Budapesti Hírlap, 1922. június(42. évfolyam, 124–146. szám)
1922-06-24 / 142. szám
— Az indemnitás. — A törvényjavaslat szövege. — A kormány állami fegyhitelt vehet igénybe. — A kivételes hatalom részben megszűnik. — A tisztviselők kedvezményes ellátása. — A választójogi rendeletet jóváhagyják. Ráday Tibor pénzügyminiszter, mint lapunk más helyén is közöljük, a nemzetgyűlés mai ülésén benyújtotta az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjáról szóló indemnitási törvényjavaslatot. A javaslat rendkívül részletes, harminchárom szakaszból áll és sok új, érdekes rendelkezést tartalmaz. Az 1. szakasz kimondja, hogy a kormány az adókra és az állami jövedelmekre vonatkozó törvények figyelembevételével a kért hat hónapban az állami kiadásokat és bevételeket törvényes alapon fedezheti. A 2. szakasz szerint a kiadásokra nézve az 1921/22. költségvetési évre egybeálatott rendelkezések az irányadók. A kormány azonban felhatalmaztatik olyan kiadások fedezésére, amelyek a törvényben levő rendelkezések alapján fedezendők. A javaslat felhatalmazást kér a pénzügyminiszter számára, hogy az állam folyó bevételéből a fedezetek megszerzése hitelműveletek útján rendeztessék, mégpedig úgy, hogy az 1921 :XIV. telükben foglalt tilalom felfüggesztésével az Országos Pénzügyi Tanács hozzájárulása mellett a jegyintézettől állami jegyhitelt vehessen igénybe. A 3. és 4. szakasz adminisztratív rendelkezéseket tartalmaz. Az 5. szakasz kimondja, hogy az 1921/22. évi honvédség fölszerelésének kiegészítésére a múltévi költségvetésben fölvett hitelösszegen felül előállott 805 millió korona túlkiadást a vagyonváltság bevételeiből fedezhesse a pénzügyminiszter. A 6. szakasz a következőket mondja: „Jóváhagyatnak a kormánynak ama rendeletei, amelyek alapján a nemzetgyűlés összegyűlt." E szakasznál a megokolás úgy szól, hogy bár az alkotmányosság helyreállításának és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvény a választójogi rendelet tekintetében a kormánynak teljes személyi felhatalmazást ad, mégis, tekintettel az említett rendeletekben szabályozott joganyag nagy fontosságára, megokoltnak tartja, hogy a törvényhozás ezeket a rendeleteket utólag hagyja jóvá. A 7. szakasz szerint a kivételes hatalom e törvényjavaslat törvényerőre való emelkedésekor megszűnik. Felhatalmaztatok azonban a kormány, hogy a kivételes hatalom alapjait kibocsátott és még hatályon kívül nem helyezett rendeleteket a közszabadságok, valamint a gazdasági élet szabaddá tételére nézve átmeneti időtartam alatt ideiglenesen érvényben tarthassa, módosíthassa vagy kiegészíthesse. Felhatalmaztatok a kormány, hogy a békeszerződés végrehajtása, vagy a békeszerződés következtében előállott helyzet rendezése céljából szükséges rendelkezéseket háború esetére szóló kivételes törvényben foglalt felhatalmazások körében állapítsa meg. Minden ilyen intézkedésről azonban a nemzetgyűlésnek jelentést kell tenni. Mindazok a rendelkezések, amelyek a háborús idő vagy a hadviselés érdekeinek megfelelően még rászorulnak a kivételes rendeletekre, az ország belső rendjének és közbiztosságának, valamint a külső politikájának érdekeivel egy tekintet alá esnek. A háború esetére szóló kivételes hatalom alapján hozott rendelkezéseket a háborús viszonyok rendezésének hatályon kívül helyezése után is alkalmaztatnak. A 8. szakasz szerint a tisztviselők és egyéb alkalmazottak kedvezményes ellátása jövő év június végéig meghosszabbíttatik. Ezek a segélyek nemcsak az állami tisztviselők, hanem az állam vasúti, megyei, bírósági, ügyészségi, és bírósági fogalmazókra is vonatkoznak, valamint a honvédség, csendőrség, folyamőrség, vámőrség és az államrendőrség tényleges szolgálatban álló alkalmazottaira is. A 9. szakasz az állam segítséget élvező tanítószemélyzet államsegítségét 1922. december 31-ig meghosszabbítani kívánja. A 10. szakasz a vármegyei tisztviselők ellátásáról rendelkezik és felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a vármegyei törvényhatóságoknak a feltétlenül szükséges új állások szervezésére vonatkozó határozatait jóváhagyhassa. A 11. és 12. szakasz az állami kiküldetésben felszámítható napidíjakról, illetve adminisztratív rendelkezésekről intézkedik. A 13. szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a szivarkahüvely és szivarkapapír után az 1921. XIX. t.