Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)

1922-05-30 / 122. szám

1922 május 30. Budapesti Kislap ,122. .*H­ ár a Szent Rókus-plébánia előtt levő Mária-szobor­­hoz vonultak a zarándokok, innen pedig a Jézus tizive-templomhoz, a hód áldás fejezte be az ünnep­séget.­­ (Gyászrovat.) A folyó hó 19-én Grácban hir­telen elhunyt gyöm­rfűi Gyömrey Aurél udvari tanácsos holtestét Gyömrőre szállítják hol június 1-én délután négy órakor a ref. egyház szertartása szerint fogják a családi sírboltba örök nyugalomra helyezni. A Gyömrffy­­család utolsó sarja száll vele sírba. Smithé József állami iskolai igazgató május 29-én, reggel a Vöröskereszt-kórházban meghalt. Temetése szer­dán délután öt órakor lesz a farkasréti­ temet­k halottas­­házából. Az elhunyt elnöke volt a Magyarországi Taní­tóegyesületek Országos Szövetségének, s ez állása mellett az Eötvös-alapnak alelnöke, a Tanítói-árvaháznak igaz­gatója, a KANSz tanítói csoportjának elnöke, a közok­tatásügyi tanács tagja is volt. Puritán jellemű, képzett vezetője volt a magyar tanítóságnak. Horváth Sándor földmivelésügyi államtitkárt, ki­nek elhunytáról már megemlékeztünk, vasárnap temet­ték el nagy részvéttel a kerepasi-ui temetőben. A gyá­szoló­ közönség soraiban ott voltak Térffy Béla közérel­­­mezési miniszter, Szomjas Lajos, Kaán Károly, Péch Kálmán, Rukovszky György államtitkárok, Börcsök­ An­dor a földbirtok-rendező bíróság másodelnöke, Bartóky József v. b. t. t., Magyar Kázmér volt képviselő, Mohen­­burger Antal altábornagy és sokan mások, valamint a földművelésügyi minisztérium tisztikarának teljes száma. A koporsónál Kaán Károly államtitkár méltatta az elhunyt nagy érdemeit, majd a főváros által adományozott díszsírhelynél Bánd Károly, az Országos Erdészeti Egyesület titkára búcsúztatta meleg szavakkal a magyar erdészek büszkeségét. Idősebb Temesváry Imre nagybirtokos, — mint Szegedről­­jelentik — nyolcvanöt éves korában­­ Szeged mellett, Szatymazon meghalt. Halálát Temesváry Géza dr. Hódmezővásárhely főispánja és Temesváry Imre dr. nemzetgyűlési képviselő s kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. Syntinis Gyula dr. báró, a lengyel konzulátus tit­kára s a Lengyel-Magyar Baráti Egyesület alapító fő­titkára tegnap hajnalban elhunyt. Temetése a kerepesi­­temető hatottash­ázából május 31-én délután 6 órakor lesz.­­ (Tisza gyilkosainak bünpüre a királyi táblán.) A királyi táblán Degré Miklósnak, a kirá­lyi Ítélőtábla alelnökének elnöklésével június 6-án kezdődik a tárgyalás Tisza István gróf gyilkosai­nak bünpörében. Az ügy előadója Kendis Elemér dr. táblabíró lesz. A perben most már tulajdon­képpen csak egy vádlott szerepel, Gaertner Marcel, kit az első bíróság tizennégy évi fegyházra ítélt. A per többi vádlottja közül Kéri Pált, a­kit halálra ítéltek, legközelebb Oroszországba viszik, Vágó- Wilheim Jenőt és Fényes Lászlót pedig fölmentet­ték. A táblai főtárgyalás előreláthatólag heteken át tart.­­ (Huszonötéves találkozó.) Cséplő József ál­lam­vasúti felügyelő felkéri mindazokat, a kik 1897-ben tettek érettségit a kaposvári főgimnáziumban, hogy a találkozó idejének megállapítása céljából címüket közöl­jék vele Budapest, VI., Andrássy-út 75, I. emelet 57. szám alá.­­ (Életfogytig tartó fegyházra ítélték Hamvai-Grotta Ödönt.) A budapesti büntető tör­vényszék Both Péter dr. elnöklésével ma hirdette ki az ítéletet Hamvai-Grotta Ödön bünpörében, a­kit a királyi ügyészség hűtlenség és személyes sza­­badság megsértése büntette címén azzal vádolt, hogy a román megszállás idején tudomására hozta a románoknak, hogy a honvédelmi minisztérium­ban fegyverek és lőszer van elrejtve és hogy ugyancsak a románoknak följelentette Metzl Lipót századost, a­kit a románok le is tartóztattak és tízévi kényszermunkára ítéltek. A bíróság bűnös­nél­ mondta ki Hamvait hűtlenség és személyes szabadság megsértése bűntettében és ezért élet­fogytig tartó fegyházra ítélte el, egyben a sértettet magánjogi igényeivel polgári perre utasította. Az elitélt felebbezett.