Budapesti Hírlap, 1922. április (42. évfolyam, 75–99. szám)

1922-04-01 / 75. szám

1922 április­i Budapesti Hirup 750 o­ ffi­ációt közöl, a­mely szerint Deluta dr.-t nem a ki­rályhoz, hanem gyermekeihez hinták meg. Károly király nem bírja a madeirai tavaszi éghajlatot. Ezenfelül az utóbbi hónapokban lelkiállapota igen lehangolt volt. Könyörgő istentiszteletek a királyért. Holnap Budapest két templomában lesz kö­nyörgő istentisztelet a nagybátéti király mielőbbi felgyógyulásáért. Mint a Magyar Kurír jelenti, ápri­lis 1-én, szombaton délelőtt 10 órakor a lipótvárosi Szent István-bazilikában ünne­pies szentségied­étellel kön­yörgő szentmise lesz. A Magyar Királyság Pártja (Rocialista párt) közli, hogy a király aggasztó állapo­tára való tekintettel szombaton, április elsején a Szent Ferenc-rend Ferenciek­ terén levő templomá­ban könyörgő szentmisét mondat. Az angol közvélemény a lóvá- Sótoli terhek törlését követeli. — Miképp történhetik Európa újjáépítése. — Az angol politika kilátásai. — A magyarbarát angol körök akciója. — (Saját tudósítónktól.) A londoni magyarbarát angol kerékben kiváló helyet foglal el régi isme­rősünk, Fred Chomier angol közgazdász és publi­cista, a­ki elsőrendű összeköttetései révén szóval és sajtóban igyekezett meggyőzni a mértékadó angol köröket arról, hogy az angol közgazdaságnak a dunai országok és Kelet felé egyetlen legalkalma­sabb középpontja csak Budapest lehet. Kiváló lon­doni barátaink és Chiamies dr. munkásságának meg is lett az örvendetes eredménye, az említett közép­pont székhelye Budapest, a­mi végleg elintézett dolog. Chamier dr.-t Budapestre való visszaérkezése alkalmából fölkerestük és kérésünkre a következő­ket mondta az angol-magyar politika mostani ál­lásáról: — Az angol közvélemény, de maga Lloyd George is, már régóta belátta­, hogy a békeszerződé­sek tart­hatatlanok. Az angol közvélemény azonban elégedetlen Lloyd Georgeval, mert nem képviseli elég energikusan az angol polgárság akaratát mind a revízió, mind pedig a jóvátétel kérdésében. Az utóbbi időkben fölmerült angol politikai hullámok éppen ezért állandó­ bizonytalanságban tartják az angol premier állását.­­ A békeszerződések revíziója és a jóvátételi követelések eltörlése a gyakorlati angol közvéle­mény nézőpont­jából életszükséglet, mert a lezüllött Közép-Európa mindaddig nem juthat rendesebb kerékvágásba, míg a békeszerződések folytán ke­letkezett természetellenes­­földaraboltság és a jóvá­tétel állandóan fenyegető réme meg nem szűnik. A régi nagy fogyasztópiacaink leromlása okozza az egész gazdasági válságot, a megdöbbentő és foko­zódó munkanélküliséget­■. Ha már most a jóvátételnek természetben és a rossz valutában való kisajtolását végre akar­nák hajtani, ak­kor nem tudjuk, hol lesz a megál­lás, mert az angol közgazdaság szemében ez a lej­tőn való lezuhanást jelenti. A magyar kormánytól és­ közvéleménytől az angol közvélemény éppen ezért elvárja, hogy nem engedi magát még jobban kizsaroltatni. .A jóvátételi bizottság a legnagyobb fe­lületességgel és legnagyobb lelkiismeretességgel járt el a megcsonkított Magyarországgal szemben. E megdöbbentő felületességgel szemben egyetlen egészséges fix pont lehet a magyarsájt ellenállása.