlen terrorjának. A tűrre szenvedő aradiak, mint a többi megszállott részek lakói is, abban a hitben élnek, hogy a csonka országban mindenütt pontosan informálva vannak az ő sok-sok szenvedésükről s nem értik, hogy mi ezekkel miért nem kiabáljuk tele a világot, hiszen igazunkat nem tudjuk igy bizonyítani , hogy kulturáltan vad népek uralma alá hajtja a trianoni béke a sokkal nagyobb kultúrfokon álló magyarságot, de általaiban a megszállott résziek laakosságát A legújabb, emberiesség elleni atrocitása az oláhoknak a következő: az aradi Siguranca rendőrei néhány héttel ezelőtt nekiláttak, a 11—17 esztendős gyermek ifjak összefogdosásának. Olyan jelenetek játszódtak le, hogy példának okáért mondjuk Nagy Pál hivatalnok lakására éjszaka beállított két szuronyos őr, hogy ők Nagy Andrást (nevezzük igy, mert az illető nevét nem akarjuk ide irni) keresik. Erre Nagy Pál udvariasam kijavítja, hogy itt lakik. A fegyvereseik bizonyítgatják, hogy Andrásnak is ott kell lakni. Az apa álmélkodva kérdezi, hogy csak nem a 15 esztendős gimnazista fiát keresik, de az őrök már költögetik is az alvó ifjút; a megrémült családot szigorúan visszaparancsolják az ágyba s az ifjút elhurcolják. A Siguranca ilyen módszerrel 170 gyermekembert fogatott el, tehát körülbelül a legjobb családok gyermekeit, kiknek hollétéről a szerencsétlen szülők máig sem tudnak semmit. Egy család szívós közbenjárására az első hét leteltével mégis sikerült annyit elérni egyes színeknek, hogy a Siguranca tiszte fehérneműt fogadott el NAPIHÍREK. Olvasóinkhoz! Május 1-ével új előfizetést nyitottunk a Budapesti Hírlapra. Tisztelettel kérjük olvasóinkat, akiknek előfizetése április 30-án lejárt, szíveskedjenek az előfizetést minél előbb megújítani, hogy a lapküldésben fennakadás ne legyen. Előfizetési árak: Tisztelettel a Budapesti Hírlap kiadóhivatala, egy hónapra « , , , , 40 kor. negyedévre 110 „ félévre 220 „ égész évre ,,*£««« 440 „ Fogjuk meg egymás kezét! Évekkel ezelőtt, még a békés világ nyugodt napjaiban, többször olvastam német és svájci lapokban egy jó szokásról, melyet már akkor szerettem volna meghonosulva látni, bár akkor még nem volt annyira aktuális. Azóta, sajnos, nagyon is aktuálissá, sőt égető szükséggé vált. Ez a helyes szokás az, hogy intelligens, de szűk anyagi viszonyok közt élő családokból származó leányok, magános asszonyok, kiknek nincs valamelyes szakképzettségük, vagy nem jutnak ennek megfelelő álláshoz, egyszerűen elmennek, velük egyébként egyenrangú, de jobbmódú családhoz a háztartás minden munkájában, gyermekek gondozásában segíteni. Mint egy németországi lapban épp most olvasom, ez a régi „Stütze der Hausfrau“-féle intézmény a jelenlegi szomorú viszonyok nyomása folytán, nagyon föllendült és elterjedt. Külön jótékomyegyesületek alakulnak közvetítés céljából: Vereine für Wirtschaftliche Nobilie, melyek aztán egyes alkalmakra, például a családanya betegsége esetén, vagy félnapokra, a hét bizonyos napjaira is közvetítenek megfelelő segítséget. A fő nehézsége és kényes oldala e vállalkozásnak persze az elhelyezkedés az idegen családban, de őszinte jóakarattal kölcsönös türelemmel, elnézéssel és főként a jobbmódúak részéről kívánatos tapintattal meg lehet oldani ezt is. Természetesen családtag, barátnő