Budapesti Hírlap, 1922. június(42. évfolyam, 124–146. szám)

1922-06-23 / 141. szám

1922 juni­ta 23. Budapesti Hírlap auto ■■■■ ■ ■ "■ ———————— A délszláv hadsereg. m~ Misfél milliárd dinár a hadsereg fenntartására. — Szerbiának ma több csendőre van, mint volt az Osztrák-Magyar Monarkiának. — A horvát tisztek mellőzése. *— Kaszárnyák fedél nélkü­l. —. ■ ' ' A Horvát Blokk, varasdi lapjai a Národno Je- Vinsztvo,­­melyet a cenzúra egyszer már betiltott és­­számtalanszor elkoboztatok, érdekes cikket hoz a­­ délszláv hadseregről. A lap sugalmaz­ója, Magdics Péró volt főispán, hajdan koalíciós képviselő, a szábor alelnöke, a­ki a délszláv egység eszméjének régi bajnokából a szerb rezsim alatt az egység dü­hös ellensége lett. A cikk adatait az 1921-iki és az 1922-iki költ­ségvetésekből meríti. Ezek szerint a délszláv had­sereg 6066 tisztből és 1­.223 fő legénységből­­áll. Az Osztrák-Magyar Monarkiának ötvenötmillió lako­sára 350.000 katona esett, a háború előtti Német­ország hat­vanö­tmi­­­liójára sem több 600.000-nél. Pe­dig ezek reakciós militarista államok voltak, me­lyekben a közhatalom fegyveres erőn­ nyugodott — jegyzi meg gúnyosan a lap. A csendőrség száma 680 tiszt és húszezer csendőr, a határőrségé száz­húsz tiszt és 11.200 határőr. Az Osztrák-Magyar­­Monarkiának csak ötszáz­ csendőrtisztje és 19.500 csendőre volt s az átkos monarkia ennyi csendőr­rel tiz­enegy nemzet között tudott mintaszerű ren­det tartani. A délszláv állam egyes tartományaiban viszont állandóan rablóbandák garázdálkodnak, me­lyek olyan tréfákat is követnek el, hogy a szara­jevói hadtestparancsnokot vezérkarával együtt mez­telenre vetkőztetik. (Célzás egy két éve Hercegovi­nában valóban megtörtént esetre.) A csendőrség azonban nem ér rá a rablókat megfékezni, mert a szerb hegemónia biztosítására botozással van elfog­lalva. Az 1922-iki költségvetés a finánc-szolgálatot is militarizálja, 10.819 ilyen katonafinánc van. A haditengerészt létszáma 242 tiszt és 4194 tengerész; alig, valamivel kevesebb, mint volt a smonarkiáé. A különbség mindössze, hogy a mon­arkiának voltak hadihajói is, a délszláv állam hadi­hajóinak száma viszont jelenleg 1­01 A hadsereg lisztjei közül 39 ügriroda és tábor­­esok­, 424 ezredes, 511 alezredes, 1072 őrnagy, 1015 kapitány, 2405 főhadnagy és hadnagy. A szalonikii kormány idején a franciák a szerb hadsereget gú­­nyos­an „armée des colone­s“-nak­­hívták, ma egé­szen alárendelt fontosságú katonai hivatalokban is ezredeseik ülnek. Ezért érnek rá ezredesek arra is, hogy Petlinján káposztát áruljanak. (Célzás egy kínos esetre, mikor egy szerb ezredes Petrinja pia­cán saját termését árulva, egy horvát ürmöt, a­ki sokallta a kívánt árat, m­egpofozott.) A királyi­ gárda két ezredből áll 109 tiszttel. A császárt Bécsben soha ennyi gárdista nem őrizte. A katonai akadé­mián 750 növendéket 65 tanár oktat. Nagyon szép ez az alapos oktatás, csak az a furcsa, hogy ugyan­ekkor altiszteket neveznek ki egyre-másra tisztekké. A hadsereg lovainak száma 43.300. Ez sokkal­­több, mint a­mennyire szükség van, de csak így pusztulhat el 4000 katonaló Szlovéniában. Egy-egy gyalogos ezredes tizenöt lovat is tart magának. A katonai transzportok ügye hírhedt. A télen 299 katona pusztult el két hadtestben egyszerűen a vasúti szállítás következtében és 5820 megbetege­dett. Ezü­r év alatt 8000 katona halt meg a katonai kórházakban. Macedóniából Szlovéniába télvíz ide­jén kilenc napig szállítottak katonákat egy szál kö­peny és takaró nélkül. Arról nem