Budapesti Hírlap, 1928. április (48. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-05 / 79. szám
1928 ápril 5.79. sz.) Budapesti Hilap Az orvosszakértök Forgács Anna Halálát és isinegelés okossa Minnich és Kenyeres professzorok beterjesztették véleményüket .Döntő jelentőségű a véleményük a bűnügyben. Tegnap temették el a rákoskeresztúri zsidótemetőben Erdélyi Béla feleségét, a serencsétlen sorsra jutott Forgács Annát, ma pedig a halál körülményei vizsgálatának újabb, döntő jelentőségűnek látszó fázisáról számolhatunk be. • A nyomozás már az első percektől kezdve csupán közvetett bizonyítékokat talált Erdélyi Béla ellen, aki mindvégig állhatatosan tagadja, hogy meggyilkolta volna feleségét. Így azután a vizsgálat is csupán a nyomozás során szerzett bizonyítékok alapján fonja egyre szorosabban a hurkot Erdélyi Béla köré. Ma került elő a budapesti törvényszék orvos-szakértőinek: Minich Károly dr. és Kenyeres Balázs dr. egyetemi tanároknak szakértői véleménye. Az eljárás alatt már több orvosi vélemény feküdt a hatóságok előtt, amelyek azonban egymástól eltérően állapították meg a halál okát. Eddig hat orvosi vélemény volt ismeretes. Az első véleményt az az orvos adta, aki Erdélyi Béláékkal egy szállóban lakott és a halál felfedezése után ő vizsgálta meg a holttestet először. Ez az orvos a halál okát szívszélhüdésben állapította meg. A második véleményt Erdélyi Béláné kezelőorvosa, Pichler dr. adta, aki a halál okául belső elvérzést jelölt meg. Amikor azután a kósza hírek alapján a hatóság vizsgálatot indított, a boncolásnál Pichler dr., — ugyanaz, aki mint kezelőorvos belső elvérést állapított meg, — kézzel való fojtogatásban jelölte meg a halál okát. Ezt a véleményt követte a klágenfurti kórház főorvosának és a klágenfurti tisztiorvosnak közös szakértői véleménye, amely szintén fojtogatásban, de szerintük nem kézzel, hanem zsinegeléssel való — valószínűen sállal történt — fojtogatásban látták a halál okát.Amikor a gráci vegyvizsgáló a második exhumálás után a szerencsétlen véget ért nő belső részeit vizsgálta meg, Prégi tanár, a vegyvizsgáló állomás főnöke veronálmérgezést állapított meg. A hatodik orvosi véleményt az Erdélyi-család által megjelölt orvosszakértők adták. Az eddig nyilvánosságra került részletek szerint a család, ellenőrző szakértői belső elvérzést állapítottak meg, ami valószínűen a millstadti kirándulás következménye volt. Most azután Minich és Kenyeres törvényszéki orvosszakértők beterjesztették végleges és döntő szakértői véleményüket, amelyről az alábbi hivatalos jelentés számol be: Az orvosszakértők véleménye. Kenyeres Balázs dr. és Minich Károly dr. orvosszakértők szerdán délben beterjesztették szakvéleményüket Enyedy Róbert dr. büntetőtörvényszéki vizsgálóbírónak. A vizsgálóbíró ugyanis körülbelül egy hónappal ezelőtt az Erdélyi-ügy összes iratait és a Forgács Annára vonatkozó boncjegyzőkönyveket átadta Minich és Kenyeres professzoroknak, hogy mint a büntetőtörvényszék orvosszakértői foglaljanak állást ebbena kérdésben, hogy mi volt Forgács Anna halálának közvetlen oka. Kenyeres és Minich profeszszorok rendkívül terjedelmes, a kérdést tökéletesen kimerítő, mintegy 25 gépírt oldalra terjedő szakvéleményének a lényege az, hogy Erdélyi Béla feleségét, Forgács Annát kettős eszközzel ölték meg. Halálának oka egyrészt veronálmérgezés, másrészt zsinegelésnek nevezett megfojtás volt. A törvényszéki orvosszakértők véleménye szerint a halál bekövetkezésének szempontjából annak az ismert szakadékba való zuhanásnak nem lehet nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mert a boncolási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy Forgács Anna holttestén a belső elvérzésnek a legkisebb nyomát sem lehetett megállapítani. A külső sérülések közül is egy bordaporc-törés volt a legsúlyosabb, de ez sem tekinthető olyan sérülésnek, amely a halál előidézésére alkalmas lehet. Az is ellene szól annak a feltevésnek, hogy a szakadékba való lecsúszás összefüggésben