Budapesti Hírlap, 1921. május (41. évfolyam, 94–116. szám)

1921-05-04 / 96. szám

6 BUDAPESTI HÍRLAP (96.­ sz.) 1921 május 4. — (A felvidéki kisgazdapárt nagygyű­lése.) Érsekújvárról jelentik: Az országos magyar kisgazda- és kisiparospárt nagygyűlésén, a­melyen Szentiványi József céh országgyűlési képviselő is részt vett, több érdekes felszólalás hangzott el. Boldoghy Gyula, a komáromi Ipartestület elnöke megemlítette, hogy a falvakban felbujtók járnak, a­kik a földműves-sztrájkot is szították. A következő fölszólalónak, Fü­ssy Kálmánnak beszédéből azt a részt, a­hol a trianoni békeszerződésben megállapí­tott kisebbségi jogokról beszélt, a cseh cenzúra a lapokból törölte. Varjassy Géza­­hangoztatja, hogy Csehország ipar­termelő állam és így már rég arra kellett volna törekednie, hogy szomszédainál áruit gabonával cserélje ki. E helyett ellenségesen nézett Magyar­országra és állandóan nem létező készülő­désektől tartott, a­minek eredménye, hogy sok ka­tonát tartanak fegyverben az adózók terhére. Senki sem tilthatja meg, hogy az elszakadás után is sze­rethessük véreinket. — így fejezte be beszédét. (M. T. I.) — (A Caldwell Ref. Nőegyesület a gyer­­mekszamatórium­okért.) Szabó András, az ameri­kai bloomfiédi szeminárium papnövendéke a Cald­­woll Ref. Nőegyesüle­tben rendezett gyűjtés ered­ményeként 5555 koronát küldött Rákosi Jenőhöz, a gyermeksza­natóriumok kormányzójához. Ezzel az adománnyal biztosítani kívánják az amerikai honfi­társak rokonérzésüket a szegénysorsú beteg gyer­mekek érdekeit képviselő Zs­ófia-gy­erm­eks­z­ana­tó­­­rium törekvései iránt. Rákosi Jenő meleghangú át­iratban köszönte meg a messzi távol élő honfitársak áldozatkészi érdeklődését. _ (Meghalt a herendi porcellángyár meg­alapítója.) Farkasházi Farkasházy F. Vilmos, a he­­rendi porcellángyár egyik alapítója, állami agyag­­ipari tanár Budapesten 83 éves korában elhunyt. Az elhunytban Farkasházy Zsigmondt dr. volt ország­gyűlési képviselő atyját, Décsi Károly dr., a Schwar­­zer-szanatórium vezető főorvosa apósát gyászolja. __ (Biróválasztás Alagon.) A lóverseny -sport otthonában a minap zajlott le a biróválasztás általános érdeklődés mellett. A szép számmal egybe­­­gyűlt választók bizalma­­ ismét Molnár Gyulát­, a magyar lovaregyesület nyugalmazott intéző­jét ültette bírói székbe, mint­ az egyetlen köz­ségi tisztviselőt, a­ki a kommunizmus alatt szere­­pet nem vállalt. A választást Krakker Kálmán dr. főszolgabíró vezette. — (Házasság.) Szutórisz Dezső dr. főjegyző április 9-én tartotta esküvőjét Szuterisz Lenkével Eperjesen. __ (A piaristáik szegedi jubileuma.) A ke­gy­esren­diek vezetése alatt álló szegedi városi főgimná­zium alapításának kétszázéves évfordulója alkalmával május 5-én jubiláns ünnepséget rendez. Aigner főispán akciót indított, hogy a volt szegedi diákok — sokan közéletünk jelesei — minél nagyobb számban­­vegyenek részt az ünnepségen. A főgimnázium volt tanulói csü­törtökön, május 5-én reggel 8 órakor az iskola díszter­mében gyülekeznek és onnan a mai tanulóifjúság előtt négyes sorokban átvonulnak a városi templomba, a­hol Prelogg Józse­f főgimnáziumi igazgató , kegyes