Budapesti Hírlap, 1922. június(42. évfolyam, 124–146. szám)

1922-06-23 / 141. szám

1922 junius 23. Budapesti Hírlap dí­­sz­­ ­értésnek terén esetleg fölmerülnek­, a­melyekkel szemben az elnökség közvetítése hagyományos szo­kásokon alapul. A­mennyiben az egyes pártok közre­működésünket óhajtanák, rendelkezésükre állami min­denkor kötelességünknek ismerjük. Általában kije­lentem, hogy teljes tudatában vagyunk azoknak a súlyos kötelességeknek, a­melyek reánk, a nemzet­gyűlés elnökségére várnak. Az ország sivár helyzete, a­­melybe a háború, a forradalom, a bolosevizmus gazdálkodása és mindazok betetőzéséül ellenségeink kegyetlensége, bosszúvágya és kapzsisága döntötte, óriás erőfeszítéseket és a civilizált nemzetek meg­szokott és jogos életigényeiről való lemondást kény­szerítenek a nemzet minden rétegére. Az ezekből fennálló elkeseredés és bizonytalanság nálunk is fogékonnyá tette a nemzet bizonyos rétegeit az is sejt­és nemzettagadó destrukció lelketlen izgatásainak befogadására, , í Rupert Rezső: Lásd a bombamerényletet. Schandl Károly: Lásd , dere­cseri akasztást! '(Nagy zaj.) '­ . , i Gaal Castton elnök: Mindezekkel szemben a nemzetfenntartó erőknek, a hazafiasan érző társa­dalmi rétegeknek, a polgári erényekben kimagasló, a szenvedőkkel együttérző, erős szociális érzéstől át­itatott minden osztály- és pártönzéstől mentes és a haza és társadalom iránt minden áldozatra kész kon­struktív együttműködésre van szükség, a­melynek törvényes inkarnációja a nemzet választott képvise­lőinek gyülekezete, a nemzetgyűlés kell, hogy legyen. Felkiáltások az ellenzéken: Nem a nemzet választotta! Berky Gyula: Hát csak titeket választott a nemzet? Gaal Gaszton elnök: Bízom abban, hogy a le­­sújtottságunkban a nemzet választottjai rátalálnak hivatottságukra, ráeszmélnek kötelességükre és az ország rendkívül súlyos helyzetében társadalmi, fele­kezeti és pártkülönbség nélkül (Helyeslés.) testvéries szeretésben tudnak egybeforrni törvényhozói műkö­désük gyakorlásában a haza szolgálatában, eltipolyt nemzetünk tapraál­tásában. (Élénk éljenzés és he­lyeslés jobbról.) — Bizton számítva e téren a nemzetgyűlés minden tagjának hazafias közreműködésére és szí­ves támogatására, a jó Isten áldását kérem műkö­désünkre. (Hosszas, zajos éljenzés és taps.) — Ezeknek tiszteletteljes előrebocsátása után­­ a tárgyalás rendjét megnyitódnak nyilvánítom. Köszönet Apponyinak. Az elnök (folytatja): .Az elnöki szék elfoglalá­sával kapcsolatosan még egy kötelességet kívánok leróni, a­melyben bizonyára a Ház minden tagjának együttérzésével találkozom: hálánk és köszönetünk kifejezését e helyről imént távozott mélyen tisztelt korelnökünk iránt. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) — Alig van eset alkotmányos életünk törté­netében, hogy ezt a tisztet, melyet szabályaink sze­rint a kor előjoga ruház a törvényhozó testület leg­idősebb tagjára, közéletünk vezető alakjainak egyike töltötte volna be. (Éljenzés.) Hiszen közéleti küz­delmek másutt is, de nálunk talán még inkább, idő előtt őrlik meg az erőket s ritka kivétel, hogy a par­lament nesztora a politikai élet küzdőinek első so­raiból kerüljön ki. (Éljenzés.) Annál nagyobb kegye a Gondviselésnek, hogy parlamentünk régi dísze, a­ki politikai pályáját éppen 50 évvel ezelőtt, az 1872-ik országgyűlés képviselőházában mint kör­jegyző kezdte meg, mai, egy teljes félszázad múltán, testi és lelki erejének érintetlen frisseségében érvé­nyesíthette a nemzet pátriárkájának köztiszteletben­­álló magas tekintélyét, gazdag tapasztalatait s a parlamentarizmus igazi szellemének eszményi fel­fogásával párosult bölcseségét és e nemzetgyűlés megalakulásának előkészítésével járó teendők telje­sítésében és befejezésében. (Hosszantartó­ élénk él­jenzés és taps.) •••.