Budapesti Hírlap, 1927. április (47. évfolyam, 74–97. szám)
1927-04-13 / 84. szám
Egy építőmester álmai. Nagy negyedrétű kötet művészi diszü kötésben, a címlapon egy mindnyájunknak ismert magyar név, mellette világhírű hazánkfiának, Reinhardt Miksának ünnepelt neve, a kiadó egyike a legakkreditáltabb művészeti publishereknek: Íme a magyar talentum újabb előretörése és hódítása a világ piacán, ahol már annyi derék muzsikus, költő, festő, szobrász, építőművész, színész szerzett becsületet nemzetünknek. A könyv, amelyről beszélünk, németül, franciául és angolul jelent meg. Szerzője Pogány Móric, a kiváló építőművész. Szerény, de jellemző címe pedig: Egy építőmester álmai. Előszavát írta Reinhardt Miksa professzor. Milyenek egy építőmester álmai? Hogyan fest az, amikor az építőmester álmodik? Az építőmester álmodozás közben is épít. Nyughatatlan fantáziája eredeti, izgató, a realitásban még soha nem látott vonalaikat rajzol, érdekes profilokat vet a rajzpapírra, ciklopi tömegeket mozgat. Mindig keres és mindig talál. Természetében van, hogy gyűlölje a tétlenséget és ha nincs módja rá, hogy matériával dolgozzék, akkor is tovább munkálkodik, álmokat lát, álomvárakat épít és műve így is alkotás marad, pozitív és értékes alkotás, csakhogy nem palota és színház lesz belőle, nem templom éskastély, áruház és mozi, hanem műlap. S ahány műlap, annyi műremek. Grafika, amely mégis csak több a grafikánál, mert bármelykedvező pillnatban átalakulhat egy valóságos építménnyé, szilárd alappal, magasba törő falakkal, merész homlokzattal. Csak a régen cs epedve várt sorsfordulatnak kell egyszer elkövetkeznie és az álom megvalósul. A platói eszme testet ölt. A légies gondolat kőbe mered. Pogány Móric álmai nem utópiák. S ha elfogadtuk azt a szép, ízléses és bátor metaforát, amely az építészetet megfagyott zenének mondja. Pogány építőművészete nem a jövő megfagyott zenéje. Minden vágya, törekvése, terve a jelen termékeny talajából fakad. „Az építész vázlatkönyve, mint Reinhardt professzor Előszava hangsúlyozza, találkozóhelye a leghevesebb szenvedélyeknek és legvakmerőbb tervezgetéseknek. Az építész érzi, hogy olyan gondolatok, érzések, problémák mozgatják, amelyeket csak a toll halk mozdulatával, csak futólag odavetett tusvonalakkal tud kifejezésre juttatni. Az építésznek egyúttal az is feladata, hogy a korunkban lakozó, őt mozgató vallásos érzést is átérezze: innen a művész vallásos eszméi és vázlatai, emlékoszlopok, angyalok fehér és lágy felhőkön ülve, templomhajó, domkupola,kápolna, amely lépcsőzetesen a magasba emelkedik, építőművészeti szimbólumai megtisztult világszemléletünknek.“ Ezek a műlapok felsőbbrendű harmóniába olvadva mutatják korunk szellemét, a bárok díszét, a klasszikus felé való törekvést. A bárok kivirágzását, megteljesedését ünnepli a Szentháromság-szobor koronázó emelvénye, amelyet a napokban fognak fölavatni. A művész gyengéd kegyelettel őrizte meg magának a szobornak nemes karakterét, tisztes patináját, de amikor alkalmazkodott a műemlék szigorú és zárt stílusához, ugyanakkor egy jelentős lépéssel előrement: gazdagon kiképezte az emelvényt, súlyt adott az emlék ama részének, amely egy világtörténeti eseménynek, az utolsó magyar királyavatásnak volt színhelye és néma hódolással, megilletődöttséggel hajtott fejet ama nevezetes nap tragikus hőse előtt. A modernségnek és a régi, gyökeres ösztönös vallási érzésnek egyszerre emel monumentumot hatalmas dómtervezete, két égbetörő tornyával, finom csipkézetű ornamentikájával, a