Budapesti Hírlap, 1927. április (47. évfolyam, 74–97. szám)
1927-04-28 / 95. szám
1927 áprils 28. (9S.raj Budapesti Hírlap Olllégy, Orgona és Jeles. Szűkebb választás után Jelesben véljük a nyerőt feltalálni, annak ellenére, hogy a két legutóbbi szereplésénél nem egészen felelt meg a várakozásnakamiben nagy része volt Novak hajtónak. A nap másik érdekesebb versenye a kettesfogatú amatőrhajtás lesz, amelynek startjánál öt fogat megjelenését várják. A Brumbár—Graffit fogatot aligha győzik el, különösen, ha Sennyey Géza gróf fogja hajtani. A napot megnyíló nyeretlen háromévesek versenyében Hanna és Jázmina, a Püspökladányi díjban Dulce Tenore és XViesel, a háromévesek versenyében Pászma és Juhar, a Béga díjban Vranak és Balaton, a hendikepben Margit és Vranak a jelöltünk. )( A bécsi verseny. A mai bécsi versenyen a magyar istállók egy győzelmet sem szereztek. A nap főszámában, a Frühlingsrennenben Siess győzött, míg Bonheur a második lett. A megnyitó versenyben starthoz állt a Wenckheim Dénes gróf Celliotája, amely ezúttal szenvedte el első vereségét. Vysehrad győzte le, de csak erős küzdelem után. A vészetes eredmények: I. Still Slavia Vysehrad (p) lov. Tuss első, Celliota (l‘/b) Scherbál második. F. m.: Alekto, Perpetua, Abamindro, Eiffel. II. Stall Slavia Karim (5) lov. Tuss első, Woodburn (1/1) Müller második, Osculum (4) harmadik. F. m.: Csupor, Marathon II, Egon, Jason, Herding. III. Stall Alba Fürié (4) lov. Tóth B. első, Angéla (5) Szente második, Gage (10) Weckermann harmadik. F. m.: Gogonendro Biskin, Lady Alice, Hanuman, Casca, Liga. IV. Stall Valelma Siess (l'/a) lov. Bojik első, Bonheur (5) Szilágyi második. F. m.: Sátor, Arbogast, Liesing. V. Gestüt Klehrhart Janus (3) lov. Szilágyi első, Trajapus (6) Scheibal második. F. m.: Frauenleb, Harald, Gonny, Kuppi Jóska. VI. dr. Franck Assir (2) lov. Machián első, Sandrart (4) Pintér második, Cheri (4) Weisz harmadik. F. m.: Barát, Dávid, Yallah, Selianka. VII. dr. Heilpern J. Áldomás (5) lov. Takács J. első, Gibraltár II. (IVa) Rojik második. F. m.: Klapecz, Pázmán II, Payerbach, San Marino. TÖRVÉNYSZÉK. Holnap hirdetik ki az ítéletet a jakabszállási plébános gyilkosának ügyében. A kecskeméti törvényszék ma folytatta a jakabszállási plébános gyilkosa, Schmidt Ferenc bűnperének tárgyalását. Sok tanút hallgatott ki a bíróság, akik kevés kivétellel súlyosan terhelő vallomást tettek. Turjánszky Lajos építkezési vállalkozó volt az első tanú, aki elmondotta, hogy a gyilkosságot megelőzően néhány nappal találkozott Schmidttel, aki magából kikelve panaszolta el, hogy magánlaksértésért hat hónapot kapott s ezt a plébánosnak és gazdasszonyának köszönheti. Kijelentette Schmidt, hogy megöli a papot és a gazdasszonyát is. — A főtisztelendő úr — mondotta a tanú — nagyon derék ember volt, a vádlott pedig zavarosfejű ember, aki máskor is kijelentette nekem, hogy meg fogja ölni a papot. Egyedy Károly dr. szolgabíró vallja, hogy azért nem adott Schmidtnek italmérési engedelmet, mert megbízhatatlan embernek tartotta. Schmidt többször járt a szolgabirós hivatalban, de csak ritkán volt józan. — Amikor az egyik engedély miatt helyszíni szemlét tartottunk Jakabszálláson, — mondja a tanú — a helyszíni szemlén a pap is részt vett és kijelentette, hogy miután Schmidt az életére tör, most már ő is revolvert fog tartani magánál. Dottauer József jakabszállási főjegyző a következő tanú. — A főtisztelendő úr — vallja a tanú — ellenséges viszonyban volt a vádlottal, mert Schmidt azt mondotta, hogy a főtisztelendő úr üldözi őt. Ez azonban nem volt