Budapesti Hírlap, 1921. május (41. évfolyam, 94–116. szám)

1921-05-04 / 96. szám

* (Haris-verseny.) A­ mai szürke koncertára­­d­atban ritka érdekességű­ művészi élményben volt részünk ma este. Harisné Isaye Carrie énekelt né­met és francia dalokat. Egész teknikája, orgánumá­nak puha csengése, lágy, dallamos szöveg kiejtése szinte predesztinálja a francia melódia és chanson stílusára. Két Debussy-da­lt mutatott be, a Fantoch­es pajzán , elmés ötletességét, oly finoman és kedve­sen adta elő, hogy a felhangzó tapsra meg kellett ismételnie. Rendkívül tetszett a modern muzsika egy másik mesterének, Gabriel Faurénak Bölcsők című mélységes melankóliáival árnyalt formája is. Műsor második felében Isage asszony francia nép­dalokat énekelt, melyek friss, üde tónusát is pompá­san meg tudta szólaltatni. Az est másik szereplője Zsigmondyné Habos Ilonka volt. Kivételes nagy ta­lentum ez a fiatal hölgy, a­kinek minden idegszála a zongorává­ él és általa fejezi ki érzéseit. Nagy­szerű teknikája elragadó hevű temperamentummal párosul, mely sokszor férfiakat fa megszégyenítő erőt és tüzet ad játékának. Chopin as-dur polo­­nézát lebirhatatlan gyújtó dinamikával dübörögte. Viszont Debussy prelűdjeiben sejtelmes pasztell­színeit élveztük. Mind a két művésznőt sokáig és lelkesen ünnepelték az est folyamán. (h. e.) * (Növendékhangverseny.) Az Országos Zeneművészeti Főiskola ma esti növendékhangver­senye nagy színvonalú volt. A műsoron szereplők közül különösen ki kell emelnünk Zola Lilit és Kun Ágnest. Mind a kettő valódi zongorástehetség, igen ügyes technikával és művészi elmélyedéssel ját­szották darabjaikat. * (A Lafontaine-Társaság ülése.) A Lafon­­taine-T­ár­saság május 5-én, á­désé csütörtökön délelőtt 11 órakor az Akadémia heti üléstermében fölolvasó ülést tart, a­melyet Csengery János elnök nyit meg. palmer Kálmán és Vihar Béla német lírikusokból műfordításo­kat olvasnak föl, Sebestyén Károly bemutatja az Orleansi szűznek új magyar fordítását, Simonffy Margit és Dar­vas Lilly szavalatokkal szerepelnek. * (Ha megfújják a trombitát.) A Területvédő Liga irredenta morziszkeccsének május 6-án, délelőtt az Urániában tartandó ünnepies bemutatóján megjelenik Horthy Miklós kormányzó és családja, József kir. herceg, a kormány és nemzetgyűlés tagjai. A darabból, a­me­lyet porzsolt Kálmán írt és Hormath Imre verseire Tincse Zsigmond megzenésített, az utolsó próbák és felvételek folynak, Deésy Alfréd rendező és Arany Fe­renc operatőr közreműködésével. A főszerepeket Szalkay Lajos, Ligeti Lajos, Repkay Béla, F Medgyasszay Amália és Tercsényi Viki játszók. A prológust a liga fölkérésére Textorisné Lányi Lulu úrnő fogja előadni. A Liga ja­vára tartandó bemutatóra jegy előre váltható a Terület­védő Ligánál (IV., Váci­ utca 31. IV. 25.) * (A Budapesti Szemle) legújabb, márciusi száma fölötte érdekes és értékes tartalommal jelent meg. Tartalmából meg kell említenünk Beöthy Zsolt nagy­szabású megnyitó beszédét, melyet a Kisfaludy-Társaság ünnepi közülésén mondott. A kultúra politikájáról szól ez a tanulmány és benne van mind az a nemes büszkeség, az a mélységes gyász, az a törhetetlen hit, melynek át kell szuggerálódni minden magyar ember lelkébe. Ha az emberi kiválóságnak egyik bizonyítéka, hogy a boldogságot és szerencsét szerényen, a szeren­csétlenséget és nyomort büszkén tudjuk viselni, akkor Beöthy Zsolt tanulmánya leckét ad nekünk ebből a tudományból. Berzeviczy Albert értekezése Rákosi Je­nőről, a publicistáról szólt A portré-művész finom és mégis erős, markáns színekkel rajzolt. Kovács Alajos népünk nyelvismeretéről közöl alapos és mélyreható ta­nulmányt. Színházi ismertetést ad a szerkesztő, Vojno­­vich