Budapesti Hírlap, 1922. június(42. évfolyam, 124–146. szám)
1922-06-23 / 141. szám
. A boltneremelés ellen. — Tüntetés üzletbezárással. — Mit kivánnak a kereskedők és iparosok. — Vass miniszter békítő akciója. Furcsa, szokatlan képet nyújtottak ma délelőtt tíz órától egy óráig a főváros utcái: az üzletek vasredőit lehúzva, ajtait bezárva találta a vásárolni óhajtó közönség és délután egy óráig az ebédre éhes emberek tömege ácsorgott a vendéglők bejárata előtt, éppen úgy, mint a gyászos emlékű gerstli-korszakban. A kereskedők, iparosok, az üzlethelyiségek bérlői néma tüntetést rendeztek a három órás üzemmegszüntetéssel a háztulajdonosok ellen, akik a bolthelyiségek bérét korlátozás nélkül szeretnék fölemelni. A tüntető üzletbezárással, a tiltakozás e csendes kifejezésével párhuzamosan volt egy zajos megnyilatkozása és az érdekelt boltbérlőknek: a vigadói nagygyűlés, hol elkeseredett hangok hallatszottak a tervbe vett béremelés ellen. Közel ötezer ember szorongott aVigadó termeiben, hogy felemelje tiltakozó szavát. Barczen Gábor, a Baross Szövetség elnöke, néhány perccel tíz óra után nyitotta meg a gyűlést. Az elnöki emelvényen ott volt a többi közt Vázsonyi Vilmos, Benedek János, Balkányi Kálmán, Beck Salamon dr., Farkas Elek, Gipsz Lilipeft Kremmer József dr., Szarka István, Hegedűs István és Belepotóczky Kálmán, akik mindegy-egy érdekelt szakegyesületet vagy szövetséget képviseltek. Berczen megnyitó beszédében elmondotta a mozgalom történetét és a háztulajdonosokkal folytatott tárgyalás részleteit. _ ; w t— A háztulajdonosok — úgymond — átmenetileg hajlandók megelégedni a mai bérek hatszorosával, de ezt mint minimumot állították fel. A tárgyalások meghiúsultak és a háztulajdonosok a tárgyaláson tett minden javaslatukat visszavonták. Leszögezte, hogy a kereskedők és iparosok maguk is óhajtják a szabadforgalmat, nem kívánják a magántulajdon további megkötöttségét, de ezisztenciájukat védik és meg akarják akadályozni azt a nagymértékű drágulást, amely a háztulajdonosok követeléseinek kielégítése esetén okvetetlenül előállna. A kereskedők és iparosok a fogyasztóközönség érdekeit veszik figyelembe, mikor azt követelik, hogy a béremelés kulcsát rendeletben szabályozzák, és ha a háztulajdonosok azonfelül is emelni akarnák, a lakbérteti bizottság döntsön az emelés kérdésében. Barczen beszéde alatt a hallgatóság soraiban egy háztulajdonos több ízben közbeszólt, természetesen a háztulajdonosok érdekében. A körülötte lévő közönség egy ideig hallgatta, utóbb azonban ingerülten rászólt, erélyesen leintette azzal, hogyha tovább okvetetlenkedik, kidobják a teremből. Azután Krémer József dr., a Fővárosi Kereskedők Egyesületének titkára felolvasta a határozati javaslatot. Ebben kérik a kormányt, hogy az üzletek bérét legföljebb az ISZ 7 nőneme bér elsején fizetett házbér hatszorosában állapítsa meg, továbbá a vitás kérdések eldöntését bízza választott bíróságra, megegyezés hiányában pedig a bérbeadót kötelezze a választott bíróság döntésének kikérésére. Kívánják még azt is, hogy a kormány az üzleti helyiségek rekpirálását azonnal szüntesse meg minden fenntartás nélkül és a felmondási jogot korlátozó rendelkezéseket mindaddig, míg a körülmények azt megkívánják, változ zassalól tartsa fennn, és végül, hogy azokat az esrereket, műhelyeket, amelyek lakáscélokat szolgálnak, a lakásokkal