Budapesti Hírlap, 1921. szeptember (41. évfolyam, 193–217. szám)

1921-09-15 / 204. szám

Budapest, 1921. XLI. évfolyam, 204. szám Csütörtök, szeptember 15. Megjelenik festfű kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 440 K, félévre 320 K, negyedévre 110 K, egy hónapra 40 K. Egyes­szélet ára 3 korona. Ausztriában S kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési Irodák. IGSzerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd-utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: VI­­. ker., József-körut 5. szin. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. Tisztelettel kérjük igen­­ vidéki előfizetőinket, hogy lapunk zavartalan küldése érdekében az előfizetést idejében megújítani szíveskedjenek. Politika és panama. Budapest, szept. 14. Abban teljes az egyetértés, hogy a­mi a földművelési minisztériumban történt: csúnya panama. A gyanúsítottakat már ma átadták az ügyészségnek. A közönség előtt megint fiöllel­­­ment a fátyol, hogy micsoda piszkos mahinációk keserítik meg az életét. Arra nézve azonban már véleményharc dúl a politikusok közt, hogy a politikának van-e köze az ügyhöz és hogy az ügyből szabad-e politikát csinálni. A politikai dulakodás a csalhatatlan bizonyíték a mellett, hogy a legfrissebb panamát dúsan lehet köríteni politikai képmutatással, robbantó anyaggal, ha­­­lmi célzattal és személyes nekiiramodásokkal. Tisztára képmutatás azt mondani, hogy :hez a bűnügyhöz nem tapad politika. Valami­kor ezek az urak egész másképpen gondolkoz­tak az uralkodó rendszerről, a közéleti esemé­nyek és az uralkodó politika benső összefüggé­séről. Mindenért, a legaprólékosabb dologért a rendszert tették felelőssé. Most hallgatnak a rendszerről és a felelősségről. Most nem sietnek kivégezni senkit, hanem a bíróság kizárólagos illetékességét!, hangoztatják. Mert tudják, hogy a bíróság a jogi objektivitás keretén belül marad nem­ törődik közvetetlenül politikával és rendszerrel. Mi nem akarunk ezeknek az uraiknak a hajdani bűnébe esni, nem­ hánytorgatjuk a rend­szert, és nem akarjuk senkire ráborítani a gyanú felhőjét, de szembetűnő következ­et­len­ségük­re rá kell mutatnunk. A nemzeti újjáépítés bátor vállalkozóitól más stílust vártunk. A­kik oly szigorúak voltak mások iránt, azoknak még szigorúabbaknak kell lenni önmaguk iránt. A síik erkölcsi műfelháborodásukban nem egy­szer ártatlanokból csináltak erkölcsi halottakat, most nem burkolód­zhatnak kíméletes disz­tinkciókba. Mindez visszásan és lesújtóan hat, mert köztudomású, hogy a testvérpártok nagyon is szeretnének egymással leszámolni. Azonban az eshetőségek, a bonyodalmak és következmé­nyeik annyira kiszámíthatatlanok, hogy gyilkos kedvük ellenére a kitűnő alkalmat el kell sza­­lasztani. Ennek megfelelően módosult a taktika. Barátságos üzenetváltások történnek, hogy nem fognak egymásban kárt tenni; még a nemzet­gyűlés elé sem viszik az ügyet; egymás párt­vezéreit nem fogják kikezdeni; nem vetik föl idő előtt a politikai felelősség kérdését; nem fogják feleleveníteni a régi dolgokat — mert az is van bőven! — nem fognak listát kérni; ma­gukra a meg­tévedett képviselőkre bízzá­k a kon­zekvenciák levonását; a közönséges bűnösök pedig, a­kik persze nem politikusok és nem kép­­viselők, bűnhődjenek. És mindennek tetejébe párthatározat mondja ki, hogy manden visszaélést elítélnek! Ez a hatalmas kijelentés — ugyan ki kételked­nék benne? — általános megnyugvást fog kel­teni. Nem lesz többé soha panama ebben az országban, a­hol ilyen szigorú a politikai er­­­­kölcs. Igaz, hogy Tiszától listát követeltek, a Tisza adott is listát, de a mai aszkéta világban­­ kár ilyesmire a papirosért. Az újjászületés második évében így fest a politika: így intézik el a panamát Bizalmat szavaztak Nagyatádi szabó Istvánnak — A kisgazdapárt értekezlete. — A kijárók névsorát a párt elé terjesztik. — A kisgazdapárt poa esti értekezletén foglalko­zott a kiviteli engedetnek dolgával. Az értekezleten nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter hosszabb beszédben válaszolt a legutóbbi napokban ellene elhangzott támadásokra. A párt nagyatádi Szabót lelkesen ünnepelte és határozati javaslatot fogadott el, a­melyben visszautasította a kiviteli ügyekkel kapcsolatosan ellene és a párt ellen inté­zett támadásokat. Ezt megelőzően a párt intézőbizottsága tartott t.Ma délután öt órakor ülést, a­melyen megál­lapí­totta azt a határozati javaslatot, melyet az elnökség az értekezlet elé terjesztett. Az intézőbizottság ülésén Rubinér­ Gyula kijelentette, hogy az egyik lapban tett nyilatkozatát félreértették, mert a nagyatádi Szabó iránt teljes bizalommal van. Hét óra tájban érkezett a pártba nagyatádi Szabó István, a­kit belépéskor a párt jelenlevő tag­jai meleg ovációban részesítettek. Az értekezleten Mayer János elnökölt, a­ki kijelentette, hogy a párt nem akar bűnöket palás­tolni, sőt ellenkezően kemény megtorlást követel. Visszautasítják azonban azt a beállítást, m­intha a nép millióinak ellátására szánt gaborvrt eladták volna. Tárgyilagosságra kérte a pártot. -Utyk, meg­tévedtek, azokat ki fogják közösíteni, a pártnak azon­ban egységet kell mutatnia, mert ez az “erásnak is érdeke. ’ • Ezután Vasadír Balog­­ György főjegyző felöl­­vasta a határozati javaslat­ot, a mbni megállapítja, hogy a párt nem fedezi a bűnösöket, követeli a vizs­gálat lefolytatását és a szigorú megtorlást. Ha párt­­b­­itok vannak kompromittálva, azoknak a legna­gyobb mértékben le kell vonni a konzekvenciákat és ki kell lépniük a pártból. A párt a legnagyobb nyu­galommal várja a bűnügyi vizsgálat eredményét és addig nem látja szükségesnek, hogy a kérdéssel to­­vább, foglalkozzék. A határozati javaslat különben nem foglal ma­gában bizalmi javaslatot. Csontos Imre mondott ezután beszédet és éde­sen­­támadta azokat, a­kik a mai viszonyok, között a politikai és társadalmi békét megbontják. A sajtó egy része be akarja feketíteni a pártot é­s a kormány­ban nincs elég erő, hogy ezt­ megakadályozza. Meg­­fizetett lapokkal a kormány diszkreditálja a pártot. Nagyatádi Szabó István beszéde. Ezután nagyatádi Szabó István földművelés­­ügyi miniszter emelkedett szólásra és kijelentette, hogy sokszor volt már súlyos helyzetben, de a fele­lősség elöl soha ki nem bújt. Most is vállalja azt, a legteljesebb mértékben. Nem akar mostani lelkiálla­potáról beszélni, hanem szárazon fogja ismertetni a tényállást. .. Hogy a lapok sürgetik a visszaélések­ meg­torlását, az rendben lévő dolog. Viszont izgatás, a­mit egyes lapok tesznek, hogy megtévedt és esetleg bűnös emberek hibái miatt a pártot akarják befe­ketíteni. A lapok egy része azt írja, hogy a drága­ság a kiviteli engedelmek miatt állt elő. Ez vagy gonoszság, vagy tudatlanság- kivitelre szükség van, mert annyi gabonánk termett, hogy feltétlenül ki kell vinni belőle. Ezt kívánja az ország pénzügyi helyzete is. Visszaélések mindig voltak és lesznek, ezért azonban a pártot nem lehet felelőssé tenni. Kivitel nélkül az ország napi élhet m­eg. Az idei ki­vitel még meg sem közelíti a tavalyit. Az ellátatla­nok gabonájának semmi köze a kivitelhez. A vissza­élések- a­melyekről szó van, az állatkivitel körül történtek- Elődje a múlt évben az állatkivitellel egy céget bízott meg. Azonban kifogásolták és az volt a kívánság, hogy ne csináljanak monopol­umot, ha­nem adjanak a gazdáknak é­s kereskedőknek­ enge­delmet a kivitelre.­­ A kivitelt a kormány halam éri el. A kor­mány határozta el azt, hogy minél több tételben adjon kiviteli engedelmet, hogy a kis exisztencák­ is hozzájuthassanak. Esküdt Lajosnak semmi inge­­renciája nem volt enn­ek intézésére. Ezeket ez en­­gedelmeket az illetékes ügyosztályok adták ki. Es­küdt azonban utólag tudomást szerzett róla és igy egy nappal előbb, jóhiszemű embereket félrevezetve, tőlük pénzt vett fel. 15.000 kérvényt adtak be kivi­tel iránt. Ezek mind iktatva varrnak, rájuk van ve­zetve az ajánlók neve és mellettük­ van az ajánlók levele. 