Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)

1922-05-14 / 110. szám

4­­»FESTI HÍRLAP (no. «,) 1922 május 14. Nincs még döntés Génuában. — A politikai albizottság mesteritte tárgyalását, melyet később néhány érára felfi­ggesstettek. — LScytt George és Barthou beszéde. — A génuai konferencia hívei. — Az orosz válasz a génu­ai konferenciát kétségbe­­ejtően nehéz feladat elé állította. A konferencia si­kere vagy eredménytelensége van föltéve arra a kár­tyára, a­mely Lloyd George és társai kezében talán az utolsó ütőkártya. A siker, ha nem is lesz nagy, haladást jelentene és távoltartana Európától újabb megrázkódtatásokat, az eredménytelenség még a mai zűrzavaros állapotoknál is rosszabbul kecsegtet és a mellett a legkülönbözőbb bonyodalmaknak zárna aj­tót. Ilyen perspektíva mellett érthető, hogy Gémiában a legnagyobb óvatossággal, úgyszólván, tapogatódzva járnak most az államférfiak és alig­ egy szóval árul­ják el szándékaikat, a­melyek úgy változnak, mint a mi időjárásunk. Ezen az sem fordít semmi, hogy Poincaré Barthout ismét a legszigorúbb utasítások­kal látta el Párisiból. A franciáknak e szerint tartóz­kodnak kell a bolsevistákkal való minden újabb érintkezéstől, az esetlegesen kiküldendő szakértői bi­zottságban a franciák csak akkor vennének részt, ha tíz oroszok belőle kizáratnak és ha a bizottság nem azonnal és főleg nem Gom­ában ülne össze. Ez az utasítás burkolt formában a konferencia azonnal való beejezését jelenti, a­mit különben Barthou a politikai albizottság­ mai ülésén nyíltan is indítvá­nyozni akar. Nagy sikere lenne a franciáknak már az is, ha Barthounak ez az indítványa valóban sorra kerülhetne, hát­ha ez az indítvány még többséget is kapna. A látszat szerint némi kilátásuk van a fran­ciáknak erre a sikerre, mert az antanthatalmak és a semlegesek táborában nyoma sincs az egyetértés­nek és a gyengeség, amely ebből fakad, a legtarkább határozatlanságban nyilatkozik. Ez a határozatlanság nem közvetetten követ­kezménye az orosz válasznak. Már az orosz válasz előtt is felütötte a fejét és most csak­ fokozódott azzal, h­ogy az oroszok, a­kiknek ez az egyenetlen­ség nem kerülte el a figyelmét, merészen kihasznál­ták a nekik kedvező alkalmat. A franciáknak min­den sakkh­úzását a konferencia ellen, kénytelen volt Lloyd George egy újabb sakkhúzással kivédeni, igy dobta bele legutóbb a vitába az angol-olasz külön szerződést és így egyezettt bele, hogy a kisebbségi, a vilnai és a keleten liciai kérdések is napirendre kerüljenek. És erre most megjött az orosz válasz, a­mely igazán nincs úgy megfogalmazva, hogy akár a legjobb indulatú ember is aláírásával elláthatná, s ezt Lloyd George sem teheti s nem is akarja meg­tenni. És ő, a­ki eddig csak a franciákkal nem tudta megértetni magát, most már szembekerül az oro­szokkal is. Ilyen körülmények között a konferenciát együttartani és még részére valamelyes eredményt is biztosítani, nem könnyű vállalkozás. Ennek elle­nére az angolok és az olaszok, a­kik változatlanul kitartanak az összetartásban, még tegnap a követ­kező pontokat tűzték ki, mint a­melyeket a konfe­renciának­ el kell intéznie: 1. Az orosz kérdés megvizsgálására kiküldött bizottság megalakítása, a tagok kinevezése és a szakértői mandátumoknak az egyes nemzetek közt való elosztása­ 2. A cannesi határozatok átdolgo­zása és ezzel az orosz bizottság munkálatainak be­fejezése után­­j konferencia előkészítése. 