Budapesti Hírlap, 1928. október(48. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-13 / 233. szám
1928 Október 13. (233. sz.) Budapesti Hírlap BihariJános írta Haraszti Emil Napoleon trombitái harsogják a pirkadó XIX. század bölcsődalát. Európa kigyúlt mind a négy szögén. A világégésben a magyar, mint annyiszor az elmúlt századokban, fegyvert fog a dinasztiáért. Vad szilajsággal ropják az inzurgensek a toborzót, a verbunkost. Hajnalodik a magyar muzsika hőskora. Nagyszerű három művész húzza a magyar vitézek fülébe: Lavotta, Csermák és Bihari. A magyar faji lélek inkarnálódása ez a három géniusz. Csermák ugyan idegenből származott közénk, — bár a szóbeszéd rebesgette, hogy magyar földesúr ivadéka — de a magyar föld átformálta az indigénát, akiben hamar lábot vetett a magyar humusz vulkanikus ereje. Nemcsak írja ez a triász a muzsikát, de életre kelti vonójával nótáit, a magyar múlt bús kesergése, a magárahagyatottság, az egyedülvalóság bánatos érzése, a robbanó harcikedv vérforraló tombolása zeng hegedűjükön. A magyar katona tánca méltó párja a magyar harci virtusnak. Játékos, mókáskedvű, deli férfiassága éli ki magát a verbunkosban. Mindig vidám a magyar katona, neki a harc is csak játék, tánc a halállal. Beli sokszor járta vele az utolsó fordulót! A toborzó ezért jellemzi nemcsak az inturrekciót, de magát az egész nemzetet is. A magyar vitézség és a magyar verbunkos híre bejárja az egész világot. Harcos nemzet harci tánca és harcos muzsikája. Az ébredező romantika mohón kutat egzotikus világok után. Mórok az ibériai félszigeten, cigányok és magyarok a messzi keleten. Friss vér, friss tűz magasra csapó lánggal, mely fel tudja verni rokokó és empire aléltságából a Nyugatot. Az idegen zene mestereinek szemében a verbunkos nemcsak magyar tánc, de a magyar muzsika is. Haydn, Beethoven is lelkesednek érte. Európa semmit sem tud a rebellis magyarok zenéjéről, de a verbunkos tüzes áradásét érti és érzi. Azok a derék német zeneszerzők, akik Pozsonyban vagy Budán éltek, Klein Henrik, Bongráf József, vagy József nádor nagyhírű udvari dobosa, Bruschetzky József próbálják kófára szedni. A három nagy magyar mester alakját elhomályosítja a legendák köde. Életükről, művészetükről nagyon keveset tudunk. Valóság és képzelet szőtte színes fátyol burkolja be, melyen keresztül csak alakjuk körvonalait látjuk. A magyar zene történetírása alig tud róluk ma is valamivel többet, mint száz évvel ezelőtt. Hiszen műveiknek kritikai kiadása sem jelent meg és a közönség csak jó-rossz átiratokból ismerte muzsikájukat. . A három közül Bihari János, a nép fia, akiben a cigány nyugtalansága a magyar temperamentum szilajságával egyesül. A cigány egész történetünk folyamán hű osztályosa a magyarnak örömében és bújában. Bihari a népből sarjadt, bandájába is mindig a népből újoncozott, a nép adott neki Anteuszként új erőt. A legendák mellett még külön anekdotakor képződött körülötte, mert Biharit nemcsak csodálták, de szerették is. A legendák életének hősi gesztusait dicsőítik, az anekdoták jó szívét, kedves realitásait. Bihari János a pozsonymegyei Abonyban született 1764-ben, hegedűs családból. Érdemes volna tudni, micsoda atavisztikus erő szólalt meg vonóján, hány nemzedéken át voltak ősei hegedűsök? Mátray Gábor, a magyar zene jeles krónikása, aki átélte a múlt század nagyobbik felét, már 1802-ben Pesten tudja bandájával együtt. Daliás tiszturak, rajongó literátusok, sűrűvérű tempós magyarok, lobbanó vérű jurátusok, bájdús kisasszonykák, hőkeblű delnők hallgatják áhítattal, mint bomlanak ki a csodaszép magyar nóták bűvös vonója alól. Kisfaludy Sándor, a délceg testőrpoéta Biharihoz hasonlítja magát. Berzsenyi Dániel, ez a dacos, komor, de