Budapesti Hírlap, 1922. január (42. évfolyam, 1–25. szám)
1922-01-06 / 5. szám
8 ilyen szellemben ítélkeztek, fejelmi eljárást fognak indítani. Mintegy nyolc tanárról van szó. A városban az a hír került forgalomba, hogy ebben az ügyben a nemzetgyűlésen is interpelláció fog elhangzani. (Gyászrovat.) A1a temették nagy részvéttel Buller Bertalan drt, a zsidó kórház volt igazgatóját a kórház előcsarnokából. A kormánytTóth Lajos dr. államtitkár képviselte. A holttestet a rákoskeresztúri temetőben helyezték örök nyugalomra. (A sinntének autón elhurcolták a Times tudósítóját.) Londonból jelentik: Tegnap délután Dublinban ismeretlen sinnfén elemek autón erőszakkal a cork ir köztársasági csapatokhoz hurcolták Kay hirlapírót. A sinnfének az újságírónak elhurcolása előtt kijelentették, hogy csak akkor engedik szabadon, ha az ír kérdésről lapjában megjelent egyik cikkét visszavonja. (Állásvesztésre ítélt tanár.) A református egyetemes konvent Malter Dezső csurgói főgimnáziumi tanárt a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartásáért állásából elmozdította. Mailer hat évig tanári állásban nem alkalmazható. — (Megfenyegetett művésznő.) Jászai Mari, a Nemzeti Színház művésznője, levélszekrényében fenyegető levelet talált a következő tartalommal: „Ha nem akar úgy járni, mint Gombaszögi, akkor gondolja meg, mit akar tenni, mert nem adok egy garast az életéért. Nekem, sikerülni fog“. Tegnap a művésznő a fenyegető levelet, amelynek íróját nem ismeri, átadta a rendőrségnek. A rendőrség a levél írójának nyomában van. (Megvert betörők.) A rendőrségnek tegnap besúgták hogy betörés készül a Dob utca 69. számú házában. A jelzett időre detektiveket küldtek a házba, akik lesbe álltak és úgy öt óra tájban látták, hogy két gyanús ember megy be a kapun, majd a kifosztásra kiszemelt lakásba. Néhány perc múlva a detektívek is benn voltak a lakásban s a két betörőt lefogták és megállapították, hogy a betörők Cserje Lajos és Horváth Isttván rovott múltú tolvajok. A Dob utcában híre terjedt a betörőfogásnak s egyszerre nagy tömeg verődött össze. Mikor a detektívek a betörőkkel távozni akartak, a tömeg rátámadt a két betörőre és agyba-főbe verte őket. Gsevre Lajost félholtra verték, Horváth István azonban ájulást színlelve, összeesett s igy a tömegben sikerült megszöknie. Cserrét végre is a detektívek mentették meg a tömeg kezéből és bevitték a főkapitányságra. Ma reggelre azután sikerült megszökött társát is elfogni, mire mindkettőt letartóztatták. (Leleplezett bélyeghamisítók.) A főkapitányságot már régebben bizalmas úton értesítették, hogy a forgalomba került bélyegeket, különösen azokat, amelyek gyűjtés céljából értékesek, nagy mennyiségben hamisítják. Hamisítják azonkívül a bélyegeken lévő felülbélyegzéseket is. Legutóbb azután megtudták, hogy a hamisításokat Szabó Ferenc nyomdász a műhelyében több társával készíti Kimentek Szabó Ferenc lakására, ahol nagyszerűen berendezett sajtógépeket találtak, amelyeken nemcsak bélyegeket, hanem lisztjegyeket is hamisítottak. A hamisításban a nyomdász több társa segédkezett. Ezek: Buchshamn Lajos, Senner Samu és Csató Bertalan voltak, kik különösen az arató bélyegsorozatokat gyártották ezeken a gépeken. Mind a négy nyomdászt letartóztatták. Mivel a letartóztatott bélyeghamisítik kihallgatásuk során azt vallották, hogy a bélyegeket kávéházakban bélyegkereskedők útján értékesítették, a rendőrség kinyomozta ezeket a kereskedőket is Bukovics István Kuppoy János és Voicsi József ügynökök személyében, akiket szintén őrizetbe helyeztek. A nyomozás során az is kiderült, hogy a hamis bélyegek nagy részét ,Pécsett készítették még a szerb megszállás alatt s onnan csempészték át. A hamisítványokat egyes kereskedők feláron, sőt negyedáron vették és ezek ellen a kereskedők ellen is megindítják az eljárást.