Géza. Az előkelő irodalmi szempontokat bölcsem összeegyeztetvén azzal, a­mit a mai szomorú körülmé­nyek között író és színház adhat. Sajnos szerényeknek kell lennünk. Felhozta Riedl Frigyesnek egy mondását, ki mint fiatal akadémikus, egy bírálóbizottságba került Jókai­val és Lehr Alberttel. Ő és Lehr azt mondták, hogy díjat nem lehet kiadni egyik pályaműnek sem. Erre felállt Jókai és azt mondotta: „Én a jutalom kiadatása mellett vagyok. Írni nagyon nehéz, uraim." A Jókai mondását meg kell szívlelnünk mindannyiunknak, kik azzal foglalkoznak, hogy a mások írásairól Ítéletet mondunk. * (Magyar népdal-matiné az Urániában.) Az Uránia színház a Magyarországi Turán­ Szövetség javára május 8-án 11 órakor magyar népdal-ma­tinét rendez. Ságody Ottmár zeneíró előadást tart a magyar népdal kultuszáról, Szent-Istvány Juliska, K. X­akots Margit, Molnár Imre dr. és Hregh­and­ots Annus énekművészek közreműködésével. * (Cholnoky Jenő dr.) egyetemi tanár Egyiptomról tart előadást csütörtökön délelőtt 11 órakor az Urániában. Szinház. * (Két felújítás a Nemzeti Színházban.) A Nemzeti Színház gyors egymásutánban két felújí­­tást hoz. Az egyik Clemenceau, a régi repertoár legnagyobb sikerű darabja és a múlt századbeli fran­cia drámairodalom egyik legjelesebb terméke. A darab Jászai Mari, Bajor Gizi, K. Hegyesei Mari, Kiss Ferenc és Odry alakításával kerül színre. Ezt követi a Coriolánus reprize, Jászai Marival Volazm­­nia szerepében, a címszerepben pedig Bakó László­val. * (A piroa bug­yelláris) főpróbáját pénteken fél 11 órakor tartják meg a Vigezikiházban, még­pedig a * színészek segí­tőalap­ja javára. Meghívókat csak arra illetékesek kaphatnak a titkári hivatal­ban. A­­Vígszínház pénztárai már A­ piros bugyellá­ris vasárnapi előadásának a jegyeit is árusítják. Ugyanott adják el a szombati ünnepi előadásnak az elhalasztás miatt visszaváltott jegyeit fa. A piros bugyelláris ünnepi előadását .Rákosi Jenő beszéde és Herczeg Ferenc prológusa vezeti be. * (A kék mazur bemutatója.) Hetek óta folynak a próbák a Király Színház legközelebbi új­donságának, A kék mazur­nak, a­melynek előadása az idei évad égyak szenzációjának ígérkezik. A­ szín­ház Stoll Károly főrendező vezetésével mindent el­követ, hogy a világhírű szerző külföldön már óriási sikert aratott darabja itt is méltó előadásban kerül­jön a közönség elé. A vezető főszerepeket a legjobb erőire, Péchy Erzsire, Somogyi Nusira, Nádorra, Latabárra, Baross Endrére és Lászlóra bízta. Külön érdekssége a szereposztásnak, hogy az egyik vezető férfiszerepben Matány Antal, a Belvárosi Színház kitűnő tagja lép föl, a­ki legnagyobb sikereit vidé­ken mint operettszínész aratta. * (A pesti asszony jubileuma.) Huszonötö­dik előadásához közeledik Liptai Im­re rendkívüli sikert aratott vígjátéka, A pesti asszony, a­mely be­mutató előadása óta állandóan táblás ház előtt ke­rül szinte. A közönség a legnagyobb elragadtatással tapsolja minden este a szellemes, friss levegőjű és mindvégig kacagtató vígjátékot, a­melynek pompás alakjai egy-egy kabinet al­akításban érvényesülnek. A‘ Renaissance­ Színház, a­mely mindjárt megnyitó darabjával jubiláns sikert ért el, A pesti asszony huszonötödik estéjét külön ünnepi programmal te­­szi emlékezetessé. * (A Skála Színház idei évadja) kimagasló művészi eseménnyel indul meg* A gyönyörűen átala­kított impozáns méretű nyári színházban a klassziku­san szép zenéjű Rip van Winkle kerül színre, a cím­szerepben az Operaház kiváló művészével, Környey Bélával, mint vendéggel, Lisbetti szerepében pedig Ládass Jucival, a Király Színház egyik primadonná­jával. A negyvennyolctagu zenekar, az ötventagu kórus és a tizenkéttagu balettkar