igaz. A község elöljárósága nem adott neki iparengedélyt azért, mert botrányos dolgokat művelt. Meg is mondottam Schmidtnek, hogy amíg ilyen betyármódon viselkedik, a községben nem fog engedélyt kapni. Az elnök: Tud-e arról, hogy egyszer a főtisztelendő úr ellen is megindult az eljárás szándékos emberölés miatt? — Igen, tudok. A főtisztelendő úr mondotta el ezt nekem. Az Ördög Antal-féle ügyben történt ez a letartóztatás. Az elnök: Ön együtt lakott a főtisztelendő úrral? Milyen papi életet élt a főtisztelendő úr? Tivornyázott? — Soha! — Mulatott együtt Schmidttel? — Tudomásom szerint soha. Nagy László dr. védő. Tud-e arról a tanú, hogy Schmidt többször ki akart békülni a főtisztelendő úrral, ez azonban nem békült vele. — Tudok róla. Csakhogy Schmidt a kibékülést feltételekhez kötötte és a főtisztelendő úr nem akart vele szóba állani. Petróczy Györgyné vallja, hogy a pap gazdasszonya egy alkalommal Schmidt elől ő hozzá menekült. Schmidt utána futott és azt kiáltotta: Hiába menekültök előlem, megölöm a papot és a szakácsnőt, ha tíz évet is kapok érte. Felföldy Sándor gazdálkodó áll most a bíróság elé. Az elnök: Maguk a püspök úrhoz panaszt adtak be a főtisztelendő úr ellen. Miért tették ezt? A tanú: Én hozzám egy levelet hoztak és én azt aláírtam. Nem tudom, mi volt a levélben, csak miután láttam, hogy sok tekintélyes gazda aláírta, én is aláírtam. Az elnök további kérdésére azt feleli a tanú, hogy a főtisztelendő nem volt rossz ember, jó magyar ember volt, aki nem engedett az igazából és azért nem voltak vele jó viszonyban, mert ők sem engedtek a maguk igazából. Az elnök: Amikor Ördög Antalt agyonlőtték, önt letartóztaták a gyilkosság miatt? A tanú: Igen, a tisztelendő úrral együtt tartóztattak le. Ördög Antal ugyanis a halálos ágyán azt mondotta, hogy én, a Dezső öcsém és a tisztelendő úr öltük meg. Pedig nem mi öltük meg, hanem mások. Kihallgatták Áron János földmívest, akinek Schmidt egy alkalommal kijelentette, hogy nem lenne kár az egész községi elöljáróságot lebunkózni. Az egyik bíró kérdésére a tanú azt feleli, hogy kizárt dolognak tartja, hogy a pap és Schmidtné között valami lett volna. Faragó György csendőr a következő tanú. Ő és egy Szűcs nevű csendőrtársa fogták el Schmidtet a gyilkosság után. Schmidt ekkor azt mondotta, hogy egy év óta készül erre a disznó papra. Sárga Mihály gazdálkodót hallgatta ki ezután a bíróság, ő is aláírta azt a panaszt, amelyet a meggyilkolt plébános ellen a püspökhöz adtak be. — Azért írtam alá a feljelentést — mondja a tanú, — mert a főtisztelendő úr engem egyszer nagyon megsértett. A nővéremnek egy kis fiát temettük és a gyászmenetben a pap is részt vett. Az országúton, amint a temető felé haladtunk, szembe jött velünk a postáskocsi. A pap megállította a gyászmenetet, elkérte a postástól az újságot és olvasni kezdte. Ezzel valósággal szivenszűrt engem és mindnyájunkat, akik résztvettünk a temetésen. Kocsis Jánosné vallja, hogy Schmidt kijelentené neki, hogy nem nyugszik addig, amíg a plébánost meg nem öli. Mészáros Imréné elmondja, hogy gyermekei lopott holmit vittek Schmidtnek, aki a holmit meg is vette tőlük, de hogy ő buzdította őket lopásra, azt nem tudja. Az elnök: Hány évesek a gyermekei? A tanú: Az egyik tizennyolc esztendősecske, a másik pedig negyvenhárom. Súlyosan terhelő vallomást tett a vádlottra Görcs Béla földmives is. Schmidt egy alkalommal úgy képen teremtette, hogy két foga kitörött. Tudd meg, — fenyegette meg a vádlott ez alkalommal, — hogy ha átmegyek Jakabszállásra, akkor az egész elöljáróságot, meg a papot is