Budapesti Hírlap, 1924. február (44. évfolyam, 27–50. szám)

1924-02-12 / 35. szám

r 1924. február 12. (35. szíj Budapesti Kirup hogy azokat az emigránsokat, a­kik bűnös­ségük tudatában külföldre mentek, vissza­engedjék. Felszólalása végén indítványozta írjon föl a közigazgatási bizottság a kor­mányhoz, hogy az em­­­kárnoknak ne ad­janak engedelmet a visszatérésre. Karna Jenő ellenezte az indítvány elfogadását, mert véleménye szerint ilyen politikai dol­gokban a közigazgatási bizottság nem hatá­rozhat. Csillér András pártolóan szólt az indítványhoz, majd Lázár Ferenc kérte, hogy az indítványt olyan értelemben mó­dosítsák, hogy azok a külföldön élő bűn­tettesek, a­kik a felfordulások idejében elkövetett bűneik miatt távoztak külföldre felmentést ne kapjanak.­­ Marinovics Jenő főkapitány a közleke­dési mizériákkal foglalkozva, megígérte, hogy a közlekedési rendőrség létszámát emelni fogják. Terstyánszky Kálmán kormánybiztos az emigránsokra vonatkozó indítvánnyal kap­csolatban kétségbe vonta, hogy a közigazga­tási bizottságnak joga van ilyen kérdésben állást foglalni.­­A maga részéről kéri a bi­zottság tagjait, hogy ne foglalkozzanak az ügygyel. Jatzkó Pál a kormánybiztosnak adott igazat, Lázár Ferenc fenntartotta mó­dosító indítványát Usetty indítványával együtt. A bizottsági tagok között erre vita fejlődött ki , ezért Terstyánszky arra kérte a bizottság tagjait, létesítsenek ebben a kérdésben békés megegyezést s e célból a bizottsági ülést felfüggesztette. Szünet után Csillér András kért szót, bejelentette, hogy az emigránsokra vonatkozó közvetítő indít­ványt óhajt előterjeszteni. Indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság írjon fel a kormányhoz s biztosítsa bizalmáról. Egy- RADO fonalkirály gyapjúfortál vására a drágaság ellenére is olcsó és szenzációs Még eddig nem látott csodásszép szín 830—950 K-ig Imperial 4 szálú kabát­ és Onn MIM Sí kendőre, 100 színben ............... wUU iliUll i­­S5 grampm selyemfényű harisnya- I O0flfl If kötepamut, 100 színben..........H-es 1 ulUU A 16-os f 3500 K 31 000 K doboza. 50 gramos Eldoradó motringos se­lyemfényű harisnyakötőpamut gyö­nyörű szép színekben ............14 és 24-es 6200 K 6500 K Műselymek rengeteg színben 1400-2000 K Harisnyák..................... 4000 K-ttíl Zoknik............................ 3200 K­td! Csak ladó Imrénél IX., Tompa ucca 17/a Videure napi Arait mellett pontos posta­mintákat bélyeg előzetes beküldése mellett küldök. Címre ügyeljen! Címre ügyeljen! ASSZONYOK, SZERELMEK... - REGÉNY. - 35 ÍRTA CSÁSZÁR IMRE. Milyen jól érezte ezt mind a kettő. De sokkal büszkébbek voltak, hogysem szóba hozzák. László napról-napra idegesebb lett, Margit pedig egyre hallgatagabb. Rossz színben volt, sápadt, vértelen. A férfi res­­telte a kudarcot, míg Margit néma szemre­hányással mutatta ki, hogy neki volt igaza. A falusi élet megőrli azt, a­ki nem tud bele­szokni, a­ki nem nevelődött bele. Pedig csak egy szavukba került volna, hogy ezen változtassanak. A közöny me­zébe öltözött dac, a hangtalan ellenállások vékony, nagyon finom hamuréteg alakjá­ban rakódnak rá a szerelem virágaira. Meg­­fakítják, színtelenné teszik és végre ki is szárítják termőképességét. Ha csak a jobb belátás friss szellője hamarosan szanaszét nem szórja a