Budapesti Hírlap, 1926. október(46. évfolyam, 222–248. szám)
1926-10-16 / 235. szám
1926 október 16. (235. sz.) Budapesti Hikist A budapesti villamosutak átszervezése. — Második, befejező közlemény. — A villamos útvonalak változása. — Most részletezni fogom, miképpen változtattuk meg a villamoskocsik Barosszérd útvonalát. Hogy a Rákóczi-útról a Thököly-út felé haladó villamoskocsik a közlekedést zavaró jobbrakerülés helyett csaknem egyenes vonalban mennek a Thököly-út felé, ezt már mondtuk. Viszont a Thököly-útról a Rákóczi-utai igyekvő kocsik előbb a Keleti-pályaudvar homlokzata előtt haladnak el és aztán kanyarodnak ki jobbra a Rákóczi-út és Köztemető-út torkolata felé. Itt azonban a Thököly-útról jövő villamoskocsit viszsza akarjuk vezetni a Thököly-útra, ezt is megtehetjük az új rendszer alapján, mert a hurokrendszer ezt is kiszolgálja. Tehát látjuk, hogy a Thököly-út részére is van itt huroksinpárunk, más szóval végállomásunk. — Most jön a Bethlen-utcai irány. Ennek a viszonylatnak is megvan a huroksinpárja a Boross-szobor körül, tehát itt is járathatók pótkocsik. — Érdekes újítás, hogy a Rákóczi-útról a Kerepesi-útra és a Köztemető-útra menő villamoskocsik is megkerülik a Siarossszobrot, hogy elhaladjanak a pályaudvar homlokzata előtt, amivel elértük azt, hogy ezeket a kocsikat is beállítottuk a pályaudvar szolgálatába, pedig ezek azelőtt messze elkerülték a pályaudvar bejáratát. — Új sínpárok építésével még végrehajtotuk azt a hasznos újítást is, hogy a 2-es kocsi részére, amely a Légszeszutcából jön, továbbá a 37-es kocsi részére, amely a Köztemető-útról jön, közös huroksínpárt építettünk. Eszerint a 2-es kocsi a Tisza Kálmán-térről jövet bekanyarodik a Köztemető-útra, aztán a Kerepesi-útra, egy új sínpárra, amelyet annak az úttestnek a jobboldalán építettünk meg, amely a traross-szobortól jobbra esik, ez a Park-szálló gyalogjárója mellett halad. Ezután a kocsi visszakanyarodik a Park-szálló mellett lévő mellékutcába, hogy a kettes a Légszesz-utcába, a harminchetes pedig tovább egyenesen a Köztemető útra kanyarodhassak. Ezzel elérjük azt, hogy ezek a kocsik a Baross-téri forgalom keresztezése nélkül megfordulhatnak a Keleti pályaudvar közvetetten közelében. Végállomás a Károly-körút mellett — További ilyen belső végállomások létesítése tervbe vanvéve és legtöbbjük már tárgyalás alatt is áll. Most nemrég volt a közigazgatási bejárása a Dohány-utcában és Sip-utcában levő sínpároknak ilyen hurok céljaira való felhasználása miatt, ami módot ad arra, hogy bizonyos járatoknak a végállomását a városnak ebben a központjában lehessen elhelyezni, mégpedig anélkül, hogy a közlekedést zavarnák. A hálózatnak eddig megvolt az a baja, hogy déli irányban, vagyis az Üllői út , a Lónyai utca és a Ferenc József-híd vonalainak nem volt végállomásuk, ilyen végállomást azonban a Calvin-téren csinálni nem lehet. Erre a célra fog szolgálni a Dohány-utcai és Sip-utcai hurok. Végállomás a Belvárosban. — Ilyen belső végállomást tervezünk a Belvárosban azzal a céllal, hogy a Barossutcai vonal az Eskü-téren áthaladva hurokáinpárt kapjon. Ez a hurok a Veress Pálné utcától az Irányi-utcán, a kis Váciutcán, Eskü-téren át fog haladni, hogy visszatérjen a Veres Pálné-utcába. Itt is feleslegessé válik a sok sínpár. Ezzel az Eskü-téri hurokkal függ össze az a Calvin-téri újítás, hogy a Baross-utcai sínpárokat rákapcsoljuk a Vámház körút felé haladó sínekre, ezt úgy érjük el, hogy a Baross-utcából a Dunapartra igyekvő villamoskocsik nem a Barossutcán mennek ki a Calvin-térre, hanem a Baross-utcából bekanyarodnak a Szentkirályi-utcába, aztán az Üllői-útra és így mennek ki a Calvin-térre, míg a Dunapartról jövő kocsik közvetetlenül a Calvintéren fognak bekanyarodni a Baross-utcába. Ez intézkedés célja az Irányi-utca tehermentesítése. Ez az Eskü-téri hurok egyébként nemcsak Pest felé, hanem Buda felé is végállomásnak használható