Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)
1922-05-14 / 110. szám
1922 i május 14. goAPESTI Hmuszáros*) országba és Bulgáriába pedig 1289 g. Vas- és vasáru 21.856 méter mázra került forgalomba, melyből 1084 vas a fővárosból Ausztriába utat, 4508 vasáru liegensburgból ideérkezett, lassauból 1711 Szerbiába, 3288 Olaszországba, Bécsből 2277 Szerbiába, 8788 pedig Oráhországba ment. Az Őrlemény forgalom 10.023 métermázsa volt. Ebből 113.815 liszt Budapestről Bécsbe, 3008 Szerbiából ugyanoda irányult. A gabonaszállitás a 23.090 g.-ra rúgott és pedig 4000 rozs Szerbiából érkezett a fővárosba, innen 4000 búza ment Bécsbe, ezenkívül átvonult 11.090 tengeri Szerbiából Bécsbe, 4000 pedig ugyanonnan Pozsonyba. Só 23.359 q. érkezett Kegensburgból Budapestre, 23.450 ugyanonnan Szerbiába ment. Tégla 5000 q. úszott alá Budapestről Mohácsra, viszont 353 q. terméskő Tremetevölgyből érkezett Budapestre. Fát 4900 q.-ot szállítottak a hajók Eszékről Passauba, faszcist pedig 5235-ot Orsováról Bécsbe. Szén Regensburgból 5000 q. érkezett a fővárosba, 6432 pedig Bécsből ment Szerbiába. A benzinforgalom 15.788 q. volt, melyből 5335 érkezett Oláhországból Budapestre, 10.453 pedig tovább ment Regensburgba. A vízállás kedvező és a csallóközi gázlókon is elég tíz van. .. A budapesti tőzsdei magánforgalom. A ma délelőtti magánforgalomban az érdeklődés súlypontja az értékpapírpiacra esett, ahol élénk forgalom mellett az értékek megszilárdultak. A szilárdságot részint a bécsi magánforgalom megszilárdulásáról érkezett tűz, részbenpedig az okozta, hogy a bankok nagy b’tételekben vásárolták. Az érdeklődés középpontjában a Rima, Államvasút és Sajgó állottak. A Rimáit cseh számlára vették, a Kóburgot a Magyar-Cseh Iparbank és a Szikrát, valamint a Spódiumot az Angol-Magyar Banik minden tételben fölvette. A Délivsasutban csendes volt az üzlet. Előfordult árfolyamok: Rima 4250—4425 4400, Álamrvasut 14.000—14.600—14.500, Salgó 9200—9150—9100, Délivasut 4200—4325, Csáky 980—1000, Közúti H225, Lipioki 510, Szikra 3000— 3150, Spódium 3300—3400, Kiotóid 2150—2450, Kohó 7900—7800, Telefon 4950—5100, Atlantika 3000—3025, Vasutforgalmi 2800—2825, Urikány 3200, Általános szén 14.000. A valutapiac majdnem teljesen üzletiben volt és csak délben élénkült meg berlini jelentésekre a forgalom. Az árfolyamok egész délelőtt alig változtak. Árfolyamok: dollár 763—771—768, német márka 2.73%—2.78—2.77, szokol 14.88—14.92— 14.88, dinár 10.91—10.93 osztrák korona 8.35— 8.45, jen 5.43—5.44%. A devizapiacon a bankók tartózkodása folytán üzlet alig volt Az irányzat általában tartott maradt, kivéve a bécsi kifizetést, melyből állandóan nagy tételek kerültek piacra, a totó árfolyamát nyomta. Az előfordult legnagyobb és legkisebb árfolyamok: Bécs 8.40, Berlin 2.69—2.70, Prága 14.87%, Zürik 148%, Paris 76%, Milánó 40%, London 3430, Zágráb 2.76, Bukarest (szabad) 5.42%. A nemesfémek piacán az aranyat kereslik és az ezüstérméket kissé elhanyagolják. Ezüst korona 02%, forint 167, ötkoronás 325 5 50, Isapolcon 3000, plustkoronás arany 3210. A délutáni magánforgalomban az értékpapírpiac vontatottan indult és csak estefelé élénkült írség Bécsből érkezett jelentések hatása alatt. Az érdeklődés homlokterében ekkor az Államvasut, Rima és Salgó derültek. Álamvasut 14.600—14.750, Rima 4375—1425, Salgó 9200—9500, Déli 4250, Spódium 3300—3325, Kóburg 3300, Csáky 