Budapesti Hírlap, 1925. július (45. évfolyam, 144–170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
1925 július 1. T144. sz. Budapesti hírlap portjából lakásként való minősítését, foglalkozott a forgalmiadó-átalányozás kérdésével és megállapította a mérnöki irodák rezsiszázalékának határértékét. Kérték a mérnököknek a vidéki törvényhatósági bizottságokba nagyobb számban való bevonását, az állami tisztviselői létszámcsökkentés során a műszaki ügyek intézésének mérnökökre való bízását és mérnöki vezetés alá helyezését, a földmivelésügyi minisztérium vízimérnöki kara aránytalanul rossz helyzetének javítását.A fővárosi adminisztráció átszervezése alkalmával a műszaki osztályok fenntartását és a műszaki ügyek, ezek között a fővárosi autóbuszüzem és más üzemek egészen mérnökvezetés alá helyezését. Ismételten kérte a kamara az építőipari jogszabályok gyökeres rendezését, mert e téren a jogfejlődés meszsze elmaradt az élet fejlődése mögött, ami a mérnöki kar egyik csoportja, az úgynevezett általános mérnökök számos tagjára nézve az utóbbi időben tarthatatlanul folák helyzetet teremtett. A jelentés elfogadása, majd a költségvetés megállapítása után alelnöknek Sánda Gyula építész, műegyetemi tanárt választották meg, aki hosszabb beszéddel foglalta el tisztjét. Kugler István a fenntartott mérnöki munkakör figyelemvevételéről nyújtott be indítványt. Berger Benő pedig arról, hogy a kamara sürgesse meg az építőipari jogszabályok rendezését és kérje a kormánytól a közmunkák házikezelésben való végeztetésének korlátozását és az uzsorabíróságoknál való mérnöki képviseltetést. Folyik a választójogi javaslat részletes vitája. — A nemzetgyűlés ülése. — Csöndesen és minden emóciótól menten folyt ma a választójogi javaslat vitája, amelynek során eljutott a nemzetgyűlés a hatvanadik szakaszig. A mai vitában ismételten hallatta szavát Vázsonyi Vilmos, aki három szakaszhoz is adott be módosító indítványt anélkül azonban, hogy bármelyikkel is szerencséje lett volna, a Ház egyik indítványát sem fogadta el. Egyebekben pedig egy-egy szakaszhoz a radikális ellenzék tagjainak egész sora szólalt fel; persze azon a nyomon halad valamennyi, amelyet az első felszólaló vágott. A választójogi vitánál sokkal érdekesebb az ellenzéknek az az erőlködése, hogy súlyos taktikai hibáját, amellyel a tisztviselői fizetésrendezés, az adómérséklés és a beruházó program gyors elintézését meghiúsította, valamiképpen jóvátegye. A Somogyi— Bacsó-ügy unos-untalan való felhánytorgatását a napirend megállapítása során most ezeknek a kérdéseknek a felszínre dobása váltotta föl. Az elnök napirendi indítványa kapcsán az ellenzék egy-egy szónoka ezeknek a kérdéseknek a napirendre való tüzését sürgeti, noha tudja, hogy a többség nem enged a negyvennyolcból és kitart a választójogi javaslat elintézése mellett. Az indítvány mindennap elhangzik és mindennap elvetődik, és a játék — úgy látszik — addig folyik, amíg az ellenzék bele nem un és be nem látja, hogy a hibát ilyen módon reparálni és a felelősséget ilyen könnyen lerázni nem lehet. Az ülés végén Györki Imre válaszolt Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter múltkori felszólalásán és bizonyítani igyekezett azt, hogy neki volt igaza. Ami még nem jelelni azt, hogy tényleg neki volt igaza, Véges volta miatt nem járulhat hozzá. A Ház többsége az előadó módosításával fogadta el a szakaszt. A 31-ik szakaszt Vázsonyi Vilmos módosításával fogadták el, amelyet a magyar állampolgárság igazolása kérdésében tett. A 