szikrázó vérű magyar nemes úr, nagyon elégedetlen, mikor a Hét elektorokhoz címzett fogadóban német violinjátszó vinnyog a fülébe. De kárpótolja is magát,estvére elmegy a Paradicsom fogadóba, ahol ott mulat Horváth István, a magyarság izzólelkű fanatikusa. Velük van Kölcsey, aki őket élvezi, mert a cigányzenét nem igen szereti. Szemere Pál leírja leveleiben a híres mulatozást, melyről Kazinczy Ferenc is tudomást szerez. Bihari mindenütt ott van. A győri csatában lelkesíti muzsikájának viharzó szenvedélyével az inzurgenseket. Hozza a Hat vágás verbunkost, meg Hadik óbester nótáját. Ha idegen fejedelmi vendég jön Budára, az udvarbeliek mindjárt Bihariért küldenek. A legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf lelkét is megrázza ez a vulkanikus muzsika; feljegyzi naplójába, hogy a halhatatlan Biharinak biztosan valamelyik őse karmester volt Attila udvarában. Ha koronázás volt, Bihari mindjárt írt egy koronációs magyart, mint Ferenc király harmadik feleségének, a gyönyörűséges olasz Mária Ludovika királynénak megkoronázásakor, ha primásbeiktatás volt, mindjárt készen volt egy pompás primatiális magyarral. Állítólag Rudnay Sándor hercegprímás nevezte el magyar Orfeuszrak. A pozsonyi, a budai diéták alkalmával Bihari nótái szálldosnak a levegőben. Fáy János gróf jurátus több, mint harminchat lassú magyart írt le utána. Hányan loptak tőle, még Rózsavölgyi Márk is! Mikor Ferenc királyt meglátogatja Budán a cambridgei herceg, az uralkodó kiviszi vendégét a kíséretében lévő urakkal együtt Csepel szigetére. A Magyar Kurír című újság elmondja (1820. okt. 6.), hogy ama híres hegedűsünk, Bihari oly kellemetesen húzta a magyar nótákat, hogy az ő mesterséges fogásait, kik eddig nem ismerték, egész gyönyörűséggel hallgatták. Különösen meglepte a angliui királyi herceget, hogy a Marlborough nótáját kezdette vonni, melyre a királyi herceg és a vele lévő négy anglius gavallérok oly kellemetesen megindultak, hogy azt a musika mellett vígan énekelték. Liszt Ferenc az ő áradozó retorikájával magasztalja Bihari művészetét. Káldy Gyula írja, hogy Beethoven többízben nagy kedvvel hallgatta Bihari játékát és egyik lassú magyarjának dallamát az István király megnyitójában feldogozta. Sajnos, Káldy Gyula, , amilyen lelkes rajongó, olyan megbízhatatlan historikus. Forrásait majd mindig nem nevezi meg. Ezt az adatot sem mondja meg, honnan tette. Nem lehetetlen azonban, hogy Bihari a bécsi kongresszus alkalmával muzsikált a nagy uraságoknak, Széchenyi István is, naplójának tanúsága szerint, Bécsben hallotta. Nótái csakhamar felkerülnek nemcsak a magyar, de a német színpadra is. Párizsban Apponyi Antal gróf, a Habsburgok követének bálján Bihari nótáira táncolnak, amint a Tudományos Gyűjteményben Fekete Gáspár, az Apponyifiúk nevelője írja. Biharinak tulajdonítja a néphit a Rákócziindullót. Nagyon sokat írtak már erről a kérdésről és a szálakat annyira összekuszálták, hogy hírlapi cikk keretében nem is lehet a Rákóczi-induló problémáját szétbogozni. A hatvanas évek újságjaiban, a Zenészeti Lapokban, de főként a Vasárnapi Ujságban nagy vita zajlott le, melynek során Bihari mellett Reznicsek, Scholl és Ruzsicska katonai karmesterek — utóbbi a Béla futása szerzője, — neve is felvetődött. A vitában résztvevők nem tudtak döntő érvet felhozni Bihari szerzősége mellett, de az ellentétes véleményen lévők sem tudták bebizonyítani a maguk jelöltjének szerzőségét. Talán sohasem is fogunk ráakadni a Rákóczi-induló szerzőjére. Lehet, hogy nem is egy ember teremtette meg a világ leggyűjtóbb indulóját, lehet, hogy egy sereg zeneszerző dolgozott rajta. Higyyünk a mítoszban, hogy a nép képzelete és ereje alkotta meg és csak az utolsó formábaöntés