Budapesti Hírlap, 1923. március (43. évfolyam, 48–73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
sBtmMfsT! Hratap (66. sz.) 1923 március 22. SS m®z^gazdsBsagi miBiBkawiszonyok szabályozása. H E2©t83sefig^3si®s ülése. — a Hopth^akcid adásai. — utasszná! ftsisas interpelláció. -ssáma ! Az úgynevezett érdekes üléseket követő ftásultság és" kimsrültség .jelei közt nyúlt ímeg a mai ülés. A folyosó, az ülésterem, a pirazat Lassan, népesedett be. A folyosón a miniszterelnök tegnapi kijelentésein, tölprarengtek. Vájjon a szélsőjobboldali sajtóba is vonatkozik-e a szigorúbb ellenőrzés és elbánás? Aztán miféle eszközzel fogja a kosztpénzt lehetetlenné tenni? A tőzsdetanács nem tud rál orvosságot. Hullámzóvallata és a, koronaérték" lefelé menő tendenciája mellett a kosztba adó ráfizet ez üzletre. A tokajét emészti, az adósa pedig, ha szerencsésen spekulál, óriás nyereségekre ítész szert. A spekulánsok a klosztibaadókitcan a börze batekjeit lakják". Ebből as következnék, hogy az irtóilxánorut nem elle■nük kellene megindítani. A vélemény odd il okultki, hogy a börzén, illetve a spekulánsokon nem lehet kifogni. Annál nagyobb várakozással néznek a miniszterelnök vállalkozása elé. Scitovszky Béla ' elnöki bejelentéseiből riadtan vették tudomásul, hogy húsznál több interpellációt jegyeztek elő. Kérték az elnököt, hogy valamivel korábban térjenek rá az interpellációkra. Az elnöki szavazat alá bocsátotta a kérelmet és a Ház elhatározta, hogy fél kettő helyett egy órakor engedi át a tért az interpellálóknak. Az interpellációrkl címei nem sokalt. Ígérnék, bár van köztük néhány hangzatosabb. Ilyen a többi közt az. a melyik a ./kormányzat általános irányzata után“ kíváncsiskodik.vagy az. a melyik „egyes belpolitikai jelenségek iránt“ puhatolódzik. Egyelőre az alkotó munkának szenteltek néhány órát, ami alatt azt kell érteni, hogy a kritikusok egész sora— Temesvári Imre, Csik József, Perlaki György, Drezdy Győző, Csontos Imre Szakács Andor — szólott hozzá a mezőgazdasági munkaadók és munkások munkaviszonyait szabályozójavaslathoz, amely nem tévesztendő össze a gazdasági munkabéreket szabályozó javaslattal, amely még csak ezután következik. A napirenden lévő javaslat szociálpolitikai jelentőségét a javaslat pártolói abban látták, hogy, alkalmas a szociális béke előmozdítására és a mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosítására. Azt a gondoskodást ismegdicsérték, hogy az időközi valutáris eltolódás miatt a szerződő feleket nem érheti kár. Az elégedetlenkedők főképpen a békéltető bizottság összeállítása ellen tettek kifogást. Nem tudnak abba belenyugodni, hogy a két alsó fokozaton a bizottság élén a szolgabíró, a rendőrkapitány és az alispán áll. Okoskodásukban az elfogultságig menő averzió nyilatkozott meg a közigazgatás iránt, amely averzió, úgy látszik, a képviselőválasztási emlékekből táplálkozik. Azt mondják, hogy a szolgabiróban nincs szociális érzék, a szolgabirót minden nagybirtokos félre tudja vezetni. Szomorú dolog volna, ha úgy volna, ide szerencsére nincs úgy és hiba a nép bizalmatlanságát már előre felpiszkálni. A szolgabiró helyett a járásbírót, utolsó fokban a miniszter helyett a közigazgatási bíróságot szeretnék tenni, de ez az ügyek lebonyolításának nagy késedelmével járna és a bíróságokat túlterhelné. Drózdy a javaslat stílusát olyan rossznak és érthetetlennek találta, hogy a javaslat visszavonását indítványozta stilisztikai átdolgozás