Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)
1922-05-14 / 110. szám
4»FESTI HÍRLAP (no. «,) 1922 május 14. Nincs még döntés Génuában. — A politikai albizottság mesteritte tárgyalását, melyet később néhány érára felfiggesstettek. — LScytt George és Barthou beszéde. — A génuai konferencia hívei. — Az orosz válasz a génuai konferenciát kétségbeejtően nehéz feladat elé állította. A konferencia sikere vagy eredménytelensége van föltéve arra a kártyára, amely Lloyd George és társai kezében talán az utolsó ütőkártya. A siker, ha nem is lesz nagy, haladást jelentene és távoltartana Európától újabb megrázkódtatásokat, az eredménytelenség még a mai zűrzavaros állapotoknál is rosszabbul kecsegtet és a mellett a legkülönbözőbb bonyodalmaknak zárna ajtót. Ilyen perspektíva mellett érthető, hogy Gémiában a legnagyobb óvatossággal, úgyszólván, tapogatódzva járnak most az államférfiak és alig egy szóval árulják el szándékaikat, amelyek úgy változnak, mint a mi időjárásunk. Ezen az sem fordít semmi, hogy Poincaré Barthout ismét a legszigorúbb utasításokkal látta el Párisiból. A franciáknak e szerint tartózkodnak kell a bolsevistákkal való minden újabb érintkezéstől, az esetlegesen kiküldendő szakértői bizottságban a franciák csak akkor vennének részt, ha tíz oroszok belőle kizáratnak és ha a bizottság nem azonnal és főleg nem Gomában ülne össze. Ez az utasítás burkolt formában a konferencia azonnal való beejezését jelenti, amit különben Barthou a politikai albizottság mai ülésén nyíltan is indítványozni akar. Nagy sikere lenne a franciáknak már az is, ha Barthounak ez az indítványa valóban sorra kerülhetne, hátha ez az indítvány még többséget is kapna. A látszat szerint némi kilátásuk van a franciáknak erre a sikerre, mert az antanthatalmak és a semlegesek táborában nyoma sincs az egyetértésnek és a gyengeség, amely ebből fakad, a legtarkább határozatlanságban nyilatkozik. Ez a határozatlanság nem közvetetten következménye az orosz válasznak. Már az orosz válasz előtt is felütötte a fejét és most csak fokozódott azzal, hogy az oroszok, akiknek ez az egyenetlenség nem kerülte el a figyelmét, merészen kihasználták a nekik kedvező alkalmat. A franciáknak minden sakkhúzását a konferencia ellen, kénytelen volt Lloyd George egy újabb sakkhúzással kivédeni, igy dobta bele legutóbb a vitába az angol-olasz külön szerződést és így egyezettt bele, hogy a kisebbségi, a vilnai és a keleten liciai kérdések is napirendre kerüljenek. És erre most megjött az orosz válasz, amely igazán nincs úgy megfogalmazva, hogy akár a legjobb indulatú ember is aláírásával elláthatná, s ezt Lloyd George sem teheti s nem is akarja megtenni. És ő, aki eddig csak a franciákkal nem tudta megértetni magát, most már szembekerül az oroszokkal is. Ilyen körülmények között a konferenciát együttartani és még részére valamelyes eredményt is biztosítani, nem könnyű vállalkozás. Ennek ellenére az angolok és az olaszok, akik változatlanul kitartanak az összetartásban, még tegnap a következő pontokat tűzték ki, mint amelyeket a konferenciának el kell intéznie: 1. Az orosz kérdés megvizsgálására kiküldött bizottság megalakítása, a tagok kinevezése és a szakértői mandátumoknak az egyes nemzetek közt való elosztása 2. A cannesi határozatok átdolgozása és ezzel az orosz bizottság munkálatainak befejezése utánj konferencia előkészítése. 3. A treuga Dei. Nagyon szerény ez a három pont ha elgondoljuk, hogy mit vártak a génuai konferenciától éppen azok, akik most e három ponttal is hajlandók beérni. És talán ma már ez a szerény eredmény is több, mint amennyit bárki is remélhet. A politikai albizottság, amely előtt a dráma végjeleneteinek le kellene peregni, ma délelőtt valóban összeült és megkezdte tanácskozásait. De jóformán bele sem mélyedhettek a munkába, máris olyan súlyos nézeteltérések merültek fel az egyes delegációk között arról a kérdésről, hogy egyáltalán folytassák-e az oroszokkal a tárgyalást, hogy az ülést délután öt óráig fel kellett függeszteni. Egyik legjellemzőbb vonása marad a génuai konferenciának, hogy összeült tanácskozni Európa talpra állítására és többheti tanácskozás után még abban sem tudnak megegyezni, hogy folytassák-e Oroszországgala tanácskozást ják meg, ha különböző kötelezettségeket vállalnak és a kellő garanciákat megadják. Lényegbe vágó fontosságú, hogy az oroszok a bizottságban résztvegyenek. A londoni szakértői értekezletet sem lehet megismételni. Ha az oroszok nélkül járunk el. — mondotta Lloyd George — utólag ismét kénytelenek lennénk az oroszokat meghallgatni. Feltétlenül el kell jutnunk az ideiglenes békepaktumhoz Oroszországgal és Európa többi részével. Ez a határokat nem tenné vitássá, hanem a mostani határol,’ venné alapul és kölcsönösségen nyugodnék. Lloyd George ,végül ezeket, indítványozta 1. Szakértői bizottság kiküldését, amely a tartozások, a magántulajdon és a hitelek kérdését tovább tanulmányozza. 