valamelyik zeneszerzőnek a műve. Akárhogy is volt a Rákóczinóta, a Rákóczi-induló, Bihari hegedűjével lett csak igazán népszerű. A józan zenetudomány produkálhat száraz adatokat ellene, de a nemzeti érzés, a fajiság a névtelen géniuszt Bihariban látja, aki ezzel az indulóval az érzelmek orkánját korbácsolta fel. Mátray Gábor állítja, hogy Bihari nem volt tanult muzsikus, aki még a kótavetés tudományához sem értett. Nem is ő maga írta le műveit, hanem olyanok, akik járatosak voltak a zeneszerzés rejtelmeiben, mint Ruzicska Ignác, a veszprémi nóták kiadója, vagy Czerny József, a Pesten is élt német zeneszerző, akinek kiadásában Bécsben jelent meg Bihari néhány műve. A világhírű Artaria bécsi zeneműkiadó cég is felveszi Bihari műveit kiadványai sorába. Pesten fortepianóra Mohaupt Ágoston ad ki Bihari nótáiból több füzetet. Bartay, Fáy, Mátray és mások itthon, valamint néhányan külföldön adták még ki nótáit, melyeknek jórésze ma is kéziratban hever a különböző honi könyvtárakban. Ám ezek a kólafejek holtak. Hiányzik belőlük Bihari tüzes lelke. Hiszen csak vázlat lehetett ez a dallam, ami fennmaradt számunkra, melyet Bihari temperamentuma és fantáziája ezernyi szépséggel ékesített. 1824 telén a hevesi tisztújításról hazafelé tartva Gyöngyös és Hatvan között Bihari kocsija az árokba fordult. Bihari bal karját törte. Stáhly Ignác, a nagyhírű pesti professzor gyógyítja, de hiába. Oda karjának ereje, mellyel oly nagyszerűen tudta beidegezni a húrokat a nemzet érzésiére. Muzsikált még azután is, de már nem ő volt a primarius a bandában. Elöregedett, kezdték elfelejteni. A nemzedék, mely egykor istenítette, közömbösen, nemtörődömséggel tért napirendre nélkülözései felett. 1827 április 26-án halt meg a Két nyúl utcában, mely a mai Lónyay-utca helyén volt. A ferencvárosi temetőben helyezték nyugalomra. A búcsúztatót Kulcsár István, az első magyar újságíró mondta. A Magyar Kurir imigyen búcsúztatja: A mi Biharunk, ki a hegedű játszást oly nagy tökéletességre vitte, hogy az ő musikálásának kellemetességét, mesterséges voltát és megható erejét még a kitanult nagy musikamesterek is magasztalták, tegnap, április huszonhatodikán reggeli tíz órakor meghalálozott, minekutána a musikában gyönyörködőket babánknak minden részeiben, többnyire pedig Pesten, félszázadnál hosszabb ideig mulattatta. Egy évre rá elárverezték hegedűjét a Hét elektorokhoz címzett fogadó termében, mely tanúja volt dicsőségének. Holnap ünnepli Bihari emlékezetét nemcsak a trianoni Magyarország, de mindaz a föld, amely valaha megdobbant muzsikájának ritmusára. Eljönnek a nagyurak, akiket gyönyörködtetett, ott lesznek a katonák, akiket lelkesített, ott lesznek a cigányok, és a parasztok, akikből vétetett s akik ma is őrzik hagyományait. És eljönnek mindazok, akik imádják a legszebb mezei virágot, a magyar nótát. Elzarándokol majd szobrához az az óriás tömeg, amelyet a naturalista lenéző jelzővel szokás emlegetni. A hivatalos zenei világ is megerőlteti magát, koszorút helyez a szoborra. De hát ez mindent? Az ünnep zenei részét átengedik az urak a cigányoknak és az előkelő idegeneknek. Nem tartják magukhoz méltónak ezt a muzsikát, amely se nem pallérozott, sem nem tudós, csak magyar? A Zeneművészeti Főiskola ne csak koszorúval rójja le adóját, hanem a fiatalság okulására, rendezzen Bihari-emlékünnepet. Hol van a Filharmóniai Társulati. Megint megfeledkezett a magyar muzsika ünnepi dátumairól? Hát nem tudták Biharinak néhány kompozícióját korhűen restaurálni, átdolgozni és ünnepi hangverseny keretében előadni ? Bizony a filharmonikus urak sem muzsikálnának ma ebben a városban. Ha Bihari és társai fel nem keltik ,a szunnyadó helyzeti érzést és a fogékonyságot a honi művészet" iránt. Annyi mindenre akad pénz, hát jusson Bihari műveinek hiteles, kritikai kiadására is ! Őrizzük kegyelettel Bihari emlékezetét, mert a magyar kedv, a magyar psziché, ez a csodálatosan gazdag lelkiség Bihari Jánosnak és muzsikánk e hőskorbeli virtuózainak szent hagyománya. Egyenes őse fajban és érzésben a magyar művészetnek, melynek pompázatos kivirágzását éljük ma. 5 KERJE A FUSZERKERESKEDESBEN „ A MOST MEGJELENT. . 