rendi­­házfőnök által celebrált Te Deumot hallgatnak. Fél 11 órakor a­ Városi Színházban emlékünnep lesz és utána a Tisza-száliban bankett. Az ünnepséget a Dugonits­ Társaság délutáni felolvasó ülése zárja be. Vass József dr. kultuszminiszter erre az alkalomra Szegedre utazik. Teleki Pál gróf, volt miniszterelnök, Szeged város egyik képviselője, szintén Szegedre utazik, Szeged egész tár­sadalma rész­t v­esz az ünnepen, mert átérzi annak a kul­­turmunkának az értékét, a­melyet a piarista atyák ki­váló vezetése alatt egész Magyarország egyik legnép­szerűbb és leghíresebb főgimnáziuma, a szegedi városi főgimnázium végzett.­­ (Az Országos Fényképész- és Rokon­­ipari Kiállítás) ez év júniusában nyílik meg a városligeti Iparcsarnok helyiségeiben. A kiállításon a hazai fényképészműiparosokon kívül részt vesz­nek a rokoni ipar- valamint a fényképpel kapcso­latos más iparágak is, így a cinkográfusok, fényké­pészeti kellékesei, keretezők, mozgófényképkészítők, vegyiparosok, műszerészek, böröndösök, stb. A kiál­lítás érdekességét betetőzi a fotográfia az orvosi tudomány, a csillagászat, a repülés, a rendőrség és a sajtó szolgálatában.­­ (A Magyarországi Nőegyesületek Szövet­sége) május 10-én, kedden este 5 órakor a váci­ utcai újvárosháza­­ közgyűlési termében tartja XVIII. rendes közgyűlését­, a­melynek főbb pontjai: A tanács előter­jesztése a női választójogról. Előadó: Sinohta Margit. A tanácsnak előterjesztése általános munkakötelezettségről szóló törvény alkotása iránt. Előadó Apponyi Albertné grófné. A Kálvin-Szövet­ség kezdésére és a tanács elha­tározásából. Előterjesztés a házassági elvárások ügyé­ben, az 1894. évi XXXI. törvénycikk 77. szakaszának megváló­z­tatás­a és az 1907. évi XVII. törvénycikknek érvénybe való visszahelyezése iránt. Előadó:­ Rosenberg Auguszta, A „Magyar Egyesület a leánykereskedés el­len" és a tanács előterjesztése a nyilvánosházaik bezá­rása iránt. Előadó: Latin°vich Róza. A tanácsnak elő­terjesztése a szemérmet sértő női ruházkodás tárgyában. Előadó: Rosenberg Auguszta. Állásfoglalás a destruktív sajtó ellen. Előadó: Geöcse Sarolta. — (Népü­nnep a nyugdíjas színészek javára.) Nagy népü­nnepet rendez a Nemzeti Parkban június 9-én a Keresztény Zene- és Színművészek Nemzeti Szövetsége, a nyomorban levő nyugdíjas színészek javára. A nép­ünnepen a budapesti művészvilág színe-java működik tr.u* — (Ítélet a szentendrei kommunisták bűn­ügyében.) Kecsk­eméthy Gy. dr. táblabiró taná­csa ma délelőtt hirdette ki a szentendrei munkás­­tanács és direktórium bűnügyében az ítéletet. A bí­róság Chudy Ferenc vörösőrt bűnösnek mondotta ki gyilkosság bűntettében és ezért őt halálra ítélte. Chudy ugyanis röviddel a diktatúra kitörése után Kucsera szentendrei plébánost a szentendrei Duna­­parton négy vörösőrrel agyonlövette. Ozorai Józse­fet és Schrötter Aladárt gyilkosságra való felhujtás bűntettében mondották ki bűnösnek, s ezért mind­kettőt halálra ítélte. G­iudynak a gyilkosság végre­hajtására való felbujtásában részt vett Bavara Jenő is, a­kit a bíróság szintén gyilkosságra való felbuj­­tás miatt életfogytiglani fegyházra ítélt el. Puppán György vörösőrt