1000, Szikra 3100. A valutapiac a szombatra való tekintetttel csaknem teljesen üzlettelen ivoit és a következő árfolyamok fordultak elő: dollár 767—768—766, németmárka 2.76—2.72%, osztrák korona 8.40— 8.30, Isra 5.42—5.45, szokol 14.84—14.93, dinár 10-92—10.96—10.94. A devizapiacon alig volt forgalom és a következő legnagyobb és legkisebb árfolyamok fordultak elő: Bécs 8.37%—833, Berlin 2.68—2.70, Prága 14.88%—14.90, Zürik 148%—148%, Páris 70%, Milánó 40%—40%, London 3430—3440, Zágráb 2.77%—2.80, Bukarest (szabad) 5.42%—5.43%. A nemesfémek piacán a buszkoronás aranyat 3260 koronáért kötötték, a többi érméket azonban elhanyagolták. Előfordultak: Napóleon 2990, korona 63—62%, forint 167—165. — Külföldi valutapiac. Zürichben a magyar koronát, ma a tegnapi záróárfolyammal egyezően, változatlanul 0GT-el jegyezték. Berlin 1.80 (1.79), Newyork 519 (519), London 2307 (2306), Paris 47.32 (47.37%), Milánó 27.39 (27.47%), Prága 10.00 (9.97%) Zágráb 1.90 (1.90), Varsó 0-13 (0 13), Bécs 0.05* (0.06), osztrák bélyegzett 0.06’/s (0.06%), Bécs. (téli magánforgalom.) Devizák (középérték) : Budapest 1185, Berlin 32, Newyork 0150, London 40.400, Páris 830, Milánó 480, Prága 176, Züric 1773, Varsó 227, Zágráb 33%, Államvasút 17.300 Rima 54.500, Déli 48.300. Bécs festi forgalom): Budapest 12.05, Berlin 32%, Newyork 0175, London 41.500, Páris 849, Zürik 1790, Prága 178, Milánó 490, Varsó 2.29, Zágráb 337/s, Államvasút 173 000, Rima 55.000, Déli 48.500. Berlin (zárlat): Budapest 87.35, Bécs 3.17%, New york 28.873, London 1285, Páris 2637%, Milánó 1520, Zürik 3365, Prága 557. Sertéspiac. Ferencvárosi nyílt sertésvásár. Összes fölhajtás: 342 sertés, 4 süldő, eladatlanul visszamaradt 140 sertés. Vásári ágak: zsirsertés öreg I. 135—13%, fiatal közép 121—141, könnyű 80—112, süldő 80. Vidékre élve elszálittatott 3 darab. Zárt vásári felhajtás: 36 sertés, eladatlanul visszamaradt 20 sertés. A vásár lanyha volt, áru és termény. Gabonapiac. A terménytőzsde forgalma csekély, irányzata pedig szilárdan tartott volt. Az árfolyamok általában változatlanok maradtak, csak a korpa drágult valamivel. Hivatalos árak: búza, tiszavidéki 3460—75, pestvidéki és fejérmegyei 3459—00, rozs 2950—75, árpa 2430—550, sörárpa 2350—650, zab 2420—60, tengeri 3075 —100, korpa1575—625 korona. TESTEDZÉS. * Labdarúgás. Míg Berlinben Budapest válogatottjai küzdenek a német főváros legjobb tizeneggye ellen és Ivrakóban Magyarország válogatottjai adnak revánsot a Lengyelország reprezentánsainak, addig idehaza csöndes napja van a labdarúgósportnak. A két válogatott mérkőzés csatasorba hívta úgyszólván valamennyi elsőosztályú egyesület egyegy jobb játékosát, miért is elsőosztályú bajnoki mérkőzést nem tartanak. Az érdeklődés így teljesen a másodosztályú mérkőzések felé fordul, amelyek közül különösen a két főiskolai csapat találkozása jelent eseményt, nemcsak azért, mert a főiskolai diákok előmérkőzése, hanem, mert a 11. A. osztályban az első helyekért folyó heves küzdelemben jelentős fordulatot jelenthet A részletes program a következő : Második osztály A. csapat: Zugló—BiC (Hajtsár-út délután fél 5), BiK—UTE (Rákosszentmihály délután 5 óra), MAFC—BEAC (Üllői-út délután 5 óra), NSC—IIAOE (Lóverseny-tér délutáni 5 óra.) •Második osztály B. csapat: MÁV—Testvériség (Halom-utca délután 5 óra), MTE—BTK (Vörösvári-út délután fél 5 óra)), Húsiparosok—BEV, (Vécsey-utca délután 