agyon fogom lőni. Atkári Mihály, Atkári Mihályné és Felföldy Gyula kihallgatása után a bíróság valamennyi tanút megeskette és a tárgyalás folytatását délután fél négy órára halasztotta. előre megfontolt szándékát bizonyítja Schmidtnek imakönyvében talált egyik följegyzése is, amely így hangzik: Gyuri, gyere velem oda, ahol nem lehet hazudni. A vádlott beszámíthatósága az orvosi vélemények szerint kétségtelen, ezért kéri őt gyilkosság bűntettében bűnösnek kimondani. Szigethy Lehel dr. a sértett képviseletében csatlakozott az ügyészi indítványhoz és magánjogi igényként kérte Schmidt Ferencet 16 millió korona temetési költség megfizetésére kötelezni. Nagy László dr. mondotta el ezután védőbeszédét. Ecsetelte a vádlott lelkiállapotát, amelybe az üldözések és bántalmak folytán jutott. Bizonyítékok vannak arra, hogy Schmidt Ferenc életét Magyar plébános igenis megkeserítette. A vád előre megfontolt szándékkal végrehajtott gyilkossággal vádolja Schmidtet. Ennek megállapítására nem lehet kellő alap a vádlottnak öngyilkossági kísérlete után tett kijelentése, de felindult állapotban tett szájhősködő kijelentései sem bizonyíthatják az előre megfontolt szándékot, így tehát csak szándékos emberölésről lehet szó. Kétségtelen, hogy Schmidt tette súlyosan sérti a vallásos érzületet is, de tekintetbe kell venni, hogy degenerált, roncsolt ideg- és elmeállapotban élő ember. Igazságos és legalább részben a megbocsátás szellemétől áthatott ítéletet kér. Schmidt Ferenc állott föl ezután és néhány szakgatott mondatban kérte a bíróságot, hogy igazságosan ítéljék el. Tudja, hogy nagy bűnt követett el és szívesen áldozná most föl életét, hogy Magyar György életét visszaadja. Ezután a bíróság berekesztette a tárgyalást. Az ítéletet csütörtökön déli 12 órakor hirdetik ki. A perbeszédek. Délután három óra után nyitotta meg újból a tárgyalást Rág Miklós dr. tárgyalási elnök. Nagy László dr. ügyvéd a bizonyítás kiegészítésére vonatkozóan tett indítványt. Kérésére felolvasták a jakabszállási községi orvos és a járási orvos bizonyítványait, amelyek egybehangzóan ulyos ideggyöngeségben szenvedő, egzaltált, sokszor zavarodott embernek mondják Schmidt Ferencet. Mokry Ödön dr. királyi főügyész-helyettes, a kecskeméti ügyészség alelnöke mondotta el ezután vádbeszédét. Tizenöt éve ügyész, de nem tud példát hasonló bűncselekményre, arra hogy Isten fölszentelt házában, magasztos hivatásának teljesítése közben gyilkolták volna meg Isten papját. Schmidt Ferenc tettének oka a harag volt és a bosszú. Magyar György plébános előbb támogatta Schmidt iparengedelem-kérését, később azonban megtudta, hogy Schmidt büntetett előéletű, hogy a gyermekeket bűnre csábítja és egyébként is megbízhatatlan, ezért megvonta tőle bizalmát és támogatását. Schmidt erre gyűlölettel fordult a plébános ellen és egyre hangoztatta, hogy meg fogja gyilkolni. Nem lehet kétséges, hogy a vádlott előre megfontolta tettét. Az Keglevich grófnőt a vádtanács szabadon bocsátotta. A vizsgálóbíró tudvalévően elrendelte Keglevich grófné, született Kohner Alisz bárónő szabadonbocsátását. Az ügyészség megfelebbezte ezt a végzést a vádtanácshoz, amely ma jóváhagyta a vizsgálóbiró végzését és elrendelte a grófné azonnal való szabadonbocsátását. A vádtanács egyúttal intézkedett, hogy a grófné Budapest területét el nem hagyhatja és a kiküldendő törvényszéki orvosnak mindenkor rendelkezésére állni tartozik. A vádtanács döntése után a grófné elhagyta a Markó-utcai fogházat. Zichy Rafael grófot a tábla is elítélte. Zichy Rafael gróf és társai bűnügyében három napig