fel, ami fontos például a farkasréti forgalom szempontjából, sőt, minthogy az Erzsébet híd budai hídfőjénél a híd sínpárjait déli irányban be akarjuk kötni, ebből a huroksínpárból a Horthy Miklós-út felé is lehet majd voltatokat indítani. Terveink között meg kell említenem még az Üllői-úton tervezett átalakításokat. Két Üllői-utat kell megkülönböztetnünk egymástól a villamosközlekedés szempontjából: belső és külső Üllői-utat. A külső Üllői-úton a helyiérdekű vasút, a belsőn pedig a Beszkár sínei feküsznek. Ezek eddig nem voltak összekötve, ha azonban ezt végrehajtjuk, akkor a kispesti és pestszentlőrinci forgalmat egyenesen be lehet vinni a város belsejébe. Erre a célra a Mária Terézia-laktanya közelében építünk majd végállomást a nagykörúti közlekedéshez való csatlakozás céljából. — Átépítést hajtottunk végre a Ferenc József tér, az Országház tér és a Báthoryutca között lévő utcaszakaszon. A FerencJózsef-térről az Országház-térre menő villamoskocsik nem kerülnek le a Dunapartra az Akadémia elé (ezeket a síneket fölszedtük) hanem az Akadémia utcán át mennek ki az Országház-térre, hogy aztán a földmivelésügyi minisztérium épülete elé kanyarodjanak. Fölszedtük még a síneket a Nádor-utcában a tőzsde mögött, továbbá az Árpád-utcában, mert ezeket fölöslegessé tettük a Géza-utcában épített sínpárral, továbbá egy-két váltóval. Most ugyanis a 10. kocsi a Szabadság térről jövet a Széchenyi-utcán át lemegy az Akadémia-utcába s a parlamentet érintve jön vissza a Báthory-utcába. Hasonlóképpen burok sínpárra, vagyis belső végállomásra talál itt a 18. és a 22. kocsijárat is. A Kőbányai-ut és a Baross-utca összekötése. — Régi kívánság volt az, is, hogy a Baross-utca és a Kőbányai út találkozásánál a két egymásba futó út villamosvonalait egymásba kapcsoljuk. Ezt azelőtt nem lehetett elintézni, mert a két útszakasz külön villamostársaság kezén volt, most azonban sor kerülhetett a két útvonal egybekapcsolására is, így lehetővé vált, hogy a Baross utcai helyi kocsik részére az Orczy-téren is huroksínpárt építsünk. Az előbb említett szempontokból nagy fontosságú a Délivasútnál létesített hurok is, amely nemcsak a farkasréti forgalmat szolgálja, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a számcserés relációkkal fel lehetett hagyni. — A korzó előtti dunaparti viadukton lévő villamosvasutat minden híresztelés ellenére is, nem akarjuk megszüntetni. Hogy az a Dunapartot elékteleníti, ezzel nem értünk egyet. Itt megemlíthetem, hogy míg, eddig az alsóvezeték miatt az ezekben a viaduktokban lévő raktárházakba beszivárgott a viz, az alsóvezetéket eltávolították s a raktárházak teljesen vízmentesek lesznek. Óvás az idő előtti kritika ellen. Mindezek a terveink még a közepén vannak az egész program megvalósulásának, figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy idő előtti kritikával ne illesse ezt a munkát. A mai állapot csupán ideiglenes, s ezekből az ideiglenes állapotokból táplálkozik a legtöbb vád. Amikor a főváros átvette a villamosvasutakat, kétszáz kilométer hosszú sínpár szorult átépítésre és megerősítésre. Ennek a munkának a háromnegyedét még ebben az évben elvégezzük s hasonlóan gyors tempóban halad az átszervezés más téren is. Néhány év, és a budapesti villamos újjászületik. — Még egy kérdést, igazgató úr, — mondja az interviuvoló. — Külföldön mindenütt azt mondják, hogy az elavult villamossal szemben az autóbuszé a jövő, s hogy az amerikai pénzemberek már nem is adnak kölcsönt villamosvasutak építésére, hanem csakis autóbuszüzem létesítésére. Rövid gondolkodás után kapjuk meg a választ: — No igen. Van benne valami. Csakhogy az autóbuszközlekedéshez jó utak kellenek. Villamosutat építeni pedig olcsóbb dolog, mint új utakat. Gondoljuk meg, hogy Budapesten nem lehet rendes autóbuszközlekedés addig, amíg nincsenek európai nívón álló úttesteink. Nálunk tehát, legalább is egyelőre, még a villamosvasút