4 óra), EMIK—V. ker. SK (Erzsébet-utca délután fél 5 óra), Kelenföld— UMTK (Bertalan utca délután fél 5 óra), Acél—• ESC (URAK-pálya délután 5 óra), Köv. T. Kör—• Postások (URAK-pálya délután 3 óra), * Atlétika. Vasárnap a szigeten 3 órakor a MAFC rendezi atlétikai versenyét, melynek legjelentősebb száma a 400- 400-1800-1300 m. staféta a MAC és MTK teljesen nyílt küzdelmével. Ugyancsak vasárnap egész napi tartammal rendezik Újpest birkózóbajnokságait a népszigeti pályán. A küzdelmek érdekességét biztosítja, hogy az egész szenior gárda indul, kivévén állítólag Varga dr.-t és Rádiumot. A dr.1C-ot Miskey és Ruzicska, a BAK-ot Pongrác, Fehér és Magyar fogják képviselni. * Kerékpárverseny. Vasárnap lesz az első kerékpáros pályaverseny a Millenárisí pályán. A sprinter versenyben Uharetzky, dorum. Burghardt és Dénes, hosszú távon Bartos és Tóth a favoritok. 17 *■■■...... ' ■ 1.r.... ..." ."■''"■ggaa nál, neked kötelességeid vannak, — Akkor, óh milyen könnyen cáfolta meg őket. ,— Nagyképűek vagytok, — mondta nekik. — Fontoskodók vagytok és telbecsültök engem . . Boldog ember legyek inkább, mint kifacsart, csókot felejtett, hires, ember. Nincs igazatok, mert én nem tudok semmit, — és menjetek . . . így hagyták lassan magára. Ha nagyritkán elment régi, lelkes szerkesztőihez, hát örültek neki, leközölték minden versét, de nem biztatták már. Már ott volt az embereik szemében a meggyőződés, hogy úgyis elveszett. Pedig azért néha még várta a siránkozásukat, lelkesítésüket és keze ökölbe rándult a némaság fölött, a mely fogadta ... A lépcsőn lefelé még átkozta is őket, de künn az utcán friss, színes virágokat árultak. — Az utcán már felszabadult kedéllyel köttetett egy dús csokrot az asszonynak. Az embereket még jobban, elkerülte . . . Már csak fiatal versírók szegődtek az udvarába ideigóráig. Azokat először örömmel ölelte magához, de később elmarta őket mégis . . . Az asszonynak akkor, már hüvösödött a mosolya . . . Délután bujkáló, titkos sétái voltak . . . Néha elkeseredetten kikelt magából, kiszámított pénzüket könnyelműen szórta és ha ő félénken tiltakozni mert, — alig leplezett kajánsággal mondta neki: — Elmehetsz . . . Ha nem jó igy, — elmehetsz . . . De a dolgaimhoz semmi közöd . . . Akkor már remegő idegekkel járt. Mindig veszedelemtől rettegő, az asszony elvesztése felett vívódó ember lett belőle. — Egylehetetlen ember. .— most már ilyen bélyeget ütöttek rá a régi rajongók és hagyták szerelmes, halálos útján menni részvét nélkül. Aztán elvitték az asszonyt . . . Hiába volt a remegése, megalkuvása mindennel,— az asszony felment. A szép bőrén kiütköző első hajszállánctól megijedt és elfutott oda, ahol a jólét kényelmében új, erőre kapott szépsége. Szinte egyik napról a másikra történt minden és annyira átalakult az asszony rövid idő alatt, Ilséé Sárd Páter hiába állt elébe ideán kávéházban. _ akárhol . . . Hiába remélt egy régi mozdulatot, — az asszony szép, érett arcán az új élet nyugalma ült csak és semmi, egy lehelletnyi reflex se az elmúlt szerelemből, — mikor kínoktól részegen eléje került a régi párja. A szanatóriumban egy hónapig mindennap sirógörcsöket kapott. Az orvosok gyilkos kis tűkkel kábító mérgeket fecskendeztek a bűze alá. Mikor ezektől elgyengült, akkor vég nélküli leveleket irt napestig . . . Hivó, fenyegető, hatalmas kétségbeeséstől vérző írásokat és az orvosoktól átkos esküket vett, hogy