Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)
1922-05-14 / 110. szám
16 Budapesti Hírlap uto. ed.) 1922 május 14. ján. Viszont elszakadó területi adósok magyar koronát helyeznek letétbe és ez alapon kérik törlését, az elszakadó területen lévő ingatlanaikra bekebelezett zálogjognak. A kérdéseknek egész tömkelege merül fel, amelyek csak akkor oldhatók meg, ha nemzetközi egyezség tisztázza a békeszerződés 198-ik szakasza alapján a 231. és 254. szakaszok által nyitva hagyott kérdéseket, nevezetesen a kölcsönös követelések és tartozások elszámolásának módját. Érdekes és a békeokmány szerkesztésére jellemző az a körülmény, hogy amikor a békeszerződés 254-ik szakaszában aképpen rendelkeztek, hogy irányadó a dinárnak és a jennek, 1918 őszén a genfi tőzsdén jegyzett árfolyama, nem vették figyelembe azzt acsekélységet, hogy ezt a két pénznemet a genfi tőzsdén akkor egyáltalán nem is jegyezték, sőt a dinárt egész Svájcban még ma sem jegyzik sehol. E szerint a békeszerződésnek a genfi árfolyamot dekretáló határozatai teljesen a levegőben lógnak. Mindezeket, tekintetbe véve, valószínű, hogy a minisztérium szükségesnek fogja találni azoknak a pereknek a felfüggesztését, melyekben a főkérdés a valorizálás körül forog. _A kivitel új szabályozása Romániában.A román kormány legutóbb nagy ankétet tartott a drágaság kérdésében. A legtöbb résztvevő a kivitel megszorítása mellett foglalt állást. ,A kormány magáévá tette az ankéten elhangzott kéréseket s a kivitelt korlátozó rendelet már meg is jelent a Szalatos lapban. A rendeletet a Magyar Külpolitika legutóbbi száma részletesen ismerteti. Teljesen eltiltja a tojás, túró, sajt, szalonna, zsír, ■nyers, füstölt és sózott hús kivitelét, valamint mindenféle Italét. Kivétel mindössze a caviar. Megszorították az alábbi cikkek kivitelét: 1. Élő markát csak úgy lehet kivinni, hogyha az engedményes az engedélyezett mennyiség ötven százalékát belföldi fogyasztásra adja át élő súlyban 4—8 jenért kilognimonként. A belföldi fogyasztásra kerülő hús árát is, helyi viszonyok szerint maximálják. A kiskereskedelmi, vágott hús árát a helyi hatóságok fogják maximálni. 2. Sertéskivitelnél egyharmadot kell belföldi fogyasztásra adni, élősúlyban 6—10 lei árban. A helyi fogyasztásárát itt is a közigazgatási hatóságok állapítják meg. 3. Tilos a feldolgozott sertéshús kivitele is, kivéve a szalámit és a disznófősajtot. 4. A zöldség közül ahagyma és burgonya, egyharmadát szintén a belföldi piacnak kell átadni. Maximális ára hagymánál 1.70 len, a burgonyánál 0.50 len. Rendezték azt a kérdést is, hogy ki kaphat kiviteli engedélyt. A rendelet szerint csak a termelő és fogyasztási szövetkezetek és bejegyzett exportcégek exportálhatnak. De ezeknek is be kell mutatni az illetékes kereskedelmi kamarától és a prefektusi hivataltól kiállított igazolványt. — Olasz-lengyel kereskedelmi szerződés. Génuából jelentik: Olasz félhivatalos közlemény jelenti, hogy Génuában az utóbbi napokban Olaszország, és Lengyelország képviselői tegnap megkötötték a szerződést, amely hivatva van a két baráti viszonyban lévő állam kereskedelmének fejlesztését jelentékenyen előmozdítani. A szerződést Olaszország képviseletében Schanzer külügyminiszter és Teofilo Rossi kereskedelemügyi miniszter, Lengyelország képviseletében pedig Skirmant külügyminiszter és Strassburger kereskedelemügyi államtitkár írtak alá. A két állam megbízottai a kereskedelmi szerződési tárgyalásokon kívül tárgyalást folytattak abból a célból is, hogy Olaszország