Budapesti Hírlap, 1921. szeptember (41. évfolyam, 193–217. szám)
1921-09-15 / 204. szám
Budapest, 1921. XLI. évfolyam, 204. szám Csütörtök, szeptember 15. Megjelenik festfű kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 440 K, félévre 320 K, negyedévre 110 K, egy hónapra 40 K. Egyesszélet ára 3 korona. Ausztriában S kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési Irodák. IGSzerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd-utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: VI. ker., József-körut 5. szin. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. Tisztelettel kérjük igen vidéki előfizetőinket, hogy lapunk zavartalan küldése érdekében az előfizetést idejében megújítani szíveskedjenek. Politika és panama. Budapest, szept. 14. Abban teljes az egyetértés, hogy ami a földművelési minisztériumban történt: csúnya panama. A gyanúsítottakat már ma átadták az ügyészségnek. A közönség előtt megint fiöllelment a fátyol, hogy micsoda piszkos mahinációk keserítik meg az életét. Arra nézve azonban már véleményharc dúl a politikusok közt, hogy a politikának van-e köze az ügyhöz és hogy az ügyből szabad-e politikát csinálni. A politikai dulakodás a csalhatatlan bizonyíték a mellett, hogy a legfrissebb panamát dúsan lehet köríteni politikai képmutatással, robbantó anyaggal, halmi célzattal és személyes nekiiramodásokkal. Tisztára képmutatás azt mondani, hogy :hez a bűnügyhöz nem tapad politika. Valamikor ezek az urak egész másképpen gondolkoztak az uralkodó rendszerről, a közéleti események és az uralkodó politika benső összefüggéséről. Mindenért, a legaprólékosabb dologért a rendszert tették felelőssé. Most hallgatnak a rendszerről és a felelősségről. Most nem sietnek kivégezni senkit, hanem a bíróság kizárólagos illetékességét!, hangoztatják. Mert tudják, hogy a bíróság a jogi objektivitás keretén belül marad nem törődik közvetetlenül politikával és rendszerrel. Mi nem akarunk ezeknek az uraiknak a hajdani bűnébe esni, nem hánytorgatjuk a rendszert, és nem akarjuk senkire ráborítani a gyanú felhőjét, de szembetűnő következetlenségükre rá kell mutatnunk. A nemzeti újjáépítés bátor vállalkozóitól más stílust vártunk. Akik oly szigorúak voltak mások iránt, azoknak még szigorúabbaknak kell lenni önmaguk iránt. A síik erkölcsi műfelháborodásukban nem egyszer ártatlanokból csináltak erkölcsi halottakat, most nem burkolódzhatnak kíméletes disztinkciókba. Mindez visszásan és lesújtóan hat, mert köztudomású, hogy a testvérpártok nagyon is szeretnének egymással leszámolni. Azonban az eshetőségek, a bonyodalmak és következményeik annyira kiszámíthatatlanok, hogy gyilkos kedvük ellenére a kitűnő alkalmat el kell szalasztani. Ennek megfelelően módosult a taktika. Barátságos üzenetváltások történnek, hogy nem fognak egymásban kárt tenni; még a nemzetgyűlés elé sem viszik az ügyet; egymás pártvezéreit nem fogják kikezdeni; nem vetik föl idő előtt a politikai felelősség kérdését; nem fogják feleleveníteni a régi dolgokat — mert az is van bőven! — nem fognak listát kérni; magukra a megtévedett képviselőkre bízzák a konzekvenciák levonását; a közönséges bűnösök pedig, akik persze nem politikusok és nem képviselők, bűnhődjenek. És mindennek tetejébe párthatározat mondja ki, hogy manden visszaélést elítélnek! Ez a hatalmas kijelentés — ugyan ki kételkednék benne? — általános megnyugvást fog kelteni. Nem lesz többé soha panama ebben az országban, ahol ilyen szigorú a politikai erkölcs. Igaz, hogy Tiszától listát követeltek, a Tisza adott is listát, de a mai aszkéta világban kár ilyesmire a papirosért. Az újjászületés második évében így fest a politika: így intézik el a panamát Bizalmat szavaztak Nagyatádi szabó Istvánnak — A kisgazdapárt értekezlete. — A kijárók névsorát a párt elé terjesztik. — A kisgazdapárt poa esti értekezletén foglalkozott a kiviteli engedetnek dolgával. Az értekezleten nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter hosszabb beszédben válaszolt a legutóbbi napokban ellene elhangzott támadásokra. A párt nagyatádi Szabót lelkesen ünnepelte és határozati javaslatot fogadott el, amelyben visszautasította a kiviteli ügyekkel kapcsolatosan ellene és a párt ellen intézett támadásokat. Ezt megelőzően a párt intézőbizottsága tartott t.Ma délután öt órakor ülést, amelyen megállapította azt a határozati javaslatot, melyet az elnökség az értekezlet elé terjesztett. Az intézőbizottság ülésén Rubinér Gyula kijelentette, hogy az egyik lapban tett nyilatkozatát félreértették, mert a nagyatádi Szabó iránt teljes bizalommal van. Hét óra tájban érkezett a pártba nagyatádi Szabó István, akit belépéskor a párt jelenlevő tagjai meleg ovációban részesítettek. Az értekezleten Mayer János elnökölt, aki kijelentette, hogy a párt nem akar bűnöket palástolni, sőt ellenkezően kemény megtorlást követel. Visszautasítják azonban azt a beállítást, mintha a nép millióinak ellátására szánt gaborvrt eladták volna. Tárgyilagosságra kérte a pártot. -Utyk, megtévedtek, azokat ki fogják közösíteni, a pártnak azonban egységet kell mutatnia, mert ez az “erásnak is érdeke. ’ • Ezután Vasadír Balog György főjegyző felölvasta a határozati javaslatot, a mbni megállapítja, hogy a párt nem fedezi a bűnösöket, követeli a vizsgálat lefolytatását és a szigorú megtorlást. Ha pártbitok vannak kompromittálva, azoknak a legnagyobb mértékben le kell vonni a konzekvenciákat és ki kell lépniük a pártból. A párt a legnagyobb nyugalommal várja a bűnügyi vizsgálat eredményét és addig nem látja szükségesnek, hogy a kérdéssel tovább, foglalkozzék. A határozati javaslat különben nem foglal magában bizalmi javaslatot. Csontos Imre mondott ezután beszédet és édesentámadta azokat, akik a mai viszonyok, között a politikai és társadalmi békét megbontják. A sajtó egy része be akarja feketíteni a pártot és a kormányban nincs elég erő, hogy ezt megakadályozza. Megfizetett lapokkal a kormány diszkreditálja a pártot. Nagyatádi Szabó István beszéde. Ezután nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra és kijelentette, hogy sokszor volt már súlyos helyzetben, de a felelősség elöl soha ki nem bújt. Most is vállalja azt, a legteljesebb mértékben. Nem akar mostani lelkiállapotáról beszélni, hanem szárazon fogja ismertetni a tényállást. .. Hogy a lapok sürgetik a visszaélések megtorlását, az rendben lévő dolog. Viszont izgatás, amit egyes lapok tesznek, hogy megtévedt és esetleg bűnös emberek hibái miatt a pártot akarják befeketíteni. A lapok egy része azt írja, hogy a drágaság a kiviteli engedelmek miatt állt elő. Ez vagy gonoszság, vagy tudatlanság- kivitelre szükség van, mert annyi gabonánk termett, hogy feltétlenül ki kell vinni belőle. Ezt kívánja az ország pénzügyi helyzete is. Visszaélések mindig voltak és lesznek, ezért azonban a pártot nem lehet felelőssé tenni. Kivitel nélkül az ország napi élhet meg. Az idei kivitel még meg sem közelíti a tavalyit. Az ellátatlanok gabonájának semmi köze a kivitelhez. A visszaélések- amelyekről szó van, az állatkivitel körül történtek- Elődje a múlt évben az állatkivitellel egy céget bízott meg. Azonban kifogásolták és az volt a kívánság, hogy ne csináljanak monopolumot, hanem adjanak a gazdáknak és kereskedőknek engedelmet a kivitelre. A kivitelt a kormány halam éri el. A kormány határozta el azt, hogy minél több tételben adjon kiviteli engedelmet, hogy a kis exisztencák is hozzájuthassanak. Esküdt Lajosnak semmi ingerenciája nem volt ennek intézésére. Ezeket ez engedelmeket az illetékes ügyosztályok adták ki. Esküdt azonban utólag tudomást szerzett róla és igy egy nappal előbb, jóhiszemű embereket félrevezetve, tőlük pénzt vett fel. 15.000 kérvényt adtak be kivitel iránt. Ezek mind iktatva varrnak, rájuk van vezetve az ajánlók neve és mellettük van az ajánlók levele. 