egyenlő elbánásban részesítse. Azután Balkányi Kálmán dr., az OMKE igazgatója sajáthozzá elsőnek a határroeatív jajvaslatshoz. A nagygyűlés — úgymond — őszinte háláját fejezi ki a Háztulajdonosok Szövetségének, amely példátlan aggressszivitásával elérte azt, amit sehogy sem tudtunk elérni- hogy az ipar és kereskedelem érdekképviseletei egybeforrjanak. Figyelmeztetik az illetékes köröket, hogy ez végzetesen komoly probléma, melytől az iar és kereskedelem további munkaképessége és a fogyasztók ellátása függ. Az OMKE nevében csatlakozik a határozathoz. Utána Dopsa László, az Ipartestületek Országos Szövetségének igazgatója, 54.000 iparos nevében bejelentette az iparosé® csatlakozását a kereskedők tiltakozó mozgalmához- Majd Farkas Elek, a Baross Szövetség igazgatóhelyettese, Müller Antal, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének ügyvezető titkára és Szarka István, az Országos Kereskedő- és Iparosszövetség titkára, szólaltak föl s valamennyien szövetségük nevében csatlakoztak az előterjesztett javaslathoz.. .... Zugó éljenzés köziben állott fel szólásra Vázsortai Vilmos, aki beszédében közölte a gyűléssel, hogy ez a kérdés az ellenzéknek a konferenciáján is szóbakerült tegnap.A kormánynak különösen a fogyasztók érdekeit ajánlották figyelmébe. Kifejti-e soha különösen azt, hogy a háztulajdonosok bizonyos alapítványszerű helyeket rendezzenek be a közalkalmazottak számára. Egyáltalában véget kell vetni annak,hogy a közalkalmazottak eltartásával járó terheket folyton a városi lakosság viselje, tessék azt a vidékre, a mezőgazdasági lakosságra is kiterjeszteni A beszédet lelkesen megéljenezték. Felszólalt Pikler Emil, a Budapesten megválasztott, szociális képviselők egyike is, aki bejelentette, hogy a szociáldemokrata munkásság ebben a kérdésben együtt fog haladni a polgársággal. Azután az elfogadott határozatot Barczen Gábor vezetésével Balkányi Kálmán dr. és Bartha Artúrból álló küdöttség vitte a parlament épületébe, hogy átadják Bethlen István gróf miniszterelnöknek, Rakovszky Iván belügyminiszternek, Kállay Tibor pénzügyminiszternek, Walka Lajos kereskedelmi és Vass József dr. népjóléti miniszternek. ---------------------------------------------------------------■- A miniszterelnök a főispánokkal volt elfogatalva és ezért a küldöttség nem tiszteleghetett nála, hanem csak Kállay Tibor pénzügyminiszter, Vass József népjóléti és Rakovszky Iván belügyminiszter előtt jelent meg és nekik adta át a határozati jajvaslatok A küldöttek informálták a minisztereket a délelőtti nagygyűlés állásfoglalásáról és az ott elfoglastatti határozatokról. A miniszterek behatóan, érdeklődtek a kereskedők és iparosok felfogása felölt s Vass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a saját vezetése alatt a legrövidebb idő alatt érte-** kezletre hívja össze a két érdekeltséget a mélyen, igyekezni fog a fentora" érdekellentéteket a lehetőség "szerint áthidalni. A miniszterelnök és a kereskedelmi miniszteri előreláthatóan holnap fogadja a kereskedőt és ipa-rosok küldöttségét. Közben a nagygyűlés után a bezárt üzleteket, kinyitották s megindult a rendes forgalom. — Bobresti Hírlap (?), aj 1922 junius 23. Az Merkít is jóváhagyja a választójogi rsadeltet. — Kállay pénzügyminiszter holnap beterjeszti a költségvetési felhatalmazást. — Az egységes párt, nem fogadja el az