hamuréteget. Minden percnyi késedelem dermesztő hatású. A mely házas­ságban állandóvá lesz annak bizonyítása, hogy melyik az erősebb fél, ott az összekötő fonál feszül, míg elkopik, vagy széjjelsza­­kad. Az ily küzdelmek nyoma mindig meg­marad és pedig jó sokáig, ha a fellegek el is tisztultak a látóhatártól. Nem csupán a szórakozás hiányzott Mar­gitnak, de gyötörte a korlátozottság. Ki sem mozdulhatni a házból és hallgatni az ólmos eső egyenletes, idegölő koppanásait. Azután a csend, ez a véghetetlen csöndes­ség. Kívülről sem hatolt be semmiféle zaj, a jólnevelt cselédség pedig, posztótalpú ci­pőjében, nesztelenül lépkedett, suttogva be­szélt. Az ajtók szabályozottan, légmente­sen záródtak és nyíltak. A hatalmas, teremszerű szobák háromszor akkorának látszottak a nagy, üres csöndességtől. Semmi élet, semmi mozgás vagy nyugta­lanság, de mindig az az idegesítő, letom­­pítolt, furcsa félelevenség, mintha beteg volna a háznál. Margit lassan kint elfelejtett kacagni, mert még a kis komorna is, ki egyedül képviselte eddig a vidorságot, ajkára fa­gyott mosollyal tipegett körülötte, vagy gubbasztott úrnője lábainál. László abban az arányban komolyodott, a­mint Margit szótlanabbá vált. És ez már a harmadik hete folyik e rémes egyformaságban. Természetes, hogy úrnő és komorna közt, a­hányszor egyedül voltak, a régi, kedves, leánykori víg­szórakozások alkot­ták a beszéd tárgyát és a vágy szárnyán az unalom röpítette őket vissza a múltba, a városi térbe, a társaságba, színházba, a hangversenyekig, szóval mindenhová, a­hol az Élet mosolygott. A gondolatok el­szálltak innen s mindig riadtan és meg­dermedve tértek vissza. A harmadik hét vége felé Szántay Gerő érkezett Szántóra, egészen váratlanul. László leveleinek néhány mondása indí­totta útnak az okos öreg urat. Gondokat olvasott ki fia soraiból és az első félórá­ban felismerte a baj okát, a másodikban már elővette Lászlót és néhány szó elég volt a helyzet fevilágosítására. . Szántay Gerő, nagyon ügyesen, úgy in­tézte, hogy szinte ő kezdeményezte a fia­talok fővárosba költözését, őszintén be­vallotta, hogy az ilyen mocskos, csatakos időjárás nem ad alkalmat Margitnak a falusi élet megkedvelésére. Lászlót kissé megleckéztette és a menyének hódolattal kezet csókolt, a­miért ily sokáig kibírta Szántón. Egy pillanat és lám, a megértés napja ragyogott fel a fiatalok szemében. Milyen hamar elmúlt minden, mint a gonosz álom. Nem gondolnak rá többé, de nem is fognak többé ilyet álmodni, ezt megfogadták ma­gukban. Mintha csak az ő hatalmukban állana e fölött rendelkezni. Vagy a szere­lem sugarai elég erősek volnának minden egyenetlenség elűzésére? Másnap sürgöny repült Teréznek, a­ki rögtön felismerte öreg barátja munkáját, a­nélkül, hogy valamit sejtett volna a tör­téntekből. Margit hazajön. Hát nem ez volt-e a legfontosabb? A fiatalokat minden készen várta és Mar­git, az első este már, boldog mosollyal aj­kán, gyöngéden megkérdezte az urától, hogy nem jobb-e így? Hogy is mondott volna ellent László, látva ezt az elégedett, ra­gyogó mosolygást imádott felesége bájos arcán. Pedig nem az ő szája íze szerint éltek a fővárosban. Egy-két nap múlva már alig látta a feleségét. Ez az életmód lehangolta a szerelmes férfit és titokban elhatározta, hogy a küzdelmet folytatni