3. A treuga Dei. Nagyon szerény ez a három pont ha elgon­doljuk, hogy mit vártak a génuai konferenciától éppen azok, a­kik most e három ponttal is hajlan­dók beérni. És talán ma már ez a szerény ered­mény is több, mint a­mennyit bárki is remélhet. A politikai albizottság, a­mely előtt a dráma vég­­jeleneteinek le kellene peregni, ma délelőtt valóban összeült és megkezdte tanácskozásait. De jóformán bele sem mélyedhettek a munkába, máris olyan súlyos nézeteltérések merültek fel az egyes dele­gációk között arról a kérdésről, hogy egyáltalán folytassák-e az oroszokkal a tárgyalást, hogy az ülést délután öt óráig fel kellett függeszteni. Egyik legjellemzőbb vonása marad a génuai konferenciá­nak, hogy összeült tanácskozni Európa talpra állítá­sára és többheti tanácskozás után még abban sem tudnak megegyezni, hogy folytassák-e Oroszország­gal­­a tanácskozást ják meg, ha különböző kötelezettségeket vállalnak és a kellő garanciákat megadják. Lényegbe vágó fontosságú, hogy az oroszok a bizottságban résztve­gyenek. A londoni szakértői értekezletet s­em lehet megismételni. Ha az oroszok nélkül járunk el. — mondotta Lloyd George — utólag ismét kénytele­nek lennénk az oroszokat meghallgatni. Feltétlenül el kell jutnunk az ideiglenes békepaktumh­oz Orosz­országgal és Európa többi részével. Ez a határokat nem tenné vitássá, hanem a mostani határol­,­’ venné alapul és kölcsönösségen nyugodnék. Lloyd George ,végül ezeket, indítványozta 1. Szakértői bizottság kiküldését, a­mely a tartozások, a magántulajdon és a hitelek kérdését tovább tanulmányozza. 2. Az ideiglenes békepaktum megkötését, Gé­­nuában Oroszország és Európa többi állama közöd. 3. Azt, a kölcsönös kötelezettséget, hogy a má­sik államokban való propagandától tartózkodjanak. Ezután kijelentette, hogy a válasz tervezetét már elkészítette. Barthou azt óhajtotta megtudni, hogy Lloyd George javaslatai hogyan viszonylanak egymáshoz. Azt hiszi, hogy így is eljárhatunk: 1. Az orosz jegy­zék visszautasítása, 2. Lloyd George pozitív indít­ványainak letárgyalása. Lloyd George kijelentette, hogy ehhez hozzá­járul. " Barthou köszönetet mondott Lloyd Georginak ezért a kijelentéséért és méltatta azt az előkelő gondolkodásit, a­melyből javaslatai fakadnak. A francia kormány annak id­ejért elhatározta, hogy az oroszokhoz intézendő eredeti memorandumot nem írja alá. A francia delegáció ezért a válaszjegyzék megszerkesztésében nem­ fog részt venni. Ha Lloyd George az oroszok kihívó hangját vissza­utasítja, ehhez Franciaország igen melegen, de hallgatagon hozzájárul. Franciaország a szerkesztés munkájában sem vesz részt. A­mi a pozitív javaslatokat illeti, ezek szükségessé teszik, hogy az orosz delegációvaal a félbeszakított tárgyalásokat újra megkezdjék. Lloyd George maga hangoztatta azonban, hogy mily nehéz feladatok hárulnának a szakértői bizottságra. Öt hétnél tovább hiába fáradoztunk, hogy az oroszokkal megegyezésre jussunk. Az oroszok, mondta Barthou, bennünket provokálnak és belő­lünk, a szövetségesekből, gúnyt űznak. Az eddigi tárgyalásoknak legalább egy szilárd alapjuk volt: a cannesi határoza­tok. Holnaptól kezdve ez a szilárd alap megszűnik. Az oroszok teljesen szabadoknak és minden kötelezettségtől menteknek érzik magukat Mindazt a­mit eddig be­ismertek, letagadták és feladták. Ilyen körülmények között belenyugodhatunk-e abba, hogy velük ismét tárgyalásokba­ bocsátkozzunk? Franciaország a maga részéről kijelenti, hogy ebben a tárgyalásban nem vehet részt.