— Szőrmekabiltok, rókaboák és inuffok, szolid árban kaphatók. Evetovics szűcs, Erzsébet-tér 8., I. em. — Szorulásoknál és székrekedéseknél a Hunyadi János keserüviz kitűnő szolgálatokat fog tenni Önnek. Rendes adag reggeli előtt egy borospohárral langyosra fölmelegitve. Nem biztat sikerrel a magyar-osztrák tárgyalás. — Az osztrákok képtelen követelései. — A tervbe vett magyar-osztrák tárgyalás már most, megkezdése előtt sem biztat sok reménnyel, ha igazak azok az anyagi követelések, melyeket az osztrákok Nyugatmagyarországgal összefüggésben támasztani akarnak. Ezek a Neues Wiener Tagblatt szerint a következők: Kárpótlást kívonnak a magántulajdonban történt károkért, melyek megállapítását persze az osztrák hatóságok végeznék. Ezt a tételt hír szerint több száz millióra (!) becsülik. Kárpótlást követelnek ezenfelül két ember megöléséért, a menekültek szállítása és elhelyezéséért. Ezen a címen ismét néhány százmilliót kívánnak. Kárpótlást kívánnak dologi javak elsietett elszállítása miatt, végül követelik a katonai megszállás költségei címén hat és félmilliárd koronának a megtérítését. Ezzel szemben — írta a bécsi lap — a magyar kamtány 3,7 milliárdot követel az átadott állami javakért, azonban az osztrákok szerint ennek a követelésnek is hétnyolcad része jogosulatlan. Szóval még az osztrákoknak áll feljebb, akik azt akarják, hogy még mi fizessük meg nekik nagy pénzekkel, hogy oly szívesek voltak Nyugat magyai,országot elrabolni, L- TÁVIRATOK. Bécsben lesz az osztrák-magyar tárgyalás. Bécs, jun. 5. Tudósítónk jelenti telefonon: Jól értesül politikai körökben úgy t tudják, hogy az osztrák-magyar tárgyalások még ebben a hónapban Bécsben megkezdődnek. Az utódállamok konferenciája Prágában. Bécs, jan. 5 Tudósítónk jelcint telefonon: Prágában január 16-án valamennyi utódállam bevonásával konferencia lesz,hogy megtárgyalják azokat a módozatokat, amelyek az útlevelek kiadásának és a határ átlépésének az egyszerűsítését lehetővé teszik. Szűkítik a cannesi értekezlet programját. Paris, jan. 5. Lloyd George és Briand ma eszmecserét folytatott a cannnesi értekezlet elé kerülő problémákról. A nagy problémákat alkalmasint kikapcsolják az értekezlet anyagából és csupán a közvetlen megoldásra váró ügyekkel foglalkoznak. Az értekezlet programját később kibővítik és remélik, hogy sikerül áthidalni az angol-francia álláspont közt még mutatkozó ellentéteket, amennyiben az angol delegáció ellensége minden olyan eljárásnak, amely Némtországgal szemben esetleg kényszerrendszabályra vezetne. Amerikának képviselői lesznek Canntesben, akiknek megbeszélésétől igen sok függ. Az amerikai kormány szerint Európának két dolgot kell haladéktalanul megtennie: a német jóvátételekről folyó viszálykodást be kell fejeznie és a szárazföldi fegyverkezést a háború előtti mértékre kell leszállítania. Mint Rómából jelentik, ma Della Torretta márki külügyminiszter is elutazott Cannesba. KÖNYVESHÁZ. 