­­ Gyakran olvastam francia lapokban ezzel szemben Európa fölépítéséről. Az angol közvéle­mény viszont azt kérdi: így akarták fölépíteni Kö­­zép-Európát, vagy egész Európát, hogy az utolsó csepp vér kipréselésével minden európai országot az örvénybe rántanak? — Éppen ezért nem lehet bízni a génuai ta­nácskozás eredményében sem. Mindent elölről kell kezdeni és pedig a békeszerződések revízióján át a jóvátételről való teljes lemondással. Négy év telt el a békeszerződések óta s az angol közvélemény látja, hogy nemhogy békéről, vagy kibontakozásról lehetne szó. d­e egyre jobban sülyedünk. A magyar­barát lordok: Weardave, Newton, Phillimore, Paar­­menore, Sydenh­am­ és még sokan állandó nemes ak­cióban vannak a Magyarországon elkövetett sérelmekkel szemben s a felsőháziban, parlament­ben, a sajtóban, egyetemi városokban s*b. mra­» JühMavAfy mnuukiw,^ ....­­ A minisztertanács döntött a kerületekről. Húsz kerületben nem illít jelöltet a kormánypárt. A mai miniszteri tanácskozás, a­melyik a késő esti órákban még tart, elsősorban a kerületi beosztá­sokkal foglalkozott. A miniszteri tanácskozás dön­tése értelmében 216 vidéki kerület lesz. Ehhez hoz­zászámítva a lajstromos kerületek 30 mandátumát, 246 képviselője lesz az új nemzetgyűlésnek. A kerü­leti beosztásokról szóló rendelet a hivatalos lap va­sárnapi számában jelenik meg. A miniszteri tanácskozás ezután folyóügyekkel foglalkozott, így elsősorban a munkanélküliséggel és a drágasággal kapcsolatos kérdésekkel. • Az egységes párt azokban a kerületekben, a­hol kevesebb kilátása van a sikerre, nem állít jelöl­tet, hanem olyan más pártállású, vagy pártonkívül mérsékelt politikusokat fog támogatni, a­kiknek a megválasztását kívánatosnak tartja. Ezek a jelöltek főként a Huszár—Ernszt-párt politikusai közül ke­rülnek ki, a­kikkel már egyes kerületekre nézve meg is történt a megegyezés. Politikai körökben úgy tudják, hogy az egységes párt körülbelül 20 kerü­letben nem állít jelöltet. A miniszterelnök Balassagyarmatra utazik. A miniszterelnök vasárnap este nagyobb kíséret­tel Balassagyarmatra akart utazni, hogy részt vegyen Maróthy László hétfői beiktatásán, de lehetséges, hogy az utazást a kormányzó leányának esküvője miatt el­halasztják. A központi választmány ülése, A középponti választmány ma délután Felkus­­házy Lajos alpolgármester elnökletével, a főpolgár­­mesteri hivatalban ülést tartott. Az elnök bejelen­tette, hogy a belügyminiszter leiratot intézett a középponti választmányho­z, hogy az ideiglenes ter­vezetekből az ideiglenes névjegyzéket április 0-ig el kell készíteni. Az összeíre-td­ldöttségek a névjegyzék­­tervezeteket és a kihagyottak névjegyzéket részben már be is szállították a középponti Választmányhoz. Ehhez képest az elnök azt javasolja, hogy a közép­ponti választmány tagjait három csoportba osszák be és a három csoport április 1-én, 2-án és 3-án vizsgálja át a névjegyzék-tervezeteket és állítsa ösz­­sze az ideiglenes névjegyzéket. A­mikor az ideiglenes névjegyzékek összeállítása 3-án megtesz, akkor 4-től 8-áig a főváros összes üzemeiből és hivatalaiból ki­szemelt mintegy 900 főnyi munkaerő, kora reggeltől késő estig dolgozva­ írná össze a névjegyzékeket. A kihagyottakról külön listát kell majd készíteni és a kihagyottakat postán értesítik a kihagyás okáról. Április 9-én az ideiglenes névjegyzékeket hitelesítő záradékkal kell ellátni■ Addig azokat a hivatali helyi­ségeket, a­hol a középponti választmány, dolgozik, a