­­ •­­ Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy csak de­­legátusok vagyunk, a­­kik­ mögött kormányok van­nak és talán ideje volna, hogy kormányainkhoz forduljunk. Tegyünk kormányainknak jelentést és ők tudni fogják,, várjon megvalósíth­ató-e, hogy leg­közelebb tágabb szakértői bizottság üljön össze, a­mely a szövetségeseken kívül valamennyi semlegest is magában foglaltja. Ezt csakis a kormányok dönt­hetik el. Azt is tisztázni fogják, vájjon ez a bizott­ság később fdveheti-e a tárgyalásokat Orosz­—­ Egy, s má­s igen fontos pontot tisztáztunk’. De hogy itt vagy másutt újra megkezdjük az oro­szokkal az alkudozásokat, a­melynek látványában oly sokáig volt részünk, erre a francia delegáció soha és semmi szín alatt rá nem­ szánhatja magát. Lloyd George kezdeményezése az ideiglenes garan­­tcifális békeszerződés tekinteében igen érdekes, de vájjon egészen bizonyos-e, hogy az a garancia, a­melyet Lloyd George megteremteni óhajt, nem fog-e fenyegetéssé válni? Az oroszok a szakértők tanács­kozása közben bizonyos célzásokat tettek arra, hogy mögöttük va­n a vörös hadsereg és hogy ők a szomszédos államokra nyomást fognak gyakorolni, ha vélményük az övéktől eltér. így azután Lloyd George terve éppen azok ellen fordul, a­kiket meg akar védeni. A­mi a propagandát illeti, nagyon jól tudjuk, hogy mit tartsunk felőle. __És várjon mit­ érne az a kötelezettség, a­me­lyet Szovjet-Oroszország magára vállal, ha Szovjet- Oroszország már Génuában kimutatja, hogy köt­e­­lezettségét betartani nem szándékozik. Befejezem szavaimat. A felsorolt okoknál fogva azt hiszem, hogy Lloyd George javaslatai elfogadhatatlanok. A francia kormány nem egyezhetik bele abba, hogy a konferencia egy vagy több szakértői bizottságot ne­­vezzen ki, a­melyekben az oroszok is képviselve vannak. Ezt a nézőpontot érett megfontolás után foglaltuk el és a francia kormány azt sohasem fogja feladni. Etairáu, S­ailuvue*. Affélemlerc, hogy az oroszok válaszát szintén nem tartja kielégítőnek. Feltétlenül fontos azonban, hogy a konferencia folytassa mun­kálatait és a nagy púr előbbre haladjon. Nemcsak az olasz kormány, hanem az olasz nép is kívánja, de Oroszországgal való kapcsolat helyreállítását. Bratianu közvetítő indítványt tet- Bizzuk —*­ Úgymond — a kormányokra, hogy programot dől­, sózzanak ki és ők állapítsák meg a szakértők össze­illésének idejét, és azt az időpontot is, a­melyen az ortoszokat, a munkában való részvételre felszállt- t látnék. Végül azt indítványozza, Korm Barthou és­ Lloyd George magánjellegű eszmecsere útján igye­kezzenek megegyezni. Facha az ülésnek hétfőre való elnapolását in­dítványozza, hogy a vélemények egységes kialaku­lására időt nyerjenek. Barthou azonban ragaszko­dik ahoz, hogy az ülést délután öt óráig függesszék fel. Kijelenti, hogy hétfőig nagy­on hosszú az idő. A döntést nem lehet elhalasztani. Egyébként Lloyd George és ő nincsenek egy nézeten és az a veszede­lem fenyeget, hogy hosszú halasztás esetén a nyil­vánosság kerisi hatalmába a