4 (Erdély követei a portán.) .Az újabbkori történetírás mind nagyobb érdeklődéssel fordul a régi török-magyar kapcsolatok felé. A neves és tudós győri pap, Karácson Imre, majdnem egész történetírói munkásságát a török idők emlékeinek a feltárására szentelte s pár évvel ezelőtt — mint ismeretes — a konstantinápolyi kutatásoknak esett tragikus módon áldozatául. A Magyar Történelmi Társulat is tervbe vette a törökországi történeti kutatásokat s most Bíró Vencel dr. kolozsvári kegyesrendi tanár a fenti címmel szintén egy török vonatkozású történeti tanulmányt tett közzé. A rendkívül érdekes és értékes könyv a hajdani önálló Erdély fejedelmieinek törökországi követeiről szól. A szerző nem a követségek kronologikus történeti leírását adja, hanem a históriai anyagra támaszkodva, összefoglaló egységes képet rajzol arról, hogy a fejedelmek miként választották meg és indították útnak követeiket; hogyan szerelték fel magukat és miként utaztak a követek; miképp végezték küldetésüket a portán; milyen volt a Konstantinápolyban berendezett „erdélyi ház“; mi volt a szerepe a tolmácsnak, a török diáknak és a postának. Egy zárófejezetben pedig időrendben név szerint felsorolja a Törökországban járt erdélyi főköveteket, rendkívüli, állandós postaköveteket és a követségek mellett szerepelt tisztviselőket. Biró Vencel könnyű és vonzó előadásban írta meg tanulmányát. Tárgyánál fogva ma különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a könyv, mert kitűnő képet ad arról, hogy a szultánnak adózó és területileg nem nagy Erdély hogyan tudott független állami életet élni és önálló külpolitikát folytatni. Az ellenséges országok gyűrűjétől körülövezett Magyarország számára roppant nagy tanulságokat vet magában az akkori Erdély története. A 150 oldalra terjedő mű illusztrálva és a béke idejére emlékeztető kiállításban Kolozsvárott jelent meg. Budapesten a Pfeiffer Ferdinánd-féle könyvkereskedés hozta forgalomba. Megrendelhető kiadóhivatalunk könyvosztályában is. Ára 90 korona. * (Benvenuto Cellini önéletírása.) Ben-venuto Cellini-nek, a nagy ötvösművésznek önéletírása . Szarta Tamás fordításában immár második kiadásban lát napvilágot, Éber Lászlótól átdolgozva és bevezetéssel ellátva, mint a Révai-kiadásban megjelenő Mesterművek című sorozat első két új . kötete. Joggal mondják a II. kötet címlapjára nyomult sorok: „Benvenuto Cellini önéletrajzában a reneszánsz egyik legkiválóbb képviselőjének ragyogóan változatos, kalandokban gazdag élete pereg le előttünk. Önző és kegyetlen, szeszélyes és csapongó fantáziáin, de mindenekfelett érdekes és csodálatos vonzerő’a Benvenuto alakja, a ki legkiválóbb szobrai önmagáról mintázta, legszebben estek az«A kelyhét saját életének gyöngyöző borával töltötte meg."‘ Ez a munka — a melyet Goethe vitt bele a világirodalomba s melynek eredeti kézirata a firenzeiLaurenziana-könyvtár egyik fő kincse — igazam a » hihhihihhh Budapesti Hirlap (5. sz.) 1922 január 6. legérdekesebb elbeszélések, a legmegkapóbb olvasmányok egyike. * (Radó Antal: Dante.) A Dante-kultuszt szolgálja Radó Antalnak az Olcsó Könyvtárban. megjelent Dante című kis tanulmánya, amelyet a Kisfaludy-Társaságban olvasott föl, a költő halálának hatszázados fordulója alkalmából. A művecske nem méltatlan kifejezése és igazolása a műveit világ szellemi életében való részességünknek és sikeresen hozza közelebb nemzetünkhöz ezt a nagy elmét, amely „mindenkit megtermékenyít, a ki vele társalogni bir“. * (Csermelyek mentében) címmel Szentesi Tóth Kálmán egy kötetnyi verset bocsátott közre. A tiszta költőiség útját járja a szerző s szépen csendülő soraiból meleg érzés, vidám hangulat