lenne Forgács Anna halálával, hogy a zuhanás után három nappal Forgács Anna fölkelt a betegágyból, vidám és jókedvű volt és csak napokkal később, ettől az incidenstől függetlenül, állott be a halál. Az orvosszakértők véleménye szerint, amikor Forgács Anna augusztus 22-éről 23-ára virradó hajnalon mérgezés folytán öntudatlan állapotba került, akkor zsineggel, vagy hurokkal addig szorították a nyakát, amíg kiszenvedett. A törvényszéki orvosszakértők szerint a zsinegelés nem azzal a selyemsállal történt, amely mint bűnjel ott szerepel a bűnügy iratai között, hanem valami más anyaggal, az a sál ugyanis túl puha és gyenge ahhoz, hogy a megfojtásra alkalmas legyen. Az orvosszakértői vélemény most már a bűnügy többi irataihoz került és Enyedy Róbert dr. vizsgálóbíró ezt is fölhasználja a vizsgálat folytatása körül. • A budapesti királyi törvényszék orvosszakértőinek véleménye természetesen döntő súllyal esik latba a gyilkossági ügy megítélésénél. Annál inkább is számítani lehet erre, mert a törvényszék orvosszakértőinek véleménye végeredményben megegyezik az eddigi orvosi véleményeknek azzal az állításával, hogy a halál erőszakos úton következett be. Az új szakértői vélemény most már teljesen pontos formában állapítja meg a halál bekövetkezését. Mint értesülünk, a védelem az összes szakértői véleményeket az igazságügyi orvosi tanács elé terjeszti véleménynyilvánítás céljából, igazságszolgáltatás évkönyvében. Gyilkosság, közokirathamisítás, magánokirathamisítás, csalás bűntette és párviadal vétsége, milyen furcsa találkozása a bűncselekményeknek, s mennyire jellemző annak a társaságnak züllött erkölcsére, melyben ez az ifjú mint félsz és gáncsnélküli lovag szerepelt! Hogy különben Erdélyi Béla úgynevezett lovagiani ügyeiben sem mutatkozott lovagiadnak, bizonyítja az az eset, amelyért e hó 13-án fog törvényt állani a büntetőtörvényszéken. Elek István magánzóval támadt nézeteltérése és csak természetes, hogy provo-skáltatta ellenfelét. Kardpárbajban állapodtak meg, amelyet egyik fővárosi vívóteremben vívtak. Elek István erős ellenfélnek bízó nyúlt s kivédte Erdélyi Béla minden vágásit. Ekkor Erdélyi Béla vad ösztönétől hajtva, nekiment ellenfelének s az arcán megüyarapta. A segédek jegyzőkönyvet vettek föl az esetről s kötelességükhöz híven jelentést tettek róla a büntetőhatóságnak. A törvényszék csak Elek István fogta pörbe párviasdal vétségéért, míg Erdélyi Béla sulyos testi sértés bűntettéért fog felelni a tárgyaláson. Erdélyi Béla a párbaj hős. Az idősebb emberek még emlékezni fognak arra a pisztolypárbajra, melyet a múlt században, 1880 június havában Károlyi István gróf vívott Zichy Ferraris Viktor gróf államtitkárral, s amely az utóbbinak halálos megsebesülésével végződött. A párviadalért annak idején a büntetőtörvényszék kérdőre vonta Károlyi István grófot, akit a tárgyaláson Teleszky István, az akkori idők legjelesebb jogásza védett. A vádhatóságot az idősebbikzelley Sándor dr. királyi ügyész képviselte, meglehetősen éles beszédben a vádlott szigorú megbüntetését kérte annál is inkább, mert — mint mondotta — csak súlyosító körülményeket lát fönnforogni, de egyetlen egy mentőkörülményt sem. Teleszky István közel egy óra hosszat tartó fényes beszédben kelt a gróf védelmére, s beszéde végén reflektált az ügyész ama megállapítására, hogy a vádlott egyetlen egy enyhítő körülményre sem hivatkozhatik. Hát a feddhetetlen jellem nem enyhítő körülmény? — kérdezte nyomatékkal a védő. — Szándékosan mellőztem ezt az enyhítő körülményt — felelte az ügyész, mert én párviadalt csak feddhetetlen, jellemű emberek között tudok elképzelni. S a törvényszék igazat adott az ügyésznek, így volt ez régen, s így volt egészen Erdélyi Béláig. Ez az ifjú, aki az alatt a súlyos vád alatt áll, hogy feleségét, Forgács Anna színésznőt Millsbattban meggyilkolta, egyike volt a legfélelmetesebb párbajhősöknek. Alig múlt hét, hogy lovagias ügye ne lett volna, vagy lovagias ügyben mint párbajsegéd ne szerepelt volna- igaz, hogy