tartó tárgyalás után ma délután hirdették ki az ítéletet. A királyi Ítélőtábla az első birósági ítélet megváltoztatásával, Zichy Rafael grófot hamis tanuzásra való felbujtásban és rágalmazás vétségében való bűnrészességben mondotta ki bűnösnek, mert Walter Józsefet, a hahamis tanuzás megtételére bujtotta fel. A tábla ezért Zichy Rafael grófot az elsőfokon kiszabott másfélévi börtön helyett tizhavi börtönre, továbbá kétszer 800 pengő pénzbüntetésre és ötévi hivatalvesztésre ítélte. Walter Józsefet hamis tanúzás büntette, kétrendbeli rágalmazás és becsületsértés miatt a tábla 10 havi börtönre és 100 pengőre, valamint 150 pengő mellékbüntetésre és ötévi hivatalvesztésre; Deák Istvánt héthavi börtönre és négyszer 50 pengő pénzbüntetésre, továbbá 5 évi hivatalvesztésre ítélte ugyancsak hamis tanúzás büntette és háromrendbeli rágalmazás vétsége miatt. Proszlik Ferencnét kétrendbeli rágalmazás vétségéért hatnapi fogházra és kétszer húsz pengő pénzbüntetésre ítélték. Az első birósági ítéletnek azt a részét, amely Kéler Zoltán arra vonatkozott, a táblát hatályon kívül helyezte. Az ítélet ellen úgy a vád, mint a védelem semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. — Ady szülei Ady özvegye ellen, Ady Endre életében 1906 óta megjelent műveinek kiadói jogát szerződésileg Hatvany Lajosnak engedte át, aki viszont életjáradékot biztosított a költőnek. A szerződés egyik pontja úgy szólt, hogy Ady Endre halála esetére a törvényes örökösök minden eladott példány után 10 százalékot kapnak a befolyó vételárból. Ady halála után Hatvany a szerződés szerint őt megillető jogokat ajándékképpen Ady Endre özvegyének engedte át. Ady Endre szülei úgy tudták, hogy az ajándékozás alkalmával az a megállapodás történt, hogy a jövedelemből őket is illeti bizonyos rész. Pert is indítottak Ady özvegye ellen, aki időközben Márffy Ödön festőművész felesége lett, s az elsőbíróság úgy ítélt, hogy Márfiné a bruttó jövedelemből 25 százalékot tartozik nekik megtéríteni. A királyi tábla Adyék keresetét elutasította. A Kúria mai ítéletében kötelezte Márffy Ödönnét, hogy a kiadói jog jövedelmének 10 százalékot meghaladó részéből huszonöt százalékot tartozik a szülőknek életük fogytáig fizetni, mégpedig a kereset beadásának napjától kezdve. Fényes László hátrahagyott büntetései. Fényes László ellen tudvalévően rágalmazásért és nemzetgyalázásért egész sereg per van folyamatban, s egyik-másikperben márjogerősítéletetishoztak a bíróságok. Fényes azonban nem várta meg a büntetések végrehajtását, hanem Bécsbe menekült. Perbe fogták a miniszterelnök rágalmazásáért is, amelyet a Népszava hasábjain követett el. Ebben a perben ma hirdették ki a Kúria jogerős ítéletét, amely nyolchónapi és húsznapi fogházra és 20 millió korona pénzbüntetésre ítélte a megszökött újságírót. A Nemzetgyalázással vádolt plébános, Dobó István vérségi nyugalmazott plébános nemzetgyalázás vádja alatt állott ma a büntető törvényszék előtt. A vád szerint a plébános a vérségi elemi iskolában a hittanóra alatt az egyik tanulónak, aki nemzetiszinű szalagot viselt a kabátján, azt mondotta: — Miféle rongy az ott a kabátodon? Ha így viselkedel, mindjárt letépem onnan. Hermann Lajos igazgató-tanító jelentést tett az esetről a hatóságnak, amely megindította a plébános ellen az eljárást. — Volt-e már büntetve? — kérdi az elnök a vádlottól. — Harmadéve zsarolásért, hatósági közeg ellen való erőszakért és személyes szabadság megsértéséért a pestvidéki törvényszék egy hónapi fogházra ítélt és büntetésemet ki is töltöttem. Dobó különben kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. — Húsz évi plébánosi működésem alatt, — védekezett avádlott — mindig hazaszeretetre neveltem a gyermekeket. Előbb kitépném a nyelvem, semhogy ilyet mondanék. Azon a bizonyos órán Kiss János tanuló rosszul viselkedett. Megkérdeztem tőle, hogy mi az a jelvény, amit a kabátján visel. Cserkészjelvény válaszolta a fiú. Akkor viseld magad, ahhoz a jelvényhez méltóan — feleltem — mert különben leszakítom onnan és teszek róla, hogy ne lehes tovább cserkész. Ez volt az egész, ami történt és Hermann igazgató-tanitó csak bosszúból tett ellenem feljelentést. Hermann Lajos igazgató-tanitó eskü alatt vallotta ma, hogy Dobó plébános valóban megtette az inkriminált kijelentést. Gáspáry József kántortanító arról tett vallomást, hogy a plébánost mindig hazafias érzelmű embernek ismerte. Ezzel szemben Acsay Vilmos főjegyző azt vallotta, hogy a plébános a prédikációiban is, bár burkoltan már hasonló kijelentéseket tett. A Károlyi-forradalom alatt is hazafiatlanul viselkedett. A biróság a plébánost fölmentette azzal a megokolással, hogy csak egy tanú bizonyította a vádbeli kijelentést, mig a többi tanuk nem tudnak róla. — Személyeskedés az Unghváry-targyaték tárgyalásán. A királyi Ítélőtábla ma folytatta az Unghváry hagyaték körül támadt nagyszabású per tárgyalását. Daróczy Mátyás dr., Huszty János és fia jogi képviselője szólalt föl először, aki az elsőbírósági ítélet jóváhagyását kérte. Zimmermann Lajos dr., a kiskorú örökösök anyjának jogtanácsosa hasonló kérést terjesztett elő. Ezután a kiskorú örökösök árvaszékileg kirendelt ügygondnoka, Bernolák Nándor szólalt föl és közel másfélóráig tartó beszédében kiterjeszkedett a sokmilliárdos hagyatéki per minden részletére és jogi vonatkozására. Azt kérte végezetül, hogy a tábla semmisítse meg az osztályos egyezséget, mely a kiskorú árvák érdekeit sérti és nem is szabályszerűen jött létre. Most Lengyel Zoltán dr. állt föl, akinek felszólalása sajnálatos jelenetet idézett fel. Lengyel dr. ugyanis a közszerzemény kérdésének fejtegetésénél azt állította, hogy a felperesek csak akkor vonták vissza ez irányban előterjesztett keresetüket, amikor ellenük a nemesi jogot bizonyító, törvénytelen eszközökkel megszerzett okiratok miatt Bernolák Nándor dr.-nál a megindított bűnvádi eljárás kapcsán házkutatást tartottak. — Nem igaz — szólt közbe Bernolák Nándor dr. Lengyel Zoltán azonban megismételte személyes élű állításait, mire az elnök figyelmeztette, hogy személyes motívumokat ne keverjen az ügybe. Lengyel Zoltán a továbbiak során arra hivatkozott, hogy a bűnvádi pernek, amelyben az ügyészség vádiratot is adott, rendkívül fontos szerepe volt és olyan ügygondnok, aki így képviseli ügyfelei érdekeit és ilyen lehetetlen és törvénytelen eszközökkel operál... — Hazugság! — kiáltotta közbe magából kikelve Bernolák Nándor dr. Az ügyvédek közül is többen hevesen tiltakoztak a gyanúsítások ellen és Bakóczy elnök most már erélyes hangon figyelmeztette Lengyel Zoltánt, hogy tartózkodjék egy közbecsülésben álló férfiúnak vagy bárkinek is ilyetén gyanúsításától. — Egy felsőbíróság — mondja az elnök — megkívánhatna annyi tiszteletet, hogy ilyen hangon az előtte folyó tárgyalásokon ne érveljenek. A bíróság úgy is minden befolyástól menten a tiszta igazságot keresi és hangulatkeltő nyilatkozatokkal nem lehet félrevezetni. Ha még egyszer ilyen hangot használ az ügyvéd úr, akkor kénytelen leszek öntől megvonni a szót és feleit ügyvédvallásra kötelezni. Az elnök ezzel be is rekesztette a tárgyalást és folytatását-holnapra halasztotta. 13