-c. első szakaszában meghatározott adón felül az államkincstár részére a törvényhozásnak való utólagos bejelentése kötelezettsége mellett részesedést biztosít. A 14. szakasz az őrlési és forgalmi adóról szóló rendelkezéseket a továbbiakig érvényben tartja, a 16. szakasz pedig felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a vámvonalon át behozott só után fizetendő engedélyleték mértékét időközönként rendeletben szabályozhassa. A 16. szakasz a bányailleték, valamint a fémjelzésről szóló illetékek szabályozását mondja ki. A 17. szakasz kimondja, hogy az állami házadó alapjául vett haszonérték 60százaléka fizetendő kincstári haszonrészesedés fejében, mégpedig az 1922. évi harmadik lakbérnegyedtől kezdve, ha a lakbér a lakásrendelet értelmesen az 1917. évi bérnek csak négyszeresére emelhető. Minden háziúr tartozik lefizetni minden új házbéremelés 20 százalékért. A 18.szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az építkezések előmozdítása érdekében a Magyar Pénzügyi Szindikátus által alakítandó szövetkezetét jelzálogkötvények kibocsátásával bízza meg. A pénzügyminiszter ezt kormánybiztos útján ellenőrzi. A 19. szakasz kimondja, hogy az építkezési kölcsönökből egy milliárd értékű jelzálogkötnéket a kormány elhelyezhet egyes részvénytársaságoknál. A 20. szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy" mindenkor, amikor a magyar háborító államadóssági címleteknek vagyonváltság alól való mentessége esetében évi 5 százalékkal kamatozó törlesztések állami külcsönkötvények lennének kaphatók, az ilyen kölcsönkötvények helyett, annyi névértékű nosztrifikált háborús államadóssági címletet bocsáthasson a jogosultak tulajdonába, hogy az illetők részére vagyonváltságtól mentes hadikölcsön-címletes eredeti névértéke után évi 6 százalékos kamat, biztosíttassék. A 21. szakasz jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter nem indíttatott, bűnvádi eljárást a hamis felülbélyegzésű ezresek benyújtói ellen, amennyiben ellenük terhelő adat nem merült föl. A 22. szakasz kimondja, hogy minden részvénytársaság vagy szövetkezet székhelyét csak a pénzügyminiszter jóváhagyásával helyezheti át. A kereskedelemügyi miniszter pedig felhatalmaztatik arra, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlésének megtartására, ha az az előírt határidőben akadályba ütközik, halasztást engedélyezhet. A 23. szakasz felhatalmazza a kormányt arra, hogy Magyarország területén az arányban teljesítendő fizetések kérdését rendeletben szabályozhassa. A 24. szakasz a részvénykötvények és záloglevelek közös birtokosainak képviseletéről szóló adminisztratív intézkedéseket tartalmaz. A 25. szakasz a földbirtokrendezés gyorsítása érdekében felmerülő kiadásokra a már engedelmezett ötmillió koronán felül még ötmillió koronát engedelme".. . " A 26. szakasz felhatalmazza a kereskedelemügyi miniszter, hogy az állami utak építésére s erre a célra 30 millió koronát utaljon ki. A 27. szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az államvasutak mozdonybeszerzési szükségletének fedezésére a költségvetésben megállapított 300 millió koronából eddig igénybevett 268.500.000 korona értéken felül a mozdonyok vételárát kifizethesse. A 28. szakasz a volt közös hadsereg, tengerészet, és a honvédség egyénének katonai ellátásáról szóló 1875. évi El. törvénycikknek, a nem hivatásos katonák állományból hadirokkantakra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezi. A 29. szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a lóversenynél, a totalizatorre feltett öszszegekből a Magyar Lovaregylet részére az általa versenypályaépítés céljaira fölveendő kölcsönre négy százalékot átengedhessen. A 30. szakasz felhatalmazza a kormányt, hogy a légiközlekedésre vonatkozó jogszabályokat ideiglenes rendeletben szabályozhassa. A 31. szakasz az Országos Levéltért a belügyminiszter hatásköréből a kultuszminiszter hatáskörébe utalja