Budapesti Hírlap, 1923. november (43. évfolyam, 247–271. szám)
1923-11-30 / 271. szám
09,3 november 30. (271. sz.) Budapesti Hirlap NYILTT&R. karácsonyi occasiónknak nov. 26-tól dec. 10-ig tart felülmúlhatatlan ollió árakkal, széles kimintázása mosa-aeiin 10.000 •Sz tiszta cérna limesül » Hysinér anosi card bársony 22-109 ^ Bürásutits II Iidari sei^a 42 SBI too M, széles liberty selyem- cc can DrOCatminijU bunda- és köpenybélésnek Uu^ltUU “''satin Bicfesor 14”, 61990 Kész sem rapeni mintában 19*623 tiszta gyapjú foolee 1 0 R!a n kosztümre és ruhára. . . ‘rSJ+U'JU *£ff -fialta gyapjú Cheviot X 96499 SZÉNÁSY, HOFFMANN ÉS TSA RT. selyem* és divatkelme áruháza csakis Itt., Becs, utca 4 Ezüst evőkészleteket, ősön vásárolhat, ferilllans, gyöngy ékszer*itt teljes értékben értékesítheti fCHM£LCZER ékszerésznél, Károly-körut 28. sz. (Központi városba, tókapu mellett) HAMISFOGET 6800 K-től brillláris, platinát, arany Palatist pénzeket a leornapasaliki árban váltok be. Aranyműves, Kossuth Lajos nova II. félem. 5. Filássen el Splintenkánt megjelenő Magyar Pártpolitikára Foglalkozik minden vonatkozásban a külpolitika szociál-, közgazdaság- óta sajtó politika problémáival. Előfizetési ára negyedévre 3600 - kor Külföldre negyededre 7000*- kor. Kiadóhivatal: Vill., JózseUkörut 5. az. lAzaauisAe. Tótok A tótokat vallásuk, nyelvjárásuk, keleti és nyugati elhelyezkedésük szerint szokták volt osztályozni. Pedig volt közöttük még sajátosabb választóvonal is: voltak tótocskák, akik kimerészkedtek Amerikába s jórészben künn is maradtak bányakuliknak és talicskásokat épitő állványok, vasúti töltések körül; a bátortalanabb, bizalmatlanabb, bánatosabb tótocskák azonban csak a nagy magyar Alföldig ereszkedtek le tavaszok jöttével segyezték, kapálták a répát dunántúli uradalmakban. Most, hogy az alföldi korona Árvánál is árvább és szegény vásárlóereje a tóténál is tótabb, a szlovák summásoknak ez a második, szegényebb rétege sem jön le már Kis-Magyarországra, hanem kénytelen olyan pénz után nézni, amely odahaza versenyezni tud a szokollal. A nemzetközi munkaügyi hivatal (Chronique mensuelle de VEmigration, Génévé 1923) jelenti, hogy azokban a francia megyékben, amelyekben ősidők óta flamand vándormunkások („Franschmannen") végezték tízezrével a mezőgazdasági szakmánymunkát (cukorrépamivelés, aratás, cséplés, stb.), most szerényebb bérrel beérő tót vándormunkások („Slovaques“) csapatai jelentek meg. Azokkal a lengyel vándormunkásokkal együtt,akik azelőtt Kelet- Németországban német márkáért dolgoztak, ami egykori tót summásaink szorítják most ki az Ons Vlandeeren c. flamand folyóirat panasza szerint a nagyobb igényű flamand napszámosokat. Ugyanakkor a belga nehéziparok (a bányák és kohók) a belgánál olcsóbb munkaerő után néznek és szemük elsősorban „a kabinokon és a tótokon“akad meg. Mint előbb az Alföld és a Dunántúl széles pajtáiban és kiüresített istállói mélyén, a tótocskák most megint meghúzzák magukat igénytelenül, alázatosan Észak-Franciaország hegyestetejű csűrei alatt és belga barakkokban. Lassankint megtanulnak egykétszáz francia szót is s mivel a franciáknak szaporulat kell és ez év tavaszán még félmillió hold dúlt szántóföldjük maradt művelés nélkül, valószínű, hogy illetékes francia körök nem is bánnák, ha Massaryk tótjai — egykor Rákóczi katonái — Észak- Franciaországban családok és telepek szerint is gyökeret vernének. A történelem kereke forog Mercy tábornok idején francia parasztok telepedtek a Bánátba, most a néphullám megfordult: az összeomlott Magyarország küldi el egykori házmunkásait Picardiába. Ki tudja, nem a tótocskák lassú beszivárgása indítja-e el Franciaországban az eddig ott ismeretlen nemzetiségi erjedést, mint vékony erdei ér a Duna folyását? És mivel az angol diplomácia ötven évvel előre néz, talán valamelyik londoni óvodában már regulázzák is a kis scotus viatort, aki félszáz év múlva be fogja utazni Picardiát. (L.) 7 Tfiskésdrál fekete sodronyból, kétszer OISOIT korona katrányozva, alkalmi vételévwl, kg.-ként „Tüzes“ szobakályhák, ágybetétek, lá hifi rím/ sodronyfonatból és abroncsvasból ICLULUS IIII készítve a legolcsóbb áron, kiváló minőségben kaphatók. Haidekker Sándor sodronykeritésgyáréban, Budapest, VIII., Üllői-út 48/1. VI, Ldvai u. 18. KIS KOMÉDIA Teleton 14—22. ROTT és STEIfHARDT felléptévé„Sz erényes Zsuzsika“ és „Wenn es läutet“ gyorsan, jól, legolcsóbban Kövesi .