céljából. Kuna P. András ez ellen élénken tiltakozott és erősködött, hogy a javaslatot Úgyis megértik, ahogy megírták. Ugyancsak Drózdy Győző valahogy módját ejtette, hogy belekeverje a vitába a Horthyakciót. Milliók, sőt miliárdoik folytak be a köznyomor enyhítésére, de az elszámolás még mindig késik A többség heves méltatlankodása mellett eresztette szélnek azt a gyanúját, hogy nem titkos szervezetekre költik-e a pénzt? Pártközi bizottság kiküldését kéri az ügy megvizsgálása céljából. Almásy László alelnök egy órakor félbeszakította a vitát, hogy néhány percnyi szünet után rátérjenek az interpellációkra. falatokból leszűrhető, hogy Zalaegerszegem ... Bogya János: Maga ne beszéljen, népbiztos volt a kommün alatt! (Nagy zaj a szélsőbal oldalion.) Pikter Emil (Bogya felé): Magának a sipótmezőn van a helye. Az elnök Pikier Emilt rendreutasítja. Reisinger Ferenc: Benedek képviselőtársam tegnap megkezdett paradoxonjait folytathatnám és elmondhatnám, hogy vak Magyarországig rendőr rend nélkül és ember ész nélkül. (Taps a szénseb alól dalon.) Az elnök Reisingert rendreutasítja. Horváth Zoltán és Szilágyi Lajos közbeszólnak, mire Gömbös Gyula Szilágyi felé fordulva, mosolyogva mondja a tegnapi szavazásra célozva: Kormánypárti! Reisinger Ferenc. Ezután előterjeszti interpellációját, hajlandó-e a kormány az internálótáborban a jelentkezési kémyszen megszüntetni. Drezdy Győző: Siessen a belügyminiszter, különben a Wolff-kormány fog válaszolni. Éhn Kábítóin személyes megtámadtatás címén Válaszol Reisingernek. Kijelenti, hogy ő csald arról referált, amit február 22-én a táborban tapasztalt. Ezután Fábián Béla interpellált a honvédelmi miniszterhez az Oroszországban túszként visszatartott hadifoglyok fogságban töltött idejének hadiévekben leendő beszámítása tárgyában. Kijelenti, hogy miután bizalommal van a honvédelmi miniszter iránt, minden megokolás nélkül kérdd, van-e tudomása arról, hogy az Oroszországban túszként visszatartott hadifoglyoknak csak 1918-ig bezáróan számítják be hadiéreüket és hajlandó-e a miniszter intézkedni, hogy a levont szolgálati éveket is beszámítsák. Belitska Sándor honvédelmi miniszter azonnal válaszol az interpellációra. Az 1921. évi XXXII. törvénycikk értelmében a hivatásos katonatiszteknek csik az 1919. évig bezáróan lehet beszámítani a hadieveket. Amennyiben azonban a túszoknak valóban csak 1918-ig számították volna be, akkor ezt a törvényes kereteken belül revideálni kell. A belvizet az, hogy azok a hivatásos katonák, akik 1920—22 között voltak hadifogsályban, nem részesülhetnek már abban az előnyben, hogy ezek az évek is duplán számíttassanak be szolgálati éveikbe. Szerinte a túszoknál méltányos kivételt kell tenni. Nagy különbség van azonban azok között a túszok között, akik a Péter Bál-erőd kazamatáiban sínylődtek és akik csupán rendőri felügyelet alatt sétáltak az utcán. Itt egyéni elbírálásra volna szükség, a kérdés tulajdonképpen a pénzügyminiszterhez tartozik. Érdemi választ tehát nem is adhat az interpellációra, de a legmesszebbmenő támogatását helyezi kilátásba a sokat szenvedett katonatisztek számára. Fábián Béla és a Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Rupert Rezső a következő interpelláló. Interpellációjában a kultuszminisztertől kérdi, van-e tudomása arról, hogy az egyetemeken politikai alapon doktori diplomát koboznak el és hajlandó-e közbevetni magát, hogy az egyetemen fölhagyjanak az ilyen eljárással. Kérdi