a mi legfőbb városi közlekedő eszközünk. Vonalegyszerűsítés az Országház körül. Bacher Emil meghalt. A legutóbbi idők egyik legnagyobb gazdasági összeomlásának szomorú hőse, Bacher Emil, ma este hirtelen meghalt. A híradás, mely ezt közli, a következőket mondja elmúlásáról: Bacher Emil, a Viktória-malomkonszern elnöke, aki a legutóbbi napokban élénken részt vett a konszern ügyeinek irányításában és még ma délelőtt is tárgyalt a Molinum vezetőivel, a déli órákban hirtelen rosszullétről panaszkodott, abbahagyta tevékenységét a malomban és hűvösvölgyi villájába hajtatott. Állapota délután rosszabbodott, úgy hogy felesége két orvost konzultált. Este fél 8 órakor Bacher Emilt álmában, valószínűen szívszélhüdés következtében, utolérte a halál. Nagyszabású, merészen vállalkozó szellemű ember költözött el vele az életből, aki azonban legutóbbi tranzakciójával, mely a Viktória-malom botránya néven hónapokon át foglalkoztatta az egész közvéleményt, erkölcsi és anyagi kárt okozott az egész országnak. Egy hosszú életen át elért nagy anyagi és üzleti siker dőlt halomra ezzel az utolsó, talán legnagyobb, legvakmerőbb spekulációjával és rombadöntötte azt, amit egy életen át magának és a magyar malomiparnak épített. Sorsa nem szobás és tragikum nélkül való. El kellett múlnia, mielőtt a felidézett romlást maga helyrehozhatta volna. A halál azonban elnémít mindent: a felelősséget s a zokszót egyaránt.* Az egész magyar közvéleménynek bizonyára még emlékezetében él, mi volt a Wktdria-malom összeomlása. Mégis helyesnek tartjuk, hogy elmúlása alkalmából felújítjuk, amit a Budapesti Hírlap írt akkor, amikor ez az összeomlás a bíróságot is foglalkoztatta. Bacher Emil — írtuk — Magyarország megcsonkítását egyszerűen nem akarta tudomásul venni és úgy gazdálkodott tovább, mintha még a régi keretek között mozogna. A határidőüzlet hiányának okából vagy ürügye alatt, hogy magát fedezhesse, Csikágóban óriási gabonaspekulációkba bocsátkozott, amelyek 1924-ben jól, de 1925- ben annál rosszabbul ütöttek be. Többet keresett, mint bárki más, de többet is vesztett és amikor ez év januárjának közepén hirtelen egy szalmaszálban megbotlott, kitűnt, hogy olyan hatalmas vállalati adóssága van, amely minden elképzelhető mértéket meghalad. Egy és egynegyed millió font, azaz négyszáznegyvenmilliárd angol adósság egy tételben, e mellett még másik négyszázezer font adósság különböző helyeken, amelyek túlnyomó része szinte külföldi volt, bontakozott ki egyszerre az ország előtt. Az egész közgazdasági Magyarország valósággal megdermedt, amikor a valóságos helyzetről lehullott a lepel és minden közgazdasághoz értő ember tudta és érezte, hogy itt nem egy emberről, de nem is egy vállalatról, vagy egy csomó vállalatról van szó, hanem ennél sokkal többről. Magyarország egész külföldi hiteléről, amelynek erőforrásai elapadása esetén a magyar közgazdasági élet talpraállításában szörnyű visszaesés állhatott volna be. így történt azután, hogy államnak, bankoknak, nagyiparnak és kereskedelemnek,, össze kellett fognia, hogy a Bacher adósságát az ország érdekében rendezzék. így történt, hogy a Bacher adóssága tulajdonképpen az ország nyakába szakadt és hogy külön ennek rendezésére bonyolult új közgazdasági alakulatot kellett kitalálni: a Molinum-részvénytársaságot. A politikai elet azonban nem tért napirendre a fölött, hogy az államnak százmilliárdos áldozatot kellett hozni egy ügyben, amely tulajdonképpen az államot csak közvetve érdekelte és időről-időre interpellációk hangzottak el a nemzetgyűlésen ebben az ügyben. A magyar közvélemény nem tudott megnyugodni. 