akarja és dia­dalmaskodnia kell. Lászlóék a szántói élet­módnak éppen ellenkező végletébe cseppen­tek bele nyakig. Olyan nap alig akadt, a­hol valami szórakozás ne kínálkozott volna. Színház, hangverseny, társaság hol itt, hol ott, de elég gyakran a Nagy János­ utcai gyönyörű lakásban is. E mozgalmas, vidám élet leginkább a Gaál Sándor ízlésének felelt meg, a­ki szí­vesen büszkélkedett leányával és vejével, sőt ezért még a Sári duzzogásával is bát­ran felvette a küzdelmet. Minden szabad­idejét barátnőjénél töltötte ugyan, de bi­zony megesett, hogy ez gyakran napi egy órára zsugorodott össze, sőt néha még ez is elmaradt. Sári sokszor megfenyegette Gaált. Bosszút áll az elhanyagolásért. De ez sem használt, barátja csak mosolygott a fenyegetésre. Ilyenkor aztán Sári sírva fa­kadt. De még ennek sem volt elég sikere. Mióta M­arcs­a elkerült a háztól, Sári na­gyon árvának érezte magát. Elszakadt a régi, megszokott környezettől és olyan tár­saságba keveredett, mely nem csinál lelki­­ismeret kérdést abból, ha a barátja elha­nyagolásáért máshol keres vigaszt valaki. Törvényes köteléken kívül élvén, e nők azt az elvet vallották, a­mit Pontamszellen márki hirtese: ha te úgy, én is úgy. Ebben a világban általános szokás nem­csak utánozni, a­mit a tisztességes, erköl­csös társadalom tesz, de a példákat még túlozzák is minden vonalon. A tisztességes úri nő sokszor szemet huny olyasmiért, a­min amazok mélységesen megbotránkoz­­nak. A közönséges fajtájú nő szereti tú­­lozni a szemérmetes tartózkodás minden formáját, csakhogy előkelőnek lássák ez által. Ugray Sári még nem élt elég régen köz­tük. A beléje nevelt igazi tartózkodás inga­dozóvá tette. Az elhanyagolt tisztességes asszony példáját követte és sir­t. Sokat volt egyedül és a visszaemlékezés is friss volt még, de alig lehet benne kétség, ebből ki fog gyógyulni. A hidat felégette maga mö­gött és nemsokára új társaságának hatása alá kerül. Az alkalmazkodás és fejlődés örök törvényének nála is érvényesülni kell. A­mi Marcsát illeti, őt csakugyan nem­ kellett félteni, őt nem fogja elpuhítani a fényűzés és bőség, mint Sárit, a­ki rövid néhány soros írást kapott tőle harmad­napra, hogy elment a háztól. Tudatta la­kása címét és azt, hogy Gerendái Samunak hívják, a­ki gondoskodik jólétéről és to­vábbképzéséről a színészpályán. Derék em­ber, öreg, de nagyon gazdag. Ha Sárinak eszébe jut, látogassa meg, nagyon fog nén­­jének örülni. Sárit meglepte a levél. Kisütötte belőle, hogy az elszakadás vágya már régi keletű lehetett Marosánál és csak a kedvező al­kalmat ragadta meg. Újra megdöbbentette ennek a kisleánynak határozottsága és biz­tos fölénye. A jóslások valóra fognak válni és még nagy jövő előtt áll. Sári őszintén kívánt neki minden jót. Még oly fiatal. Ta­lán a szive is meg fog szólalni. (Folyt köv.) ben pedig kérje fel a kormányt, hogy az úgynevezett emigráció ügyében eddig elfog­lalt álláspontját tartsa továbbra is fenn és ne tegye lehetővé engedékenységgel, hogy a forradalomban bűnös cselekedeteket el­követett egyének visszatérjenek az országba. Azok, a­kik nem bűnöztek, minden további nélkül visszatérhetnek, azonban ha olyanok is visszatérnének az országba, a­kiknek bűneikért vezekelniük kell, azok bűnhőd­jenek. A bizottság az indítványt elfogadta, egy­ben