szándékos emberölés bűntette miatt tizenöt évi fegyházbüntetésre, Dudás Jánost gyil­kosság bűntette miatt tizenöt évi fegyházbünte­tésre, Marinovics Miklóst háromévi fegyházbünte­tésre, Erd­élyi Lászlót nyolc évi fegyházbüntetésre, és Darázs Istvánt szintén gyilkosság bűntette miatt tizenhá­romévi fegyházbüntetésre ítélte el a bíróság. A monstre bű­nper többi vádlottját személyes szabad­ság megsértésének büntette, izgatás, zsarolás, lopás és egyéb bűncselekményekben mondották ki bűnös­nek. Így elítélte a bíróság Szulyovszky Sándort hat évi fegyházbüntetésre, Kiss Mátyást hat évi és hat hónapi f­egyházbüntetésre, Balogh­ Károlyt öt évi fegyházbüntetésre, Dobó József polgári-iskolai ta­nárt négy évi fegyházbüntetésre, Takácsi Józsefet három évi fegyházbüntetésre, Noll Józsefet három évi és hat hónapi fegyházbüntetésre, az elszenvedett vizsgálat fogsággal valamennyiük büntetéséből egy évet és hat hónapot beszámították, Branauer Károly­­nét három évi fegyházbüntetésre, Horváth Ákos dr. kir. főügyészhelyettest három évi fegyházbünte­tésre, Rozsnyai Ferencet három évi fegyházbünte­tésre, Hermann Józsefet három évi és hat hónapi fegyházbüntetésre, Orcsog Jánost 1-hét évi ősi­­ hónapi fegyházbüntetésre, Loidi Imrét két évi és hat hónapi fegyházbüntetésre, Sarkoczi Józsefet három évi fegyházbüntetésre, Laitovic Jenőt két évi fegyházbüntetésre, Berjéssy Sándor rendőrka­pitányt három évi börtönre, Deburta Istvánnét há­rom évi fegyházbüntetésre és Vörös Lajost két és fél évi fegyházbüntetésre ítélték el. Délután az íté­let terjedelmes indokolását olvasta föl a bíróság. A halálra ítéltek kegyelemért folyamodtak, a többi büntetések nyomban jogerősek.­­ (A Közszolgálati Alkalmazo­ttok Nemzeti Szövetsége) májusi rendes választmányi ülése 5-én az ünnep miatt elmarad, s a májusi rendes választmányi ülés május hónap 12-én lesz a rendes helyen délután öt órakor.­­— (Gyászrovat.) Mih­áldi Spriny Ernő báró, mi­niszteri tanácsos, április 2-án Budapesten elhunyt. Teme­tése 4-én, szerdán délután négy órakor lesz a farkasréti temető ha­lottasházából. Szödemeteri Dömötör Vilmos Máv. főfelügyelő 56 éves korában meghalt Budapesten". Az elhunytat szerdán délután 4 órakor temetik, a kerepresi temető halottasda­­rabái. Fuchs Dezső Máv. felügyelő felesége, született Büchler Valéria május 2-án hosszas szenvedés után meg­halt. Az elhunytban Büchler Vilmos szerkesztő és Büchler Zsigmond dr. délivasúti felügyelő testvérüket gyászolják­. Temetése 4-én, délután négy órakor lesz a rákoskeresztúri temető halottasházaiból. Dzv. Szappanos Imréné dr.-né, szül. Thury Zsu­zsanna fülöpszéllási földbirtokos 84 éves korában meghalt Kaposvárott. Az elhunytban Janteuts Endre, az Országos Középponti Hitelszövetkezet igazgatója, anyósát gyá­szosa. — (A májusi liszt.) A­ főváros tanácsa érte­síti a közönséget, hogy a most kiadott május—ju­­niicsi lisztszelvények 6 kilogram fejkvótát tartal­maznak és ennélfogva minden egyes szelvény 20 deka liszt, vagy 27 deka kenyér vásárlására jogosít. A kenyérlisztnek egyharmad része továbbra is kuko­ricaliszt lesz. _ (Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga) első