ellenzék követeléseit. — Az ellenzék a kivételes hatalomról szóló jelentés során is előadhatja panaszait. — Azokban a tárgyalásokban, amelyeket a kormány két képviselője az indemnitás biztosítása dolgában tegnap megkezdett az ellenzék vezetőivel, ma szünet állott be. A két miniszter tudomásul vette, hogy az ellenzék az indemitásért az általa már fölvetett választási atrocitások megtorlását, garanciákat egy új választójogi törvényre vonatkozóan és a főrendiházi reformnak a közigazgatási reform megalkotásáig való elodázását kéri. A miniszterek ezeket a követeléseket bejelentették a miniszterelnöknek, aki azokat tudomásul vette. Ebben az ügyben különben ma délben az országházban minisztertanács volt, amelyen a kormány elhatározta, hogy az ellenzék felfogásától függetlenül, már holnap benyújtja az indemnitást. Politikaikörökben a mi nap folyamán híre járt, hogy a kormány az ellenzék követeléseiből egyet sem hajlandó teljesíteni. A tény ezzel szemben az, hogy a kormány döntését még nem hozta , nyilvánosságra és az ellenzéki képviselőknek sem küldött meghívót újabb tanácskozásra. Ha az egységes párt felfogását tekintjük, akkor kétségtelennek látszik, hogy az ellenzék követeléseit a többségi párt nem fogja méltányolni. Az egységes pártban ma este is sokan jártak fenn és az ellenzéki követelésekre nézve körülbelül határozott felfogás alakult ki. (Ami a választási atrocitások megtorlását illeti, az ellenzék nyitott kapukat dönget ott, ahol valóban voltak atrocitások, mert azokat meg fogják torolni. Természetesen ugyanilyen kategória alá vonják az egységes pártban az ellenzéki vezéreknek azokat a beszédeit és agitációit is, amelyek sok helyen lázító tartalmúak voltak. Komoly politikai körökben, általában az egész atrocitás-kérdés felvetését nem tekintik komolynak, mert mindegyik fél bőven talál okot majd a panaszra, ami pedig a minden tekintetben kielégítő megoldást jóformán előre utazóriássá teszik .Új választójogi törvényt az egységes párt most semmi körülmények között sem akar. A felfogás ugyanja az, hogy az országnak most elsősorban gazdasági politikára van szüksége és nem egy újabb választójogi harcra. Ebbe a kördésbe különben az indemnitás keretén belül belekapcsolódik egy másik kérdés is, amiről a nemzetgyűlésnek határozni kell. A kormány ugyanis a választójogot annak idején az 1920. évi Lt-c. 10. szakasza alapján rendeleti úton léptette életbe. Kétségtelennek tartják tehát, hogy ezt a kérdést az 1920. évi I. t.-c. I. szakasza meg szól: „A nemzetgyűlés jóváhagyja a kormánynak amy rendeleteit, amelyeknek alapján a nemzetgyűlés összeült". A kormány most egy ehhez hasonló szakaszt tervez, amely a választójogi rendeletet jóváhagyja, illetve azért megadja a felmentést. Ezzel a megoldással a választójogi rendelet nem emelkedik törvényerőre. Ezzel — az egységespárt felfogása szerint — az ellenzék is megelégedhetik, mert itt csupán törvényerőre emelésről, nem pedig egyszerű felmentésről, illetve jóváhagyásról van szó. Az ellenzéknek tehát módjában lesz az új választójogi törvény kérdését az öt esztendős parlamenti munka alatt később is felvetni olyan időben, amikor az ország helyzete megengedi. A harmadik ellenzéki követelés afelsőházi reform elodázása. Ebben a kérdésben a felfogás az, hogy az ősszel okvetetlenül át kell térni a kétkamarás rendszerre, bár az ellenzéken azt