­­ (Fölismerték az albertirsai-uti rablógyil­kosság áldozatát.) Az Albertirsai-ut mellett szomba­ton reggel fölfedezett rablógyilkosság ismeretlen ál­dozatát vasárnap fölismerték. A lapokban közölt személyleirás alapján jelentkezett vasárnap a fő­­kapitányságon több munkás a Hoffher és Schrantz­­gyárból s közölték, hogy a személyleírásból és az áldozaton talált sérülésekből arra következtetnek, hogy a meggyilkolt ember Rezsnyák Sándor huszon­nyolc éves napszámos, a­ki Hoffher és Schrantz­­gyárban volt alkalmazva. A jelentkező munkások­nak a boncoló intézetben megmutatták az áldozatot, a­kiben határozottan felismerték Rezsnyák Sándort. A rendőri nyomozás most már megállapította, hogy Rezsnyák pénteken este hazament Kispestre a Cso­­konay­ utca 52 .számú házban lévő lakására, a­hol azt mondta, hogy hazautazik szülőfalujába. Holmi­ját fekete, kopott katonaládikába csomagolta s botra akasztva a vállára csapván, este fél nyolckor megindult Kőbánya felé. A nyomozás azonban eddig még nem tudta megállapítani, hogy útközben kivel,­­vagy kikkel találkozott s a gyilkos miképpen vég­zett áldozatával. Csak annyi bizonyos, hogy rabló­gyilkosság történt, mert nemcsak a vele volt hol­mija tűnt el a ládával együtt, de elvitte a gyilkos srezsnyáknak körülbelül 3100 korona készpénzét, a­mit aznap kapott munkabér fejében a Hoffher és Schrantz-gyárban. Adatok vannak, hogy a szeren­csétlen ember a gyilkosság helyéhez közel valame­lyik korcsmában megfordult . (Ú­j városi bérházak a Mester­ utcában és a Mai­gdt-körúton.) A főváros lakásügyi bizott­ságának holnapi ülésén azokat­­ a terveket fogják tárgyalni, melyeket a kétszázmilliós kölcsön segítsé­gével megindítandó építkezésekre vonatkozóan a fő­­város építkezési ügyosztálya terjeszt elő. A tárgya­láson az állam képviseletében részt vesz Iklódi- Szabó János államtitkár, a­ki a bizottságot infor­málni fogja a­felől, hogy miként képzeli az állam a főváros lakásépítési akciójában való közreműködé­sét. Az államtitkár határozott választ fog adni arra nézve, hogy az állam a kért 100 milliós kamat­mentes kölcsönt folyósíthatja-e és ha igen, milyen módozatok mellett áll a kölcsön a főváros rendel­kezésére. Az építkezési ügyosztály javaslatai sze­rint az új építkezéseket Budapest belterületén fog­ják megkezdeni. A főváros ugyanis nem barakkokat, ha­­nem bérházakat szándékozik építeni és ezért rendkívül fontos, hogy az új házak a közművek (gást, víz és csatornázás) közelében lehessenek, mert új csatorna-, gáz- és vízvezeték építése aránytalan költségekkel terhelné meg az akciót. A belterületen az építkezések helyéül ezúttal a főváros tulajdoná­ban levő Mester­ utcai és Margit-körúti telkek kerül­nek szóba. Itt említjük meg, hogy a főváros magán­­építkezési albizottsága legutóbbi ülésén kilenc föld­szintes és egy emeletes ház építésére, valamint több toldaléképítkezésre adott engedelmet.­­ (A villám fölgyújtott egy gyárat.) A va­sárnapra virradó hajnalban nagy zivatar vonult végig a főrroson s a villám­ fölgyujtotta a Tendloff—Dietrich­ gépgyár kispesti telepének egy favázas épületét, a­mely raktárhelyiség volt. Bár a tűzoltókat azonnal értesítették a veszedelemről, a favázas épületet már nem sikerült megmenteni de a t­­lp egyéb részében a tűz n®m oko­zott kárt.