részvétele biztosíthassék a lengyelországi kőolajforrások kitermelésében. (MTI.) — Rosszabbodik az angol kereskedelmi mérleg. Londonból táviratozzák. Áprilisban a behozatal értéke kerek 80 millió font sterling volt, vagyis 9,25 millió sterlinggel több, mint az elmúlt év áprilisában. A kivitel áprilisban 55,5 millió font sterlingre rúgott, ami 1921. április havának kivitelével szemben, csaknem 4 és fél millió font csökkenést jelent. (MTI.) A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága tegnap tartott ülésén megállapította a bank 1921. évi zárszámadását, amely az 1920. évi 1,794.916.86 K. nyereségélákozat hozzáadásával 24,369.287.09 K. nyereséggel zárult. Az igazgatóság a május 31-re egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a bank az 1920. évi 40 koronával szemben részvényenként 50 korona osztalékot fizessen, továbbá előterjesztést fog tenni a közgyűlésnek az intézet alaptőkéjének fölemelése tárgyában. —, A Zabolaj. Faipar r.-t. Üdözli, hogy közgyűlése az 1921. év tiszta nyereségét 2.200.518 lejben, az osztalékot részvényenként 24 lejben állapította meg. Az osztalékszelvények beváltását, valamint a 200 koronás részvényutalványoknak 200 lei névértékű részvényekre való díjjmentési becserélését május 17-étől Budapesten az Angol-Magyar Bank r.t. végzi. — Teheráruforgalom a Dunán. A MFTR május 16-tól megnyitja a teherárufelvételt Budapest és Budapest feletti az áruforgalom részére már megnyitott dunai államházról Újvidék (Novisad), Zimony (Zemun), Orsova és Listov állomásokra. Részletes fölvilágosítást az igazgatóság ad (V., Mária utca 11.) — Az újságpapír drágulása. Ma közzétett statisztikai adatok alapján az újságpapír kilogramjainak ára Németországban 1914 január 1-től 1922 május 1-ig 10% pfennigről 16 márkára, tehát körülbelül nyolcvanszorosra emelkedett. __ A németek visszakérik Amerikától a háborúban elkobzott vagyonukat. Bécsből jelenti tudósítónk telefonon. Berlini jelentés szerint Amerika és Németország között fontos tárgyalások kezdődtek, amelyek a két állam közötti gazdasági élet fejlődését célozzák. E tárgyalások során Németország Amerikától a háború alatt elkobzott német javak visszaadását kéri. A két állam között a tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy bizottságokat neveztek ki, amelyek legközelebb összeülnek. — Az erdélyi és bánáti vetésterület. Egy kimutatás szerint Erdélyben és a Bánságban a búzával bevetett terület 750.000 hektár az ókirályságbeli 900.000 hektárral szemben. — Növekedő drágaság Németországban. Áprilisban a német nagykereskedelem árai még a március végi drágulás hatása alatt álltak. A nyersanyagok ára messze túlhaladja az előző hónap nívóját, úgy hogy a nagykereskedelem indexszáma április folyamán 6.355 volt, a március havi 5433-al szemben. Az össz-indexszám az előző hónap számával szemben 17 százalékkal emelkedett. (MTI.) .— A pénz urai című sorozat második kötete Kósa Miklós dr. tollából most jelent meg. Egy csomó érdekes közgazdasági portrét tartalmaz az elmés és érdekes új könyv, amelynek ára ízléses kiállításban 209 korona. Kapható minden könyvkereskedésben. — A Duna forgalma. A budapesti kikötőnek forgalma a héten is, az évszaknak megfelelően élénk volt. Mint új viszonylatot, a Magyar Folyamos Tengerhajós R-t. május 10-én a bulatpest—a dümösi járatokkal kapcsolatos dömös—esztergomi hajójáratokat indította meg. Hogy erre az intézkedésre, a drága vasúti díjszabás miatt már nagy szükség volt, mutatja a hirtelen föllendült számarányú utasforgalom, mely