munka elvégzése után lezárják. A középponti választ­mány április 3-án ülést tart, a­melyen tárgyalni fogja a kihagyottak és beillesztendők ügyét. Az elnök még bejelenti, hogy a belügyminisztertől távirat ér­kezett, a­mely szerint panaszt nyújtottak be a bel­ügy­minisztériumhoz, hogy a 70-es számú (Nyár­ ut­cai), 78-as számú (Damjanich-utcai) és a 38-as sz. (Szemere-utcai) lisztbizottságokban a szocialista párt kiküldöttjeit kiutasították a hivatali helyiségekből. Az ügyet a középpont választmány meg fogja vizs­gálni. Sréter István visszavonul a politikától. Sréter István, volt honvédelmi miniszter. • az egységes párt egyik vezető tagja nyílt levitét írt színi választóinak, a­melyben bejelenti, hogy a po­litikával össze nem függő okok miatt nem vállal­­hatja el a fölajánlott mandátumot s legalább egyelőre teljesen visszavonul a politikától. Az Andrássy — Friedrich-párt Wolff Károly ellen. Jelentettük már, hogy Wol­ff Károly akciója, a­mellyel a fővárosban a választások tartamára a keresztény egység pártját akarta megvalósítani, az Andrássy—Friedrich-Pártban ellenzésre talált. Fried­rich István a tegnapi nagy­gyűlésen be is jelentette, hogy ők csak olyan keresztényekkel működnek együtt, a­kik legitimisták és ellenzékiek. A pártban kifogásolják, hogy Wolff Károly a vasárnapi nagy­gyűlést hirdető plakátokra a keresztény községi pártba tartozó Andrássy—Friedrich-párti fővárosi bizottsági tagok neveit is feltüntette, bár szerintük erre semmiféle felhatalmazást­ nem kapott. Hallerék és Friedrichék nem akarják támogatni Wol­ff Ká­roly akcióját s meglehet, hogy ez a keresztény,köz­ségi pá­l­ensülésjét­ is komolyan­ vez^esteti*­­** Megegyezés a liberális ellenzék között. Régebben megírtuk már, hogy a demokraták és a Hassay-pálot között tárgyalás folyik a választá­sokon való együttműködésről. Ezt a tárgyalást most rövid megszakítás után tovább folytatják. Az elvi ellentéteket sikerült nagyjában kiküszöbölni s most már — hír szerint — csak néhány jelölt személye miatt késik a végleges megegyezés. Herczeg Ferenc képviselőjelölt: Az egységes párt a bácsalmási kerületben Herczeg Ferencet, a kiváló k­ót jelölte, a­ki elfo­gadta a hivatalos jelölést Apponyi ellen a kormány nem állít ellenjelöltet. Apponyi Albert gróf régi kerületében Jászbe­rényben lép föl. A kormány nem­­állít ellenjelöltet. Választási mozgalom. A­­Nemzeti Polgári Párt belvárosi pártszervezete; holnap, szombaton este nyolc órakor pártvacsorát rendez a Belvárosi Polgári Kör helyiségeiben. (Eskü­ ut 8.) E­z alkalommal Csár Vilmos kúriai bíró válaszol Rakovszky Istvánnak és Bal­er Istvánnak a liberál- korszak ellen intézett legutolsó heves támadására. A párt VII. kerületi szervezete vasárnap délelőtt 11 órakor gyűlést tart a Liget Klub helyiségeiben. (Vn., Thökölvi­ út 78.) A Magyar Képzőművészek Egyesületének küldött­sége ma megjelent Dornbt Gyulánál s Zuli György szobrászművésznek a budapesti listán való jelölését kérte. A kérést támogatják. Klebtisberg Kunó gróf belügyminiszter vasárnap Soproniban programbeszédet mond. Teleki Pál gróf ma Szegedre utazott, hogy el­mondja programbeszédét. Regőcén az egységes párt programjával föllép Herczeg Jenő a Falu Lapjának felelős szerkesztője. Keszthelyen tegnap délelőtt a keresztény nemzeti egyesülés pártja nagygyűlést tartott, a melyen Vasa