és nagy emberszeretet árad felénk. A kötet Karcagon jelent meg Nagy és Kertész könyvnyomdájában. Ara 30 korona. * (Szegény Magyarország) címmel egy tehetséges, melegérzésű és magyar lelkű poéta, Mezey Jenő kötetbe foglalta a magyar sorsot sirató, de a magyar föltámadásban bízva-.bizó verseit. A nemzeti gondolatot szépen csengő sorokban megszólaltató költeményeket ajánljuk azoknak a figyelmébe, akik hazafias ünnepségekre szavalásra alkalmas verseket keresnek. * (A,, Kelet Népe“) újévi száma négy nyelven írt politikai és gazdasági cikkekkel jelent meg kilencven oldalon. Kimagasló, értéke a füzetnek Apponyi Albert gróf angol nyelven irt tanulmánya, a melyben Nitti volt olasz miniszterelnök könyve nyomán fölsorolja az igazságtalanságokat, a melyeket az antant velünk elkövetett. Wlassics Gyula németül ír érdekes tanulmányt a kisebbségek jogairól, Berzeviczy Albert olasz nyelven fejtegeti az olasz-magyar barátság szükséges voltát és előnyeit. Szepessy a görög bonyodalom rugóit magyarázza, Balmay dr. Oroszország bekapcsolódásának szükségességét hirdeti. Politikosz rámutat arra, hogy a németekben éppen a francia politika éleszti a megtorolás vágyát. Irodalmi és gazdaságpolitikai szemle is van a folyóiratban, fa IRODALOM ÉS imism. nov&tiétarusig. A skrépzőművészek táborában parázs háborít tört ki, melynek lényege, hogy a készülő velencei magyar kiállítással kapcsolatosan a művészek egy csoportja konfliktusba keveredett a képzőművészek hivatalos szervezetével, a Magyar Képzőművészek Egyesületével és bejelentették kilépésüket. Egyúttal bejelentették azt az elhaározásukat is, hogy elmaradnak a velencei kiállításról és lemondanak zsűri tagságukról. A kilépők szinte kivétel nélkül értéket és súlyt jelentő tagjai a magyar képzőművészetnek és pedig: Csók István, Iványi Grünwald Béla, Fényes Adolf, Koszta József, Vaszary János, Réti Ist-ván, Kandó László, Vass Andor, Hermann Lipót, Vidovszky Béla, Zádor István, Rippl-Rónai József, Hatvantz Ferenc, Pólya Tibor, Perlmutter Izsák és Kisfaludy-Strobl Zsigmond. A vita maga bennünket csak annyiban érdeekel, nem lesz-e kárára a készülő velencei kiállításonak. A békés együttműködés a jelen esetben annyival inkább érdeke volna a magyar művészeknek, mert a velencei magyar ház tudvalévően mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy benne nagyobb reprezentatív kiállítást lehessen rendezni, más szóval, jelesebb művészetek kollektív részvétele kizárt lévén, csak harmonikus válogató munka biztosíthatja a kiállítás szükséges előkelő színvonalát. A háborúság okairól Moldován Béla, a Képzőművészek Egyesületének vezető titkára a következőket mondotta lapunk munkatársának: — A kilépést magánügynek tartom, melynek indító okai nem tartoznak a nagyközönség elé, hacsak szenzáció-fhajhászás céljából nem. Ami magát az Egyesületet illeti ez a képzőművészek összességét jelenti, oly módon, hogy magában foglalja a festőket, szobrászokat és építészeket. A legádázabb harc mindenkor a festők szakosztályában dúlt. A hatalmat sokáig tartotta kezében egy kávéházi asztaltársaság, amely szentül hitte, hogy ő egyedül illetékes és hivatott arra, hogy bárminő művészeti kérdésben döntsön, és ezért volt lehetséges, hogy mindaddig amíg az emigráns Vágó József és mások vezették Műcsarnokban a művészek ügyeit, kitűnőek voltak a) Cégem részvénytársasággál ,/ x A alakai. Tisztelt vevőközönségem január hó végéig beszerzési áron vásárolhat. Guttmann Béla Koronaherceg utca 6.1