gótikától megihletett rajzával. És megint a gótika örökké friss forrásaiból táplálkozik templomhajója, amely logikusan folyik előbbi homlokzatrajzából. „Isten dicsőségével építi föl termékeny álmodozása a gyönyörű székesegyházat, a melynek pillérei és ívei a magasságokban székelő Urat magasztalják, mint az áhitatos lélek vágyai és istenimádása. Fantasztikus kastély homlokterében kisebb méretekkel, de hivatását büszkén hirdetve, emelkedik a kápolna. Pompázó díszben, minden emberi hajlékot mélyen maga alatt hagyva, szilárd szerkezetével Bramantzi nagyratörő eszméivel rokonul áll előttünk a Katedrális. Hősök emléke egyszerűségében is nagyvonalún, temetőkert arhitekturális kiképzéssel, a nemzeti dicsőség hegyen épült Valhallája mind a vallásos érzés eszmekörében fogant tárgyak. Közös valamennyivel a mélységes, rendületlen, fanatikus hit. A mélységes hit Istenben. A rendületlen hit a művészet megváltó, megtisztító erejében. A fanatikus hit önmagának művészi elhivatottságában. De ez a könyv nemcsak ad maiorem Del glóriám készült: benne a felsőbbrendű, kiváltságos, tömegek fölébemelkedő emberi élet is megtalálja hit és változatos, gazdag és sokoldalú kifejezését. Fejedelmi kastély énekel himnuszt az Isten kegyelméből uralkodók kényes ízléséről, jogos fényűzéséről, megközelíthetetlen zárkózottságáról. A salzburgi Festspielhaus tervvázlata emlékeztet bennünket arra, hogy Tőry és Pogány nyerték el a mi Nemzeti Színházunk tervpályázatának első koszorúját s a kivitelre való megbízást. Viszont a könnyebb Múzsának is tud lenge, tetszetős, szeszélyes vonalú templomot kitervezni a szerző játékos képzelete. Most a komoly muzsika lelkének áldoz, és Beethoven-termet épít a zene Titánjának emelkedett, komoly, csaknem komor szellemében, majd Mozart-termet a rokokó illatos, édes, mosolygó stílusában. Csak nagyon természetes, hogy fantáziáját a jelen érdeklődésének ormán álló mozi is izgatja és foglalkoztatja. A pokol előcsarnokát ábrázoló díszlete csak a bátor és művészi fegyelmezettségű vállalkozóra vár, aki e gyönyörű és megragadó képpel fogja ékesíteni a mozgó vásznát. Vannak itt vázlatok és ötletek, miket a pillanat szült és az örökkévalóság őrizhetne megmaradó anyagban; a tudománynak szentelt óriási csarnok, városház, kiállítási épület és terep, egy megálmodott Atlantic City, Mammon trónja ijesztő arányokkal, a mű lelkét visszatükröztető rideg ökonómiával, tengerparti város terve szabályos utakkal és centrumában két felhőkarcolóval, gyár és rakodóhely, könyvtár és nagyszálló, Panteon és művészotthon. Alig van a modern életnek olyan szükséglete, kimondatlan vágya, megvalósulásra törő akarata, amelynek a művész tolla e lapokon szót és hangot ne adott volna. Szinte elkápráztatja a figyelmes szemlélőt ez a gazdagság, ez az örökös és lázas keresés, ez a nyugtalan lélek, amely csak veleszületett, istenadta tehetségének szüntelen munkáltatásában talál megelégülést és megnyugvást. Reinhardt professzor mondta el ennek a különös, izgató és mindvégig érdekfeszítő szövegnélküli muzsikának legelmésebb bírálatát Előszava befejezésében: „Ezek a lapok magukban foglalják a háború utáni, Európa egész érzésvilágát, kifejezésre juttatják korunk vallását és filozófiáját, megérzékítik a munka zaját és a tudományos kutatás szent csendjét, szolgálják a test szórakozását és a lélek tiszta örömeit. Talán boldogabb idők gyermeke, aki e lapokat kezükbe veszi, már megvalósult utópiáknak fogja őket érezni és értékelni. S úgy fog megemlékezni az álmodozóról, aki kiragadta őket, mint egy lángelméről, amelynek gondjaiból és szenvedéseiből, csalódásaiból és küzdelmeiből keletkeztek a házak és épületek eme sötét, hullámzó tó S. K. 19V1 Sprins 13. 