is érdemes be­szélni, hogy katonai szolgálatra teljesen alkalmat­lan egyénekkel tömik meg a kaszárnyákat, a­kik természetesen sorba kidőlnek. A katonai adminisztráció a bürokratizmusnak valóságos karrikatúrája. Az akták állandóan útban vannak, gyakran elvesznek s többé ki sem nyomoz­hatók, mert regisztrálőurát nem ismer a délszláv hadsereg. Az élelmiszereket találomra kivezényelt gyalogos tisztek vásárolják, a­kiknek fogalmuk sincs az árakról és az élelmiszerek minőségéről. Petró­leumért az ország minden részéből Belgrádba kell menni, a Voj­vodinában szolgáló szlovén ezredek kenyeret Szlovéniából kapnak. Az osztrák-magyar és a német seregek által visszahagyott hadianyag nagyrészben ma is gondozatlanul hever, kitéve hó­nak, esőnek. Ez okozta például a monasztiri ka­tasztrófát, mert a város közepén is szabadon hever­ték robbanó­anyagok. És milyenek a kaszárnyák? Fedelük ritkám van, bár pár hét alatt maga a legénység befedhetné ■őket. Sokszor a legprimitívebb felszerelés sincs meg ■bennük, ajtó és ablak­ral eltűntek, de annál több a tetü és a poloska. Ha a katonájáig menetel, nem kap meleg ételt, mert a mozgókonyhák intézményét nem ismeri Belgrád, a monarkiától örökölt mozgó­konyhákat sem használja, mert­­ezek „svábok”­. Or­vosi késelésről ne is beszéljünk. A bánásmód balkáni. A pof­ozást civilszemé­­lyeknél, sőt nőknél is alkalmazzák. A pravoszláviz­­must is pof­ozás­sal iparkodnak ráerőszakolni a más vallásijaikra. A horvát tisztekkel való bánásmódra jellemző, hogy a rokkant tisztek gyógyítására meg­szavazott hat milliárd dinárból egy krajcárt sem­ ■kaptak. A­ tisztikarban, fiatalabb és altisztekből­­lett szerb katonatisztek rangsorban megelőzik a katonai akadémiát végzett idősebb horvát tiszteket.­­A­ hadü­gyminisztérium egyetlen fontosabb ál­lását sem tölti be horvát tiszt, a négy hadtestpa­­rancsn­ok s ezek négyi vezérkari főnöke, a tizenhat divizio­nárius és tizenhat brigadéros közt egyetlen horvát sincs, sőt a negyvennyolc gyalogezred pa­rancsnokai között is csak egy horvát, akad. A hadtest parancsnokaitak területi beosztása a horvát nemzeti egység megbontását, szolgálja. Ezért szakították el Lika-Hrbavát és­­Szeremet Zágrábtól és darabolták fel Bosznia keleti részét. És mibe kerül ez a hadsereg? H­ogy ne sokat részletezzünk, kereken más­fél milliárd dinárba. A budget összeállításának gondosságára jellemző, hogy a legkisebb tételeket pontosan részletezi, ellenben anyagbeszerzés címén egy milliárd dinár minden részletezés nélkül szerepel. A „felszabadulás** fa horvát, lap teszi közép óta a katonaság több mint hat milliárd dinárba ke­­rült, ellenben mi Iliászon se volt belőle. A szerb lapok szerint, ugyan a délszláv államban minden rossz, csak a hadsereg mintaszerű. Nos, — fejezi be érde­kes cikkét a horvát lap, —ha a délszláv hadsereg­nek­ az a célja, hogy az elégedetleneket, — s ilyen a­ lakosság többsége — zsarnoki önkénnyel el­nyomja, hogy nyugati kulturépeket balkanizáljon, hogy egy nagyhatalmi hóbortban élő és militariz­­mustól bódult kormányrendszert erőszakkal fentart­­sok, akkor a délszláv, hadsereg valóbati-m­intaszerü. let. A főispánok Hakomby Ivánnál. Vörös szekfű — fehér szekfűt. — A belügy­miniszter beszéde. — A régi vármegyét modern szélümben kell átalakíts®­. — A nemzetgyűlés ülése alatt valamennyi vár­megye főiispánja tisztelgett Rakovszky Iván belügy­miniszter előtt- Mindenik főispán gomblyukában fe­hér szekfűt pompázott. Az üdvözlő beszédet Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja mondotta, amelyre Rakovszky Iván­ belügyminiszter a következőkben válaszolt: — Örömmel tölt el ez az üdvözlés, mert egy­­helyről jöttünk valamennyien. Ti tegnap indulta­tok el a vármegyékből, hogy idejöjjetek, én pedig tizenkét évvel ezelőtt. Ez a tizenkét év azonban nem jelenti azt, hogy a vármegye iránt érzett ragasz­kodásomat elvesztettem, hogy meglazultak azok az erős kapcsok, a­melyek a vármegyéhez kötöttek. Én csak felerészben érzem magam a belügyminisz­térium vezetőjének, míg másrészt úgy érzem,­ hogy h hivatalomnak nagyobbik és fontosabbik feladata és munkaköre a törvényhatóság. Engem is meg­­ihletett a magyar hagyomány, az önfeláldozó kész­ségnek levegője. Ezt a szellemet magammal viszem az országgyűlés házába és a minisztériumba. Mi ennek az ősi vármegyében és az­­ebben lefektetett hazafias erőknek akkor teszünk szolgálatot, ha a mai közigazgatást a kor szellemének megfelelően reformáljuk. Akkor tehát, miikor én azon gondol­kozom, hogy miképpen kell megoldani ezeket a re­formokat, nem a régi vármegyei autonómiát akarom eltávolítani, sem azokat az egyéneket, a­kik abb­a teljesen beleélték magukat, hanem inkább azt aka­rom, hogy ezek is beleilleszkedjenek a mai köz­életbe-A régi vármegyét az alkotmány bástyájának szok­ták nevezni. Hazánk­ szoros közjogi alapon állott olyan nemzettel összekapcsolva, a­melynek érdekei nem fedték a mi érdekeinket. Szórk határok között ugyan, de független országunk van. Ezt az országot nem a szövetséges államok, hanem­ az ország lakosságának bizonyos rétege­kllen kell megvédeni. Ebben a munkában sziámistok a vár­megyére. A­mikor sor kerül a közigazgatási refor­mok megvalósítására, két cél fog szemem előtt lebegni, az egyik az, hogy a vármegyét a magyar modern élethez alkalmazzák, a másik az, hogy a magyar kultúrának és a magyar hagyománynak szerepét megvédjük, s ne dobjuk oda azokat puszta jelszavaknak. v Bucsu Klebelsbergi gróftól. A­­főispáni kar az uj belügyminiszter üdvöz­lése előtt búcsúzott el Klebelsberg Kunó gróftól, a régi belügyminiszteritől. A beszédet itt is Preszly Elemér főispán mondotta. Klebelsberg gróf hossza­sabban válaszolt. Megköszönte a főispánok kitartá­­­sát a Választási küzdelem alatt, majd így folytatta beszédét: — Minden méltányos­­és elfogulatlan ember, ha összehasonlítja az elő nemzetgyűlés színvonalát a második nemzetgyűlés színvonalával, kénytelen megállapítani azt, hogy a második nemzetgyűlésen sokkal több a tartalmas és szakképzett ember, mint volt az elsőn. Már­pedig a parlamenti nívó össze­omlása egy oly szerencsétlen és fa­emitt országban, mint a mienk, katasztrófát jelent. Ebben az ered­ményben igazolva látja a kormány által kiadott választási rendeletet, mert a Friedrich-féle rende­lettel ezt a színvonalat és ezt az eredményt, nem lehetett volna elérni. A másik eredmény, hogy a közigazgatás nagy­­ lépéssel kiadad előre­ a­ konszoli- 5 dáció útján. Nem búcsúzom végleg a főispánoktól. Remán most különösen a népnevelés terén óriási feladatok várnak. Itt is számítok a közigazgatás támogatására. Tisztelgés a kormányzónőnál A­ főispánok délután testületben tisztelegtek Gödöllőn Horthy Miklósnénál, a kormányzó felesé­­génél és neki egy gyönyörű fehér szekfacsokrot nyújtottak át tiszteletük jeléül. HAPIHÍREK. Bombarobbanás az Ébredő Magyarok Egyesületében. A Sörház­ utca környékét ma éjjel 12 óra 20 perckor hatalmas dördülés rázta föl. Az Ébredő Magyarok Egyesületének házában ismeretlen tette­­sok bombát helyeztek el A robbanás ereje akkori