tudomásul vette a főkapitány jelen­tését. . . A villámosvasút baleset-statisztikája. A villamosva­sutak igazgatósága az utóbbi időben előfordult gyakori villamosbalesetek miatt , statisztikát készített a január hónapi balesetekről. E szerint a múlt hónapban összesen csak 59 villamosbaleset történt, tehát minden napra kettő esik. Az igazga­tóság azonban itt csak a rendőrségnek, a mentőknek és a vasútnak tudomására ju­tott baleseteket veszi számításba, a hivata­losan nem konstatált, számos apróbb bal­eseteket figyelmen kívül hagyja. Számtalan olyan eset fordul elő, mikor hatósági kö­zeg nincs a közelben, a kocsik személy­zete örül, hogy nem állítják a törvény elé, a könnyebb balesetet szenvedő fél pedig nem tesz följelentést, mert a megtorló el­járással kapcsolatos sok idézésnek, a ki­hallgatásoknál, tárgyalásoknál elkerülhetet­len ácsorgásnak, időveszteségnek nem akar­ja magát kitenni. Ezért hiányos­­tehát a villamos kimutatása és a pontos statisz­tika örök titok marad.­­ 25 százalékos béremelést kaptak a villamosalkalmazottak. A villamosvasutak alkalmazottainak szervezetének vezetősége ma délelőtt felkereste Irényi Dezsőt, a vil­lamosvasutak vezérigazgatóját, hogy a múlt héten beadott memorandumra választ kér­jen. A vezetőség közölte Rényivel, hogy az alkalmazottak körében elkeseredett han­gulat uralkodik. Rényi a memorandumra vonatkozóan kijelentette, hogy az igazgat­­óság legutolsó ülésén, mely szombaton éjszaka volt, foglalkozott a vilamos vasúti alkalmazottak kérelmével és úgy határo­zott, hogy február 1-ig visszamenően 25 százalékos emelést ad az alkalmazotok­nak. A szakszervezet vezetősége kijelen­tette, hogy a 25 százalékos emelés az alkal­mazottakat nem fogja kielégíteni. Mindent tudja mi a világki'­''' a legelterjedtebb, legjobb fertőtlenítőszer, baktériumölő hatását Európa legelső bakteorológusai elismerték. Szagtalanít. Nem mérgező. Nőknek nélkülözhetetlen! A Hunyady ókszerbeválló közli, hogy nagy megrendelései folytán arany, ezüst brill­­ánsokat, arany és ezüst pénzeket rendkívül magas áron vált be. Hivatalos idő V29—­-ig. Hunyady­ tér 8. MODULO!« és Művészei*. * (Blaha Lujza-Színház.) A Blaha Lujza­ Színház a vasárnap délutánokra tervezett n népszínmű-ciklusát tegnap délután Rákosi Jenőnek Éjjel az erdőn című darabjával nyitotta meg. A zsúfolt ház élénk bizony­sága volt annak, hogy a népszínműnek nagy és lelkes közönsége van ennek a faluellenes­­nek mondott fővárosban is. A régi Népszín­ház forró sikerű népszinmű-esték hangulata támadt fel tegnap a Blaha Lujza­ Színház délutáni előadásán a közönség lelkében, de maguk között a színészek között is, a­kik közül Szirmai Imre képviselte a régi gár­dát. Szirmai Imre látható örömmel, teli lélekkel játszotta szerepét s a­hogy, járt­­kelt, megtelt a színpad friss, derűs magyar levegővel. Kitűnő figurát adott Ágnes asz­­szony szerepében Rozsnyói Ilona, Paczor gazda szerepében pedig Tihanyi Béla. Pat­togó, zamatos magyar beszédük, tempera­­mentumos játékuk valósággal elragadta a közönséget. A fiatalok közül különösen Vaály Ilona és Matány Antal illeszkedtek be előnyösen a kitűnő együttesbe. A hirte­len rosszul lett Berczeli Magda szerepébe Krajnik Mária ugrott be s játszotta végig a szerepet minden dicséretre méltóan. A kö­zönség hálás