184. a.f Budapesti Hirap A rögtönítélő bíróság Szántó Zoltán és visszaküldte az Néhány héttel ezelőtt a rendőrség újabb nagyszabású kommunista szervezkedést leplezett le, amelyet Szántó Zoltán és társai Moszkva megbízásából vezettek Budapesten és Magyarország területén. Súlyos államellenes bűncselekményről lévén szó, az ügy rögtönítélő bíróság elé került, amely ma kezdte meg tárgyalását és mindjárt az első napon be is fejezte azt negatív eredménnyel. A bíróság ugyanis a délutáni tárgyalás végén határozatot hozott, amelyben kimondotta, hogy ezt a bűnügyet nem tekinti a rögtönítélő bíróság elé tartozónak s ezért az iratokat további eljárás végett visszaküldi az ügyészségnek. A statáriális bíróságnak ez a határozata természetesen nem érinti a bűnügy érdemét, amelyről most már rendes büntetőbíróság fog ítéletet mondani. A rögtönítélő bíróság mai tárgyalásáról tudósítónk az alábbiakban számol be: * Rendőrök tanyáznak a büntetőtörvényszék palotájában és környékén, s aki be akar jutni a palotába, különösen a második emeletre, a rendőri karhatalom sorfala közt teheti csak meg ezt az utat, feltéve, hogy kiállotta az igazolás szigorú próbáját Szántó Zoltán volt kommunista népbiztos és harminc társa bűnügyét tárgyalja a rögtönitélő biróság s nehogy kellemetlen incidens bontsa meg a tárgyalás rendjét, hogy a vádlottak elvbarátai valamelyes tüntetést ne rögtönözhessenek, szükség volt társai bűnügyét ügyészségnek, a karhatalom felvonulására és a hallgatóság gondos kiselejtezésére. A hírlaptudósítókon kívül csak kevesen jutottak be az esküdtszéki terembe, melyben a tárgyalás folyik. Annál tömöttebbek a padsorok a teremnek a hallgatóságtól elzárt részében, ahol harmincegy vádlott foglal helyet majdnem kétannyi szuronyos fegyházőr oldalán. Megteltek a védők számára fentartott padok is. Egyelőre tizenketten vannak, de számuk előreláthatóan jelentékenyen gyarapodni fog. A tárgyalás megnyitása. Féltíz órakor vonult be a rögtönítélő biróság Töreky Géza dr.-nak, a törvényszék elnökének vezetésével. A biróság tagjai Méhes Ignác dr., Avedik Félix dr., Kovács Miklós dr. és Váradi Brenner Lajos dr. Pótbiró vitéz Litvay Sándor dr. — Az ügyészségtől — így kezdte az elnök, miután a tárgyalást megnyitotta, — a tegnapi napon a következő átiratot kaptam: A lázadás előkészítésére irányuló szövetség bűntette miatt letartóztatásban lévő Szántó Zoltán és társai ügyében az összes iratokat azzal az indítvánnyal küldöm át, hogy a Bp. 34. paragrafusa értelmében a rögtönítélő bíróság összeillése végett intézkedni méltóztassék, hogy a terhelteket a rögtönítélő bíróság elé állíthassam. Ennek következtében intézkedtem, hogy a rögtönítélő bíróság törvényes megalakulásában ma reggelre összeüljön. Konstatálom, hogy ez megtörtént. Felkérem az ügyész urat, szíveskedjék előterjesztését megtenni. ,az ügyész előterjesztése. Miskolczy Ágost dr. ügyészségi alelnök: Az ügyészséget abban az elhatározásában, hogy a terhelteket a rögtönítélő bíróság által vonassa felelősségre, a következő okok vezették: Amikor a vádlottakat a vizsgálat során kihallgattam, egyértelműen azt terjesztették elő, hogy egy politikai párt érdekében szervezkedtek, bűncselekményt nem követtek el. Az első kérdés tehát annak a tisztázása, hogy az a tényállás, melyet a vádlottak megvalósítottak, a kommunista párt szervezkedése címén foglalható-e