kerület (Vár, Tabán, Krisztinaváros) osztálya m£­­ju 1­8-án délelőtt fél 12 órakor tartja rendes évi közgyű­lését a koronaőr­ utcai polgári leányiskolában. __ (Egy­ ban­khivatalnok kalandja, a h­ü­­vösvö­lgy­i erdőben.) Faragó László bankhivatal­nok vasárnap este a Hűvösvölgyben megismerkedett egy csinos nővel. Sokáig sétálgattak az erdőbe­ és már úgy tizenegy óra felé járt az idő, a­mikor hazamenésre gondoltak. Elindultak az erdőben a villamosmegálló felé. Az egyik kanyarulatnál Fa­ragó egyszerre tompa ütést érzett a tarkóján és ugyanekkor valami k­ábító illat csapott az arcába. A nő ugyanis, mialatt valaki hátulról a fejére súj­tott, kloroformos zsebkendőt nyomott az arcára. Faragó eszmél­etét vesztette és csak éjjel két óra felé tért eszméletre. Föltápászkodott és nagyn­ehe­­zen a villamos megállóhoz vánszorgott. Ott egy rendőrnek elmondta kalandját, a­ki emlékezett is egy olyan nőre, mint a­milyennek Faragó a nőt le­írta. Ez a nő kevéssel tizenegy óra után egy magas­­termetű gumiköpenyes férfival távozott az erdőből. Faragó megállapította, hogy pénztárcájának tar­talma hiánytalan és egyéb értéktárgyait sem vettek el. Valószínűnek látszik, h­ogy a támadókat munká­juk közben megzavarták és erre elmenekültek. A rendőrség a nyomozást, folytatja. __ (Az uj mozisok küldöttségvárása.) Az uj moziszinház-engedélyesek küldöttsége ma délelőtt fölkereste a pénzügyminisztert, a­kinek támogatá­sát kérte, hogy egyesületbe tömörülhessenek, mert az engedélyokirat megtiltja az egyesületalakítást. A miniszter azt felelte, hogy ez a kérdés nem tartozik az ő hatáskörébe, de tájékoztatni fogja róla a belügy­minisztert és figyelmébe fogja ajánlani a kérést. — (Trencsénteplicfürd­ő­n) Arányi Zsigmond­ dr. igazgató fürdőorvosi rendelését már megkezdte. — (Halottak a vízben.) Tegnap délután öt óra­kor az újpesti rakodóparton dolgozó­ munkások egy erősen oszlásnak indult holttestet húztak ki a Dunából. A rendőri bizottság megállapította a halottnak ruhájában lévő fényképes igazolványból, hogy az illető Schwerdick Vilmos prosnitzi születésű 35 éves tisztiszolga. Zsebében osztrák, lebélyegzést­ pénz volt. A holttestet a boncoló­intézetbe szállították.­­ Az Erzsébetfalva­ közelében lévő Beer-tanya tavából egy 50—60 évesnek látszó közép­­termet­ű férfi teljesen feloszlott holttestét fogták ki. Nadrágzsebében egy foszfátján kukoricacső volt. A rend­őrorvos megállapítása szerint a holttest már két év óta lehetett a tóban. A holttest balhalántékán másfél centimé­­ter nagyságú sérülés látható.­­ (Eltűnt fia.) Solcz Géza 13 éves gimnáziumi tanuló szüleinek a Petőfi­ utca 4. számú házban lévő la­kásáról három héttel ezelőtt eltávozott és azóta nyoma veszett. A fiú beteges külsejű, fejlődésében visszamaradt, haja gesztenyebarna. Kék­ nadrág, szürke kabát és fekete cipő volt rajta. A­ki felvilágosítást tud adni róla, jelent­­kezzék Risztics rendőrkapitánynál a főkapitányságon. A Hungária-drótfonat ismét kapható. Egyedüli gyártója: Utai elekkor Sándor sodronyfonatgyára Budapest, m illői-út 48/1. Kérjen képes árlapot. ISJORbOn ÉS SVÉSZET. Tagjelölés az akadémián. A ügyjutalomra