148 RECEPTET TARTALMAZÓ. . SZÍNES KÉPEKKEL ILLUSZTRALT D? OETKER-féle RECEPTKÖNYVET ÁRA 30 FILLER NINCS.fORDULON . KÖZVETLEN HOZZÁNK: D?OETKERA GYÁRHOZ’ BUDAPEST.Vll.CONTI-U.75.' A 127 receptet tartalmazó Jopn készül a jó sütemény?“ című könyvecskét kívánatra továbbra is ingyen és bér------ mentve küldöm. ■ Az Undine tengeralattjárót egy görög gőzös süllyesztette el Negyvenhárom tengerész pusztult el PÁRIZS, okt. 12. (A Budapesti Hírlap távirata.) Az Agence Radio bresti jelentése szerint, az Undine tengeralattjáró, amelynek nyomtalan eltűnése a tengerészeti minisztériumban nagy aggodalmat keltett, október 3-án éjjel 11 órakor összeütközött egy görög gőzössel. Közelebbi részletek még nem ismeretesek, valószínű azonban, hogy a tengeralattjáró az összeütközés folytán 43 főnyi legénységével elsüllyedt. PÁRIZS, okt. 12. (A Budapesti Hírlap távirata.) A normandiai Brest kikötőjéből érkező újabb jelentések szerint az Undine tengeralattjáró katasztrófáját az Ekaterina Coulandris görög gőzös idézte elő, amely Oporto magasságában az északi szélesség 42. foka és a nyugati hosszúság 19. fok 36. perce által meghatározott ponton nekiment a tengeralattjárónak. Tengerészeti körökben már nem tartják valószínűnek, hogy az elsüllyedt tengeralattjáró legénységét élve lehessen megmenteni. PÁRIZS, okt. 12. (A Budapesti Hírlap távirata.) A francia tengerészeti minisztérium ma délután a következő kommünikét adta ki: Az Albert le Bergne roueni francia gőzös parancsnoka október 12-én közölte az ottani tengerészeti hatóságokkal, hogy október 4-én a portugál partok közelében egy külföldi gőzös táviratát fogta fel, amely szerint ez a gőzös október 4-én éjszaka nekiütközött egy halászhajónak, vagy hajóroncsnak. Bár egy darabig az összeütközés színhelyén maradt, a roncsból nem látott semmit. A tengerészeti miniszter 12-én délután a következő táviratot kapta a rotterdami francia konzultól: — A Rotterdamba érkezett Ekaterinco Coulandris nevű görög gőzös parancsnoka kijelentette, hogy október 3-án 23 órakor Vigo magasságában összeütközött egy tengeralattjáróval, amelynek nemzetiségét nem tudta megállapítani. Hiába igyekezett a tengeralattjárónak segítséget nyújtani, már nem találta meg. Két óra hosszat a szerencsétlenség színhelyén maradt, azután folytatta útját. A gőzös által megadott pozíció megfelel annak a pozíciónak, amelyen a jelzett időpontban az Undine tengeralattjárónak lennie kellett, így alapos az a feltevés, hogy az Undine tengeralattjárót süllyesztették el. Az admiralitás a második torpedónaszádrajt utasította, hogy a jelzett helyre menjen. Egyébként a hágai francia nagykövet is utasítást kapott, hogy utazzék Rotterdamba és kérjen felvilágosítást a görög hajóskapitánytól az összeütközés körülményeiről. A berlini sakkverseny BERLIN, okt. 12. (A Budapesti Hírlap távirata.) A Berliner Tageblatt nemzetközi nagymesteri versenyének második fordulóját Rubinstein nyerte meg 37 lépéssel. Tarrasch dr.-t már az első napon kiütötték és csalódásában vissza akart lépni a további küzdelmektől. A mesterverseny sima lefolyása érdekében azonban elhatározta, hogy tovább is részt vesz a küzdelemben. A Marshall—Niemzovics-, a Capabianca—Spiel mann- és a Tarrasch—Réthy-játszmát hatórás küzdelem után félbeszakították.