a héten Budapesten, 17.720 főre rúgott, az áruforgalom pedig 220.050 g. volt. Ezek következőleg oszlottak meg: Bécsből Budapestre 956, Esztergom—Dömösről 4582, Mohácsról 5174 utas érkezett; Budapestről Bécsbe 561, Dömös—Esztergomba 5003, Mohácsra 3444 utas indult. Az utashajók emellett 7395 g. gyorsteheriínforgalmat is lebonyolítottak, vagyis Bécsből Budapestre 1809-et, Esztergom—■ Dömösről 1117-et, Mohácsról 2071-et, Budapestről Bécsbe 1218-at, Dömös—Esztergomba 1329-et, Mohácsra 251-et. Az általános teher-áruforgalom 213.255 g. volt és pedig: darabáru 41.270 g., melyből Budapestről Bécsbe 4436, Pozsonyba 398, Mohácsra 514, Szerbiába 3975, Oláhországba 746 ment; Budapestre Regensburgból 12758, Bécsből 8675, Mohácsról 2143 érkezett. Átvonult Regensburgból Oláhországba 2557, Bécsből Szerbiába 4361, Oláji ^""TfcRSzEGENYSEGfToEGESSte ■ csillapítására legjobb az évtizedek óta bevált KRIEGNER-féle TBI Kap] TOKAJI CHINA VASBOR Kapható gyógyszertárakban vagy az egyedüli készítőnél: Xmogner-gyógyszertár, Budapest, Calvin-tér. R55ZOHY, HOUR?... - REGÉNY. -Irtat mRR5ALKÓ LINfl. 34 —..Ha lehetne! Ha a tiszta, elszánt szerelem ezer ördögöt legyűrhetne, ha egy asszony hitének' ■ lenne annyi ereje,hogy csak egyszer is csodát tehetne. Ha fondorlata nélkül rendbe jöhetne minden és Sárd Péter megint a régi, nyugodt, dolgozó ember lehetne ... A tolla alól boldog versek szakadnának és föltenné újra a költők gyermek-szemüvegét, amelynek színes üvegein keresztüli édes, boldog, táncos szökkenésnek látszik az élet . . . A végnélküli, már éjifélbe nyúló futárban száz terv kergette egymást . . . Mert úgy, ahogy szerelmes aszonyésszel elgondolta, — angyalszárnyak, csoda — úgy persze, nem lehetett . . . Csak kerülő után, az asszonyi lélek ezerszinü selyemből varrott álarcával, — csak úgy lehet ... A közeliébe kell férkőzni először és rákényszeríteni, hogyészrevegye, hogy vele valamit megpróbáljon . . . A puszta levegője, a hazulról maradt reményteljes levegő tódult a szívére . . . Megkiálta a nagy , virágos rétet a park alatt Meglátta a napba nevető vadszegfüket, azédes rózsaszínű kis virágok ezreit, amelyek utolsó percig isszák az ég kékjét és úgy, ittasan simulnak az éles, gyilkos kaszapenge alá... — Oh, hát meghalni? — gondolta. — Az is lehet majd ... Az utolsó percig részegen a siker lehetőségétől. Hinni a végső idezetig, hinni kétkedés nélkül, elkövetni mindent és csak, ha nem lehet másképpen, akkor meghalni Sárd Péterért . , , "Az út .végéről Irma aggódó, kereső hangja ütötte meg a halálig jutott képzeletét . , , Fiatalosan, erőteljesen"csendült föl Irma kiáltása. Biztatón és élettel telin: — Mária! ... Mária! » .A . Sárd Péter egy napon csakugyan elment a régi kávéházábal. Az asztalánál nem ült senki . . . — Ez jó jel, — gondolta •— és szivéből mintt ha könnyebben áradt volna a vér . . . Gyorsan, szelesen ült le az ismerős pamlaja. T . A pincér, — a régi Jenő — kicsit ijedten, megietődve hozta a teáját. Féloldalról az arcát vizsgálgatta és lehetetlen szolgafantáziája az elmúlt betegség élő bélyegét kutatta rajta. De Sárd Péter arcán nem volt már semmi különös. Néha egy-egy ideges, fájdalmas rándulás futott át rajta, — de ez volt minden. A mély barázdák is könnyebbek lettek már a szája körül, frissen volt borotválva és a nyakkendője hiún, legényesen virágzott puha ingmellén. Nyilas harisnyát viselt és féloldalra csapott puha kalapot . . . Csak kékesfényü hajából lett egy csipetnyivel kevesebb. Fenn, a feje tetején kihullott egy maroknyi