továbbá, hajlandó-e a miniszter odahatni, hogy a doktori címtől megfosztottak foglalkozásukat továbbra is folytathassák. Azt kérdi végül, hogy hajlandó-e a miniszter az eddigi címelvonásokat megsemmisíteni. A megokolásban hangoztatja, hogy az egyetemek bírói jogkört vindikálnak maguknak ésnapról-napra fosztják meg az embereket diplomájuktól politika alapján. Erdélyi Aladár: Már a tizenharmadik századtól kezdve ez a szokás. Rupert Rezső: A mostani diplomafosztás általában azon az alapon történik, hogy valaki a deliktumokat évekkel ezelőtt követte el. Furcsa azonban, hogy csak most jut eszébe az egyetemi tanácsnak, hogy ezekért a deliktumokért megbüntet ma valakit. Ezután Pajzs Pál dr. európai hirű sebész esetét mondja el, aki keresztény és fajmagyar. Borka Gyula: Az a legnagyobb bűne, hogy a virilizmus eltörlését követelte! Reischl Rikárd: És a kommunizmus alatt mit csinált? Drózdy Győző: Ellenforradalmár volt, itt van róla a bírói ítélet Rupert Rezső: Azt a bűnt követte el, hogy 1919. február 3-án Székesfehérvár törvényhatósági közgyűlésében azt mondotta, hogy ez a közgyűlés nem jogosult a főszolgabírói választásra, hanem várják még a vármegyék revíziójáról szóló törvényt. Pajzs Pál dr.-nak a forradalom alatt való magatartásáról azonban maga Prohászka Ottokár a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Fölolvassa Prohászka Ottokárnak a forradalomról 1919-ben írott cikkét és azt mondja, hogy nem ítélheti el ezért Prohászkát, mert minden cselekményt vissza kell helyezni a maga korába. Fölolvassa Fass József népjóléti miniszternek egy 1918-ban írt ünnepi cikkét, amely a népköztársaságot dicsőíti. Rupert beszédét a jobboldal állandó közbeszólásokkal kíséri. Felkiáltások: Elég volt már! Fejezze be! Az elnök kéri Rupertet, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel szabja rövidebbre interpellációjának anyagait. Rupert Rezső: Nem engedhető meg, hogy egy egyetemi tanárt a politikai helyzet változásainak megfelelően kirekesszenek a kollégiumból és megfosszák diplomájától és mindennapi kenyerétől. Barla-Szabó József: Több ezer holdja van! (Nagy zaj a baloldalon.) Rupert Rezső: Nem engedhető meg, hogy egy ilyen egyetemi testület, amely abban az értelemben felelőtlen, mert ítéleteket hoz, egy életre kiható határozatokat hozzon. (Nagy zaj a jobboldalon.) Halász Móric: Kommunistákat nem lehet ott tűrni! (Viharos ellentmondások a baloldalon.) Pikter Emil: Gyalázat, amit mond! Az elnök csendre inti a képviselőket, különben lehetetlenné válik a tanácskozás. Rupert Rezső: A fajvédelmi politikával nem egyeztethető össze, hogy emberek életét ilyen okokból kifolyóan tönkretegyék. Ez az eljárás a keresztény gondolkodással sem egyeztethető össze. Ezután előterjesztette interpellációját. Az interpellációt kiadták a kultuszminiszternek. Kiss Menyhért interpellációjában az iparművészeti iskola válságával foglalkozik. Bejelenti, hogy az iskola ötvös- és textilszakán a tanítás szünetel, mert a tanárok olyan csekély fizetést kaptak, hogy kénytelenek voltak magáncégeknél elhelyezkedni. Krausz Simon adott a tanárok fizetésének céljára 600.000 koronát. (Fölkiáltások a jobboldalon: Ez csak nem bűn? Inkább dicsérendő dologi) Nem Krausz Simon feladata az, hogy a tanárok fizetését egy esztendőre összeadja, ez az állam kötelessége. Kéri a kultuszminisztert, hogy az iparművészeti iskola tanárait rendes fizetéssel lássa el, majd előterjeszti interpellációját, amelyet