33-ik szakasznál, amely az elemi iskola elvégzésének vélelmezéséről szól. Vrzsonyi Vilmos kibővítő módosításokat ajánl és javasolja, hogy a Károly csapatkereszttel rendelkező hadviselteknél is vélelmeztessék az elemi iskolai végzettség. Szabó Imre és Petrovács Gyula, továbbá Várnai Dániel felszólalása után Farkas Tibor azt indítványozza, hogy a szakasz 5. pontját, minthogy homályosan van fogalmazva, adják vissza a bizottságnak újabb megszövegezés céljából. Fáy Gyula a falusi asszonyok iskolai végzettségére vonatkozólag indítványozza, hogy a nagyobb műveltségűeknél vélelmezhessék az előírt végzettség abban az esetben is, ha bizonyítvánnyal nem rendelkeznének. Rakovszky Iván belügyminiszter hozzájárul Fáy Gyula és Vázsonyi Vilmos indítványához s ezzel együtt kéri a szakasz elfogadását. A 34-ik és a 35-ik szakaszt eredeti szövegben fogadja el a Ház. A 36-ik szakasznál Pukli Endre előadó visszavonja az előadói javaslatban beterjesztetteket , a Ház a belügyminiszter hozzászólása után az előadó javaslatát ideadja el. A 37-ik szakasznál Pukl Endre előadó több módosítást nyújt be. Süly Endre javasolja, hogy a kihagyottak jegyzékébe a kihagyás okát is vegyék föl, Vázsonyi Vilmos külön jegyzéket javasol a kihagyottakról és külön jegyzéket az újonnan fölvettekről. Rakovszky Iván belügyminiszter úgy Saly, mint Vázsonyi indítványát elfogadhatóknak tartja s a Ház a szakaszt Vázsonyi. Salys az előadó módosításával fogadja el. A 39-ik szakasznál Puky Endre módosító indítványt, tett, amely összhangban áll Vázsonyi előbbi szakasznál tett indítványával. Rothenstein Mór módosító indtványt ad be. A belügyminiszter felszólal és úgy az előadó, valamint Rothenstein módosításaihoz hozzájárul. A Ház a szakaszt ebben az értelemben fogadja el. A 40-ik szakaszhoz Saly Endre tesz több módosító indítányt, melyeket a belügyminiszter a névjegyzékből kihagyottak, valamint a közönség érdekében nem tart elfogadhatóknak. A szakaszt a Ház eredeti szövegében fogadja el. A következő szakaszokat vita nélkül fogadják el. A 46-ik szakasznál, amely a közigazgatási bíróság hatásköréről intézkedik, Hegymegi Kiss Pál pótló javaslatot nyújt be azzal a megokolással, hogy aggodalmasnak látja a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztését és ezért az illetékes királyi tábla hatáskörébe kívánja utalni a választójogi panaszok ügyét. Rakovszky Iván belügyminiszter nem tartja helyesnek a polgári bíróság belevonását a választójogi ügyekbe mindaddig, míg erre az időt eljöttnek nem látja. A Ház a szakaszt eredeti szövegezésben fogadja el. A vita nélkül elfogadott 47. és 48. szakasz után a 49-ik szakaszt az előadó módosításával fogadják el. Az 50-ik szakasznál Saly Endre javasolja, hogy a lakásbizonylat bélyegmentesen szolgáltassék ki. Hegymegi Kiss Pál pedig indítványozza, hogy a névjegyzékek a hivatalos órák alatt fegyelmi eljárás terhe mellett lemásolhatók legyenek. Rakovszky Iván belügyminiszter kéri, hogy a szöveget a javaslat szerint fogadják el. Hegymegi visszavonja indítványát s a Ház a szakaszt eredeti szövegezésben fogadja el. A választás kitűzéséről és előkészítéséről, valamint a választási módokról szóló hatodik fejezetnél az 51-ik szakaszhoz Puky Endre nyújt be módosító javaslatot, amely a fővárosi választások idején csődöt mondott szelvényrendszert kívánja törölni és ezzel összhangban az időközi választások határidejét megszűkíteni kívánja. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadja el Az 52-ik szakasz vita nélküli elfogadása után az 53-ak szakasznál hosszabb vita fejlődik ki a választási bizottság és a választási biztos jogkörének kérdése körül. Puky Endre előadó azt javasolja, hogy a választási biztos és a választás elnöke mentessék föl a bizottság ülésezései alól abban az estben, ha kifejezett funkciója az ülés alatt nincsen. Továbbá új 16. és 17 bekezdést javasol, amelyek a választási elnök és biztos hatáskörét és észrevételezői jogát állapítják meg. Hegymegi Kiss Pál helyesli a bíróságok bevonását a választásokba, mert ezzel biztosítottnak látja a választás tiszta lefolyását. Aggodalmasnak tartja az előadó első javaslatát, amely viszszafejlődést mutat még az eddigi gyakorlattal szemben is. Az előadó pótló bekezdéseihez hozzájárul. Farkas István hasonló értelemben szólal föl és az előadói javaslat törlését kéri. Rakovszky Iván belügyminiszter a választási bizottság működését és hatáskörét, valamint a választási biztos szerepét és a szakaszt az előadó módosító és pótló javaslataival ajánlja elfogadásra. A Ház ilyen értelemben fogadta el a szakaszt. Az 54-ik szakaszt vita nélkül fogadják el. Az 55-ik szakasznál Hegymegi indítványával szemben, mely szerint a köztisztviselő ne lehessen a szavazatszedő küldöttség tagja, a Ház az eredeti szövegben fogadja el a szakaszt. A további szakaszok vita nélküli elfogadása után az 39-ik szakasznál az előadó a szelvényrendszer törlésével kapcsolatos módosítást ajánl. Hegymegi Kiss Pál felszólalása után a belügyminiszter hozzájárul úgy az előadó, mint Hegymegi Kiss Pál javaslatához s a szakaszt a Ház ilyen értelemben elfogadta. A szocialisták a rendőrségi beavatkozások és a propaganda megszorítása ellen. A 60-ik szakasznál, amely a választások tisztaságának és zavartalanságának biztosítására a rendőrhatóságok választási gyűlésekkel kapcsolatos hatásköréről, valamint a propagandaeszközök (plakátok és ropiratok) felhasználásáról intézkedik, az ellenzék hosszabb vitát indított. Hegymegi Kiss Pál pótlóindítványt nyújt be annak biztosítására, hogy a rendőrség a pártgyűlések megtartásának megengedése körül elfogulatlanul jár el. Kéri továbbá, hogy a szakaszban pótlólag mondassák ki, hogy a felebbviteli beadványok azonnal elintézést nyernek, amivel a közigazgatási hatóságok részéről tapasztalt adminisztrációs lassúságnak igyekszik elejét venni. A plakátokra vonatkozó 6-ik bekezdést törölni kívánja. Rupert Rezső azt javasolja, hogy a választás előttt még négy nappal lehessen népgyűlést tartani, továbbá, hogy a rendőrhatóság tizenkét óra alatt nyilatkozzék a gyűlés megtarthatásáról. Farkas István kifogásolja a szakasz tendenciáját, amely a választási agitáció megszorítására irányul. A plakátok szövegezésére vonatkozó szakasz szerinte nem jelent mást, mint a tömegekkel dolgozó pártok agitációjának korlátozását és ezért a szakasz törlését kéri. Szabó Imre csatlakozik az előbbi javaslatokhoz és részleges törlési indítványt nyújt be. Matasits Géza részletesen bírálja a szakasz egyes bekezdéseit és szóvá teszi, hogy a rendőrhatóságok vidéken már a szövetkezetek gyülekezési jogaiba is beleavatkozik, sőt egyesek felszólalásait nem engedi meg. A propagandacélt szolgáló plakátharcot a 6-ik bekezdés rendelkezései nem fogják helyesebb irányba terelni, mert a fővárosi választásoknál bebizonyosodott, hogy hasonló szövegű rendelet mellett islevelezőlapokon ízléstelenségek és gúnyolódások voltak az agitáció legfőbb eszközét Rupert Rezső a 2-ik szakaszhoz benyújtott indítványának törlését kéri, minthogy utólag arra jött rá, hogy