a hírt terjesztik, hogy a kormány hajlandó volna a felsőházi reformot egyelőre elejteni. Az egységes párt a többség jogait minden körülmények között érvényesíteni kívánja és biztosítani akarja a nemzetgyűlés munkarendjét. A párt véleménye szerint a kormánynak meg kell kapnia az indemnitást, mert ha ennek a tárgyalása során a nemzetgyűlés munkarendje felborulna, ez rendkívül rossz hatással lenne a külföldre, ahonnan esetleg kölcsönt is remélhetünk. A parlament munkarendjének felborulása, mint az egységes pártban mondják, megingatná a külföldnek az ország konszolidációjába vetett hitét s káros volna a következő pénzügyi és kereskedelempolitikai re-formok eredményére is. .uj Az ellenzék ezzel szemben azt a felfogást vallja, hogy már elment a legvégső határig s engednimár nem hajlandó. A tegnapi értekezleten is egye-dül Sándor Pál volt az, aki azt mondotta, hogy meg kell adni az indemnitást, ha az mást, mint pénzügyi felhatalmazást nem tartalmaz.A nemzetgyűlés "szombaton állítólag nem tart" ülést, hogy az indemnitást a bizottság letárgyalhassa. Andrássy Gyula gróf nyilatkozott az este folyamán a mai helyzetről. Nyilatkozata a következő:• Hivatalos értesítést kövieteléseinkre sem kaptunk a kormánytól, ezért nem tudjuk,hogy válasza valóban elutasító-e és így nem is volt módunkban követendő magatartásunkról tanácskozni. Ha a válasz valóban elutasító lesz, akkor a kormány kíméletet nem várhat. A keresztény ellenzék élni fog jásával az indemnitási vitájában és kellő módon nyilvánosságra hozza azokat az atrocitásokat, amelyek a választások során elkövettettek. Ellenzéki részen azt mondják, hogy a dolgok mai állása szerint a megegyezés lehetetlen. A kormány azonban még mindig reméli, hogy, ez sikerülni fog, mert a miniszterelnök az ellenzék jkét felvilágosítja arról, hogy az indemnitási javaslati elfogadása után sor kerül a kivételes hatalom alkal- mazásáról szóló jelentés beterjesztésére. Ekkor majd módjában lesz az ellenzéknek a kormány tetteit részletes bírálat tárgyává tenni, amiről semmiképpen sem hajlandó lemondani. A kultusz államtitkár hivatalában , Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nér délután egy órakor mutatta be Petri Pál dr.-t,- az újonnan kinevezett kultuszminiszteri államtitkárt,-, a kultuszminisztérium tisztikarának. A kultuszminiszter beszédében arra kérte a tisztviselői kart, fogadják bizalommal Petri Pált, aki a közélet legkülönbözőbb terén együttműködött vele és bírja teljes bizalmát. Ezután Petri Pál dr. mondott beszédett és hálásan emlékezett meg a kultuszminiszterről, aki őt közéleti működésében állandóan támogatta, ő reá, úgy mond tovább, mint állam- titkárra, a népoktatási ügyek fognak hárulni. E tekintetben nagyon fontosnak és sürgősnek tartja újabb iskolaépületek és óvodák emelését, a men- nyiben az ország pénzügyi viszonyai ezt megengedik Ügykörének másik része az úgynevezett nem- katolikus ügyek intézése. Fő törekvése az egység- nek, egyetértésnek ápolása minden magyar ember között a felekezeti , és osztálykülönbségek félre téte- lével és a magyarság történelmi tradícióinak meg- felelő nemzeti kultúra mélyítése és terjesztése. A tisztviselői kar lelkes éljenzéssel fogadta az államtitkár beköszöntését. Ellenzéki jelölések: a bizottságokban. Ma valamennyi ellenzéki párt megtette jelölését a különböző parlamenti bizottságokban -