kiadnak a kultuszminiszternek. Kiss Menyhért következő interpellációjában alakáshivatalról szól és az ott uralkodó állapotok megszüntetését kéri a népjóléti minisztertől. Ezt az interpellációját a népjóléti miniszternek adják ki. Kéthly Anna a fokozódó drágaság miatt interpellálta meg a kormányt. Főképpen december óta emelkedett megdöbbentő módon a drágaság. Az élelmiszerek árairól statisztikai adatokat sorolt föl, ezek között különösen a kenyér, a zsír és3 cukor ára emelkedett erősen. A nagy munkáskizárás is fokozza a nyomorúságot. A közélelmezési és földművelésügyi miniszterek sürgős intézkedését kérte. Kiss Menyhért a munkássztrájk dolgában interpellált. A drágaság már elviselhetetlen és nem csoda, ha a munkások megélni nem tudnak. Négy hét előtt zárták ki a vasmunkásokat és a kormány mégsem oldotta meg ezt a szociális és közgazdaságikérdést. Az igazi fajvédő politika a munkásság megélhetésének biztosítása. Fölszólítja a kormányt, hogy intézkedjék arról, hogy a gyárosok ne a tőzsdére vigyék a pénzt, hanem az ipart fejlesszék. Hébert Ede interpellálta meg azután a kormányt, illetve az igazságügyminisztert és a kivételes hatalom, a gyorsított eljárás és az internálás megszüntetését kívánta. Azt kívánta továbbá, hogy a politikai magatartása miatt senkit rendőri felügyelet alá helyezni ne lehessen. Daruváry Géza igazságügyminiszter azt felelte, hogy a kivételes hatalom máshol sem ismeretlen. Ma már nem lehet békebeli törvényekkel kormányozni. A törvényhozásnak kell kiegészíteni a hiányokat. Nem hajlandó az indemnitási törvény alapján érvényen kívül helyezni a gyorsított eljárást, mert ez nem a kivételeshatalmon alapul, hanem egy rendeletén, melyet az 1920. évi I. törvénycikk törvényesített. (Élénk helyeslés jobbról.) Hébert Ede válaszában azt vitatta, hogy az igazságügyminiszter okoskodása rabulisztika és hogy az indemnitás alapján meg lehet és meg is kell szüntetni a gyorsított eljárást. A választ nem vette tudomásul. Daruváry Géza igazságügyminiszter erélyesen tiltakozott az ellen, hogy ő rabulisztikával élt volna. (Éljenzés és taps jobbról.) A Választ a Ház tudomásul vette. Szabó Imre az egész kormányhoz intézett Interpellációjában a kosztpénz eltiltását követelte, mert ez tönkretette a hitelüzletet. Lukács György a lakásalbérlők bajait panaszolta föl. A bérlők uzsoraáron adják albérletbe szobáikat. Ezte az ügyet szociális okokból is rendezni kell. Arra kéri a népjóléti minisztert, hogy ne engedje meg a bérlőknek az albérletek fölmondását, illetve a fölmondást korlátok közé szorítsa. Fuss József népjóléti miniszter azt felelte, hogy az albérlők ügye a legnehezebb kérdés. Sok a visszaélés. Az albérletekre föltétlenül szükség van. A béruzsora ellen igenis ad védelmet, arányosítani fogja az albérletek árát és bírói védelem aláhelyezi. Ami a fölmondást illeti, itt a korlátozás egészen megszüntetheti az albérleti rendszert, holott erre annyival nagyobb szükség van, mert, 100.000-nél több albérlő van, akikről gondoskodni kell. Az albérlők bajain főképpen a kislakások, építésével lehet segíteni. Mindazártad az albérlők megnyugtatására kijelenti, hogy különös figyelmet fordít az albérletek fölmondására s arra fog törekedni, hogy a helyzet legalább ne rosszabbodjék. (Helyeslés.) A Ház a választ tudomásul vette. Őri-Szabó Dezső a vagyonváltság földek sürgős leadása dolgában interpellálta meg a földmivelésügyi minisztert. Farkas István azért interpellálta