helytelenül értelmezte a bekezdés rendelkezését. Felkiáltások a jobboldalon: Végre egy őszinte szó. (Derültség a Házban.) Esztergályos János csatlakozik az ellenzéki javaslatokhoz s a szakaszt az ellenzék mozgását korlátozó rendelkezések tervszerű összeállításának tartja. Csendes napirendi vita. Az elnök ezután a vitáit berekeszti és napirendi javaslatot tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap, július 1-én nyolcórás időtartamban délelőtt tíz órakor tartsa s az ülés napirendjén a választójogi javaslat részletes vitájának folytatása szerepeljen. Hegymegi Kiss Pál az elnöki javaslattal szemben azt indítványozza, hogy a holnapi ülés napirendjére tűzessenek ki azok a gazdasági kérdések, amelyek a tisztviselők fizetésrendezéséről, az adóengedményekről és a beruházási programról szóljanak. (Felkiáltások jobbról: Megint itt vannak!) Ezeket a kérdéseket sokkal fontosabbnak tartja, mint a választójogi javaslat tárgyalásának folytatását és kéri, hogy ö1 ház taxisét tűzze napirendre. Görgey István: Az elnöki napirendet fogadom el! (Helyeslés a jobboldalon.) Pikter Emil: Mindjárt gondoltam! A Ház többsége az elnöki napirendet szavazza meg s e szerint a Ház holnapi ülésén a választójogi javaslat vitáját folytatják. . . . u .11 Személyes ügyek. Györki Imre válaszol Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter legutóbbi felszólalására és aktákat hoz fel annak bizonyítására, hogy a Prónay-ügyben a beadványt a honvédfőparancsnokság ügyésze sértő tartalma miatt visszautasította, tehát törvénytelenül járt el. A nyugatmagyarországi fosztogatás kérdésében pedig hivatkozik Darvay János ügyvédnek egyik ma reggeli lapban megjelent nyilatkozatára, amely sokkal súlyosabban foglalkozik ezzel a kérdéssel és igazolja állításainak valódiságát. A Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyében az eredeti terv szerint tényleg várakozási álláspontra igyekeznek helyezkedni, de a mostani nyomozás késztette őket állásópontjuk megváltoztatására. A nyomozás eredménye ugyanis csak annyi, hogy Beniczkyt letartóztatták. Fényes László kihallgatását perrendellenesen folytatták le és végül a honvédelmi miniszter által ígért nyilvánosságot nemcsak hogy nem látják, hanem a Népszava ellen tiltott közlés miatt eljárást indítottak. Mindezekből azt látják, hogy ugyanolyan eredmény várható, mint az első nyomozás alkalmával. Dabasi-Halász Móric: ítéletet fognak hozni! Györki Imre: Csáky szerint a vallomásokat csak később hozzák nyilvánosságra. Ha a nyomozás eredménytelen maradna, akkor haladéktalanul nyilvánosságra hozzák az összes vallomásokat. Peyer Károly: Ilyeneket csak az mond, aki arra gondolt Györki Imre: A főtárgyaláson úgyis nyilvánosságra kell, hogy kerüljenek az összes vallomások. Peyer Károly: Sohasem lesz ebből főtárgyalás! Györki Imre ezután azt bizonyítja, hogy a Somogyi-ügyben az első nyomozás vezetőjét, Tahy Pált, aki erélyesebben akart eljárni, később vád alá helyezték és el is ítélték. Fentartja állítását a honvédelmi miniszter cáfolata ellenére is. Az indítványkönyv felolvasása után, amely szerint Rupert Rezső a rádió-ügy rendezése kérdésében, Malasits Géza a házbérkorona szorzószáma kérdésében. Dénes István a földreform kérdésében és még többen jegyeztek be interpellációt, az elnök bejelenti, hogy a holnapi napon a szóbeli interpellációkra sor kerül. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés fél hét órakor véget ért. fiz ülés lefolyása. Huszár Károly alelnök megnyitva az ülést, a Ház harmadszori olvasásban letárgyalta és elfogadta az indemnitást. Fráter Pál előadó hosszabb figyelemmel hallgatott beszéd kíséretében beterjesztette a gazdasági bizottság jelentését a nemzetgyűlés 1925—26. évi költségvetéséről. A Ház a jelentést Hegymegi Kiss Pál hozzászólása után tudomásul vette. Azután folytatták a választójogi javaslat részletes tárgyalását. A központi választmány tagjairól intézkedő 16-ik szakaszhoz Vázsonyi Vilmos szólalt fel és azt kívánja, hogy a központi választmánynak bíró tagja is legyen. Rakovszky Iván belügyminiszter elismeri ugyan az indítvány fontosságát, de nem fogadja el azért, mert a központi választmány munkája inkább adminisztratív munka. Egy bírónak a választmányba való munka, mert egy bírónak a választmányba való kiküldésével a kitűzött cél el nem érhető jog is tiltakozott az ellen, hogy a bírói testületet fölösleges munkával terheljék. A Ház a szakaszt változatlanul fogadta el. A 24-ik szakasznál Puky Endre előadó olyan értelmű módosítást nyújt be, hogy a választóknak legelső összeírása 1926-ban történjék meg és öt éven keresztül ismétlődjék. Az összeírást megelőzően a választókról általános katasztert készítenek s azt minden házban kifüggesztik. A szakaszt a Ház ezzel a módosítással fogadta el. A 28-ik szakasznál Puky Endre az öszszeírás részleteiről nyújt be indítványt, amelyhez Vázsonyi Vilmos szólalt fel, aki helyesebbnek tartaná, ha csak minden öt esztendőben állítják össze az általános választói listát. Csak a kiegészítéseket intézzék el évenként. Rakovszky Iván belügyminiszter Vázsonyi javaslatát tökéletesebbnek tartjont az eredeti szövegezést, azonban költ 3 A szombathelyi közigazgatási tanfolyam jubileuma. Szombathely, jan. 30. A szombathelyi közigazgatási tanfolyam vasárnap nagy ünnepség keretében ülte meg fennállásának 25 éves jubileumát. Az ünnepséget megelőzően, szombat este a tanfolyam hallgatói lampionos ballagást rendeztek a városon át a Szapáry-étteremig, ahol ismerkedőest volt. Vasárnap reggel ünnepies fogadtatás várta a jubileumi ünnepségre érkező vendégeket. Ott láttuk Pogány Frigyest a kultuszminisztérium, Terstyánszky Kálmán államtitkárt a belügyminiszter képviseletében, az Országos Jegyzőegyesület részéről Koncz János elnököt, Nagy Istvánt, Vargha Károlyt, Jeszenszky Kálmánt, Murgács Kálmánt, az Országos Jegyző Árvaház részéről Dobos Gábor elnököt, Brogli József igazgatót, Komoróczi Péter főtitkárt, továbbá Vas, Sopron és Zemplén vármegyék törvényhatóságának képviselőit. Az ünnepet délelőtt a Szent István-parkban tárogatón előadott kurucdalok nyitották meg, majd a tanfolyam hallgatóinak énekkara elénekelte a magyar Hiszekegyet, amely után Berecz György tanfolyamhallgató prológot mondott. Az ünnepen Herbst Géza nyugalmazott alispán, a tanfolyam igazgatója mondott beszédet, amelyben ismertette a tanfolyam 25 éves történetét. Beszédében megemlékezett arról, hogy 25 esztendő alatt 1560 tanult munkást adott a tanfolyam az országnak és a felvirágoztatásban nagy szerepe volt Tisza István grófnak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Tersztyánszky Kálmán a belügyi, Pogány Frigyes a kultuszkormány nevében üdvözölték az intézményt és méltányolták igen nagyjelentőségű munkásságát. Horváth Kálmán, Vas vármegye alispánja, a kormány üdvözletét, Kiskos István Szombathely város polgármestere pedig a város üdvözletét tolmácsolta. Némethy Károly felszólalása után Koncz János szólalt föl. Ez az intézet — mondotta — a közigazgatásban katonákat ad. Itt képezik ki a fala