tapssal fogadta a népszinmű­­­ciklus beveztőjét és a színészek kitűnő játékát. * (Kacsoh Pongrác emlékezete.) A szé­kesfővárosi énekkar vasárnap este fényes hangversennyel áldozott Kacsoh Pongrác emlékezetének. Az énekkart tudvalévően Kacsoh Pongrác szervezte és rövid idő alatt művészeti tökéletességre fejlesztette. A hangversenyt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében tartották meg, melyet a lel­kes közönség egészen megtöltött. Horthy Miklós kormányzó és felesége, valamint Jó­zsef Ferenc kir. herceg megjelenésükkel tisztelték meg a magyar dal felejthetetlen költőjének emlékezetét. A műsort Kacsóh Pongrác alkotásain kívül Kern Aurél, Grieg E., Kodály Zoltán, Demény Dezső és Har­­math Artur műveiből állították össze és a kitűnő énekkar Karvaly Viktor vezénylete alatt a legzajosabb hatásokat érte el. Palló Imre, az Operaház tagja Kacsoh-dalokat énekelt, a viharos tapsra a János vitéz rózsa­dalát megismételte. Az est legmegha­­tóbb, legemlékezetesebb momentuma Pekár Gyula e emlékbeszéde volt. Szabad, előadása Kacsoh Pongrác életének és alkotó szelle­mének méltó megörökítése. A közönség igaz hálával fogadta. Pekár Gyula zugó tapsok között beleszőtte előadásába Gerlóczy Ta­más nevét is, a­kinek nagy része volt a fő­városi énekkar megszervezésében. Gerlóczy maga is aktív tagja az énekkarnak. * Erdélyi költők estéje.) Erdélyben a megszállás alatt csodálatosan szép uj ter­mése van a magyar költésnek. Nem egy értéke ennek az uj virágzásnak már egész Magyarországban ismerős. A Pátria Klub szép estét rendezett a számukra vasárnap és az ünnep tartalma és kerete méltó volt az üldözött magyarság új nagy költőihez. A bevezető beszédet Ravasz László dr. püs­pök mondta, kiemelte, hogy Erdélynek van a magyar vidékek között legegységesebb története és a legfejlettebb helyi öntudata. Most az uj Erdély a fájdalom földjévé vált és a költészet elmondja a keserűséget, hogy megszabaduljon tőle. Végvári a monumen­talitásnak, Áprily Lajos az epikai emléke­zésnek költője. Erős, halhatatlan magyar élet van ebben a költészetben. Utána Gár­­dos Kornélia Berde Mária két versét sza­valta, Bihay Zóra Jékey Aladárnak meg­zenésített dalait énekelte. Simonffy Margó Reményik Sándor költeményeit adta elő. Tompa László, székelyudvarhelyi szer­kesztő, érdekes lírájából olvasott föl. Nagy Emma a saját verseit szavalta. Onódy Ákos Walter, Reményik és Olasz Lajos költemé­nyeit mutatta be művészetével. * (N­iddy Impekoven.) A Renaissance­ Színházban ma este féltizenegy órakor ön­álló tánest keretében mutatkozott be a budapesti közönségnek Niddy Impekoven táncművésznő. Niddy Impekoven tánca eredeti, egészen egyéni. Mozdulatai termé­szeteseknek látszanak, mert csodálatosan könnyűek, érthetőek, az érzést tökéletesen fedik. Tánca azonban mégsem természetes, hanem bámulatosan finom és érzékeny mozgás-stilizálás. A mozdulatokat úgyszól­ván földiszíti, átformálja egy álommoz­gássá, a­mely nagyon messze van a való­ságtól, de a­melynek minden kis részlete, mintha valami intés volna egy tökélettebb világból. Ez az álomszerűség, ez a mese- ÖREG URAK ha meg akarnak fiatalodni, önt­senek a fürdőkádjukba ! üveg DIANA SÓSBORSZESZT 7 legolcsóbban. Arany, ezüst, ékszerek beváltva a Gellert Testvérek Király nova 104 Eötvös ucca 8. 1

Next