Budapesti Hírlap, 1925. július (45. évfolyam, 144–170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

1925 július 1. T144. sz.­ Budapesti hírlap port­jából lakásként való minősítését, fog­lalkozott a forgalmi­adó-átalányozás kér­désével és megállapította a mérnöki irodák rezsiszázalékának határértékét. Kérték a mérnököknek a vidéki törvényhatósági bi­zottságokba nagyobb számban való bevo­nását, az állami tisztviselői létszámcsök­kentés során a műszaki ügyek intézésének mérnökökre való bízását és mérnöki veze­tés alá helyezését, a földmivelésügyi mi­nisztérium vízimérnöki kara aránytalanul rossz helyzetének javítását.­­A fővárosi ad­minisztráció átszervezése alkalmával a mű­szaki osztályok fenntartását és a műszaki ügyek, ezek között a fővárosi autóbusz­üzem és más üzemek egészen mérnökveze­tés alá helyezését. Ismételten kérte a ka­mara az építő­ipari jogszabályok gyökeres rendezését, mert e téren a jogfejlődés mesz­­sze elmaradt az élet fejlődése mögött, ami a mérnöki kar egyik csoportja, az úgyne­vezett általános mérnökök számos tagjára nézve az utóbbi időben tarthatatlanul fo­lák helyzetet teremtett. A jelentés elfogadása, majd a költségvetés megállapítása után alelnöknek Sánda Gyula építész, műegyetemi tanárt választották meg, aki hosszabb beszéddel foglalta el tisztjét. Kugler István a fenntartott mérnöki munkakör figyelemvevételéről nyújtott be indítványt. Berger Benő pedig arról, hogy a kamara sürgesse meg az építőipari jogsza­bályok rendezését és kérje a kormánytól a közmunkák házikezelésben való végezteté­sének korlátozását és az uzsorabíróságok­­nál való mérnöki képviseltetést. Folyik a választójogi javaslat részletes vitája. — A nemzetgyűlés ülése. — Csöndesen és minden emóciótól menten folyt ma a választójogi javaslat vitája, amelynek során eljutott a nemzetgyűlés a hatvanadik szakaszig. A mai vitában ismé­telten hallatta szavát Vázsonyi Vilmos, aki három szakaszhoz is adott be módosító indítványt a­nélkül azonban, hogy bárme­lyikkel is szerencséje lett volna, a Ház egyik indítványát sem fogadta el. Egyebek­ben pedig egy-egy szakaszhoz a radikális ellenzék tagjainak egész sora szólalt fel; persze azon a nyomon halad valamennyi, amelyet az első felszólaló vágott. A választójogi vitánál sokkal érdekesebb az ellenzéknek az az erőlködése, hogy sú­lyos taktikai hibáját, amellyel a tisztviselői fizetésrendezés, az adómérséklés és a beru­házó­ program gyors elintézését meghiúsí­totta, valamiképpen jóvátegye. A Somogyi— Bacsó-ügy unos-untalan való felhánytorga­­tását a napirend megállapítása során most ezeknek a kérdéseknek a felszínre dobása váltotta föl. Az elnök napirendi indítványa kapcsán az ellenzék egy-egy szónoka ezek­nek a kérdéseknek a napirendre való tüzé­sét sürgeti, noha tudja, hogy a többség­ nem enged a negyven­nyolcból és kitart a választójogi javaslat elintézése mellett. Az indítvány mindennap elhangzik és minden­nap elvetődik, és a játék — úgy látszik — addig folyik, amíg az ellenzék bele nem un és be nem látja, hogy a hibát ilyen módon reparálni és a felelősséget ilyen könnyen lerázni nem lehet. Az ülés végén Györki Imre válaszolt Csáky Károly gróf honvé­delmi miniszter múltkori felszólalásá­n és bizonyítani igyekezett azt, hogy neki volt igaza. Ami még nem jelelni azt, hogy tény­leg neki volt igaza, Véges volta m­iatt nem járulhat hozzá. A Ház többsége az előadó módosításával fogadta el a szakaszt. A 31-ik szakaszt Vázsonyi Vilmos módo­sításával fogadták el, amelyet a magyar állampolgárság igazolása kérdésében tett. A 33-ik