kérdést, pedig a légkör már most is elég feszült. Lloyd Ger­rgr Barthonnak azt feleli, hogy igen kívánatos volna, hogy megállapodásra jussanak és az ő és Barthou egymástól eltérő véleményét össze­egyeztessék. Igen örvendene, ha Barthouval talál­kozhatnék és vele a kérdéseket megbeszélhetnék. Barthou azt indítványozta, hogy először a bizottsá­gok egyedül tárgyaljanak és az oroszokat csak ké­sőbb vonják b­e a tárgyalásokba. Ő sem indítvá­nyozott egyebet, de az oroszoknak kéznél kell len­niük. Először csak a szövetségesek és a semlegesek­ képviselői gyűljenek össze, de az oroszoknak elér­hető távolságban kell tartózkodniuk, hogy velük szükség esetén azonnal érintkezésbe léphessünk. Ha az oroszok Moszkvában lesznek, a nagy távolság a bizottság nyugodt és biztos munkáját meg fogja akadályozni. Vég­ül elhatározták, hogy az ülést délután öt óráig félbeszakítják. Délután négy órakor Lloyd George és Barthou a Miramare-szállóban tanácskozásra jöttek össze. Az orosz jegyzék a politikai albizottságban. Gornia, máj. 13.­­Az első politikai albizottság mia délelőtti tar­tott ülésén tárgyalta az orosz választ. Az első szó­nok Lolyd George volt, a­ki kijelentette, hogy az orosz jegyzékre, noha annak hangja kihívó és ezzel az oroszok újabb nehézségeket teremtettek, min­denképpen válaszolni kell. Meg kell akadályozni, hogy az Ázsia és Európa­ között felmerülő ellen­tétek az orosz népet kétségbeesésbe kergessék, mert ez borzasztó kirobbanásokra vezethetne. Nem sza­bad kétségbevonni, hogy a megegyezés előbb-utóbb mégis meglesz. Az oroszok igen jól tudják, hogy hitelre v­ajt, szükségük és. boax wA.csak gkkog kAtt­ / Lloyd George a jövő hét végén Londonba utazik. Bécs, máj. 13. Tudósítónk jelenti telefonon: Egy londoni új­,­ság jelentése szerint miniszteri körökben azt hiszik, hogy Lloyd George a jövő hét végén visszatér Lon­donba. Hírek Lloyd George lemondásáról. Berlin, máj. 13. Itteni mértékadó helyre nem érkeztek oly hírek, hogy Lloyd George állítólag lemondott volna. London, máj. 13. (Havas.) Lord Róbert Cecil hitchini beszédé­ben kijelentette, hogy a civilizált világ szálmára nagy megkönnyebbülést jelentene, ha Lloyd George lemondana és a kormányhatalmat Grey venné át. A délszlávok csatlakoztak a francia állásponthoz. Grác, máj. 13. A Tagespost jelenti Belgrádból. A tegnapi minisztertanács elhatározta, hogy a génuai dél­szláv delegációnak új utasításokat küld oly érte­lemben, hogy az orosz kérdésben csatlakozzanak a francia állásponthoz. Oroszország nem ismeri el a Versailles­ békét. Páris, máj. 13. r. (Wolff.) Az Ere Nouvelle moszkvai hivatalos kommünikét közöl, mely szerint teljesen alaptalan­ a francia sajtónak az a híre hogy Csicserin Benes előtt kijelentette volna, hogy a szovjet elfogadhatná a versaillesi békeszerződést. A szovjet sohasem szankcionálhatja a versaillesi szerződést, mely a népek kibékülésének akadálya., " A Szentszék és az Oroszország közötti egyezség Bécs, máj. 13. Tudósítónk jelenti telefonon: Az oroszok vá­lasza, a­mely a pápa jegyzékére vonatkozik, azt­­ mondja, hogy az 1918. június 23-án hozott törvé­­­­nyek biztosítják a szovjet alattvalóit vágásuk sza­bad gyakorlásában. "A lefoglalt egyházi javak visszaadására vonat­­­kozó pontot, a­mely az eredeti szerződés tervezeté-­­ben szerepelt a Vatikán elhitette.­­

Next