hatalmas mére­tűvé fogja tenni a ragyogó színpadot s igy bizonyos, hogy a Skála Színház hamarosan legkedveltebb szórakozó helye lesz a főváros színházlátogató kö­zönségének. * (Csinos megjelenési­ és jóhangú hölgyek és urak), a­kik a* Vígszínház nyári operettjében részt akarnak venni, jelentkezzenek a titkári hiva­talban. Előzetes színházi gyakorlat nem okvetetle­­nül szükséges, de a tehetségesebbeket a színház esetleg kiképezteti. * (A Színházi Világ) című képes művészeti hetilap gazdát cserélt. A kedvelt színházi lapot Kard°s István, a lap felelős szerkesztője vásárolta meg. Hangverseny. * (Kulturest.) A Budapest Erzsébetvárosi Kör. Kaszinó május 4-én, szerdán este 8 órakor rendezi első nyilvános kulurestjét a kaszinó ideiglenes helyiségeiben (VII., ker. Rottenbillerr­ u. 20—22. szám). A hangverse­nyen — a­melyet a nagyteremben tánc követ — Siedek Anna, Székelyhidy, Szemere, Ábrányi Emil, Ferenczy Károly és Géczy Barnabás szerepel. * (Jótékony névi hangverseny.) A Gyulay— Hoppé—Bajza—Hidy—Aubert—Hidyné kamarazenetár­­saság május 4-én 0 órakor a Szent­ István­ Társulat dísz­termében jótékonycélú hangversenyt tart Aubert Etel operaházi tag közreműködésével Belépődíj helyett hadi­fogoly levélbélyegek vásárlása kötelező. * (SZÜTészest.) A Területvédő Liga kezdésére május 11-én, este fél 7 órakor a Zeneakadémia nagyter­mében német nyelvű művészest lesz, a­melyen Sebők Sára, Andoy Piroska és Kruyswyck Anna operaházi ta­gok, Grill Lola szavalóművésznő, Hubay Jen­é és az ope­raházi zenekar működnek közre. Jegy Rizsa­völgyin­él és az előadás napján a Zeneakadémia esti pénztáránál kapható. * (Telemarni® sambrino) holnap, csütörtö­kön fél 6 órakor a Zeneakadémiában tartandó má­sodik zongoraestéjén búcsúzik közönségünktől. (Mély.) * (A Harmónia hangversenyei.) Lauvr Emil megérkezett ma és szombaton tartandó zongora­es­téjére. Huberman csak május 12-iki szóló­estéjét tartja meg. A VI. kamarazeneest jegyei visszavált­hatók vagy átcserél­en­dők. Szántó Tivadar május 8-án tartandó Liszt-es­téje iránt páratlanul nagy az érdeklődés. Az V. Kamarazeneest, a X Waldbauer—Kerpely­­vonósnégyessel és az operaházi fúvós-kvintettel nem május 8-án, hanem 11-én hat órakor lesz. Kab­aré. * (Az Intim Kabaré) pompás új műsora: A fekete macska, Le a férfiakkal, Csereasszony, Testa­mentum, A szerelő, nemkülönben kitűnő szólók minden este nagy sikert aratnak. Vartól*. • (A Fővárosi Cirkusz) nagy májusi műsora a bt­­in­t­­­a­tó el­ő­adás­on olyan, sikert aratott, a­mi­lyenre eddig példa nem volt. Módon egyes számot falrengető tapsvihar követett Film-színdos. * (A vasgyáros), P. Menichellbel a fősze­repben holnap utoljára kerül bemutatásra az Urá­niában. Budapesti Hikup­­­a.) 1921 május 47 . (Mozgókép Otthon.) A világhírű Constance Talmodge alkotásai közül Amerikában is a legkivá­lóbbnak elismert a Szivek híréig nője, a­mely elra­­­gadja és elbűvöli a közönséget. Ezen a nagy vígjá­­­tékon kívül két kétfelvonásos amerikai burleszki Az őrült lőporgyár és Jaj­­a feleségemi pompás hu­morokkal nevetési vihart váltanak ki. (5, 7, 9.) A közgazdaság. A lőssde problémája. — A pénzügyminiszter nyilatkozata. Koronánk tegnap Züricben ugrásszerűen­ emelkedett. Ennélfogva tegnap a budapesti érték­i papírpiacon estek az árak. Ma Zürikben a korong megnyitó árfolyama öt ponttal esett. Ennélfogva ma a budapesti értékpapírpiac lejtőjén újra zuhant­­ak a magyar értékek. Úgy látszik, most már pénzügyminiszterünk itt aggasztónak és cirkulusait megzavarónak tartja a tőzsde helyzetét.