­­— (Villamos elgázolás.) Vasárnap este az Er­­zsébet-híd pesti hídfőjénél a villamosról leesett Roz­mányi Gyuláné ötvenegy éves m­agánzónő. Olyan szerencsétlenül esett le, hogy a kerék alá került, a­mely jobb lábát le­vágta. A mentők a Rókus-kórházba szállították. — Minden magyar könyv kapható a Budapesti Hírlap könyvkereskedésében, Budapest, VIII. ker., József-körút 5. — Hungária-drótfonat az elismerten legjobb. Gyártja: Haidsicker Sándor, Budapest, Süllői­ út 48/1. — Minden levonás nélkül, teljes értéket fizet aranyért, ezüstért, brilliánsért, Belvárosi Beváltó, Vár­­egye­n. hét. TÁVIRATOK. Katonai szerzódrés Csehország és Franciaország között? Prága, máj. 29. A képviselőház folytatta Benes expozéjáról a vitát. Knirsch (német nemzeti szocialista) ezeket mondta: Jól értesült forrásból kitzl­ik, hogy Benes Franciaországgal szerződést kö­tött, a­melyben arra kötelezi magát, hogy katonai konfliktus esetén ötszázezer embert állít ki Német­ország ellen. _ Lloyd George a német­orosz katonai egyezségről. London, máj. 29. (Wolff ) Lloyd George mi­niszterelnök az alsóházban arra a kérdésre, várjon a kormánynak van-e oka arra a­­föltevésre, hogy a német és a szovjet kormány közt katonai egyezség jött létre, azt felelte, hogy ebben az irányban nyo­mozásokat végeztek, ő azonban legnagyobb sajnála­tára még nem kapott értesítést. Béketü­ntetés Párisban. Paris, máj. 28. (Wolff.) Az emberi jegeik li­gája tegnap este béketüntetést rendezett. Idegen országok képviselői is résztvettek ebben, a többi kö­zött Németországé is. A németek nevében a berlini Kusnitzki mondott beszédet. Előtte Portugália, Spanyolország, Norvégia, Görögország, Örményor­szág, Bulgária és Kína képviselői beszéltek. Mac­­ SanOuier, a­ki a közönség körében jgen volt, szin­tén szót emelt. Nyomatékosan síkra szállott a né­pek kibékülése mellett. Ebben az értelemben fogad­ták el a napirendet, Oroszország nem számíta le a hadsereg létszámát. London, máj. 28. (Reuters) Moszkvai távirat szerint a középponti végrehajtó bizottság elfogadott egy indítványt, a­mely kijelenti, hogy a hadsereg létszámát nem szállít­hat­ja le, mert a germai konfe­renciának nem sikerült a szovjet kor­mány s a többi kormány közti viszonyt rendezni. Az első ir parlament összehívása. London, máj. 28. Az ideiglenes ir kormány ma éjjel rendeletet adott ki, a melyben az első ir parlamentét június elsejére Dublnba összehívja..­ . 7 • IRODALOM ÉS HÜVÉSZET. Tüzek­. (Színmű három felvonásban. Irta Hans Müller. Első előadása a Magyar Színházban május 28-án.)] Hans Müller darabja voltaképpen parádés szet­rep. Ilyen szerepeket nagy színésznőt mindig irat­­tak" maguknak, hogy kijátszhassák tehetségük és­­ színészi egyéniségük minden skáláját. Az e fajta­ daraboknak igen kevés közük van az irodalomhoz. Ez azonban nem baj. Mert míg a drámairag maga egy olyan műfaj, mely egyaránt szomjas a kivá­lasztottak tetszésére és a nagy tömeg tapsára, míg minden mondatával, minden helyzetével egyaránt akarja szolgálni a gondolatot, az ízlést é­s a­z ösz­tönöket, mig kell neki a tragikus pátosz és a bo­­h­óci arcíi­torgatás, mig egyaránt akar hatni a be­széd isteni muzsikájával és a színésznők dekoltá­zsával, szóval, mig egy felemás művészet, a író, a színész, a rendező, a modern tekhnika, a szabómű­vé­­szet vívmányainak összeházasodása, addig ne beszél­jünk a nagybetűs, a tiszta, nagy irodalomról. Tudja­ ezt minden igazi, minden vérbeli drámairó, a ki nem tudja, majd meg fogja tanulni. Az igazi dráma­iró, a ki a legmagasabb régiókba repül s a legmé­lyebb óceán fenekére leszáll. A legközönségesebb, minden karzati látogatóra ható eszközzel, a leg­­művészibb