„ Budapest, IX, Üllői-ut 13 fi gazdák az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről. — A mezőgazdasági kamarák együttes értekezlete. — Az ország valamennyi mezőgazdasági kamarája közös értekezletet tartott, a melyen a gazdatársadalmat érdeklő gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Az értekeletet Almássy Imre, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke vezette, míg az előadó tisztét Marschall Ferenc nemzetgyűlési képviselő, az Országos Kamara igazgatója látta el. A kamarai közös értekezlet örömmel vette tudomásul a körzeti hitelszövetkezetek megalakulását, bár a gazdatársadalom ezzel a kormányintézkedéssel a mezőgazdasági hitel kérdését nem tekinti rendezettnek s minden erejével azon lesz, hogy amennyiben a külföldi kölcsön folytán aktuálissá válnék az uj magyar jegybank felállítása, a bank alapszabályai módot adjanak az uj intézetnek a mezőgazdasági hitelszükségletnek teljes mértékben való kielégítésére A hitel kérdésében a gazdák egyenlő elbánást kérnek a többi termelési tényezővel. A kiviteli politikáról az értekezlet megállapította, hogy az egy kép sújtja a termelőt és a fogyasztót. Ennek a hibás exportimportpolitikának oka, hogy olyan tényezők irányítják, mint pl. pénzügyminisztérium, közélelmezési minisztérium, Devizaközéppont, stb., melyek intézkedéseikben a termelés fokozását előmozdító szabadforgalomra nincsenek tekintettel. Az értekezlet megállapította, hogy az országban tekintélyes len-, kender-, here-, napraforgó-, lencse-, bab- és főként rozsfeleslegek vannak, melyeknek a világpiacon való elhelyezését minden eszközzel elő kell mozdítani. Ezért az értekezlet állást foglalt a mellett, hogy a rozs levétessék a kiviteli tilalmi listáról , hogy a sertéskivitel terén fennálló korlátozások is megszüntettessenek. Ezzel kapcsolatosan viszont tiltakozott az értekezlet az ellen, hogy a hazai szalámigyárak a belföldi kikészítési eljárás keretében sertést importálhassanak. A cukorrépa átvételi árával is foglalkozott az értekezlet s bizottságot küldött ki ennek a kérdésnek rendezésére és a répatermelő gazdák érdekeinek megvédésére. Végül az ásványolajgyáraknak azt a kívánságát tárgyalta az értekezlet, hogy az ásványolaj késztermékek vámait a kormány az aranyparitásra emelje. Az értekezlet a vámemelés ellen foglalt állást azzal a megokolással, hogy az drágítaná az árakat. Az elfogadott határozati javaslatokat az illetékes miniszterekhez terjesztik fel. — Az ipari hitel és a bankok. Részletesen ismertettük a magyar gyáripar mozgalmát, mely azt célozta, hogy az ipari termelés megfelelő olcsó hitelhez jusson. Mint értesülünk, a GyOSz ebben az ügyben megkeresést juttatott a TÉBE vezetőségéhez s a gyáriparnak ezzel a megkeresésével a TÉBE mai ülésén már foglalkozott is. Az ülés szűkebb bizottságot küldött ki, melynek tagjai a banküzletnek az ipari termelés pénzügyi alimentálásával foglalkozó vezetőemberei, s ennek a bizottságnak feladatává tette, hogy a gyáripar által feltárt helyzetet ennek eredményéhez képest a kérdés rendezése érdekében javaslatokat terjesszen a TÉBE vezetősége elé. A kiküldött bizottság — mint értesülünk — már legközelebb részletes tárgyalás alá veszi a kérdést. — József kir. herceg az Országos Iparegyesülethez. Az Orsz. Iparegyesület védőjét, József kir. herceget, házasságának harmincéves évfordulója alkalmából feliratban üdvözölte. A királyi herceg az üdvözlést most igen meleghangú válaszban köszönte meg, a melyben biztosította az egyesületet valamint a magyar ipari érdekeket további érdeklődéséről és támogatásáról. — A gabonatőzsde. A Magyar Közgazdasági Társaság ma délután Matlekovits Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen Frey Kálmán, a tőzsde alelnöke beszélt a gabonatőzsdéről, Ism°rtette a piac közgazdasági jelentőségét és a tőzsde intézményét, mint a piac legfejlettebb megjelenési alakját. Fejtegette, milyen nagy jelentősége van az egységes árképződés és a helyes áralakulás szempontjából a gabonatőzsdének általában s különösen nálunk, ahol a termelés súlypontja a mezőgazdaságon van. Ismertette a határidőüzlet lényegét és közgazdasági jelentőségét. Foglalkozott a kötött gazdálkodóvál a