gyanánt kell e derék nőket fogadni és tekinteni és pedig lehetőleg nemcsak az illető családtagok, de az egész rokonság, ismerősök részéről is. Néhány kitűnően bevált esetről tudok már nálunk is, ahol megtalálták a módját és valóban őszinte barátnői viszony fejlődött belőle. Nálunk is, talán elsősorban buzgó jótékony nőegyesületeink válalkozhatnának a közvetítés nemes feladatára legjobban sújtott, legmostohább viszonyokkal küzdő műveit középosztályunk érdekében. Tudunk tisztviselőkről, kik hivataluk miatt nem gondozhatják beteg feleségüket, apró gyermekeiket, de éjjelenkint mosnak, foltozgatnak nekik, aztán a gólyamadár újabb érkezését rettegve számítigató, már úgy is holtra fáradt családanyákról, egymást ápolni nem tudó öreg házaspárokról stb. stb. Hogyne fogadnák ezek jó barátnőként a segíteni vállalkozót, megosztva vele, a műjük van. Ha csak hetenkint egy-két délután meghatározott óráiban vállalkoznának minden katasztrófánál készségesen segítő lelkes egyesülteti asszonyaink erre a munkára; fogadni a jelentkezőket, válaszolni a levelekre (a feltételekben való megegyezés, esetleges információk, szerzése már az üstök dolga maradhat.) Ha valaki esetleg nehezebben szánná rá magát e lépésre a régi, ismerős körben, akkor tegyen kísérletet máshol, idegen városban, vidékiek a fővárosban és megfordítva. Akárhányat, ha jól átgondolják jelenlegi helyzetüket, alkalmasint több megalázó momentumot találnak benne, mintha merész elhatározással talpraállnak és megpróbálják saját munkájukból megélni. Miközben e sorokat írom, eszembe jut kitűnő pénzügyminiszterünknek, Hegedűs Lórántnak egy megható szép cikke, melyet talán féléve olvastam a — (Apponyi ünneplés©.) Szolnokról jelentik, hogy a város közgyűlése nagy lelkesedéssel díszpolgárrá választotta Apponyi Albert grófot. Az erre vonatkozó indítványt Sípos Orbán volt képviselő, továbbá Sáfáry, a keresztény egyesülés pártjának elnöke és inifjabb Bódy István kisgazdapárti elnök terjesztette elő. A közgyűlés határozatáról a polgármester értesíti a budapesti rendezőbizottságot. Elhatározta a közgyűlés, hogy Szolnok város az országos ünnepen küldöttségileg vesz részt, továbbá, hogy Apponyi ünneplése céljából díszünnepséget tart, amely napon Szolnok iskoláiban Apponyit méltató ünnepet fognak rendezni. A Magyar Rendpárt Grecsák Károly nyugalmazott igazságügyminiszter elnöklésével tegnap este értekezletet tartott, amelyen elhatározta, hogy a párt Apponyi Albert gróf tiszteletére rendezendő országos ünnepen testületileg részt vesz. Az elnökség részéről Grecsák Károly nyugalmazott minisztert és Molnár Dezső nyugalmazott államtitkárt kérték fel, hogy az országos ünnepség rendezőbizottságának a Rendpárt csatlakozását bejelentsék. A folyó politikai ügyek megvitatása után elhatározták, hogy a párt ezentúl minden kedden összejövetelt tart. (Ravasz László megválasztása.) Ma délelőtt tartotta ülését a budapesti reformátusok Kálvin-téri parokhiális köre, amelyen a Petri Elek halálával megüresedett Kálvin-téri evangélikus-református lelkészi állásra egyhangúan Ravasz László kolozsvári teológiai tanárt választották meg. Ravasz László egyidejűen a dunamelléki református egyházkerület egyik püspökjelöltje is. A püspökségre négy jelölt van: Ravasz László