2. Az ideiglenes békepaktum megkötését, Génuában Oroszország és Európa többi állama közöd. 3. Azt, a kölcsönös kötelezettséget, hogy a másik államokban való propagandától tartózkodjanak. Ezután kijelentette, hogy a válasz tervezetét már elkészítette. Barthou azt óhajtotta megtudni, hogy Lloyd George javaslatai hogyan viszonylanak egymáshoz. Azt hiszi, hogy így is eljárhatunk: 1. Az orosz jegyzék visszautasítása, 2. Lloyd George pozitív indítványainak letárgyalása. Lloyd George kijelentette, hogy ehhez hozzájárul. " Barthou köszönetet mondott Lloyd Georginak ezért a kijelentéséért és méltatta azt az előkelő gondolkodásit, amelyből javaslatai fakadnak. A francia kormány annak idejért elhatározta, hogy az oroszokhoz intézendő eredeti memorandumot nem írja alá. A francia delegáció ezért a válaszjegyzék megszerkesztésében nem fog részt venni. Ha Lloyd George az oroszok kihívó hangját visszautasítja, ehhez Franciaország igen melegen, de hallgatagon hozzájárul. Franciaország a szerkesztés munkájában sem vesz részt. Ami a pozitív javaslatokat illeti, ezek szükségessé teszik, hogy az orosz delegációvaal a félbeszakított tárgyalásokat újra megkezdjék. Lloyd George maga hangoztatta azonban, hogy mily nehéz feladatok hárulnának a szakértői bizottságra. Öt hétnél tovább hiába fáradoztunk, hogy az oroszokkal megegyezésre jussunk. Az oroszok, mondta Barthou, bennünket provokálnak és belőlünk, a szövetségesekből, gúnyt űznak. Az eddigi tárgyalásoknak legalább egy szilárd alapjuk volt: a cannesi határozatok. Holnaptól kezdve ez a szilárd alap megszűnik. Az oroszok teljesen szabadoknak és minden kötelezettségtől menteknek érzik magukat Mindazt amit eddig beismertek, letagadták és feladták. Ilyen körülmények között belenyugodhatunk-e abba, hogy velük ismét tárgyalásokba bocsátkozzunk? Franciaország a maga részéről kijelenti, hogy ebben a tárgyalásban nem vehet részt. • Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy csak delegátusok vagyunk, akik mögött kormányok vannak és talán ideje volna, hogy kormányainkhoz forduljunk. Tegyünk kormányainknak jelentést és ők tudni fogják,, várjon megvalósítható-e, hogy legközelebb tágabb szakértői bizottság üljön össze, amely a szövetségeseken kívül valamennyi semlegest is magában foglaltja. Ezt csakis a kormányok dönthetik el. Azt is tisztázni fogják, vájjon ez a bizottság később fdveheti-e a tárgyalásokat Orosz— Egy, s más igen fontos pontot tisztáztunk’. De hogy itt vagy másutt újra megkezdjük az oroszokkal az alkudozásokat, amelynek látványában oly sokáig volt részünk, erre a francia delegáció soha és semmi szín alatt rá nem szánhatja magát. Lloyd George kezdeményezése az ideiglenes garantcifális békeszerződés tekinteében igen érdekes, de vájjon egészen bizonyos-e, hogy az a garancia, amelyet Lloyd George megteremteni óhajt, nem fog-e fenyegetéssé válni? Az oroszok a szakértők tanácskozása közben bizonyos célzásokat tettek arra, hogy mögöttük van a vörös hadsereg és hogy ők a szomszédos államokra nyomást fognak gyakorolni, ha vélményük az övéktől eltér. így azután Lloyd George terve éppen azok ellen fordul, akiket meg akar védeni. Ami a propagandát illeti, nagyon jól tudjuk, hogy mit tartsunk felőle. __És várjon mit érne az a kötelezettség, amelyet Szovjet-Oroszország magára vállal, ha Szovjet- Oroszország már Génuában kimutatja, hogy kötelezettségét betartani nem szándékozik. Befejezem szavaimat. A felsorolt okoknál fogva azt hiszem, hogy Lloyd George javaslatai elfogadhatatlanok. A francia kormány nem egyezhetik bele abba, hogy a konferencia egy vagy több szakértői bizottságot nevezzen ki, amelyekben az oroszok is képviselve vannak. Ezt a nézőpontot érett megfontolás után foglaltuk el és a francia kormány azt sohasem fogja