5 Az osztrák tisztviselők megbuktatták a Ramek-kormányt. Ramek kancellár végső fizetésemelési javaslatát a közalkalmazottak visszautasították. Ultimátumuk következtében a kormány lemondott. Az osztrák állami alkalmazottak a mai napon megbuktatták az osztrák Ramekkormányt. Több mint egy hét óta tisztviselői sztrájk fenyegette Ausztriát. Ezzel fenyegetőztek az osztrák állami alkalmazottak szervezetei, ha a kormány nem teljesíti tíz pontba foglalt követelésüket, amelynek legjelentősebb passzusa természetesen a fizetésemelés kérdése volt. A Ramekkormány először tízszázalékos fizetésemelést helyezett kilátásba, majd a tisztviselők elutasító álláspontja következtében tizenkét és félszázalékos javításra módosította ajánlatát. Ramek kancellár azonban egyidejűen kijelenette, hogy ez az állam végső erőfeszítése s ennél tovább Ausztria súlyos gazdasági helyzete miatt nem mehet a kormány. A bécsi jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a tisztviselők elismerték tíz állam pénzügyi helyzetének a kritikus voltát, azonban ennek ellenére — ami kevéssé érthető — mégsem fogadták el a kancetár javaslatát. Helyesebben kijelentették, hogy a kormány ajánlata tárgyalásra nem alkalmas és ultimátumban szombat délig új javaslatot követeltek. Ennek következtében Ramek és kormánya egyhangú minisztertanácsi határozattal lemondott. Ez az első eset, hogy konszolidált államban az állami alkalmazottak kormányt buktatnak és ezzel a megdöbbentő paktummal szemben gondolkodóba kell esni. Az osztrák közalkalmazottak kitűnően vannak megszervezve. Átvették a szociáldemokraták szakszervezeti rendszerét s íme az os. Irak példa megmutatta, hogy egy tipikus mintalnokállamban, aminő Ausztrál, polgári állami alkalmazottak épp úgy lehetnek állam az államban, mint ahogy militarista államokban a fegyveres erő törekszik ilyen szerepre. Más kérdés, hogy az osztrák állami alkalmazottak makacs nagtartásában mily mértékben van szerepe a pártpolitikának, illetve hogy elhatározásuknak van-e, és ha igen, mi és ki a titkos mozgatója. E pillanatban még nem lehet tudni, hogy a Rainek-kormány lemondása milyen hatással lesz a tisztviselők sztrájkmozgalmára. Megszünteti-e, avagy éppenséggel kirobbantja, esetleg csupán elhalasztja. Az osztrák állami alkalmazottak a súlyos krízis felidézésével ország-világ előtt minden elkövetkezendőért a teljes felelősséget a nyakukba vették. Bécs, okt. 15. (Saját tudósítónktól.) A Ramek-kormány ma beadta lemondását. A kancellár ma délelőtt kijelentette a hivatalnokoknak, hogy a kormány legutoljára tett ajánlatát, amely 12 százalékos emelést ígér, nem módosíthatja. A tisztviselők erre délután újabb ultimátumot adtak át a kormánynak, amelyben bejelentették, hogy ha a kormány nem teljesíti követelésüket, akkor hétfőn, 18-án reggel hat órakor sztrájkba lépnek. A kancellár ekkor bejelentette, hogy elhagyja helyét. A lemondást holnap adják át az elnöknek. • Az új kormány megalakításában a döntés a jövő hétre marad. Parlamenti körökben az a vélemény, hogy az új kormány megalakítására Seipel dr. kap megbízást. Azt hiszik, hogy a tisztviselők hétfőn reggel nem fognak sztrájkolni, mert hiszen az államnak nincs kormánya, amelyre a sztrájkkal hathatnának. Ramek kancellár kijelentette a tisztviselőknek, hogy az állam 780 millió schilling kiadásából 680 milliót űzet ki a tisztviselőknek s csupán százmilliót fordíthat más dolgokra. A Ramek-kormány két évig állott az ország élén. Bécs, okt. 15. Ramek kancellár bejelentette a ma este fél hatkor összeült minisztertanácsnak a postatisztviselői központi bizottság nyilatkozatát, amely szerint a kormánynak a közalkalmazottak követelésére vonatkozó legutolsó javaslatát nem fogadják el. A huszonötös bizottság és a műszaki unió a minisztertanács előtt felolvasott levél szerint ugyancsak közölte, hogy a kormány mai nyilatkozataiban nem lát alkalmas alapot a tárgyalások folytatására és ennek alapján, ha holnap déli 12 óráig a kormány álláspontjában változás nem törté- Legfinomabb angolekét és francia deialene, trokoline, pouplín és egyéb külön- s legességek. D. & J. B Andelaon anyagai nagyban kiz&.ólagi Falus és Fodornál Budapest 1/ ker., Belváros, Hajó-utca 12-14 Nagybani Kicsinyben