Wlassics Gyula bárót ajánlották. A Tudományos Akadémia nagy hete ma dél­után az osztályok ülésével kezdődött. Az osztályok szavazással eldöntötték, hogy az ajánlottak kiüzül kiket jelölnek tagoknak a pénteken tartandó tag­­vála­sztó nagygyűlésre. Ugyancsak döntöttek az osz­tályok az elmúlt évben kiírt pályázatok sorsa dol­gában és kiírták az új pályázatokat. Az 7. osztály a Benczúr Gyula halálával meg­üresedett helyre egyhangú szavazással tiszteleti tagnak jelölte Hubay Jenőt, az a) alosztályba leve­lezőtagnak jelölték Förster Aurél budapesti egye­tt­­mi magántanárt, Kmcskó Mihály budapesti egye­temi tanárt, Mészöly Gedeon magyar nyelvtudóst és Németh Gyula budapesti egyetemi rendkívüli ta­nárt, a b) alosztályba levelezőtagnak Papp Ferenc gyakorló főgimnáziumi tanárt, külső tagnak Wick­­mannt György helzingforsti egyetemi tanárt. A 77. osztály az a) alosztályba levelezőtagnak jelölte Czettler Jenő budapesti egyetemi tanárt,­ Ereky István pozsonyi egyetemi tanárt, Heller Farkast műegyetemi tanárt, Székely István budapesti egye­temi tanárt, a b) alosztályba Gerevich Tibor buda­pesti e­gyet­em­­i magántanárt, a Nemzeti Múzeum igazgató-őrét, külső tagnak pedig Wolff Gyula né­met közgazdasági írót. A 777. osztály tiszteleti tag­nak jelölte id. Pekár Imrét, az a) alosztályba le­­velezőtagnak Mikola Sándor középiskolai tanárt, Zelovich Kornél műegyetemi tanárt, a b) alosz­tályba rendes tagnak Huttra Ferencet, az Állator­vosi Főiskola rektorát, Zimányi Károlyt, a Nem­zeti Múzeum ásványtárának igazgatóját, levelező­­tagnak pedig egyhangú szavazással Lechner Ká­roly kolozsvári orvos-professzort. A pályázatokról az osztályok a következőkép­p­pen döntöttek: Az 7. osztály a Sámsel-díjat Klem Antalnak ítélte oda Mordvid alárendelő viszomrém­a nyelvtudományi munkájáért. A 77. osztály javasolja a nagygyűlésnek, hogy a nagyjutalmat Wlassics Gyula báróról­ adja ki Nemzetközi jogi értekezések címü munkájáért. A Staucz Gyula-féle mellé kiu­tasodra a II. osztály néhai Láng Lajos bárónak A statisztika története című 1913-bam megjelent munkáját tartja legérdemesebbnek, a Marczibányi­­mellék jut­alommal pedig Finkey Ferencet kívánja kitüntetni A büntető perjog című munkájáért. A Budapesti Fővárosi Egyesült Takarékpénztár jutal­mával megbízást adtak Eckhardt Ferencnek a Köz­­gazdasági viszonyaink Mária Terézia korában című tanulmány kidolgozására. Az Ipolyi-jutalmat Doma­­novszky Sándor kész munkájának (A szepesi váro­sok áru megváltási joga) ítélték oda. A Lukács Krisztina-jutalommal megbízást adtak Mályusz Ele­mérnek, hogy A tótság letelepedése Magyarországért a középkorban című tanulmányt dolgozza ki. A Pollák Henrik-féle jutalmat a Körösi József statisz­tikus működése című munka szerzőjének ítélték oda (a jeligés levelet a holnap tartandó nagygyűlésen bontják föl). A Sztrókay-jutalommal Ereky István egyetemi tanár Jogtörténeti és közigazgatási jogi ta­nulmányok című munkáját tüntették ki. Meddő ma­radt a Schreiber—Kaucz-féle és az Ullmann-féle pályázat. A III. osztályban pályázatokat az elmúlt évben nem írtak ki. Az új pályázatokat a holnap tartandó nagygyűlésen hirdetik ki.

Next