elküldik az asszonynak . . . Erre biztosan, visszajön, — mondta nekik. — Holnap, a reggelinél már mosolyogni fog rám és együtt fordítunk majdhátat ezeknek a kínosan fehér, orvosságszagu szobáknak . . . Később tudta meg, hogy a levelek nem mentek el, ellenben egy napon végre azt mondta a főorvos: — ön most már meggyógyult, Sárdi úr. A betegsége nehezebb részét leküzdöttük, — az alattomos motoszkálások megszűntek az agyában ... A többi most már a maga dolga . . . Egyelőre pihennie kell. A munkát meg se próbálja . . . Ehhez fáradt még . . . Legjobb lesz, ha elutazik, valahova . . . Alacsony házak, primitív emberek közé menjen, — a falu ugynevzett ünnepi csendjébe . . . Igen, föltétlenül ilyen helyremenjen és ne egy divatos fürdőre, ne valami pálmás, rafináit Kursza Ionba — párisi meg londoni illusztrált lapok közé... Ez mind nem kell, — sőt nem szabad . « . Legszívesebben kévéket rakatnék magával, vagy cséplőgépmellett izzás irtanám Jó erős munkák ezek, de mégis távol vannak az agyától . . . Hát ilyeneket csináljon, barátom . , „ Megkönnyebbülten lélekzett, mikor befejezte a tanácsadást. Hosszan, a költőnek kijáró, megkülönböztetett tisztelettel szorongatta a kezét és a többi orvos is mind odajárult eléje búcsúzni, mind kifejezte reményét a jövőre, a mely szép, csillogó, új mezben kell, hogy kiköszöntsön. — Ostobák, — mormogta, mikor kívül volt a fehér házon. — Azt mondják, hogy falura menjek. Tahin ,fészket is keressek ott, mint egy erős, jókedvű ilinksy Arsky. Vadir marni- szpolíi leáovoV. csinneringását lessem az unalmas, meleg mezőkön . . . Szamarak ezek mind . . . Sohase érezték ezek egy költő életét . . . Levegőre küldenek, csendbe, mint egy vértelén kishivatalnokot. Na hát, én pedig nem megyek sehová . . . és nem is ment el . . . Egy pár hétig a szobája széles pamlagán feküdt és a menyezet rikító virágait nézegette s számolta meg ezerszer. Nem mert gondolni semmire . . . Azután egy napon, az első napon, hogy erősebbnek érezte magát, — a main — bejött a kávéházba . . . Kinézett ... Az eső még mindig verte az ablakot. Szüntelenül azóita, hogy igy belesüppedt a régi gondokba ... A kávéház hímes italára sötét árnyékok kúsztak és az asztalok fölött villanyt gyújtott a pincér. Megint este lett hát, munka nélkül... Pedig már nem volt sok pénze. — írni kellene valamit, — gondolta. — Egy sanzont a Magyar Kabarénak, Valamit a szomorú, őszi szerelmekről, — sok hervadt virággal, könnyek-kel, valami nagyon meghatót — a búcsúzó illatokhoz illeszkedőt ... És ha ez készen van, akkor még egyet kellene írnia és újra egyet, gyártani őket, hogy fnntarthassa az életét velük és köziben ernye-' detlenül készülni a hosszúra, a nagy, évtizedek óta páratlan premierre ... A verses drámáját kell megírnia. A különös szép asszony jutott egyszerre az eszébe, akit Kürtnénél látott . . . Az egyetlen, ifi kinek bosszújáról beszélt és a kinek a szemébenolyan furcsa, ijedt sötétség feküdt, amig hallgatta őt . . . — Ha most itt lenne, — gondolta —, megint tudnék neki mondani valamit ... Ott Máriának szólították, — jutott eszébe —és Gál Bandi mondta, hogy vidéki — Igen, úgy is! nézett ki valahogy . . . Szép, sima haju volt, tiszta és egyszerű. De a többi már nem igaz, a mit mond- lak róla. Hogy a falu nyugalma, imaima árad körü lőtte és hogy egy kicsit ostohácska . . . ő finoman* idegesnek látta és nagyon okosnak . . . (Folyt. köv.J.