332 marha kiviteli engedelmet és 167 le­­szállítási engedelmet adtak. Ennek a felét azonban nem vették igénybe, mert később nem bizonyult jó üzletnek. Százával jelentkeztek nála kérelmezők, el azonban kiviteli ügyben senkit sem fogadott. A ki­viteli engedelmet az ügyosztály mindazoknak meg­adta, a kik­ igazolták, hogy az illetéket lefizették. Az államot semmi károsodás nem éri.­­ Egyetlenegy engedelmet adtak ki a mely után nem fizettek illetéket, de ezt nem ő, hanem a mi­­nisztertanács adta ki, mert ez a cég jövedelmét nem­zeti célokra fordította. A vizsgálat majd meg fogja állapítani, hogy ez az engedélyezés hogy történt.­­­ A­mi a kijárásokat illeti, lehet róla mial­­­kozni, hogy képviselőnek szabad-e ilyen kérelmeket pártolni, vagy értük közbenjárni­ De megállapítja,, hogy minden politikai párt részéről történtek ilyen közbenjárások, sőt a kormány tapjai részéről is, a­mint ez régi gyakorlat. Azt mondják, adja ki a listát." Minden kérvény mellett ott az ajánló az ügyosztály­iján. A­ki kiváncsi rás megnézheti. Illegitim befolyás azonban egy esetben sem érvényesült. Az engedel­yekért, a­melyeket kiadtak, mind ő, mind pedig 11 minisztérium vállalja a legteljesebb felelősséget. Abba a miniszter már nem foshat be, hogy az engedélye­sek hogy bonyolít­sák le üzleteiket. . A lisztkivi­telt a kormány engedte meg. Tíz­ezer vagon lisztet akartak kivinni. Mivel azonban a pénzügyminiszter látta, hogy a lisztkivitelt nem tudják idejében lebonyolítani és így elmaradnak, azok a pénzügyi eredmények is, a­melyek az ellá­tatlanok biztosítására voltak előirányozva, föl­ajánlotta a szemes gabona kivitelét is. A pénzügy­minisztériumból hozzá jött egy miniszteri tanácsos és tervet mutatott neki, a­mely szerint egy cég 900, illetve 1000 vagon gabonát kért kölcsön az állam­tól, azzal a kötelezettséggel, hogy az egész illetéket­ előre lefizeti, a gabonát pedig november 1-én ter­mészetben visszaadja. Ezt az ügyet minisztertanács elé vitte, mely úgy határozott, hogy 600 vagon ga­­bonát és 300 vagon lisztet lehet kivinni. Az engede­tem még aláírva sincs. A nemesített vetőmagvak­ból a Székács-cég, a­mely ilyeneket termel, kiviteli en­gedel­met kért. Ezt a tárcaközi bizottság adtai meg és ez állapította meg a mennyiséget is. A többi ilyen engedelem kiadását is ez a bizottság intézte.­­ A miniszter azután tiltakozott az ellen, hogy­ a párt ellen kihasználják egyes emberek megtéve­­­dését. A párt igen sokat tűrt el az utóbbi időben,­ főként az ő befolyására, mert az országnak békét kell. Annyit nyert és annyit nyeletett ezzel a párt­tal, — folytatta a miniszter — hogy ha még ez sem elég, akkor sem neki, sem a pártnak nem érdemes a mai kormányzati rendszerben részt venni. Kéri a­ pártot, hogy ne az ő személyéhez ragaszkodjék, hanem a párt eszméjéhez. Megjegyezte, hem a túlbuzgó nyomozás különösen egy bizonyos irány­ban buzgólkodik. Végül kijelentette, hogy pártkasszája a párt­­nak nincs és nem is volt, megköszönte a párt jó­indulatát és megkérte, hogy tovább is támogassák.­­ Nagyatádi Szabó tetszéssel fogadott beszédi után Meskó Zoltán tiltakozott a pártkassza vádja­­ ellen, Rubinek Gy­ula pedig hosszabb beszédet mon­dott, a­melyben elpanaszolta, hogy a pártot minden, téren háttérbe szorítják. A kormányban csak két kisgazdaminiszter van és ezt a botrányt is a párt ellen akarják kihasználni. A párt adjon programot, a­mely ne merüljön ki a kormány tám­ogatásában. Minden ügy alapja a királykérdés, ezt az ügyet is azok élezték ki,­ a­kik ebben a tekintetben ellen­­kezű felfogásunk.­­ Ezután Hencz Károly hosszabb határozati ja­vaslatot terjesztett elő, a­melyben kifejti, hogy a m­ai körülmények között a párt nem érvényesül eléggé a korrm­ányzásbban és ezért követeli, hogy­ ■ebben a pártnak megfelelő része legyen, .4 vizsgá­lat miatt bizalmatlanságát fejezi ki Bethlen István gróf miniszterelnökkel szemben és javasolja, hogy a párt szavazzon bizalmat nagyatádi Szabó István­nak, a kormányt pedig csak bizonyos feltételek­ mellett támogassa tovább. Dömötör Mihály kifogásolta, hogy a

Next