a sűrű fekete erdőből.A pincér következetesen ott maradt mellette. Nem mozdult meg, — a régi, kötekedő kedvét várta Sárd Péternek . . . Éles szeme felvillanását leste, a mely azelőtt izgága idegességgel mindenbe belekötött. De most hiába várt, mert semmi sem váltotta ki belőle, az azelőtt készenálló dühöt. Szivarja sűrű füstje mögül némán, bámult kifelé az utcára. Odakünn eső szitált Szennyes őszi lébe taposott a járókelők lába, a nagy kirakatüvegen vékony csikókban csúszott le a víz és az ablak alját már bepólyázák mocskos, szürke, durvaszerű posztóba. — Tél lesz nemsokára,, — gondolta. —■ Újra ez a hideg, beteg tüdőket elveszejtő évszak jön . , , Az emberek már késszülődnek is rá, védekeznek, — a kávés becézgeti vendégei életét. Jönnek a percek’ alatt sötétbe vesző utcák, — a gázlángod végtelen délutánok . . . A cifra, ezüstös teáskannáka minden asztalon,az olcsó rum utálatos gőze és a vértelen kávéházi szerelmes párok is jönnek, akik bemenekülnek a havas, lucskos utcáról és az időtől kimart zöld plüsspamlagra olyan meleg örömmel telepednek le, mintha az ég kék kárpitjára ülnének « . És az összeálló, gőzös levegőben szomorú verstársak jönnek majd . . . Nagy hiábavalóságok, emberi sorsok miértje, csapongó, szertelen, verekedések nőért, szerelemért « • . Angyalos, nehéz bankókra vágyás, — álmok, a melyek bennrekednek a súly rejtekéhen, mert csajt zöldes, átka* nikkelpénz csörög a zsebben, •— ezek mind feljönnek most, — a közelgő télnek ez a sok gúnyos kisértetem — Dolgozni kellene, — gondolta tovább. —, Imi kellene valamit megint . . . Meg,mi, akár ezt a hangulatot is . . . Felnevetett . „ „ A zsebében már régen nem volt kéziratpapiros, — csak az irónja gubbasztott ott, éles hegyét belefurva kabátja bélésébe. Egy évvel ezelőtt még szemben ült vele az asszony, — jutott az eszébe. — Szép fehér ujjaival a teáját kavarhatta . . . — akkor is kifelé nézett, ■— de akkor fiatalon és az asszony jelenlétén felujjongva. Akkor nyugodtan kereshetett egy költőnek adódott, egy rímet áthitő, tiszta hangulatot . . És milyen gyorsan vetette papírra, ha megtalálta. Milyen lelkesen olvastat föl! . . . Vagy ha pénz kellett, — óh, régen elmúlt, drága gondok — és megver séffé az utcán poroszkázó, rázós agglegényt, —aki gúnyolta a szemében éhező olcsó vágyakat . . . — Sárd Péter megint kuplét ír, — ugrottak össze ilyenkor az irodalmárok, — Kár érte, —, mondták. Percekre el is keseredett ezen, bosszút emlegetett, de az asszony is rámosoddott ilyenkor, —J óh, egy élénkszinü fátyolért angyalian tudott mosolyogni, — és már feledve is volt az ócsárlások min-; den betűje, mindent megirt, és megírandó betűje, — És hogy tudott akkor nevetni mindenen is . Az asszony szépségén vergődő barátnő irigységén és a férfiak udvarlásán, erőlködésén . . . Mju költők elámulásán, — ha mint a bucsujáras jöttek egy, a szépséget izekre szétszedő verse után, —, megnézni az asszonyt, a' szemeibe tekinteni, fölinni, lágy, tejes bőrét, mindent rajta, a miről irodott a sok gyönyörűség— Hogy nevetett ilyenkor! A gyermek égigérő kacagásával nevetett az élet minden ütésén és ha oktató,, bölcs szavakkal kacérkodott is olykor, azért belül rózsaszín puhasággá omlott benne minden. Az asszonyé volt az egész élete és ha számonkértek tőle valamit, ha aggodalmaskodó barátok mondták: —, Péter, e* ne*jp jól van igy, egyebet is tud-i Szeplők, májfoltok eten Dr. Gross arckenőcs és szappan Főraktár: Török József rt. gyógyszertára,Budapest,Királym u. 12, r Gusz ") SWEDISH V léggel !