dolgokat formálja ki. A drámai mű­faj igenis megalkuvás. Az író, a­ki nem akar alkudni, írjon lírai verset, eposzt vagy­ regényt, a­hol egyedül magában vívja meg a pár­baját az olvasójával. A színészek természetesen még tovább mennek a megalkuvásban, mint az írók. Ők egyenesen testükre szabatnak szerepeket. Hanns Mül­ler is így formálta meg Annáját. Anna nem az a bizonyos sablonos alak, a­­kit a balsors, a csalódás, a nyomor vitt züllésbe, hanem — mint ő maga mondja — neki kell a férfi és kell a szerelem. Még pedig a­ sokfajta férfi és a sokféle szerelem. Bele­szeret egy muzsikusba, a­ki magához akarja emelni, megváltani, megtisztítani, mint Goethe versében Ma­­hade, az indiai isten, a hajadért Csakhogy Anna nem olyan hajadér, a­ki ön­ként lép a lángokba és Ferdinánd, a muzsikus sok­kal gyöngébb legény, mint a Goethe földrésze fit is­tene volt. A leány magánál tartja, de szégyenkezik, miatta, dugdossa, nappal nem mer vele mutatkozni. Eljön a fiú édesanyja és Anna be akarja neki val­lani — a­mit még Ferdinándnak sem mert elmon­dani,­­— hogy gyermeke lesz, de az öregasszony vi­selkedése lelkébe fojtja vissza a szót. Nem mintha bántaná. Ferdinánd anyja jó asszony, de nincsen túlságosan elragadtatva fia választásától s ezen nem szabad csodálkoznunk. Nem bántja a leányt, csak úgy viselkedik, a­hogy a tiszta asszony szokott a másfajtájával. Vannak helyzetek, melyek erőseb­bek az emberi jóakaratnál, szeretetnél, sőt még néha magánál a szerelemnél is, ha csak nem Mahade isten az, a­ki szeret. Annánál­­megjelenik két pálya­­társnője, beszélnek neki a vidám éjszakai életről, a gazdag külföldi urakról, elhozzák régi selyemron­gyait és festékeit . Anna a harmadik felvonásban kiszökik az utcára, a hon írét Ferdinánd magához vette. Reggel jön haza részegen, aranyakkal a zsebé­ben. Ferdinánd látja, hogy mindennek vége. Az anya próbálja a leányt ész­retérí­teni. Mit használnak az üres szavak, a­hol a szerelem, sőt az anyaság sem segített. Anna elmegy és ledobja magát az emeletről. Vannak hibásan született lelkek — mondja Dante — és Anna azok közül való. ,,önkéntelen az ember mindenre születik!" — írja a mi drága Pe­tőfink. Hiába itt mindenféle segíteni vagy megvál­tani akarás, mint a­hogy szilárd meggyőződésem, hogy ember nem is segíthet az emberen. Egyedül csakis az Isten, ha elég erőt ad nekünk, hogy meg­birkózzunk a sátánnal, mely megkíséri mindnyájun­kat. A­ki a küzdelem után tiszta, ép és egész tudott maradni, az emelje föl a fejét, nem azért, hogy gyöngébb embertársát lenézze, hanem hogy annál alázatosabban boruljon le az Úr elé, a­kiben erejé­nek és diadalának forrása vagyon. Annában azonban ezt a küzdelmet nem lát­juk. Vére, szeszélye hajtja be az utcáról a muzsi­kushoz, aztán megint ki az utcára. A darab végért ugyanott van, a­hol az elején. Egy gumilabda, me­lyet feldobtak és leesik, megint feldobják és megint leesik és most már véglegesen. A kielégítetlenség érzése támad bennem. Magát a szociális problémát­ az ízó nem is érinti, úgy látszik — s ez igen helyett — nem akart általánosítani, iránydrámát irni. Anna nem a szerelemből élő leány, hanem egyéniség. Akkor másként kellett volna megformálni, hogy ne­ jusson az­ i­ő zsákutcába a végén, mikor is már csak az emeletről való leugrás segít rajta. De hát ismételjük, a dráma tisztán egy szerep kedvért íródott. Ezt a szerepet nálunk Darvas Lili­ játszotta. Minden kornak meg van a maga nagy színésznője, mi ezt a jövendő reménységet Darvas­ Liliben látjuk. Nincs ma senki a fiatal generációk­ban, a­ki erő, tűz és mélység dolgában versenyez.-i­­hetne.-vele. -.Tudás­­és intuíció, alapos, elmélyedés é­l

Next