332 marha kiviteli engedelmet és 167 leszállítási engedelmet adtak. Ennek a felét azonban nem vették igénybe, mert később nem bizonyult jó üzletnek. Százával jelentkeztek nála kérelmezők, el azonban kiviteli ügyben senkit sem fogadott. A kiviteli engedelmet az ügyosztály mindazoknak megadta, a kik igazolták, hogy az illetéket lefizették. Az államot semmi károsodás nem éri. Egyetlenegy engedelmet adtak ki a mely után nem fizettek illetéket, de ezt nem ő, hanem a minisztertanács adta ki, mert ez a cég jövedelmét nemzeti célokra fordította. A vizsgálat majd meg fogja állapítani, hogy ez az engedélyezés hogy történt. Ami a kijárásokat illeti, lehet róla mialkozni, hogy képviselőnek szabad-e ilyen kérelmeket pártolni, vagy értük közbenjárni De megállapítja,, hogy minden politikai párt részéről történtek ilyen közbenjárások, sőt a kormány tapjai részéről is, amint ez régi gyakorlat. Azt mondják, adja ki a listát." Minden kérvény mellett ott az ajánló az ügyosztályiján. Aki kiváncsi rás megnézheti. Illegitim befolyás azonban egy esetben sem érvényesült. Az engedelyekért, amelyeket kiadtak, mind ő, mind pedig 11 minisztérium vállalja a legteljesebb felelősséget. Abba a miniszter már nem foshat be, hogy az engedélyesek hogy bonyolítsák le üzleteiket. . A lisztkivitelt a kormány engedte meg. Tízezer vagon lisztet akartak kivinni. Mivel azonban a pénzügyminiszter látta, hogy a lisztkivitelt nem tudják idejében lebonyolítani és így elmaradnak, azok a pénzügyi eredmények is, amelyek az ellátatlanok biztosítására voltak előirányozva, fölajánlotta a szemes gabona kivitelét is. A pénzügyminisztériumból hozzá jött egy miniszteri tanácsos és tervet mutatott neki, amely szerint egy cég 900, illetve 1000 vagon gabonát kért kölcsön az államtól, azzal a kötelezettséggel, hogy az egész illetéket előre lefizeti, a gabonát pedig november 1-én természetben visszaadja. Ezt az ügyet minisztertanács elé vitte, mely úgy határozott, hogy 600 vagon gabonát és 300 vagon lisztet lehet kivinni. Az engedetem még aláírva sincs. A nemesített vetőmagvakból a Székács-cég, amely ilyeneket termel, kiviteli engedelmet kért. Ezt a tárcaközi bizottság adtai meg és ez állapította meg a mennyiséget is. A többi ilyen engedelem kiadását is ez a bizottság intézte. A miniszter azután tiltakozott az ellen, hogy a párt ellen kihasználják egyes emberek megtévedését. A párt igen sokat tűrt el az utóbbi időben, főként az ő befolyására, mert az országnak békét kell. Annyit nyert és annyit nyeletett ezzel a párttal, — folytatta a miniszter — hogy ha még ez sem elég, akkor sem neki, sem a pártnak nem érdemes a mai kormányzati rendszerben részt venni. Kéri a pártot, hogy ne az ő személyéhez ragaszkodjék, hanem a párt eszméjéhez. Megjegyezte, hem a túlbuzgó nyomozás különösen egy bizonyos irányban buzgólkodik. Végül kijelentette, hogy pártkasszája a pártnak nincs és nem is volt, megköszönte a párt jóindulatát és megkérte, hogy tovább is támogassák. Nagyatádi Szabó tetszéssel fogadott beszédi után Meskó Zoltán tiltakozott a pártkassza vádja ellen, Rubinek Gyula pedig hosszabb beszédet mondott, amelyben elpanaszolta, hogy a pártot minden, téren háttérbe szorítják. A kormányban csak két kisgazdaminiszter van és ezt a botrányt is a párt ellen akarják kihasználni. A párt adjon programot, amely ne merüljön ki a kormány támogatásában. Minden ügy alapja a királykérdés, ezt az ügyet is azok élezték ki, akik ebben a tekintetben ellenkezű felfogásunk. Ezután Hencz Károly hosszabb határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben kifejti, hogy a mai körülmények között a párt nem érvényesül eléggé a korrmányzásbban és ezért követeli, hogy ■ebben a pártnak megfelelő része legyen, .4 vizsgálat miatt bizalmatlanságát fejezi ki Bethlen István gróf miniszterelnökkel szemben és javasolja, hogy a párt szavazzon bizalmat nagyatádi Szabó Istvánnak, a kormányt pedig csak bizonyos feltételek mellett támogassa tovább. Dömötör Mihály kifogásolta, hogy a