­..... a Habár a közjogi felfogás tekintetében vannak is köztünk válaszfalak, azt hiszem, a képviselő urak egyértelmű hozzájárulásával fejezhetem ki köszöne­­tünket a korelnök úr iránt azért az odaadó fára­dozásért, a­mellyel törvényhozói hivatásunk mi­előbbi megkezdése érdekében közreműködni szíves volt. (Hosszas élénk éljenzés.). A nemzetgyűlés megalakulása. Az elnök még köszönetet mondott a közjegy­zőknek és bejelentette, hogy 244 választókerületben történt meg a választás. 232 képviselő 243 megbízó­levelet nyújtott be. Ezek közül 237-et igazoltnak jelentett ki, kifogás alá esett 6 mandátum. Fölol­­vasta ezután azoknak a képviselőknek a neveit, a­­kik több mandátumot nyertek és fölhívta őket, hogy a házszabályok értelmében az igazolási eljárástól számított nyolc napon belül nyilatkozzanak, hogy melyik mandátumot tartják meg. Jelentette továbbá, hogy Varsány Gábor, a szabadszállási kerületben megválasztott képviselő még nem adta át, megbízó­levelét. ! - Ezek után az elnök a képviselők tapsai köz­te a « nemzetgyűlést­enei­alakultnak jelentette ki. -*» Gaal Gaszton elnök ekkor fölemelkedett helyé­ről és vele a Ház valamennyi tagja fölállott, vala­mint a karzatok közönsége is. Az elnök ezután nagy csendben ezeket mondotta: Megemlékezés Károly királyról. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az alatt a­míg a tör­vényhozás szünetelt, megrázó gyászesemény sújtotta nemzetünket. A Mindenható kifürkészhetetlen akaratából, folyó évi április 1-én fiatal korában, idegen földön ragadta ki a halál az élők sorából Szent István koronájának egykori viselőjét, IV. Károly király ő Felségét. A váratlan elmúlás az őszinte megilletődés­­nek és a mélységes gyásznak igaz érzését váltotta ki mindnyájunk szívéből. Az ország kormányzá­sára és ügyeinek intézésére hivatott tényezők a nemzetgyűlés együtt nem létében kifejezésre jut­tatták ugyan már a nemzet részvétét, mégis most, a­midőn mint a nemzet akaratának törvényesen megválasztott képviselői munkánkhoz látnánk, hangot kell adnunk azoknak az érzéseknek, a­me­lyeket gyászos elhunyta az ősi intézményekhez ragaszkodó ország minden polgára sziváben kivál­tott. Mint királynak tragikus és emberileg mélyen megindító sorsát történelmi távlatból tárgyilagosan méltatni egy későbbi kor feladata leend. Ma, a midőn a nemzet törvényesen megválasztott képvi­selői itt egybegyűltünk, kötelességünk ez első alkal­mat megragadni arra, hogy a gyászba borult család előtt a nemzetgyűlés őszinte, m­ély részvételének adjunk kifejezést és tolmácsoljuk előtte a fájda­lomnak és megilletődésnek azokat a meleg érzéseit, a­melyek nemzetünknek minden tagját áthatják. Javaslom tehát a 1. nemzetgyűlésnek, mél­­tóztassék elhatározni, hogy a nemzetgyűlés Szent István koronájának egykori viselője, IV. Károly király őfelsége elhunyta fölött érzett mély gyá­szának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést és bizassék meg a nemzetgyűlés elnöke, hogy erről őszinte, mély részvétünknek nyilvánítása mellett a hátra­­maradt gyászbaborult családot megfelelő módon értesítse. (Élénk helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (Igen): Ha igen, akkor ezt határozatképpen kimondom! Bejelentések. Az elnök még Bernáth Béla volt képviselőt parentálta el meleg szóval. Fölolvastatta azután a miniszterelnök átiratát az új miniszterek kinevezé­séről és a sóti miniszterek felmentéséről. Fölolvastatta azután a görög parlament elnö­kétől érkezett francia nyelvű átirat magyarra for­dított szövegét, a­melyben az aténi harmadik nem­zetgyűlés mély megindulással tudomására hozza a műveit nemzeteknek, hogy Kemal pasa hadserege milyen kegyetlenségeket követett el ártatlan görög alattvalókkal szemben és tűzzel-vassal pusztítja őket. A görögök a legnagyobb megilletődéssel fo­gadták azt a megértést, a­mellyel ez a hír az ame­rikai és európai részeken találkozott. Bethlen István gróf miniszterelnök a házsza­bályokra való hivatkozással azt indítványozta, hogy a ma megválasztott hat jegyzőn kívül még két jegyzőt válasszon a nemzetgyűlés. Az indítványt elfogadták. A napirend. Az elnök azután javasolta, hogy a nem­zetgyű­­lés legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa a következő napirenddel: A négy tanácskozó osztály megalakítása és a 2 új jegyző megválasztása. Javasolta, hogy az igazságügyi bizottságba 33, a pénzügyi bizottságba 33, a közlekedésügyi bizott­ságba 33, közoktatásügyi bizottságba 33, kérvényező bizottságba 16, gazdasági bizottságba 16, napló­­bíráló-bizottsá­gba 30, védőerőbizottságba 33, men­telmi bizottságba 21, könyvtári bizottságba 21, záró­­száma­dó-bizottsága 21, számvevő­ bizottságba 21, közgazdasági bizottságba 33, munkaügyi biottságba­ 21, vízügyi bizottságba 21, külügyi bizottságba 33, k­özegészségügyi bizottságba 33 és a kivándorlási bi­zottságba 33 bizottsági tagot válasszanak be. Azon­kívül az összeférhetetlenségi bizottságba egy elnö­köt, egy alelnököt és kilenc tagot válasszanak. Az indítványt elfogadták, mire az ülés negyed­­i kettő után véget ért. • A leghathatósabban föl fog lépni, mert ezek az épí­l­mények az illető területekre nézve gazdasági szem­pontból nélkülözhetetlenek. Franciaország vámpoli­tikája folytán a gazdasági viszonyok a Saar-vidéken a legkevésbé sem örvendetesek. Jogellenes a francia iskolai oktatás bevezetése is. A lakosságn­ak a nép­­szövetség kormányzó bizottságához való viszonya a Saar-vidéken az idegen uralom tipikus képét mu­tatja. Azt az ígéretet, hogy a Saar-vidék lakói sem­miféle különbséget nem fognak tapasztalni a mos­tani és a korábbi berlini és müncheni irányítás kö­zött, a tények tel­esen értéktelenné teszik. Hogy tartsák meg a győztesek a békeszerződéseket? Berlinből jelentik. A német birodalmi gyűlés­ben a birodalmi kancellár tegnap számos, a Rajna­­vidék és a Saar-vidék viszonyaira vonatkozó interpel­lációra válaszolt. A Rajna-vidék semlegesítését csak­ szerződésszegéssel lehetne megvalósítani. A biro­dalmi kormány nem szándékozik még a Rajna-vidé­­ket a legmesszebbmenő engedményekért sem oda­dobni. A Rajna-vidék több vasúti építményének le­bontására irányuló követelése ellen a­ kormány a — ————­­ Besgen a keresztény irányzatról. — A keresztény irányzatot nem a jogrend fel­­forgatásával, hanem