szakasznál, amely az elemi is­kola elvégzésének vélelmezéséről szól. V­r­­zsonyi Vilmos kibővítő módosításokat ajánl és javasolja, hogy a Károly csapatkereszt­tel rendelkező hadviselteknél is vélelmez­­tessék az elemi iskolai végzettség. Szabó Imre és Petrovács Gyula, továbbá Várnai Dániel felszólalása után Farkas Tibor azt indítványozza, hogy a szakasz 5. pontját, minthogy homályosan van fogalmazva, ad­ják vissza a bizottságnak újabb megszöve­gezés céljából. Fáy Gyula a falusi asszo­nyok iskolai végzettségére vonatkozólag indítványozza, hogy a nagyobb műveltsé­­gűeknél vélelmezhessék az előírt végzettség abban az esetben is, ha bizonyítvánnyal nem rendelkeznének. Rakovszky Iván bel­ügyminiszter hozzájárul Fáy Gyula és Vá­zsonyi Vilmos indítványához s ezzel együtt kéri a szakasz elfogadását. A 34-ik és a 35-ik szakaszt eredeti szö­vegben fogadja el a Ház. A 36-ik szakasznál Pukli Endre előadó visszavonja az előadói javaslatban beter­jeszt­etteket , a­ Ház a bel­ügyminiszter hoz­zászólása után az előadó javaslatát id­eadja el. A 37-ik szakasznál Pukl Endre előadó több módosítást nyújt be. Süly Endre ja­vasolja, hogy a kihagyottak jegyzékébe a kihagyás okát is vegyék föl, Vázsonyi Vil­mos külön jegyzéket javasol a kihagyottak­ról és külön jegyzéket az újonnan fölvet­tekről. Rakovszky Iván belügyminiszter úgy Saly, mint Vázsonyi indítványát elfogadha­tóknak tartja s a Ház a szakaszt Vázsonyi. Saly­s az előadó módosításával fogadja el. A 39-ik szakasznál Puky Endre módosító indítványt, tett, amely összhangban áll Vá­zsonyi előbbi szakasznál tett indítványával. Rothenstein Mór módosító indtványt ad be. A belügyminiszter felszólal és úgy az elő­adó, valamint Rothenstein módosításaihoz hozzájárul. A Ház a szakaszt ebben az értelemben fogadja el. A 40-ik szakaszhoz Saly Endre tesz több módosító indítányt, melyeket a belügy­miniszter a névjegyzékből kihagyottak, va­lamint a közönség érdekében nem tart el­fogadhatóknak. A szakaszt a Ház eredeti szövegében fogadja el. A következő szakaszokat vita nélkül fo­gadják el. A 46-ik szakasznál, amely a közigazgatási bíróság hatásköréről intézke­dik, Hegymegi Kiss Pál pótló javaslatot nyújt be azzal a megokolással, hogy aggo­dalmasnak látja a közigazgatási bíróság ha­táskörének kiterjesztését és ezért az illeté­kes királyi tábla hatáskörébe kívánja utalni a választójogi panaszok ügyét. Rakovszky Iván belügyminiszter nem tartja helyesnek a polgári bíróság belevonását a választó­­jogi ügyekbe mindaddig, míg erre az időt eljöttnek nem látja. A Ház a szakaszt ere­deti szövegezésben fogadja el. A vita nélkül elfogadott 47. és 48. sza­kasz után a 49-ik szakaszt az előadó módo­sításával fogadják el. Az 50-ik szakasznál Saly Endre java­solja, hogy a lakásbizonylat bélyegmente­sen szolgálta­ssék ki. He­gymegi Kiss Pál pedig indítványozza, hogy a névjegyzékek a hivatalos órák alatt fegyelmi­ eljárás terhe mellett lemásolhatók legyenek. Rakovszky Iván belügyminiszter kéri, hogy a szöveget a javaslat szerint fogad­ják el. Hegymegi visszavonja indítványát s a Ház a szakaszt eredeti szövegezésben fogadja el. A választás kitűzéséről és előkészítéséről, valamint a választási módokról szóló hato­dik fejezetnél az 51-ik szakaszhoz Puky Endre nyújt be módosító javaslatot, amely a fővárosi választások idején csődöt mon­dott szelvényrendszert kívánja törölni és ezzel összhangban az időközi választások határidejét megszűkíteni kívánja. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fo­gadja el Az 52-ik szakasz vita nélküli elfogadása után az 53-ak szakasznál hosszabb vita fejlődik ki a választási bizottság és a vá­lasztási biztos jogkörének kérdése körül. Puky Endre előadó azt javasolja, hogy a választási biztos és a választás elnöke mentessék föl a bizottság ülésezései alól ab­ban az estben, ha kifejezett funkciója az ülés alatt nincsen. Továbbá új 16. és 17­ bekezdést javasol, amelyek a választási el­nök és biztos hatáskörét és észrevételezői jogát állapítják meg. Hegymegi Kiss Pál helyesli a bíróságok bevonását a választá­sokba, mert ezzel biztosítottnak látja a választás tiszta lefolyását. Aggodalmasnak tartja az előadó első javaslatát, amely visz­­szafejlődést mutat még az eddigi gyakor­lattal szemben is. Az előadó pótló bekezdé­seihez hozzájárul. Farkas István hasonló értelemben szólal föl és az előadói javas­lat törlését kéri. Rakovszky Iván belügy­miniszter a választási bizottság működését és hatáskörét, valamint a választási biztos szerepét és a szakaszt az előadó módosító és pótló javaslataival ajánlja elfogadásra. A Ház ilyen értelemben fogadta el a sza­kaszt. Az 54-ik szakaszt vita nélkül fogadják el. Az 55-ik szakasznál Hegymegi indítvá­nyával szemben, mely szerint a köztisztvi­selő ne lehessen a szavazatszedő küldött­ség tagja, a Ház az eredeti szövegben fo­gadja el a szakaszt. A további szakaszok vita nélküli elfo­gadása után az 39-ik szakasznál az előadó a szelvényrendszer törlésével kapcsolatos módosítást ajánl. Hegymegi Kiss Pál felszó­lalása után a belügyminiszter hozzájárul úgy az előadó, mint Hegymegi Kiss Pál javaslatához s a szakaszt a Ház ilyen ér­telemben elfogadta. A szocialisták a rendőrségi beavatkozások és a propaganda megszorítása ellen. A 60-ik szakasznál, amely a választások tisztaságának és zavartalanságának bizto­sítására a rendőrhatóságok választási gyű­lésekkel kapcsolatos hatásköréről, valamint a propagandaeszközök (plakátok és rop­iratok) felhasználásáról intézkedik, az el­lenzék hosszabb vitát indított. Hegymegi Kiss Pál pótlóindítványt nyújt be­ annak biztosítására, hogy a rendőrség a pártgyűlések megtartásának megengedése körül elfogulatlanul jár el. Kéri továbbá, hogy a szakaszban pótlólag mondassák ki, hogy a felebbviteli beadvá­nyok azonnal elintézést nyernek, a­mivel a közigazgatási hatóságok részéről tapasz­talt adminisztrációs lassúságnak igyek­szik elejét venni. A plakátokra vonatkozó 6-ik bekezdést törölni kívánja. Rupert Rezső azt javasolja, hogy a vá­lasztás előttt még négy nappal lehessen népgyűlést tartani, továbbá, hogy a rend­őrhatóság tizenkét­ óra alatt nyilatkozzék a gyűlés megtart­hatásáról. Farkas István kifogásolja a szakasz tendenciáját, amely a választási agitáció megszorítására irányul. A plakátok szöve­gezésére vonatkozó szakasz szerinte nem jelent mást, mint a tömegekkel dolgozó pártok agitációjának korlátozását és ezért a szakasz törlését kéri. Szabó Imre csatlakozik az előbbi javas­latokhoz és részleges törlési indítványt nyújt be. Matasits Géza részletesen bírálja a sza­kasz egyes bekezdéseit és szóvá teszi, hogy a rendőrhatóságok vidéken már a szövet­kezetek gyülekezési jogaiba is beleavatko­zik, sőt egyesek felszólalásait nem engedi meg. A propaganda­célt szolgáló plakát­harcot a 6-ik bekezdés rendelkezései­ nem fogják helyesebb irányba terelni, mert a fővárosi választásoknál bebizonyosodott, hogy hasonló szövegű rendelet mellett is­­levelezőlapokon ízléstelenségek és gúnyo­lódások voltak az­­ agitáció legfőbb esz­közét Rupert Rezső a 2-ik szakaszhoz benyúj­tott indítványának törlését kéri, minthogy utólag arra jött rá, hogy