akkor még nem állott aljas haszonlesésből elkövetett hitvesgyilkosságért vád alatt, de már a váltóhamisítások egész tömege terhelte a lelkét s hamis diploma alapján viselte a doktori címet. Mindez azonban nem akadályozta meg, hogy mint lovag szerepeljen, hogy minden vélt vagy léhán felidézett sérelemért csak a feddhetetlen jellemű férfiakat megillető módon ne vegyen magának elégtételt. A párviadal vétsége már többféle kombinációban fordult meg a bíróág előtt. De abban a kombinációban, amelyben Erdélyi Bélát terheli, hiába keresnék nyomát a büntető Szentségtartók, ciboriumok, kelyhek, üvegmécsgömbök, előviteti keresztek és egyéb egyházi szerek a legjobb hírnévnek örvendő és legrégibb egyházi szerek, ruhák stb. gyára OBERBAUER A. UTÓDA Budapest,IV.Váci utca 41. Tel.: József 450-64 6 a női szépség egyik legnagyobb ellensége, mert eltorlaszolja az arcbőr légzőszerveit — a pórusokat, s megakadályozza azokat legfontosabb életfunkciójukban, — a szabad kilégzésben. Ennek következményeként jelentkeznek a legkülönbözőbb szépséghibák, melyek mind egy-egy betegségnek tünetet. Szakszerű, előrelátó gondozással ma már biztosan elérhető, hogy az arcbőr meg ne betegedjék s állandóan szép maradjon. Minden nő rendszeresen kemolitozza magát. A Keirafite oly természetadta kiváló hatású bőrápolószer, mely kivonja a pórusokban felgyülemlett tisztátlanságokat, elősegíti a bőr legfontosabb feladatát, annak normális légzését; növeli a bőr szöveteinek aktivitását; a benne lévő véredényeket fokozottabb munkára serkenti, s ezáltal megerősíti és üdén tartja. Eltünteti a kiütéseket, vörös foltokat, pörsenéseket, bőrhámlásokat. A bőr zsíros fényességét megszünteti, a zsíros mitesszereket kiszorítja. Rendszeres használat mellett a kezdődő ráncokat kisimítja, s visszaadja a bőrnek eredeti fiatalos üdeségét. Csodálatos hatása már egyszeri alkalmazás után is tapasztalható. Próbacsomag használati utasítással 50 fillérért kapható minden gyógyszertárban, drogéria, illatszer és kozmetikai szaküzletben. Ahol esetleg nem volna, oda 76 fillér postabélyeg felküldése ellenében bérmentve megküldeti a „Medichemia" r.-t., Budapest X, postafiók 19. Új regényünk. A Budapesti Hírlap húsvéti számában kezdi meg Andreas Fred Valaki jár a sötétben című regényének közlését. A „Valaki jár a sötétben“ a titokzatosság regénye. Meseszövése káprázatos. Rejtélyes események rejtélyesen szép játéka, képzeletnek és valóságnak izgató körforgása. Andreas Fred: Ezt a nevet többé nem fogják elfelejteni azok, akik a Budapesti Hírlap legközelebbi regényújdonságát — Valaki jár a sötétben — elolvassák. Andreas Fred: úgy hangzik ez a név, mintha keresett írói álnév volna, arra a célra, hogy a világ minden táján könnyen lehessen megjegyezni és kimondani. Világhírre szánt filmcsillagok választanak ilyen nevet. Mégis, akik álnévnek hiszik az Andreas Fred nevét, azok igen érdekesen csalódnak. Andreas Fred ugyanis álnéven küldte be a Valaki jár a sötétben című regényének kéziratát a hatalmas német világlapnak, a „Berliner Morgenpost“-nak. Homályban akart maradni addig, amíg el nem dől a két nagy kérdés: a közlés és a siker — a hivatottság — kérdése. Az első kérdésre a milliós példányszámban megjelenő lap szerkesztője gyorsan adta meg a feleletet. A kéziratot, nyomban az elolvasása után közölni kezdte, persze a szerző álneve alatt. Walter Röhl volt a szerző álneve. Az olvasóközönség azután megadta a második kérdésre is a döntő és megfelebbezhetetlen feleletet. A regény szokatlanul nagy, szinte elemi erejű sikert aratott. Felrázta a figyelmet maga és a szerzője iránt. Csak ekkor jelentkezett igazi nevén a szerző: Andreas Fred. Mikor a regény másodízben, kötetformában került az olvasók elé, a címlapon már a diadalmas szerző valódi neve büszkélkedett. Ez a név egy csapásra óriási olvasótáborban emelkedett a legnépszerűbb írói nevek sorába. A „Berliner Morgenpost“ ma már mint szenzációt hirdeti, hogy Andreas Fred második regénye is az ő hasábjain jelenik meg.