meg a kormányt, mert a szociáldemokrata munkásság Petőfi-ünnepét betiltották. Ez ellen tiltakozik, valamint az ellen is, hogy Vácott és Debrecenben is eltiltották a munkásság Petőfi-ünnepét. Az ellen is tiltakozott, hogy Petőfi műveit cenzúrázták. Várnai Dániel a lakáskérdés újabb szabályozását kívánta. Szabó József (budapesti) a keresztényszocialista munkásság Petőfi-ünnepének betiltása dolgában interpellálta meg a belügyminisztert. Slomonnay Tivadar a székesfővárosi tisztviselők rendkívüli segítése dolgában interpellálta meg a belügyminisztert. Az interpellációkat kiadták a minisztereknek. Az ülés este 8 órakor ért véget. fiz inseppsElállták. Az első interpelláló Reisinger Ferenc, a 3d a zalaegerszegi internálótábor ügyét teszi szóvá Az a fő céljuk, — úgymond — ,az, hogy itt a nemzetgyűlésen dőljön el,van-e szükség az internáló tábor föntartására. Az internáltak nagy része fiatalember. Részletesen ismerteti a tábor statisztikaiadatait. Fölolvassa az internálótábor heti étlapját és Levonja azt a következtetést, hogy az adott ételek tápértéke kalóriában 1s jóval kisebb, mint ahogy Éhn Kálmánbeállitotta. Természetesen ilyen kalóriaez: Tartás folytán sok a beteg. Propper Sándor: Engedjék rá őket, mifelett elpusztulnak. . Reisinger Ferenc: Mindezekből a tapasz Irredenta zavarok. — Oláh utcanevek Nagyváradon. — Az a harc, melyet Preancu Sándor, az erdélyi iskolák sovén és rosszindulatú fő- felügyelője folytat az erdélyi katolikus is-kolák ellen, uj meglepetést hozott. A kolozsvári Mariánum ellen 30 pontban össze- gyűjtött vádpontokat maga Majláth püspök, cáfolta meg — mint már megírtuk — a király előtt. Annál kínosabb helyzetbe hozta a kolozsvári liberális párt lapja, az Infratárca, az illetékes hatóságokat egy cikkével, melyben a Mariánum ellen intéz ismételten heves támadást. A legsúlyosabb vád a Mariánum ellen, hogy a legdühösebb irredenta tankönyveket használja. Az Infratiren szerint még a számtani, geometriai, és természetrajz-könyvek is irredenták és a reváns eszméjét táplálják, így például egy számtani feladat így kezdődik: Ha egy, magyar katona lépése 75 cm . . . Ebben az inkriminált számtani példában a mo-ti gyár katona — szó az irredentizmus. A retorikában egész tömegét találja az irredenta példáknak: a kolozsvári Mátyás-szobor lej írását, Apponyinak egy beszédét, Sajó Sár-i dórnak egyik versét, a magyar Himnuszt és Szózatot nem is említve. Sőt a jóhiszemű újság még azt is firtatja, hogy ,,ezek a káros könyvek aranyozva vannak, míg a többi csak egyszerű barna kötésű“. A vádakkal szemben a valóság, hogy a Mariánumban csak a közoktatásügyi hatóságok által jóváhagyott könyveket használnak, amelyek közül néhány Magyarországon jelent meg. A nagyváradi városi tanács legutóbbi ülésén foglalkozott az utcanevek feliratának kérdésével. Az utcaneveket egy ismert miniszteri rendelet értelmében románul és magyarul is meg lehet szövegezni. A városi tanács Köszeghy József műszaki tanácsos indítványáról azonban úgy döntött, hogy ezt az ügyet a város belső ügyének tekinti és megmarad a mellett, hogy csupán románnyelvű utcafeliratok legyenek. Szóval a nagyváradi bölcs városi tanács határozata szerint a kisebbségi nyelvkérdés egy város belső ügye! Legjobb csemegegyümölcs az ŐSZIBARACK Legkitűnőbb fajtákban elsőrendű oltványokat szállít g&lGHVARY LÁSZLÓ ? GYUH5ÖLC3FAI5KCLAJA CEGLÉD Viszonteladsa Kerestetne!!. őszibarack és egyéb gyümölcsfákról kérjen árjegyzéket !