helytelenül értel­mezte a bekezdés rendelkezését. Felkiáltások a jobboldalon: Végre egy őszinte szó. (Derültség a Házban.) Esztergályos János csatlakozik az ellen­zéki javaslatokhoz s a szakaszt az ellenzék mozgását korlátozó rendelkezések terv­szerű összeállításának tartja. Csendes napirendi vita. Az elnök ezután a vitáit berekeszti és napirendi javaslatot tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap, július 1-én nyolcórás időtartamban délelőtt tíz órakor tartsa s az ülés napirendjén a vá­lasztójogi javaslat részletes vitájának foly­tatása szerepeljen. Hegymegi Kiss Pál az elnöki javaslattal szemben azt indítványozza, hogy a holnapi ülés napirendjére tűzessenek ki azok a gazdasági kérdések, amelyek a tisztviselők fizetésrendezéséről, az adóengedményekről és a beruházási programról­ szóljanak. (Felkiáltások jobbról: Megint itt vannak!) Ezeket a kérdéseket sokkal fontosabbnak tartja, mint a választójogi javaslat tárgya­lásána­k folytatását és kéri,­ hogy ö1 ház taxisét tűzze napirendre. Görgey István: Az elnöki napirendet fo­gadom el! (Helyeslés a jobboldalon.)­­ Pikter Emil: Mindjárt gondoltam! A Ház többsége az elnöki napirendet szavazza meg s e szerint a Ház holnapi ülésén a választójogi javaslat vitáját foly­tatják. . . . u .11 Személyes ügyek. Györki Imre válaszol Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter legutóbbi felszólalá­sára és aktákat hoz fel annak bizonyítá­sára, hogy a Prónay-ügyben a beadványt a h­onvédfőparancsnokság ügyésze sértő tartalma miatt visszautasította, tehát tör­vénytelenül járt el. A nyugatmagyarországi fosztogatás kérdésében pedig hi­vatkozik Darvay János ügyvédnek egyik ma reggeli lapban megjelent nyilatkozatára, amely sokkal súlyosabban foglalkozik ezzel a kérdéssel és igazolja állításainak valódisá­gát. A Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyé­ben az eredeti terv szerint tényleg várako­zási álláspontra igyekeznek helyezkedni, de a mostani nyomozás késztette őket ál­lás­ó­pontjuk megváltoztatására. A nyomozás eredménye ugyanis csak annyi, hogy Be­­niczkyt letartóztatták. Fényes László ki­hallgatását perrendellenesen folytatták le és végül a honvédelmi miniszter által ígért nyilvánosságot nemcsak hogy nem látják, hanem a Népszava ellen tiltott közlés miatt eljárást indítottak. Mindezekből azt látják, hogy ugyanolyan eredmény várható, mint az első nyomozás alkalmával. Dabasi-Halász Móric: ítéletet fognak hozni! Györki Imre: Csáky szerint a vallomá­sokat csak később hozzák nyilvánosságra. Ha a nyomozás eredménytelen maradna, akkor haladéktalanul nyilvánosságra hoz­zák az összes vallomásokat. Peyer Károly: Ilyeneket csak az mond, aki arra gondolt Györki Imre: A főtárgyaláson úgyis nyil­vánosságra kell, hogy kerüljenek az összes vallomások. Peyer Károly: Sohasem lesz ebből fő­tárgyalás! Györki Imre ezután azt bizonyítja, hogy a Somogyi-ügyben az első nyomozás veze­tőjét, Tahy Pált, aki erélyesebben akart eljárni, később vád alá helyezték és el is ítélték. Fentartja állítását a honvédelmi mi­niszter cáfolata ellenére is. Az indítvány­könyv felolvasása után, amely szerint Rupert Rezső a rádió-ügy rendezése kérdésében, Malasits Géza a ház­­bérkorona szorzószáma kérdésében. Dénes István a földreform kérdésében és még többen jegyeztek be interpellációt, az el­nök bejelenti, hogy a holnapi napon a szó­beli interpellációkra sor kerül. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés fél hét órakor véget ért. fiz ülés lefolyása. Huszár Károly alelnök megnyitva az ülést, a Ház harmadszori olvasásban letár­gyalta és elfogadta az indemnitást. Fráter Pál előadó hosszabb figyelemmel hallgatott beszéd kíséretében beterjesztette a gazdasági bizottság jelentését a nemzet­gyűlés 1925—26. évi költségvetéséről. A Ház a jelentést Hegymegi Kiss Pál hozzá­szólása után tudomásul vette. Azután folytatták a választójogi javaslat részletes tárgyalását. A központi választmány tagjairól intéz­kedő 16-ik szakaszhoz Vázsonyi Vilmos szólalt fel és azt kívánja, hogy a központi választmánynak bíró tagja is legyen. Rakovszky Iván belügyminiszter elis­meri ugyan az indítvány fontosságát, de nem fogadja el azért, mert a központi vá­lasztmány munkája inkább adminisztratív munka. Egy bírónak a választmányba való munka, mert egy bírónak a választmányba való kiküldésével a kitűzött cél el nem érhető jog is tiltakozott az ellen, hogy a bírói tes­tületet fölösleges munkával terheljék. A Ház a szakaszt változatlanul fogadta el. A 24-ik szakasznál Puky Endre előadó olyan értelmű módosítást nyújt be, hogy a választóknak legelső összeírása 1926-ban történjék meg és öt éven keresztül ismét­lődjék. Az összeírást megelőzően a válasz­tókról általános katasztert készítenek s azt minden házban kifüggesztik. A szakaszt a Ház ezzel a módosítással fogadta el. A 28-ik szakasznál Puky Endre az ösz­­szeírás részleteiről nyújt b­e indítványt, amelyhez Vázsonyi Vilmos szólalt fel, aki helyesebbnek tartaná, ha csak minden öt esztendőben állítják össze az általános vá­lasztói listát. Csak a kiegészítéseket intéz­zék el évenként. Rakovszky Iván belügyminiszter Vá­­zsonyi javaslatát tökéletesebbnek tartj­­ont az eredeti szövegezést, azonban költ­ 3 A szombathelyi közigazgatási tanfolyam jubileuma. Szombathely, jan. 30. A szombathelyi közigazgatási tanfolyam vasárnap nagy ünnepség keretében ülte meg fennállásának 25 éves jubileumát. Az ünnepséget megelőzően, szombat este a tan­folyam hallgatói lampionos ballagást ren­deztek a városon át a Szapáry-étteremig, ahol ismerkedőest volt. Vasárnap reggel ünnepies fogadtatás várta a jubileumi ün­nepségre érkező vendégeket. Ott láttuk Po­gány Frigyest a kultuszminisztérium, Ters­­tyánszky Kálmán államtitkárt a belügymi­niszter képviseletében, az Országos Jegyző­egyesület részéről Koncz János elnököt, Nagy Istvánt, Vargha Károlyt, Jeszenszky Kálmánt, Murgács Kálmánt, az Országos Jegyző Árvaház részéről Dobos Gábor el­­­nököt, Brogli József igazgatót, Komoróczi Péter főtitkárt, továbbá Vas, Sopron és Zemplén vármegyék törvényhatóságának képviselőit. Az ünnepet délelőtt a Szent István-park­­ban tárogatón előadott kurucdalok nyitot­ták meg, majd a tanfolyam hallgatóinak énekkara elénekelte a magyar Hiszekegyet, amely után Berecz György tanfolyamhall­gató prológot mondott. Az ünnepen Herbst Géza nyugalmazott alispán, a tanfolyam igazgatója mondott beszédet, amelyben ismertette a tanfolyam 25 éves történetét. Beszédében megemléke­zett arról, hogy 25 esztendő alatt 1560 ta­nult munkást adott a tanfolyam az ország­nak és a felvirágoztatásban nagy szerepe volt Tisza István grófnak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Tersztyánszky Kálmán a belügyi, Pogány Frigyes a kultuszkormány nevében üdvö­zölték az intézményt és méltányolták igen nagyjelentőségű munkásságát. Horváth Kálmán, Vas vármegye alispánja, a kor­mány üdvözletét, Kiskos István Szombat­hely város polgármestere pedig a város üdvözletét tolmácsolta. Némethy Károly felszólalása után Koncz János szólalt föl. Ez az intézet — mondotta — a közigazga­­tásban katonákat ad. Itt képezik ki a fala

Next