össze. Kérdés, hogy ez a ténykedés kimeríti-e a politikai párt megalakításának tényét. A kommunista párt a moszkvai III. internacionálé alosztálya. A moszkvai III. internacionálé az egyetlen kommunista párt és minden ország területén levő párt a III. internacionálénak egyik alosztálya. A moszkvai III. internacionálé harci szervezet, melynek célja a világ munkásosztályainak oly csoportosulásba való tömörítése, amely fegyveres mozgalom és erőszak árán is a fennálló politikai rendet felforgatja, eltörli, hogy annak romjain megalakíthasson egy új társadalmat, melyet ők világszovjetnek neveznek. Ebből is nyilvánvaló, hogy a III. internacionálé tisztán és kizáróan a nyugati civilizáció megsemmisítését tűzte ki céljául. Ennek a csoportosulásnak egyetlen célja az anarchia megteremtése. Megállapítható tehát, hogy a kommunista párt politikai pártnak nem tekinthető. A kommunista párt, vegyük akár a generális pártot, akár ennek szekcióit, lázadó csoportok, melyek a politikai párt címére igényt nem tarthatnak. Ez nem politikai párt, hanem bujtogatók, merénylők szövetsége. A vádlottak azt mondják, hogy ez a felfogás csak Magyarországon uralkodik, külföldön megengedik a kommunista pártok szervezkedését, sőt külföldön mindenütt képviseletük is van. Foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert ez az érvelés minduntalan megismétlődik Magyarországon és alkalmas arra, hogy a közvéleményt megtévessze. Magyarországon a politikai pártok szervezkedése éppen úgy szabad, mint minden más nyugati államban, a kommunista párt azonban nem politikai párt. Miért van az, hogy Angliában, Franciaországban mégis megengedik a kommunista pártok szervezkedését? E kérdés megvizsgálása alkalmával előtérbe jut az a szempont, hogy sohasem lehet két állam berendezését összehasonlítani, nem lehet egy állam berendezését a másik államban lemásolni. Ezer és ezer különbség lehet két állam berendezkedése, közfelfogása és közerkölcsisége között. Tény az, hogy formailag meg van ugyan engedve a kommunisták pártszervezkedése a külföldön, de a kommunista propaganda tilos. Az ügyész ezután a magyarországi kommunista agitáció részleteivel foglalkozik. — 1922-ben — úgymond — Moszkvába menekült szökevényekből és a világ többi magyar kalandoraiból megalakították a magyar kommunisták klubját, amely mintegy 5—600 tagot számlált. Ennek a klub- 8 nak célja az volt, hogy pénzelje, irányítsa a magyarországi kommunisták pártszervezkedését. A klubban vezető szerepet játszott Kun Béla, aki egyúttal a III. Internacionálé végrehajtó bizottságának póttagja is. Innen indult ki az a szervezkedés, amely miatt a vádlottak itt ülnek. Becsen keresztül Budapestre érkeztek agitátorok a klub által kiküldve, akiknek feladata volt Magyarországon újjáéleszteni a kommunista pártot. Legfőbb céljuk volt, hogy megnyerjék a maguk számára a magyar munkásosztály fiatal tapasztalatlan tagjait. A Gömb utcában a magyarországi szocialista munkáspárt égisze alatt iskolát állítottak föl a kommunista eszmék hirdetésére. Mikor az iskola már elég nagy látogatottságnak örvendett, megalakították az ifjúmunkások kommunista pártját és központi bizottságot választottak. Ezután megalakítoták a kommunista pártot is Bécsben és ugyanott 1925. nyarán pártkongresszust tartottak. Azt is elhatározták itt, hogy titkos nyomdát fognak fölállítani és ebben állítják elő a kommunista propaganda-iratokat. A gépeket meg is rendelték, de mikor megérkeztek a nyugati pályaudvarra, az eljárás már megindult és a gépeket lefoglalták. Meg