volt, hogy a kaput helyéből kitépte és a házak ab­­lakai kétszáz méter körzetben mind betörtek- Ember, életben nem esett kár. Az Ébredő Magyarok Egye­­sületének helyiségében nem tartózkodott senki, csak a nemzetvédelmi osztály néhány embere pihent a lépcsőház mellett levő helyiségben. Ezek egyikének lábát egy üvegszilánk megsebezte. A szemközt levő ház egyik e­lső emeleti lakásának ablakánál Kont Já­nos hatvankétéves kereskedő­ oldalába szintén üveg, szilánkok hatoltak be. A vizsgálat során megállapították, hogy a­ bombát a kapu jobb sarkában helyezték el. A rend­őrség megszállta az egész épületet, környékét el­­zárta s még az újságírókat sem engedték a tett színhelyére. Agyonlőtték Janlson angol tovornagyot.­ ­ Londonból jelentik: Sir Henry Wilson táborna­­gyot abban a pillanatban, mikor ma délután autó­­taxin­ London melletti lakása elé érkezett, két férfi, revolverlövésekkel megtámadta. A tábornagy a fejét hirtelen lehajtotta, s így sikerült a golyókat elke­rülnie, majd gyorsan a ház lépcsőjére ugrott,­­de a­mikor a ház kapuját ki akarta nyitni, egy újabb voklatót találva, visszazuhant az utcára. A két elfo­gott tettes neve: Connelly és O‘Brien. Az Evening News jelenti: A gyilkosok mint szimnjeine­k ismeretesek. A gyilkosok üldözése az utcákon drámai lefolyású volt. A gyilkosok a tett elkövetése után autótaxis­ukba ugrottak és itth­ajtall­tak. A riasztó lövések folytán összegyűlt néptömeg, a­mely kétszáz főre szaporodott, a rendőrök veze­tésével üldözőbe vette a tetteseket. Mivel az autó valamely okból, valószínűen azért, mert a vezető vonakodott továbbhajtani, megállóit, a gyilkosok kiszállítottak. A feldühödött tömeg rájuk vetette magát és elfogta őket. Üldözés közben egy rendőr és egy gyermek megsebesült. Más jelentés szerint az egyik tettes a fegyvert­ maga ellen fordította,és sebesülten kórházba szorí­tották. Az a tény, hogy az ulszteri kormány Jair Henry Wilsont a sinnjeinek támadása esetére Ulster védel­mének­­vezetőjévé kinevezte, okot szolgáltat arra a feltevésre, hogy a gyilkosságot sinnjeinek követték el. Wilson már hosszabb ideje rendőri oltalom alatt volt, mert merénylettől tartottak. A rendőrök a gyil­­­­kos­ság elkövetése idején is ,Wilson lakása előtt tart­­­tózkod­tak.­­ Chamberlain az ülsóház ülésén jelentést tett, és közölte, hogy a merénylők, a­kiket már elfogo­ak, három rendőrt is agyonlőttek. Chamberlain szavait nagy megdöbbenéssel fogadta az alsóház és elhatá­­roza, hogy gyásza jegéül elnapolja magát.­­ (Az időjárás.) A Meteorológiai Intézet jó­, jelenti: Az időjárás lényegében nem változott, a nagy légnyomás Nyugat-Európát borítja, maximu­mával a francia partok előtt, a minimum Finnor­szág fölött van. Az idő a kontinensen változó fel­hőzetű, keleten derült, eső szórványosan volt, a­ hőmérséklet nem változott lényegesen. Hazánk­ban az idő túlnyomóan derült és száraz­ a nappali hőmérséklet emelkedett, éjjel azonban aránylag­ hűvös az idő. A tegnapi maximum 27 fok Buda­pesten, a ma reggeli minimum­ 11 fok’ Egerben. Idő­jóslás: Túlnyomóan száraz, meleg idő várható helyi zivatarokkal. ’ —­ (Magyar tudós külföldi kitüntetése.) Hor­váth Géza drt, a Nemzeti Múzeum igazgatójét a saragossai b­irtomsonyos akadémia teve­ező­ tagjávál­­ váltsztotte. (j — (Az olasz királyi pár Kopeniságában.) . Kopenhágából táviratoztak, hogy az olasz királyi­­ pár látogatása alkalmából tegnap este Amalienborg kastélyban diszebéő volt, a melyen Keresztély ki­­í­rály és Vildor Emánuel király voharköszörrt©#]­mi oldott*

Next