feladni. Etairáu, Sailuvue*. Affélemlerc, hogy az oroszok válaszát szintén nem tartja kielégítőnek. Feltétlenül fontos azonban, hogy a konferencia folytassa munkálatait és a nagy púr előbbre haladjon. Nemcsak az olasz kormány, hanem az olasz nép is kívánja, de Oroszországgal való kapcsolat helyreállítását. Bratianu közvetítő indítványt tet- Bizzuk —* Úgymond — a kormányokra, hogy programot dől, sózzanak ki és ők állapítsák meg a szakértők összeillésének idejét, és azt az időpontot is, amelyen az ortoszokat, a munkában való részvételre felszállt- t látnék. Végül azt indítványozza, Korm Barthou és Lloyd George magánjellegű eszmecsere útján igyekezzenek megegyezni. Facha az ülésnek hétfőre való elnapolását indítványozza, hogy a vélemények egységes kialakulására időt nyerjenek. Barthou azonban ragaszkodik ahoz, hogy az ülést délután öt óráig függesszék fel. Kijelenti, hogy hétfőig nagyon hosszú az idő. A döntést nem lehet elhalasztani. Egyébként Lloyd George és ő nincsenek egy nézeten és az a veszedelem fenyeget, hogy hosszú halasztás esetén a nyilvánosság kerisi hatalmába a kérdést, pedig a légkör már most is elég feszült. Lloyd Gerrgr Barthonnak azt feleli, hogy igen kívánatos volna, hogy megállapodásra jussanak és az ő és Barthou egymástól eltérő véleményét összeegyeztessék. Igen örvendene, ha Barthouval találkozhatnék és vele a kérdéseket megbeszélhetnék. Barthou azt indítványozta, hogy először a bizottságok egyedül tárgyaljanak és az oroszokat csak később vonják be a tárgyalásokba. Ő sem indítványozott egyebet, de az oroszoknak kéznél kell lenniük. Először csak a szövetségesek és a semlegesek képviselői gyűljenek össze, de az oroszoknak elérhető távolságban kell tartózkodniuk, hogy velük szükség esetén azonnal érintkezésbe léphessünk. Ha az oroszok Moszkvában lesznek, a nagy távolság a bizottság nyugodt és biztos munkáját meg fogja akadályozni. Végül elhatározták, hogy az ülést délután öt óráig félbeszakítják. Délután négy órakor Lloyd George és Barthou a Miramare-szállóban tanácskozásra jöttek össze. Az orosz jegyzék a politikai albizottságban. Gornia, máj. 13.Az első politikai albizottság mia délelőtti tartott ülésén tárgyalta az orosz választ. Az első szónok Lolyd George volt, aki kijelentette, hogy az orosz jegyzékre, noha annak hangja kihívó és ezzel az oroszok újabb nehézségeket teremtettek, mindenképpen válaszolni kell. Meg kell akadályozni, hogy az Ázsia és Európa között felmerülő ellentétek az orosz népet kétségbeesésbe kergessék, mert ez borzasztó kirobbanásokra vezethetne. Nem szabad kétségbevonni, hogy a megegyezés előbb-utóbb mégis meglesz. Az oroszok igen jól tudják, hogy hitelre vajt, szükségük és. boax wA.csak gkkog kAtt / Lloyd George a jövő hét végén Londonba utazik. Bécs, máj. 13. Tudósítónk jelenti telefonon: Egy londoni új,ság jelentése szerint miniszteri körökben azt hiszik, hogy Lloyd George a jövő hét végén visszatér Londonba. Hírek Lloyd George lemondásáról. Berlin, máj. 13. Itteni mértékadó helyre nem érkeztek oly hírek, hogy Lloyd George állítólag lemondott volna. London, máj. 13. (Havas.) Lord Róbert Cecil hitchini beszédében kijelentette, hogy a civilizált világ szálmára nagy megkönnyebbülést jelentene, ha Lloyd George lemondana és a kormányhatalmat Grey venné át. A délszlávok csatlakoztak a francia állásponthoz. Grác, máj. 13. A Tagespost jelenti Belgrádból. A tegnapi minisztertanács elhatározta, hogy a génuai délszláv delegációnak új utasításokat küld oly értelemben, hogy az orosz kérdésben csatlakozzanak a francia állásponthoz. Oroszország nem ismeri el a Versailles békét. Páris, máj. 13. r. (Wolff.) Az Ere Nouvelle moszkvai hivatalos kommünikét közöl, mely szerint teljesen alaptalan a francia sajtónak az a híre hogy Csicserin Benes előtt kijelentette volna, hogy a szovjet elfogadhatná a versaillesi békeszerződést. A szovjet sohasem szankcionálhatja a versaillesi szerződést, mely a népek kibékülésének akadálya., " A Szentszék és az Oroszország közötti egyezség Bécs, máj. 13. Tudósítónk jelenti telefonon: Az oroszok válasza, amely a pápa jegyzékére vonatkozik, azt mondja, hogy az 1918. június 23-án hozott törvények biztosítják a szovjet alattvalóit vágásuk szabad gyakorlásában. "A lefoglalt egyházi javak visszaadására vonatkozó pontot, amely az eredeti szerződés tervezeté-ben szerepelt a Vatikán elhitette.