át. A 32. szakasz a gazdatisztek jogviszonyairól Budapesti Hírlap cur. Sz. •1922 junius 24. szóló 1917. évi törvénycikk értelmezéséről intézkedik. A 83. szakasz a törvényjavaslat végrehajtásával a pénzügyminiszter bízza meg! Ilfissen tábornagy meggyilkolása Limáén, jun. 22. Wilson tábornagy meggyilkolása Angliában és Írországban egyaránt érthető megdöbbenést keltett. Ma már nem lehet kétség abban, hogy a merénylet szerzői és tettesei Le Valera fanatizált köztársasági táborából kerültek ki. Egyelőre lehetetlen a merénylet politikai hatását megmérni, de egészen bizonyos, hogy sem Anglia, de még az imént lezajlott ír választásokon többségbe jutott Griffith hívei és az ulszteri kormány sem fognak tétlenül maradni, ha De Valera ilyen vagy hasonló eszközökkel próbálná az utolsó időkben elszenvedett kudarcát korrigálni. Wilson az ír zavargások letörésének kérdésében a legélesebb intézkedések szószólója volt, anynyira, hogy e miatt a kormánnyal is ismételten éles ellentétbe jutott. Ez év márciusában Wilson tábornagy Ulszter miniszterelnökéhez nyílt levelet intézett, amelyben Lloyd Georgeot teszi felelőssé az Írországi helyzetért és egy erős kéz beavatkozását követeli. Májusban nagy feltűnést keltő beszédben odáig ment, hogy Lloyd Georgeot a birodalom ellenségeivel való cimborasággal vádolta. Ebben a beszédében a többi között ezt mondotta: Öngyilkosoknak kezet nyújjtott Önnel a magam részéről végeztem! Amikor a zavargások legutóbb ismét elfajultak, Wilson volt kiszemelve arra, hogy Belfastban a rendet helyreállítsa. Az angol király Wilson tábornok meggyilkolása miatt lemondatta a vvelszi herceg születésnapja alkalmából holnapra tervezett díszebédet. A lordkancellár a felsőházban jelentést olvasott föl a biztossági rendőrségről, melyben a következőket mondotta: Délután 2 óra 20 perckor megfigyelték a foglalkozásnélküli Wannes O'Brient (24 éves) és a szintén foglalkozásnélküli Ottó Connolyt, bejelentett hivatása és lakóhelye egyiknek sincs, amint az Eatonplace 36. számú házból síelve menekültek. Eay rendőrtisztviselő üldözőbe vette őket, de alsótestébe lövést kapott és súlyosan megsebesült. Egy másik tisztviselőt, aki folytatta az üldözést,a lábán sebesítettek meg. Mindkettőjüket kórházba szállították, egy polgári egyénnel együtt, aki, úgy látszik, szintén részt vett az üldözésben. Több más rendőrtisztviselőnek azután sikerült a két menekültet elérni és elfogni. A letartóztatottak heves ellenállást tanúsítottak a rendőrökkel szemben. Papírokat találtak náluk, amelyekből kitűnt, hogy az ír köztársasági hadsereghez tartoznak. Wilson tábornokot három lövés érte: egyik a lába szárába fúródott, másik a karjába, harmadik a hasába. Egy munkás, aki szemtanúja volt a merényletnek, kijelenti, hogy a két tettes három lövést adott le adott le a tábornokra, abban a pillanatban, mikor autójából kiszállva lakásába akart lépni. A két első lövésre a tábornok a ház kapuja felé sietett és azt ki akarta nyitni. Ekkor történt a harmadik lövés, melyre a tábornok hátratántorodott és összeesett. Az alsóházban Chamberlain a mély megindulás hangján közölte a képviselőkkel a gyilkosság hírét: Wilsonban — mondotta — az ország olyan embert vesztett el, akinek igen hatalmas része volt Nagybritannia háborús sikereiben. A gyász jeléül Chamberlain felszólalása után nyomban félbeszakították az ülést és a tárgyalás folytatását a mai napra halasztották. Az alsóház mai ülésén Chamberlain bejelentette, hogy Wilson marsall meggyilkolásával kapcsolatban a rendőrség tegnap számos házkutatást tartott és ez alkalommal öt férfit és egy nőt letartóztattak, úgyszintén több helyütt fegyvereket és gyújtóbombákat fedeztek föl. Craig uisztteri miniszterelnök tegnap este az északír parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy Wilson tábornok Ulszter ügyéért halt meg. Meggyilkolása végzetes Ulszterre nézve, de nem fogják elveszíteni a bátorságot és Ulszter folytatni fogja a munkát, amelyért Sir Henry Wilson az életét adta. Arthuri Griffith, a Dali Eireanu elnöke tegnap KOVÁCS VICTOR harisnyák — kötöttáruk — fürdőkosztümök IV., VÁCI UTCA 24. VI., KIRÁLY-UTCA 10.