becsületes munkával kell szolgáld. — A miniszterelnök a Keresztény Nemzeti Egység Pártjában. — A kormányt támogató keresztény nemzeti egység pártjában (Wolff—Ernszt-párt) ma este megjelent Bethlen István gróf miniszterelnök a kormány valamennyi tagjával együtt. A miniszter­­elnököt a párt képviselői élén Hegyeshalmy Lajos volt miniszter, a párt elnöke üdvözölte és biztosí­totta őt a párt ragaszkodásáról. Hegyeshalmy ki­fejtette, hogy a miniszterelnök mindaddig számít­hat a párt támogatására, a­míg a keresztény nem­zeti eszmét cserben nem hagyja. Bethlen István gróf miniszterelnök az üdvözlő beszédre a következőkben válaszolt: — Tisztelt barátaim, engedjétek meg, hogy itt baráti körötökben egész röviden válaszoljak. Együtt küzdöttünk két éven keresztül és ez a küzdelem mutatta meg azt az utat, a melyen együtt haladtunk és a­melyen együtt kell haladnunk ez­után is. Ma is az vagyok, a­ki voltam annak idején, a­mikor a múlt nemzetgyűlésen különböző tábo­rokban bár, de mégis közös kabinetben működ­tünk együtt. Én az elveimet nem szoktam megvál­toztatni. Én az vagyok, a­ki voltam 1918-ban, vagy azelőtt és után. Megbízhattok tehát abban, hogy annak a kabinetnek, a­melynek, az élén állok, az iránya az lesz, a­mi volt, nemzeti és keresztény. — Tisztelt barátaim! Azok, a­kik keresztény irányt vallanak, tudhatják, hogy ezt az irányzatot cselekedetekkel kell majd fejleszteni és nem hangos jelszavakkal, nem fejbeveréssel, nem a jogrend fel­­forgatásával, hanem becsületes és tisztességes mun­­kával. Kérlek titeket arra, hogy ne hagyjátok maga­tokat azoktól a pártfrakcióktól, a­melyek tőletek kiléptek, más irányba vezetni, mert ha ez megtör­ténnék, megmondom előre, útjaink szétválnak. .Azt hiszem azonban, hogy ezt senki sem fogja elérni, mert ez a párt a tűzpróbát ki­áltotta már a múlt nemzetgyűlésen, úgyszintén a mostani súlyos és ne­­héz választási küzdelemben. — Kérlek titeket, tartsunk össze ebben a ne­héz küzdelemben, a­mely mireánk vár. Meg vagyok győződve arról, hogy ha kitartunk, bár külön uta­kon járunk is, el fog jönni az­ az idő, a­mikor mind­nyájan egy táborban leszünk. A miniszterelnök beszédét a képviselők és a nagy számban megjelent párttagok lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták. Ezután a miniszterelnök a kor­mány, és a párt képviselőtagjaival pártértekezletre vonult vissza, a­melyről a következő közlést ad­ták ki: — A tárgyaláson Hegyeshalmy Lajos pártelnök a párt nevében megkérte a miniszterelnököt, hogy is­mertesse velük a legközelebbi jövőre vonatkozó politi-­­kai programját. Bethlen István miniszterelnök válaszá­ban kijelentette, hogy részletes programot most nem­ ad­hat, mert minden az indemisitási javaslat sorsától függ. Reméli, hogy az ellenzékkel való megegyezés sikerülni fog, a­mennyiben a miniszterelnök az ellenzéket fölvi­lágosítja arról, hogy az indemnitási javaslat elfogadása után sor kerül a kivételes hatalom alkalmazásáról szóló jelentés beterjesztésére és ez alkalommal úgy is módja lesz az ellenzéknek, a maga kifogásait­, panaszait igen részletesen kifejteni. Részletes program kifejtéséről majd csak az indemnitási javaslat tető alá hozása után lehet szó. ' ■ ' 1­ 3 Tisztelettel kérjük igen t, vidéki előfizetőinket, hogy lapunk zavartalan küldése érdekében az előfizetést idejében megújítani szíveskedjenek

Next