kell még említenem, hogy az itt lévő kommunista agitátorok mindig közvetetlenül Moszkvával állottak összeköttetésben. A vádlottak szerepének ismertetése után az ügyész így folytatja: — A teljes tényállás majd a főtárgyaláson fog kiderülni. Én már most bejelentem, hogy a büntetőtörvénykönyv 157. paragrafusába ütköző lázadás előidézésére irányuló szövetkezés büntette címén emelek vádat és kérem a vádlottak megbüntetését. A lázadás előidézésére irányult a vádlottak tevékenysége, amely olyan csoportok megszervezését célozta, amely csoportoknak az lett volna a feladatuk, hogy Magyarország ősi közjogi rendjét eltöröljék, a magyar kormányt helyéről eltávolítsák és fegyverrel támadják meg a polgári osztályt. Azt válaszolhatnák erre a vádlottak, hogy ez nem áll, mert egyiküknél sem találtak fegyvert. Én nem akarok ezzel az érveléssel vitatkozni. Az ügyészség nagyon jól tudja, hogy a bolosevizmus nem csupán igazságszolgáltatási, hanem erkölcsi, szellemi és gazdasági probléma is. Nekem, mint ügyésznek, mint az igazságszolgáltatás tényezőjének meg kell tennem kötelességemet a bolosevizmus elleni küzdelemben. A védők a statáriális bíráskodás ellen. Az ügyész előterjesztése után Szántó Zoltán kivételével az összes vádlottakat kivezették. Most Vámbéry Rusztem dr. védő kért szót, hogy előterjeszthesse kifogásait a statáriális bíráskodás ellen. — A bíróságnak — úgymond — kötelessége megállapítani, hogy a statáriális rendelet megfelel-e a törvénynek? Az 1922. évi törvény VI. paragrafusa ősforrása az összes kivételes rendeleteknek. Felhatalmazza a kormányt, hogy a hatályon kívül nem helyezett rendeleteket átmeneti időre, amíg szükségesek, érvényben tarthatja. Kötelessége azonban a kormánynak a nem szükséges kivételes rendeleteket azonnal hatályon kívül helyezni, de még az ideiglenesen érvényben tartottakat is tartozik hat hónapon túl amennyiben azok már szükségtelenné váltak, megújítani, illetőleg az 1922. évi törvény megjelenésének napjától kezdődően négy hónapon belül a kivételes intézkedésekről törvényjavaslatot beterjeszteni. Az ügyészség álláspontja nyilván az, hogy a statáriális rendelet azért érvényes, mert a kormány a törvényjavaslatokat beterjesztette. A vád lázadásra való szövetkezésről szól. A statáriális rendelet a lázadást utalja a statáriális bíróság elé. A Budapesten lejátszódott cselekmény nem volt lázadás, csak szövetkezés, előkészítő cselekedet, amelyet a törvény szerint nem lehet büntetni. Mindezekben bízva, kérem a királyi ügyészség indítványának visszavonását. Az elnök kihirdeti a törvényszék határozatát, amely szerint a védelem indítványát elutasítja s egyelőre elrendeli a tárgyalást. A kormány — úgymond az elnök — benyújtotta a szükséges törvényjavaslatokat, e szerint itt most törvényes eljárás folyik. Azt, hogy tulajdonképpen lázadásra való szövetkezés miatt állanak itt a vádlottak és így az ügyet nem lehet statáriális bíróság elé vinni, a törvényszék ez idő szerint még nem bírálhatja el, mert még nem ismeri a tényállást. Alig fejezte be Töreky elnök, egyszerre többen is szót kértek a védők közül és felpanaszolták, hogy nem adtak nekik alkalmat, hogy a statáriális bíróság törvényességéhez hozzászóljanak. — Ez törvénytelen, törvénytelen! — hangzott több védő ajkáról és az elnöknek nagy energiára volt szüksége, hogy az izgatott hangú felpanaszolásoknak véget vessen. Szántó Zoltán kihallgatása. Szántó Zoltán vádlottat szólította most az elnök maga elé, aki az általános kérdésekre elmondta, hogy apja Schreiber Sán-