gabonakereskedelem szempontjából arra az eredményre jutott, hogy az általános érdekek a szabadkereskedelemhez való visszatérést ajánlják. Végül a devizaforgalom korlátozásából előálló helyzetnek a gabonaüzlet szempontjából való jelentőségét és hátrányait ismertette. Az előadás végeztével Matlekovits Sándor kérdést intézett az előadóhoz, hogy pótlóan nyilatkozzék arról, valjon fölfogása szerint helyes-e a gazdasági életben a búzavaluta alkalmazása, vagy sem? Az előadó rámutatott, hogy a búza áralakulás számos tényezőtől és külső körülménytől füg, mint a világpiaci helyzet, a termés, a fosztóképesség, a közlekedési viszonyok, stb. s ennek alapján arra az eredményre jutott, hogy a búza áralakulásában nem rendelkezvén a szükséges stabilitással, nem alkalmas arra, hogy mint értékálló egység a nemesvalutát pótolja. — A gyümölcsbehozatal. A gyümölcsbehozatal körül éles harc folyik a kereskedői érdekeltség és a fővárosi zöldségüzem között. Múlt évben ugyanis a kormány csak a fővárosi zöldségüzemnek engedte meg a gyümölcs és elsősorban az alma importját és a kereskedőket kizárta a behozatalból. Az idén a kereskedők a kereskedelmi miniszterhez fordultak s ott Wimmersner báró államtitkár megígérte, hogy ha lesz gyümölcsbehozatal, abban a kereskedők is részesülnek. Most az a hir terjedt el azonban, hogy a kereskedők ismét nem kapnak behozatali engedelmes csak a főváros. Ez nagy nyugtalanságot kelt az érdekeltek között, akik rámutatnak, hogy a főváros tavalyi akciója a szegényebb osztályok részére semmi előnnyel nem járt s ha a behozatalt ismét a fővárosra bízzák, az idén is ugyanez a helyzet következik be. A kereskedők azzal érvelnek, hogy valutáris okok sem szólhatnak a gyümölcsimport megengedése ellen, mert Lengyelországban kitűnő termés volt s ma a romló lengyel márka mellett innen olcsón lehetne importálni s a közelgő ünnepek előtt a fogyasztókat kielégíteni. .. Felemelték a kincstár azeszeladási árrészesedését. A pénzügyminiszter újra szabályozta a kincstári szeszeladási árrészesedést. A rendelet szerint a fogyasztási adó alá eső szesz után, ha megadózva kerül forgalomba, hektoliterfokonként az 1 korona 60 fillér szeszfogyasztási adón kívül 6.320 korona kincstári árrészesedést kell befizetni. Ugyanennyi a kincstári árrészesedés a külföldről behozott égetett szeszesfolyadékok után a vámilletéken és a szeszfogyasztási adón kívül. A termelési adó alá eső szeszfőzők a szeszadón kívül hektoliterfokonként szintén 6.320 korona kincstári árrészesedést fizetnek. — A textilbehozatali kontingens. Megírtuk, hogy a kereskedelmi kamara teljes ülése elhatározta, hogy a kormányhoz fordul és kérni fogja az elmaradt textilbehozatali kontingensek sürgős megállapítását. A kamara eljárásának már meg is van az ménye, amennyiben König Tivadar államtitkár a kamara útján mára magához kérette a textilfeldolgozóipar képviselőit, hogy megismerje a behozatali kontingens tekintetében minden egyes szakma számszerű igényét. A ma megtartott értekezleten részt vettek a női- és férfiruhakonfekcionálók, a szabóipar, a fehérneműkészítők, a szűcsök, kalaposok, szemfedélkészítők, stb. és előterjesztették számszerű adatokat tartalmazó kívánságaikat. Az elnöklő államtitkár közölte, hogy döntés ebben az ügyben csak a pénzügyminiszter hazaérkezése után lesz. — Itt említjük meg, hogy a Fővárosi Kereskedők Egyesülete is foglalkozott a textilbehozatali kontingensek ügyével s elhatározta, hogy illetékes helyen ismét megsürgetik a kontingensek megállapítását. — Csehországban fölemelték a hivatalos kamatlábat. Prágából jelentik, hogy a cseh pénzügyminisztérium bankügyi hivatala a bankbizottság legutóbbi ülésének határozata alapján november 29-től kezdve a hivatalos kamatlábat egy százalékkal felemeli. E szerint a leszámítolási kamatláb 5 és fél százalék, a lombard kamatláb 7 és fél—8 százalék lesz. A bankügyi hivatal e határozathoz a következő magyarázatot fűzi: A kamatláb felemelésének oka a nagy hiteligény, amelyet a legutóbbi napokban az őszi kampány szükséglete következtében a bankügyi hivatallal szemben támasztottak. Remélni lehet, hogy ez a kényszerintézkedés átmeneti természetű tesz és hogy mindjárt újév után a piac megkönnyítésével a jegyintézetnek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kamatlábat ismét leszállítsa.