József miniszter és Ernszt Sándor vett részt. A keresztény egység pártja (Huszár—Wolff-cso­­port) vasárnap délelőtt tartja meg szervezkedő gyűlését a Vigadóban. Mindszenten és Szegváron vasárnap Andaházy- Kasnya Béla beszél. Támogatására leutazik Rassay Ká­roly és Boros László. Svét angol újságírót is levisznek. — A néhány hét múlva beálló angliai válasz­tások ok­vetet­lenül fordulatot hoznak az angol poli­tikában. Az angol közvélemény ellene van a fran­ciákkal való alkudozásnak s a leghatározottabban föl fog lépni a békeszerződések revíziója érdekében, s az európai politika. — Készülődés a génuai konferenciára. — Az angol külügyminiszter a kis-ázsiai kér­désről.— Észak- és IMI-Írország viszálya.— Min­ál jobban közeledik a génuai konferencia megnyitásának nagy napja, annál jobban ellanyhul a harc a konferencia napirendjére kerülhető pro­blémák körül. Az emberek mintha belefáradtak volna a hetek óta tartó küzdelembe é­ beletörődve a dolgok ál­lázába, indulnak Génuába. Mindenki már csak a készülődéssel van elfoglalva, összeállít­ják a küldöttségeket, a­mi némely helyütt nem is olyan könnyű feladat, mert például Franciaország­ban alig lehet találni megfelelő embert, a­ki vállal­kozni merne az útra, hiszen nincsen sok kilátás arra, hogy erről a kirándulásról babérral övezve lehessen hazatérni. Oroszországot Csicserin, Joffe és Kraszin, Lenin és Trotzkij mellett a mai kor­mányzat legismertebb alakjai fogják­ képviselni. Németország Rathenau dr. vezetésével 80 főnyi csapatot küld a konferenciára, jeléül annak, hogy noha nem sokat várnak Génuától, mindenre felké­szülten akarnak a helyszínen megjelenni. Jugo­szlávia fel akarja használni az alkalmat, hogy a sok gondot okozó rapallói szerződés végrehajtásá­ról tanácskozzék az olaszokkal, ők tehát a konfe­­renci­ázást már Rómában akarják elkezdeni. Látnivaló, hogy most már csak arról van szó, hogy hányan és kik menjenek Gémiába, nem pedig arról, hogy mit és miről fognak tárgyalni. Tegnap a Londonban összegyűlt előzetes szakértő értekez­let is befejezte munkáját. Állítólag abban állapodtak meg, hogy Oroszországot felveszik a nemzetük kö­zösségébe. Hogy ezt a magában kívánatos célt mi­lyen uton és módon lehetne elérni, arról nagyon eltérő vélemények uralkodtak, így például az olasz képviselők és az angol Wise, a­ki az angol,orosz különegyezség megkötésénél is főszerepet játszott, a szovjetkompány azonnali és feltétlen de jure el­ismerése mellett voltak. A többi angol kiküldött, valamint a franciák és a japánok azonban ezt a megoldást nem tartották kielégítőnek, ők a teljes elismerést attól akarják függővé tenni, hogy­ a szov­jetek kellő jóakaratot tanúsítanak-e a szakértőik külön emlékiratban felállított feltételeinek teljesí­tésére. Ezt a javaslatot végül is az olaszok szava­zataival szemben elfogadták. A kapunyitásig tehát most már alkalmasint csend korui erre az agyontárgyalt témára, hacsak Lloyd George hétfői parlamenti beszédeiben nem lesznek olyan őszinte és meglepetésszerű kijelenté­sek, a­melyek hallatára a kedélyek háborgása megint ki fog törni.* Az a megállapodás, a­mely az antant külügy­miniszterei között Kisázsiára és a török-görög kon­fliktusra vonatkozóan a múlt hét folyamán Parisban létrejött, teljes szövegében még nem ismeretes. Nem lehet ’tudoi, mi­ az­ oka­ annak, hogy *­hatalmakénak.

Next