­ Kijelenti, hogy a mostani áralaku­lást nem tartja reálisnak, hogy minden tőle telhet­­őt el fog követni a zürichi kurzus és a magyar ért­­ékpapír közötti kapcsolat szétszakítására, arra nézve, hogy a magyar korona örvendetes érték-­, emelkedésének zavaró mellékkörülményeit meg-­ szüntesse, hogy a jó magyar értékpapírok további értékromlását megakadályozza, illetve ezek reális­ értékemelkedését elősegítse. Még arra is hajlandó, hogy esetleg eltörölje a tőzsdeadót, ha biztosítást kap az érdekeltektől arra nézve, hogy ezt az engedd­ményt a helyesebb átalakításra fogja fölhasználni. De nyerhet-e a pénzügyminiszter ma már efféle teljes értékű biztosítást? Ma, a­mikor a tőzsde már fölfalta a középosztály keserves munka árán szerzett vagyonának jó részét, de minden­esetre elpusztította, a magyar közönségnek a­ ma­­gyar értékpapírokba vetett hitét és bizalmát? A 301 ráki kurzussal való összefüggés? Hát ha az talál kisülni, hogy ez egyszerűen csak idegállapota az tőzsdének, egy beteg szervezet megbomlott ideg* rendszerének hisztériás játéka? Nem elég az idege­­ket megnyugtatni, a betegséghez kell hozzáférkőzni! Szegény budapesti tőzsde! Csoda-e, hogy nem bírta ki a részvénytársaságok vagyonválságona fc­ előkészületeivel járó bizonytalanságot? A hónapokig tartó néma, de annál elkeseredettebb párviadalt a pénzügyminiszter és a bankok között, mely a körül forgott, hogy a bankok meg akarták mutatni a pénz* ügyminiszternek, hogy nem lehet ragaszkodni a­ december 20-iki megváltási­­ árfolyamhoz, a pénz* ügyminiszter pedig a bankoknak akarta m­egmu­­tatni, hogy ő mégsem tágít a december 20-iki for*­dulónaptól? Képzeljük hozzá mindehhez a mester­­séges pénzszűkét, a bankjegycsere elhúzódása f­áy u­tán folyton fokozódó idegességet, a helyzetet a ve­sékig kihasználó kontremint, a Bécs és Budapest kö­zött zongorázó bécsi arbitrázst, no meg a horribilis, a piacra nélkülözhetetlen kulcszt kivégző tőzsde­adót és tisztán áll előttünk, hogy a szegény buda­pesti tőzsde mindezt a sok jót el nem bírhatta. De tisztán áll előt­tünk az is, hogy ma már a Zuriktől való elszakítás egymagában édeskevés, sőt hogy még a tőzsdeadó elengedése sem fordíthatja máról-hol­napra jóra a budapesti tőzsde viszonyait. Ma konsremin már alig van, a bécsi arbitrázs is elbújt, mert a vezetés már az ő kezükből is ki­csúszott. A közönség egy része tele van drágán vá­sárolt papírokkal is, melyeken napról-napra többet veszít és melyek visszatartják a vásárlástól. A má­sik része lehibardírozott papírokkal dolgozik. Erről jobb nem beszélni. Mondjunk ma erről a kontin­gensről csak annyit, hogy mint vásárló egyáltalán nem jön számba. A pénzintézetek? Délelőtt inter­veniálnak, délután pótfedezetet követelő szigorít fölszólításokat írnak ügyfeleiknek, holnap pedig esetleg vásárra dobják mai intervenciójuk gyümöl­csét a pótfedezetet adni nem tudó klienseik papír­jaival egyetemben. Minden érthető és mindeki megmagyarázható. Nem akarunk vádaskodni. Ez fölösleges is volna, mert a derűt fölidézésében részes tényezők bizo­nyára összesen és egyenként szépen meg tudják okolni a maguk eljárását. Csodaszert sem tudunk ajánlani, mert a tőzsde mai helyzete hónapok óta egymásra halmozódó hibák eredője és nincsen az az intézkedés, mellyel egyszerre el lehetne radí­rozni ezt a pecsétet gazdasági életünk helyzetkép­­éről. Mitől várunk mégis javulást? Attól, hogy pénzügym­­in­iszterü­nk, kinek nálunk nagyobb tiszte­lője nincsen, úgy látszik végre ezer fontos teendőik közepette is arra kezd eszmélni, a­mit már régen mondunk, hogy már nem a tőzsdéről van híd, hanem a magyar értékpapírról; már nem az egyes játékosok nyereségéről vagy veszteségéről, hanem becsületben szerzett vagyonok megtartásáról vagy szétfoszlásáról; nemzeti szerencsétlenségről, mely már nemcsak az egyéneket éri, hanem a tanodéi

Next