pesti lelkész. Kovács J. István budapesti teológiai tanár, volt államtitkár és nemzetgyűlési képviselő. Takács József ceglédi és Nagy Ferenc dabasi lelkész. .. (Sebestyán Károly tanári jubileuma.) E hónap 15-én, vasárnap délelőtt féltizenegykor a Pesti Lloyd-társulat dísztermében (Mária Valériautca 12.) Sebestyén Károly huszonötéves tanári munkásságát fogják megünnepelni tanítványai, barátai és tisztelői. Erre az ünnepségre meghívnak mindenkit, a ki Sebestyén Károlyt sokoldalú tevékenységének bármily ágáért ismeri és becsüli. (Zászlószentelés.) A Budai Katolikus Kör a keresztény összetartásnak Jdzse jellel való kidomborítása végett elkészíttette Szűz Máriás zászlaját. A zászló megszentelése május 6-án délelőtt 9 órakor lesz a budavári koronázó főtemplomban. A zászló fővédői: József királyi herceg, József Ferenc királyiherceg, Auguszta királyi hercegasszony. A zászlóanya: Apponyi Albertné grófné. Úgy a zászlószentelésen, mint azt esti hangversenyen való részvételüket bejelentették: Horthy Miklós kormányzó és felesége, Bethlen István gróf miniszterelnök, valamint a kormány minden tagja, a nemzetgyűlésnek, a székesfőváros közönségének, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának küldöttsége. Az egyesületek és iskolák zászlójukkal kivonulnak. Az esti hangverseny keretében a Budai Katolikus Kör elnöke, Apponyi Albert gróf ünnepi beszédet mond. (A Haxák-huszárok emlékünnepe.) A 3. huszárezred tisztikara május 3-án délelőtt ünnepi rekviemet rendezett az ezred hősi hallottjaiért a ferencrendiek templomában. A rekviemen a kormányzót Tánczos Gábor tábornok képviselte és megjelent József Ferenc királyi herceg is. Az ünnepi gyászbeszédet Bangha páter mondta. Egy órakor a Hungáriában ünnepi reggelire gyűltek össze a résztvevők, az emlékbeszedet a reggelin Schneidt Gyula ezredes mondotta. (A jövő évi gabonakiszolgáltatás.) A közélelmezési minisztériumban a jövő évi gabonabeszolgáltatás ügyében Mayer János közélelmezési miniszter elnöklésével ma délután 5 órakor bizalmas jellegű értekezlet volt, amelyen részt vettek az Orge, a Magyar Gazdaszövetség és a Földbérlők Egyesülete képviselői. Az értekezleten elhangzott véleményeket a pénteki minisztertanács elé terjesztik. (MTI.) (Lovászy Márton Romániában.) Aradról jelentik a Budapesti Tudósítónak: Lovászy Márton a minap ideérkezett és Erdélybe, valamint Romániába utazik tovább. Lovászy kijelentette, hogy utazása elsősorban lapjának adminisztratív ügyeivel függ össze, de tárgyalni fog politikusokkal is. Való az, hogy arománok, akik sem a budapesti, sem a bécsi lapokat nem engedik be. Lovászy lapjának terjesztését mindenütt lehetővé teszik a Budapesti Hírlapban. Meleg együttérzéssel szól ez a cikk is az úri nyomorúságról és őszinte elismeréssel azokról, kik becsületes kenyérért becsületesen dolgozni akarnak. A jelzett cikknek egy megkapó, emlékezetbe vésődő szép hasonlatát idézve zárom én is soraim: „Bányászok, ha rájuk szakad a tárna, a vaksötétségben, veszedelmes gázok közt egymást taposva, addig keresgélnek, tapogatódznak, mis megtalálják, megfogják egymás kezét, s végül mind összefogódzva, kezdik egymást közös erővel kifelé húzni a sötétből" Értsük meg mi is az Idák szavát és fogjuk meg egymás kezét, Dunántúli asszony.